Fejezet

 1 Alko|             a címiraton meglátja az ismerős vonásokat, valami túlvilági
 2 11  |            az eléje siető komornyik ismerős mosolygással tudatá vele,
 3 12  |         megszorítva. - Távol minden ismerős arctól; nem kísérve leskelődő
 4 12  |          arc; de az nem volt sem az ismerős, sem az ismeretlen. ~Ki
 5 16  | Városligetbe, összejárta a csalitok ismerős útjait, a csendes kis szigetbe
 6 18  |       alakot lát belépni Berti, aki ismerős is, meg ismeretlen is. Hirtelenében
 7 22  |             mit mondanak odalenn az ismerős szép hölgyek, sem azzal,
 8 28  |             a kihallgatási terembe. Ismerős volt előtte minden helyisége
 9 29  |             ezt az utat lóháton, jó ismerős volt már vele. Néhány órai
10 31  |      bűbájos mosolyával most is oly ismerős, kétségbeesnék azon merénylete
11 31  |    merénylete fölött, hogy ennyi jó ismerős arcot átváltoztatott hajdankori
12 32  |     tömkelegben, s engedte magát az ismerős álcák csípős tréfáival csiklandatni.
13 35  |      viszonzásképpen. ~Felhaladt az ismerős lépcsőkön, s benyitott a
14 35  |           Jó estét, Béni bácsi! ~Az ismerős hang folytán felébredt érzelem
15 35  |             kifaragva. Ez a kapu is ismerős volt. És az emeleten egy
16 35  |            volt; azon keresztül egy ismerős valcer zongoradallama hangzott
17 35  |         szemügyre venni. - Egyetlen ismerős arcot nem látott közöttük.
18 37  |          hogy ha az ember egy másik ismerős embernek pénzt ád, attól
19 39  |      harmatos szárnyú szellő, olyan ismerős volt már előtte. ~"Hiszen
20 40  |           mester uram! - köszönt be ismerős kedvvel a földész. - Hát