1-500 | 501-656
Fejezet
501 32 | markába, s azt súgta: "Tedd el - majd otthon vedd elő -
502 32 | a papír; amit úrhölgyek el szoktak hajigálni a földre
503 32 | Brunójától Genua sem választ el. ~Kálmán előtt feledve volt
504 32 | többé haza, nem zárkózott el ismerősei elől. Eljárt mindenüvé,
505 32 | osztályok nem riasztották el még a parkettről a társadalmi
506 32 | ötlete támadt. ~- Fogad ön el holnap látogatást? ~- Az
507 32 | idáig követtek, mindent el akarok követni. ~- Kérem,
508 32 | Az önnek fájna. Küldje el hozzám barátját, az majd
509 32 | gyöngéd modorban utasítja el magától, s meg kellett magában
510 32 | nem jár, s senkit házánál el nem fogad. Gyűlöli a szökevényekben
511 32 | keresetlevéllel szomorítsam el, hogy öregségének éjszakáira
512 32 | nagyanyámnak ügyvédje, intézze el az utolsó ügyet kettőnk
513 32 | prókátorok mind éhen vesznének el. Hogy akar ön ügyvéd lenni,
514 32 | Cagliostrónak sem hiszem el, hogy lepecsételt levél
515 32 | kérem önt, hogy olvassa el elébb azt a levelet, amire
516 32 | Jó - tehát ne olvassa ön el a levelet, hanem engedje
517 32 | bontsam fel, s olvassam el. Ha az van benne, amit ön
518 32 | Ez igaz lesz. Tudom, hogy el vagy keseredve most az egész
519 32 | ember, akit egy marok sárral el lehet temetni. Fiatal vagy
520 32 | Szerezd meg azt is. Eredj el utazni. Most tél van; eredj
521 32 | messze földről. Felejtsd el mindazt, ami idehaza bántott;
522 32 | Nagyanyjának bénító tilalma el volt emelve lelkéről, vissza
523 32 | észre a levél hátterét: hogy el lesz távolítva messze földre
524 32 | háládatlan meggyalázók vesszenek el nála nélkül. ~ ~ ~
525 33 | mámoros volt, nem olvashatta el, csak mikor már a lapja
526 33 | van bízva, hogy vigyelek el magammal ebédre egy különös
527 33 | vel, a Tseresnyést "Ts"-el; abban a nyelvújításnak
528 33 | képzőművészet nem látta el magyar történelmi képekkel
529 33 | táncolni is, akkor sem hagyta el méltóságos komolysága. Amit
530 33 | látta, hogy honnan indultunk el, mint én - folytatá Tseresnyés
531 33 | kimérték. S engem nem hagy el a reménység, hogy előremegyünk.
532 33 | pedig nem azért mondanám el önöknek, hogy megismertessem
533 33 | lángelmék. Önök csüggednének el? Én tudom, hogy miért beszélek.
534 33 | valósíthatom, mert hosszabb időre el fogok utazni. ~- Á, ön külföldre
535 33 | visszaadva a tárcát. - De el ne mulassza ön meglátogatni
536 34 | búcsúvétel nélkül hozta el tőle, csakúgy találkozzék,
537 34 | megtörhetlen kitartásnak, a soha el nem felejtett célhoz törekvésnek,
538 34 | széjjeltépni, de senkit el nem árul; s akik mindannyian
539 34 | akinek a fia költővé züllött el. A költészet fellegekben
540 34 | pénze. Ő csak nem találhatja el innen a "Mátyus földéről",
541 34 | eltölteni. ~Vajon hogyan űzték el egymástól az unalmat? ~Ott
542 34 | Znió-Várallyán egy tót öt békát nyelt el álmában, s azokat a suliguli
543 34 | néha aztán a jámbor olvasó el nem tudta gondolni, hogyan
544 34 | Kánaánt mutogat. Nem szédült el bele. ~Megpróbálta a szívét
545 34 | az első jutalmat nyerte el a flórenci festészeti iskolánál.
546 34 | őket a világ, én nem hagyom el. Pihenj el ecset, jövel
547 34 | én nem hagyom el. Pihenj el ecset, jövel írótollam;
548 35 | nyugodott, míg Velencéből el nem nógatta Flórencbe; most
549 35 | hagyott. ~De az nem feledte el azt a valamit. ~A két darab
550 35 | kell lenni. ~Béni bácsi el nem maradna a mamától, a
551 35 | téged kérlek, hogy felejts el; mert én élni és halni akarok
552 35 | kétségbevonhatatlan vágyat árulnak el a meg nem láttatás után,
553 35 | szétnézett, hogy hová bújjék el itten. Minden szögletnek
554 35 | ütéseket, míg az ajtóig el tudtak vele hatolni. ~A
555 35 | kétfelül Bányaváryt, hogy el ne essék, vagy vissza ne
556 35 | hogy hiszen ő maga rendelte el, hogy "egyszer volt Budán
557 35 | balkézre is házasodott. Csitt! El ne mondjátok azt valakinek.
