Fejezet

501 35   |             rosszat mondjon. Hanem este, mikor valami olyan szerepet játszik,
502 35   |                  beszélni nem ér semmit. Mikor kijózanodik, ő maga teszi
503 35   |           nekiültem egy vígjátékot írni; mikor a hajó elsüllyedt, éppen
504 35   |               egykor majd a késő unokák, mikor palota lesz már a helyén,
505 35   |          országunkra: emeljetek kalapot, mikor ezen mentek. A házat rég
506 36   |                ott. ~Fényes reggel volt, mikor Bányaváry mámoros álmából
507 36   |                 színpadon szokott sírni, mikor szomorú szerepe van; olyankor
508 36   |           műnyelvről, s bűbájjal beszél, mikor érthetően beszél. ~És milyen
509 36   |            színész akkor korhelyedik el, mikor vagy nagyon rosszul megy
510 36   |           legkevésbé várta. ~Egy reggel, mikor Bányaváry szokásos mámorából
511 36   |                   Kedvesem. Te ilyenkor, mikor józan vagy, igen jó ember
512 36   |                vagy, igen jó ember vagy, mikor pedig részeg vagy, akkor
513 36   |         kötelessége hasonlót cselekedni; mikor újra összejönnek, azon kezdik,
514 36   |                  a komoly dolog. Reggel, mikor kialudtam magamat, s felébredtem,
515 36   |           angyalom nagyon komoly volt, s mikor vége volt a reggelinek,
516 37   |           elhullottak az ő vetélytársai, mikor a hercegnőnek udvarolt.
517 37   |                  forintot a hintaja elé, mikor a saját nevelésű csikaja,
518 37   |                  Kedélyesen felkacagott, mikor kezét nyújtá neki. ~- Eszerint
519 37   |                most nincs készen. ~- Hát mikor lesz meg? ~- Hogy mikor
520 37   |                  mikor lesz meg? ~- Hogy mikor lesz meg? - ismétlé a kérdést
521 37   |            kérdést Korcza úr. ~- Igenis, mikor lesz meg? ~- Hát mi lesz
522 37   |              járok önhöz, jól tudja. Azt mikor készíti el már? Erre feleljen
523 37   |            agyarkodott rá a nagyasszony, mikor a kapu alá kijutottak. ~-
524 37   |                kicsúszott a többi közül, mikor azt fel akarta venni, a
525 37   |                  volt, mint az oroszlán, mikor Biróczy lakására elértek. ~
526 37   |               Hanem aztán visszahökkent, mikor a fiatal hölgyet is megpillantá,
527 37   |                  torka a jó öreg fiúnak, mikor eszébe jutott, hogy ő most
528 37   |            senkitől. ~Olyan kedves volt, mikor megharagudott, az egész
529 37   |               azt a bravúrt. Béni bácsi, mikor nőni látta azt a káprázatos
530 37   |                 burnótot az orrába, hogy mikor a nyakán van a borotva,
531 37   |               váltóra ráírni a zsiróját, mikor a pénzt átveszi. Akkor az
532 37   |             összeget, s szörnyen bámult, mikor a báró becsengette a vendéglői
533 37   |             nézte meg, mennyi az összeg, mikor van a lejárat. Minek a rendeltetésére
534 37   |             ténfereg. ~Egy reggel aztán, mikor éppen a teájához törögette
535 37   |             embert?) ~De aztán elbámult, mikor meglátta, hogy a foglár
536 37   |               vagy fogva marad ön. ~- De mikor kétszer annyit ígérek teljes
537 37   |                  a szép kliensnőjét. ~  ~Mikor Biróczy Pestre visszaérkezett,
538 37   |              arca ragyogott a diadaltól, mikor megtudta, hogy terve milyen
539 37   |                  az ő kedves unokájának, mikor az sírva panaszolja el neki
540 37   |                milyen nagy örömben volt, mikor úri vendégeit szegény házában
541 37   |             ijedten csapta be a ládáját, mikor azt a szót hallotta, hogy
