Fejezet

 1 Alko|         a kőkereszthez, a költő leült a feszület talapzatára,
 2 Alko|        pihenni, egy szegletkőre leült, tekintetével merengve a
 3 3   |        hát csak megnyugodott és leült. ~És azután jött a szószékbe
 4 4   |        íróasztalához lebbent, s leült háttal Kálmán felé, s elkezdett
 5 7   | ebédlőből eltűnni, s míg Kálmán leült az asztalhoz, a Tripartitumot
 6 9   |     megpillantá. ~Kálmán azután leült a hivatalos munkáját folytatni. ~
 7 10  |          E szándéka kiviteléhez leült íróasztala mellé, s elkezdett
 8 18  |      akik nasivasit játszottak, leült közéjük. Először ő nyerte
 9 18  |            tegnap este megjött, leült kártyázni, elvesztette utoljára
10 20  |        vezető volt. Az mindjárt leült egy mohos kőre, elővette
11 20  |      tündérboltozata alá, s oda leült arra a páfrányoktól körülárnyalt
12 20  |        s odament Katinkához, és leült mellé a mohára. Talán a
13 23  |      jobban megfogadják szavát, leült egy mohos kőre, egyik térdére
14 26  |   Szótlanul, kínálást nem várva leült az egyetlen pamlagra, s
15 32  |      okát ismerem. ~A szép álca leült egy jázminbozót árnyékába,
16 35  |         sírt. ~Béni bácsi pedig leült a székre, melyen addig térdelt,
17 35  |    embernek útjába esik. Amellé leült, s kért magának feketekávét.
18 37  |        foglalni. ~A nagyasszony leült a pamlagra, Béni állva akart