1-500 | 501-540
Fejezet
1 Kort | udvarára érkező herceget, most már a zsebéből előhúzott
2 Kort | Csollán Berti birtoka is. Ők most is igen jó pajtások voltak
3 Kort | hangra rá lehetne ismerni! ~Most egy nevet kezdenek kiabálni. ~-
4 Kort | vendégektől, hogy mi történik most az utcán. ~És Dorothea tudta
5 Kort | mindig. Haj, ez az ember még most sem ejt ki tollából egyetlen
6 Kort | szeressék. ~Az szeret még most is; midőn kedvesével együtt
7 Kort | nem. ~Ah, amaz őrzi még most is bizonyosan a nefelejcseket! ~
8 Kort | szemeiben azt ne lássa, hogy az most egy távol levő alakot lát
9 Kort | megdöbbenő tekinteten, hogy most kettőjük közül egy láthatatlan
10 Korr | Ferinek nem kellett utazni, ő most is házfelügyelő volt a Decséry-palotában. ~
11 Korr | áldomással bocsáták el őket, most szuronyszegzett puskák meredtek
12 Korr | aki dühösködött, hogy ő most már nem áll jót a város
13 Korr | a bizonyos zsibói házat; most már ő is el van szánva,
14 Korr | szőlő közepett; csakhogy még most messze volt a szüret: oda
15 Korr | Mi az ördögért küldöz most nekem levelet? Hát nem tudta
16 Korr | furcsa kedvében találta most ez a levél. Házassági rózsakötelékről
17 Korr | beszélni annak, aki éppen most tépett le magáról egyet,
18 Korr | a gondolattól, hogy már most Katinkát nyerje meg végképp. ~
19 Korr | mindennapi érzéki vágyaktól; most, hogy a Decséryék ismét
20 Korr | valamennyi; s hogy unja most magát a szép asszony. Az
21 Korr | tudod-e, hogy mit ír nekem most a levelében? - szakítá félbe
22 Korr | Bruder! Gondold meg csak, ő most elválik a férjétől; itt
23 Korr | kicsoda is ő, és mit visz most magával a köpönyegzsebében.
24 Korr | mosolygott az úrhölgyre. ~Katinka most fogta csak fel, minő kegyetlen
25 Alko | visszariasztani. ~- Lássa, mi most olyan egyedül vagyunk ebben
26 Alko | csak hírükből ismerünk még most, s vasutak hosszú vonalai
27 Alko | városunk alatt, mikről még most csak külországok beszélnek.
28 Alko | valakit. ~"Senki." ~Ki jöhetne most tehozzád, elhagyott ember,
29 Alko | aranyozott alabástrom. ~Most zörget valaki az utcaajtón.
30 Volt | három nappal elébb az, aki most ott a négyszögű kő alatt
31 Volt | indultak. ~- Hová megyünk most? - kérdezé Tseresnyés uram
32 Volt | középső ujjokat befogják. ~Most az utazó kérdezett. ~- Hát
33 Ker | elfojtott bánattal az úrhölgy. - Most sírját keresem. Vezessen
34 Ker | az! Van már két hete is! ~Most sorba vette a temetőket.
35 Ker | halálóraverőcnek: ~"Keresi most!... Csak hadd keresse...
36 Ker | megjött ismét a nagyasszony. ~Most már nem dölyfösen, hanem
37 Ker | szenvedett ő éveken át, most ő már nyugszik; már most
38 Ker | most ő már nyugszik; már most szenvedjen ön. Én láttam,
39 Ker | hogy küzdött ő az élettel, most küzdjön ön már az ő halála
40 Ker | sírjához sem önt, sem a most élő ivadékból senkit; hogy
41 AHarc| mint a rossz hírű nőt. ~Most már maga sem bánta, hogy
42 AKol | a homoksivatag volt, ott most új város terül; a rongyos
43 AKol | térnek négyszögöle annyit ér most, mint hajdan egy egész hold,
44 AKol | tér közepén bámulva nézi most, hogy mi történik körülötte. ~
45 AKol | elhaltak mind. ~Talán még van most is, aki él közülök. Talán
46 AKol | közülök. Talán van tudós, ki most is éjjel-nappal folytatja
47 AKol | ád, amíg él? ~Talán még most is lézeng egy-egy hírhedett
48 AKol | nemzetüket megszégyeníteni még most is fájna nekik. ~No de minden
49 AKol | a költőnek álma volt, az most teljesedésnek induló valóság;
50 1 | és igazság szerint. ~Már most tehát tudunk mindent. ~Hanem
51 1 | Hanem mindennek, amit most tanultunk, kevés hasznát
52 1 | sanctum látogatói éppen most érkeztek meg. Tizenegyen
53 1 | egyúttal "nagybotos", hanem az most nincs nála. ~A tizenegy
54 1 | vettük fel azt a Koszorúba. Most az a társunk, ki ezt ajánlotta,
55 1 | más választatnék. ~- És most térjünk át a rendre. Biróczy
56 1 | egyenesen beilleszthessék. ~- Most következik Barkó Pál barátunk. ~
57 1 | a világ pusztaságaiban. ~Most éppen az ősmagyar betűket
58 1 | nyomtatták már azóta.) ~Most következett Borcsay. ~A
59 1 | nyomok többé vissza. ~És még most sem tudja senki, aki e búsongó
60 1 | sírni, ordítani, hogy ő most van itt legelőször; térdre
61 1 | diákhoz a hordó tetején. - No, most rugdalózzék kend! Most invokálja
62 1 | most rugdalózzék kend! Most invokálja Bacchust és Gambrinust!