542 37   |        Jenőynének Párizsból hazatérve; s mikor a nagyasszony rajtarontott,
543 37   |                  megindult az ajtó felé. Mikor aztán fogta a kilincset,
544 37   |               Senki sem segített rajta. ~Mikor aztán már nagyon sokáig
545 37   |             tartott ez a rossz mulatság; mikor már elmúlt két hónap, három
546 38   |                  kiszedték a jég elől; s mikor visszatértek, otthon nem
547 38   |              éjjel, hosszú előadás után, mikor már minden lélek alszik,
548 38   |      felporhanyítá; amiből az lett, hogy mikor Cilike az előadás után öltözőszobájából
549 38   |                  nagy, mint a nőfarkasé, mikor gyermekét félti. Mit annak
550 38   |                 hogy megy haza egyedül. ~Mikor aztán az előcsarnokba kiért,
551 38   |             lépteik alatt, úgy ropogott, mikor végighaladtak rajta. ~Ó,
552 38   |             Isten veled! - szólt Kálmán, mikor Cilikét már jó helyen tudta. -
553 38   |                 Kettős oka volt sietni. ~Mikor a pesti partra felkapaszkodott,
554 38   |                  szeszély volt az tőle. ~Mikor Kálmán megérkezett, már
555 38   |                 nem távozott a teremből, mikor a vendégek nagy része a
556 39   |                  Emlékezel arra az éjre, mikor a Dunán megindult jég két
557 39   |                  hogy "ez vért kíván!" - mikor már meggyőződött róla, hogy
558 39   |             világot deríteni maga körül. Mikor Cilikéhez belépett, azt
559 39   |             egyik szenvedélyéből! Hiszen mikor mindennap ittasan jött haza,
560 39   |                  nagy az öröm Izraelben, mikor egy kritikust felpofoznak!
561 39   |                   és utazol, ahová ő. ~- Mikor kívánod? ~- Holnap. ~- És
562 39   |           Magával hozta a gitárját is, s mikor a társaság kívánta, egy-egy
563 39   |                 van s nem látja, s mást, mikor közel van, és beszél vele. ~
564 39   |              közel van, és beszél vele. ~Mikor Bányaváry a negyedik csésze
565 39   |                 Mégiscsak nagy dolog az, mikor az ember tudja, hogy ebben
566 39   |              éppen a hídnak kanyarodik. ~Mikor a szeglet elé ért, elkezdett
567 39   |               nem ád. Platón azt mondta, mikor kérdezték tőle, hogyan szeretheti
568 39   |               akkor mert hátratekinteni, mikor a széles utcára kijutott,
569 39   |                 te hol jársz itt most?" ~Mikor a német színház téren végigbandukolt,
570 40   |                  hic Rhodus, hic salta! ~Mikor az első esztendei zárszámadáskor
571 40   |              megszólalt. A vén szolgáló, mikor Kálmán kifordult a szobájából,
572 40   |  helyreigazította a csók nyomát megint. ~Mikor készen volt az arckép, Tseresnyés
573 40   |                  velünk egy kategóriába. Mikor Abdolonymus király maga
574 40   |            országára nézve volt szégyen. Mikor Dobzse László király kontóra
575 40   |                  mekkorát nevetett neki, mikor meglátta a képeket. Hogy
576 40   |                  húsfüstölő kürtőjébe, s mikor jó füstösek, akkor eladja
577 40   |                visszakapom én azt öntől, mikor meg nekem lesz rá nagyobb
578 40   |                  a szolnoki vásár előtt, mikor Tseresnyés uram éppen adogatná
579 40   |                  válogatna a tárgyakban, mikor ötven forintot kínálgatnak
580 40   |                  tudja az embert verni! ~Mikor aztán a két kezét a két
581 40   |                   Már hogy vettem volna? Mikor harminc esztendő óta a mester
582 40   |              mintha vendégfogadó volnék; mikor aztán szívesen láttam, akkor