558 35 | hogy a házak mendegélnek, s el hagyta magát édesgetni a
559 35 | szép talentum így pusztul el. ~- Hát a neje? - kérdé
560 35 | magamhoz hazahozom, hogy el ne pusztuljon. A nagyasszony
561 35 | többet; ebből tudom, hogy ön el van határozva szegényül
562 36 | cérnával, hogy ne szökhessem el. Azt sem teszi? Hát magam
563 36 | térden állva deklamálta el a színész, s Isten látja
564 36 | bánatos vonásával sem árulta el, hogy szenved: szenved az
565 36 | mindennap hétszer követek el halálbűnt, s ki engem mindennap
566 36 | színész akkor korhelyedik el, mikor vagy nagyon rosszul
567 36 | azt csókjaival halmozá el, esküdve égre-földre, pódiumra
568 36 | nem szokás. ~A megbántást el szokták ott felejteni másnapra;
569 36 | készen a szobában, hogy ha el találsz ájulni a kacagástól,
570 36 | a fejét. Hogy beszélheti el ezt ilyen nevető képpel
571 36 | Tseresnyés uram ajkait hagyá el. Első eset volt tán férfi
572 36 | Nyugtatványozd, s vidd el neki magad, és aztán hozz
573 37 | sokáig. Minden fiatalembernek el kell járni a maga bolondját:
574 37 | öreg úrnak, hogy most adta el valamennyi angol paripáját,
575 37 | olyan könnyen. ~S miért adja el Bálvándy az angol paripáit?
576 37 | nyugodt hittel hagyhatta el a kastélyát, hogyha az öreg
577 37 | Kálmán arcának elváltoztát. El fog-e szomorodni? Ki fog-e
578 37 | érzelmeit? ~Egyiket sem érte el vele. Kálmán nyugodtan monda: ~-
579 37 | onnan a magasból olvasta el maga az irat tartalmát. ~
580 37 | tudja. Azt mikor készíti el már? Erre feleljen nekem
581 37 | majorátust csináljon. Száradjon el a kezem, ha én ebben a munkában
582 37 | vigye fel Bécsbe, vetessen el vele valami kifestett vén
583 37 | Elfogadta ön az ügyét? ~- El. ~Korcza úr nagyot bámult,
584 37 | Különben igaza van. Ha ön el nem vállalja, elvállalja
585 37 | vagyok Kálmánnak, vállaltam el ez ügyet. A hivatalos okiratba
586 37 | neki fél évet, hogy Kálmán el fogja magától űzni ezeket
587 37 | azt a perfidiát kövesse el, hogy megvagdalja a lovakat,
588 37 | gorombaságot csak nem követhette el, hogy egy grófnőnek a férjét
589 37 | bácsinak ez alapos félelmén, s el lett határozva, hogy magukhoz
590 37 | hát tubákolni fogok, hogy el ne aludjam. ~- Az bizony
591 37 | grófkisasszony az, akit Kálmánnak el kellett volna venni? ~-
592 37 | Kálmán öcsém, hogy nem vette el. ~(Akkor te nem volnál majoresco,
593 37 | fél, mert az aranyai úgy el vannak dugva, bevarrva valahová,
594 37 | használjon, mert azt nem tűri el senkitől. ~Olyan kedves
595 37 | meglátni, hogyan nyerik el az emberek azt a tömérdek
596 37 | volna közbekiáltani: "vigye el ön már! húzza már be!" -
597 37 | báró kártyájára. De hátha el találná veszteni. Mert az
598 37 | amit az a fiskális vele el akart hitetni. ~Béni bácsi
599 37 | majd eldugni, hogy az úton el ne lopják? ~De egyúttal
600 37 | nézett. Ha még azt sem érti el, ugyan vastag bőre van. ~
601 37 | français-ban ismerősöket fogad el páholyában, azalatt Bálvándy
602 37 | mutatott helyre szállítsa el őt rögtön, és vissza is
603 37 | belőle valamit. ~Béni bácsi el volt kábítva e könnyű pénzzelbánás
604 37 | az ő gondja az. ~És aztán el is felejtette az egész dolgot,
605 37 | akkor nem állhatta meg, hogy el ne kacagja magát, s azontúl
606 37 | csak ő azt a sánta Biróczyt el ne cserélte volna ezzel