63 1 | maradt az asztalon, s ez most mindent fel fog fedezni. ~-
64 2 | mint az a nagy eset, ami most odabenn folyik. Egyik ember
65 2 | verítéket izzadott. Ez a nebuló most meg már perzsául felelt
66 2 | legrendesebb dolog volna. ~Most azután folytatta a vallatást. ~-
67 2 | valamint a "múlt" üldözi most a "jelent", úgy a "jelen"
68 2 | szóra, mint aki érzi, hogy most nagyokat nagyobbakkal kell
69 2 | korában valamit leírt, ami ha most a százszemű Argus tekintete
70 2 | mint a hatalom pallosát, most pedig kerülnie kell annak
71 2 | tűrve van egyházunk, még most szedegetjük össze garasonkint
72 2 | bennünket a nemzet, s ti most előálltok, s azt mondjátok:
73 2 | bennünket együvé tart. És most egy csoport gyermek előáll
74 2 | kezet. ~A nagytiszteletű úr most hosszas ideig tartott tanácsot
75 2 | otthoni természetes hangján -, most nem úgy szólok hozzátok,
76 2 | törvénynek fogtok megsújtatni. ~Most egy ünnepélyes csend pillanata
77 2 | Szerencsétlen ifjak, mi lészen már most tibelőletek? ~De kettészakította
78 2 | a bírói komolyság. ~- És most kenden a sor, humanissime
79 2 | meg őket víg ötleteivel! S most ezeket mind kicsapták. Az
80 2 | Hóval födi be a tél.~ Most azután egymás nyakába borultak
81 3 | kocsis, diák, uraság. ~- Már most mondjátok meg, kit hogy
82 3 | torzképeket fintorított, hogy ő most az egyik lábára jobban sántít,
83 3 | ütöttek keresztül a falakon, s most az oldalán füstöl a ház;
84 3 | leguggolva, mint ahogy tesz most sánta Biróczy, kiválasztja
85 3 | rossz ott minden. ~- Hát már most mit fogtok kezdeni? - kérdé
86 3 | játszunk! - nevetett Biróczy. - Most is a pénz elől szökünk. ~-
87 3 | ott égett a szekeren, mert most azt is elvesztenéd. ~- Keverj!
88 3 | húzzák - mondta Berti. - No, most még egyet szíverősítőül -
89 3 | azt a sok rossz bort, s most adod fel a jót, mikor már
90 3 | diktáljon kend a gyülekezetben, most pedig üljön le kend, és
91 3 | rivallt rájuk a földesúr. - Most jön még az igazi pap. Ezek
92 3 | Sorba fogta őket kártyázni! Most már nem pénzbe, a keserves
93 3 | Ubi." Ahol megkaphatod. Most Miskolcon tanyázik. Aztán
94 3 | bagariapárfümöt. Így ni, édes öcséim, most el vagytok látva egész életetekre.
95 3 | találta fel a kártyát.) ~No, most ezzel az ajánlólevéllel
96 3 | fel. Minden pecsét megvan most is rajta. Ez volt a szerencsémnek
97 3 | Köszönettel visszaadom azt most önnek. Adjon Isten ezerannyit! ~
98 4 | mért ne eshetett volna meg most is, hogy a kötél a túlsó
99 4 | látjuk egymást. Hanem hát most tegyünk egy fogadást: hogy
100 4 | porkolábnak, hogy tegye hát már most farkasgúzsba. Ez ugyan jól
101 4 | negyvenemberes" verbunk. ~Még most is érthető annak a dallama. ~
102 4 | fiskálisnak lenni, mint most. ~Az nem dolgozott tíz segéddel,
103 4 | replika! - monda Korcza úr, s most már a levelet eldugva háta
104 4 | versenyfutására. Tehát már most "audiat!" ~"Audiat!" (Hallja!)
