Fejezet

 1 1 |            megzsibbasztá a hatalom kezeit. Professzor, jurátus, dárdás
 2 2 |           diák kiállt a középre, s kezeit egymásba téve, mohamedanus
 3 2 |       emelgeté szemeit az ég felé, kezeit összekulcsolva, s ott maradt,
 4 4 |           Korcza úr, zsebébe dugva kezeit, s két kurta lábát szétterpesztve. ~
 5 5 |     szaporán. Anyád sírva fakad, s kezeit tördeli, apád fenyeget,
 6 10|       semmire. ~Akkor összetette a kezeit, s olyan bánatos hangon
 7 10|           fel járkálni a szobában, kezeit összetéve háta mögött. ~-
 8 11|         csodálkozástól összecsapva kezeit a szép hölgy. ~- Elhoztam,
 9 12|   egyszerre nyújtá mind a kettőnek kezeit a csókolásra. ~Kálmán érezé
10 12|            üdvözlé őt Kalender úr, kezeit dörzsölgetve. - Miben lehetek
11 12|          szorongatta Jenőy úrnak a kezeit. ~No, Jenőy úr is örült
12 23|            két ifjú egyet gondolt, kezeit nyújtják egymásnak; Cilikét
13 31|             mikor rizsportól fehér kezeit megcsókolja. Retteg valamennyitől.
14 32|            s örvendve szorongatá a kezeit. Volt benne annyi baráti
15 37| szorongatja titokban a grófnő szép kezeit. Annak nem ilyen piros az
16 38|            Mindannyian csókolták a kezeit a nagyságos asszonynak:
17 39|       szólt a nő, arcára tapasztva kezeit -, aki örültem annak, hogy