607 37 | róla, hogy ez minden este el tud veszteni kétszázötvenezer
608 37 | fejét a kezébe, s várja el, hogy mit végezek én ezzel
609 37 | velem. Siessen haza. Mondjon el mindent a mamának, de ne
610 37 | mikor az sírva panaszolja el neki nagy szerencsétlenségét,
611 37 | világon minden ember oda jut el, ahova elindult: és így
612 37 | termények pedig már rég el voltak adva, semmi kilátás,
613 37 | Ej mit? Azt nem adhatom el; az ősi birtok; az Kálmánnak
614 37 | egy levél írására szánta el magát. ~Az a levél szólt
615 38 | megtisztelő meghívást: ő nem mehet el a lakomára, neki haza kell
616 38 | tizenegyet vertek; és ő el volt szánva, hogy egyedül
617 38 | tolt jégtáblák torlaszolták el az utat. Kálmán karjára
618 38 | elsüllyedni! ~A budai partnál el volt már válva a jég a parttól,
619 38 | lett volna tőle a meghívást el nem fogadni. Miért is kerülte
620 38 | De hisz az nem is jön ma el. Az jó helyen van most! -
621 38 | Bányaváryt; hogy énekeljen el valami szép szonátát. Az
622 38 | a kíséret hozzá. ~Kálmán el nem távozott a teremből,
623 38 | Kálmán. - Mért nem jöttél el? ~Bálvándy vállat vont. ~-
624 39 | kritikai aranyérré fajult el. Az irodalom grófjai és
625 39 | kötve a karja a nyakába; el fogja mondani, hogyan vívott
626 39 | borcimborák csak pénzét rabolták el, a teaestélyek a szívét.
627 39 | deli és boldog. Én pedig el vagyok temetve. ~- De hisz
628 39 | hazaszeretetből követett el olyan vétket, amiért életpályájáról
629 39 | Azon nő ügyvédje beszélte el azt nekem. Bányaváry gyakran
630 39 | eldönteni. És Bányaváry el fog hagyni minket, és menni
631 39 | ma megtudtam azt; hogy te el akarod hagyni nődet, és
632 39 | akarod hagyni nődet, és el akarod hagyni a magyar színészetet.
633 39 | nődhöz hűtlen lettél, végezd el tenszíveddel, ha van szíved -
634 39 | Azt, hogy engemet felejts el! ~Azzal megfordult Kálmán,
635 39 | kérlelé: ~- Hát e szóval válsz el tőlem, hát nincs számomra
636 39 | továbbmentél, akkor felejts el! ~S akkor sem hagyta a kezét
637 39 | legyen olyan jó, szoktassa el valami szép módon ezt a
638 39 | szívdobogás közt érkezett el az ismeretes kertajtóig.
639 39 | vétkezni; holnap aztán kezdjünk el vezekelni." ~"Még ma szabad
640 40 | is elég. Nem fogadhatnám el azt. Nevezz bolondnak: talán
641 40 | megpenészedett, még tíz percent el is maradt belőlük. Így aztán
642 40 | emellett még könnyen el lehetne irodalmaskodni. ~-
643 40 | fűszerkereskedőnét vett el, s most már emeletes háza
644 40 | is sok. - Hol a piktor? ~El is dobta rögtön a kezéből
645 40 | képen áldott melegség ömlik el, minő egy csendes nyári
646 40 | előtt egy fekete felhő vonul el, ezüstszegélyű, s a távol
647 40 | csizmadiája, s nem mondá el, hogy van egy nagy hibájuk
648 40 | éjjeleik nyugalmából vonva el a drága időt. S már az évnegyed
649 40 | ezüstgombos mentémet, vidd el a zálogházba, ha fölkelek,
650 40 | földész. - Hát nem jött el a szolnoki vásárra... ~-
651 40 | lábnak. Inkább törött volna el; de utána egy héttel. ~-
652 40 | uramhoz, hogyha nem hozta el a csizmákat, hát én jövök
653 40 | másutt ebéden. S nekem még ma el kell indulnom a szekerekkel;
654 40 | vendégszeretetből láttuk el. Hát ezentúl minden embernek,
655 40 | aztán annak a piktornak el ne felejtse megmondani,
656 40 | gyapjút drágábban adtam el hatszáz forinttal, mint
1-500 | 501-656 |