Fejezet

 1 1 |       Szavalatának tárgya Csokonai Vitéz Mihálynak egyik titokban
 2 1 |         Hejh! Rákóczi, Bercsényi! ~Vitéz magyarok vezéri: ~Hová lettél,
 3 4 |    trombitát fújni; nem hallotta a vitéz úr, amit neki válaszoltak,
 4 4 |     taktust, átmegy aztán a távozó vitéz búcsúszavába, folytatja
 5 4 |     ismerte volna azt Csuka Feri. ~Vitéz Sátory úr leakasztott a
 6 10|          nekem! - némítá el a nagy vitéz. - Olyan süket vagyok én,
 7 10|          lerakni egy szegletbe. ~A vitéz úr azonban ráment egyenesen,
 8 10|         azt mondá neki: ~- Hán? ~A vitéz úr hátrahajtotta a derekát
 9 10|            neki még mind kevés. ~A vitéz úr kétségbeesve tekingete
10 10|     mondásra megszűnt a némasága a vitéz huszárnak. Földhöz csapta
11 14|            amelyik olyan mérges és vitéz: az lesz pap. Lesz belőle
12 14| születtek-e. - Jamais! ~- A magyar vitéz csak közkatonának való. ~
13 21|      nekihevült arccal -, de az én vitéz kísérőm csak el sem sütötte
14 27|          félénk vagy? Lóra ülsz: s vitéz fogsz lenni. ~A szegény
15 27| megmutatták, ki mit tanult. ~A két vitéz, ki a többit mind legyőzte,
16 36|         kettőt. ~Hogy Cilike olyan vitéz asszony! Az a kis szelíd
17 39|  hólyaghúzó tapasz, s a fickó mint vitéz ember fog parádézni, te