105 4 | vitte a principálishoz. ~Most megint csak egy futó tekintetet
106 4 | interpunkcióban hibázhatott; most már ezt is híven iparkodott
107 4 | kegyetlen szigorral ismétlé: ~- Most sem jó még; most is hibázik
108 4 | ismétlé: ~- Most sem jó még; most is hibázik benne valami. ~-
109 4 | titkosan nevetett magában. Most látták egymást először;
110 4 | hozzám! ~- Megértettem. ~- És most, hogy mindjárt beleállítsam
111 4 | legolcsóbb vendéglője, s még most is megvan az akkori bokharai
112 4 | olvasott a nő arcából, s most már ő is tudta, hogy mi
113 4 | van abban a levélben. S most már őrajta volt a sor elpirulni
114 4 | Katalin" és a "Katinka" most már két különböző fogalom! ~
115 4 | akarja tudni, hogy mi van most a fejében, azt szépen leolvashassa
116 4 | a tíz ujja szétmeredt. ~Most már mind a két ajkát behúzta
117 4 | uram - felelt Kálmán, s most már nem pirult, hanem sápadt. -
118 4 | vagyok az oka. Ez a barátom most önnél joggyakornok. ~- Ah,
119 4 | Nem szóltam semmit. Hát most mit akar tenni? ~- Hazamegyek
120 4 | majd neki általadni: ne most, ne úgy, hogy ő azt megtudja,
121 5 | nagy úr lenni, mint amilyen most vagy. ~Mikor hazamégy az
122 5 | pecsétnyomó gyűrűjével; most már érdemes vagy, hogy rád
123 5 | elmeneteledkor neveden szólított, most már ifjú úrnak címez. ~Kutya,
124 5 | Mikor kimégy az utcára, most már karodba fogóznak családod
125 5 | Megint csak elmégy mulatni; most már gyöngéden figyelmeztet
126 5 | lehet. De még ellenfeled most is fekszik. Hah, az kapott
127 5 | fehéredik, de az arca még most is piros. Soha orvosra,
128 5 | felgyújtsa a kendert, amit most az udvaron a leányok tilolnak
129 5 | oda ne kössék. Mert még most is a mama köti fel a nyakravalóját;
130 5 | római pápa az ő kedvéért most még egy sátoros ünnepet
131 5 | bácsi; különben nem volnék most itthon. ~- De hát ez iszonyú
132 5 | Majd elmondom egyszer. Most csak arra kérem, édes Béni
133 5 | baj lett ám abból. Éppen most tudtam meg, hogy Debrecenből
134 5 | kilenc krajcárt kért egy most érkezett levélért, azután "
135 5 | Mi nagyot hibáztunk. ~- Most eredj előlem. Nem kérdem
136 5 | megint magát áztassa el. Most nem szabad neki addig kijönni,
137 5 | csinált beléptekor, mintha most jönne a szomszéd faluból. ~-
138 5 | egész istálló! - kiálta most már egészen kihozva sodrából
139 5 | poltura. ~- Jól van. Ezt már most kerítsd körül, s írd alá,
140 5 | felnyalta azt onnan Béni bácsi. Most aztán a nyelve is tintás
141 5 | Nagybetűvel írd az Ézsaiást! Most vége van. Tégy felkiáltójelt
142 5 | felkiáltójelt az utolsó szó után. Most jön a dátum. Most add ide
143 5 | után. Most jön a dátum. Most add ide a tollat, hadd írom
144 5 | háziállatok is megérezték, hogy most jókedve van, a kutya lábaihoz
145 5 | szeretetemet. Ha azt tudom, amit most tudok, nem fogadtalak volna
146 5 | amilyenbe te keveredtél most. Azon elátkozott könyvben
147 5 | továbbmégy ezen az úton. Most még senkid sincs, még egyedül
148 5 | nyújtom a felemelésedre. - Most tedd, amit akarsz, de rá
149 6 | Megérkeztek a teátristák! Most osztották ki a cédulát a
150 6 | kivitt tálakat. Azt sem tudta most, hogy mit eszik. ~S hogy
151 6 | megnyert életpályáján; ez volt most minden gondja: mentül hamarabb
152 6 | sietve Béni bácsi; csak most eresztették el a törvényszékből,
153 6 | volna az ember, hogy megy most valakit levágni. ~De bizony
154 6 | egy oszlop mögé, hogy ő most fizetetlenül lopta be ide
155 6 | valaki ránézett, azt hitte, most mindjárt elő fogja kérni
156 7 | mindig részeg, s elkezdi: "most jövök" - nem jut eszébe,
157 7 | figyelmezteti a közönséget, hogy no, most odafüleljen minden ember;
158 7 | odafüleljen minden ember; most jön egy szép jelenet! ~Ráförmed
159 7 | színházlátogató ifjai, vénei még most sem jöttek hazai. Aggódva
160 7 | pecenyét fújom. ~- Hiszen most is hideg! ~Utoljára a nagyasszony
161 7 | nevetett minden ember! Én még most is nevetek. Még aztán sok
162 7 | fennhangon ám, mint ahogy én most kiáltok. S azt mondta neki: "
163 7 | rettenetes volt elnézni. Most az orrát! Most a fülét!
164 7 | elnézni. Most az orrát! Most a fülét! Most a nyakát!
165 7 | az orrát! Most a fülét! Most a nyakát! Volt mit szenvedni
166 7 | győződve róla, hogy őtet most nemcsak a főispán, hanem
167 7 | Hja, én mindent tudok. De most legyünk csendesen, kezdődik
168 7 | elfoglalva; nagyobb kérdés volt most őrá nézve a "to be, or not
169 7 | majd játék után, barátom. Most sietek. Agyiő! ~Azzal kapta
170 7 | mielőtt azt a sok embert, ki most a színpadon van, mind sorba
171 7 | attól az országtól, melyben most Hamlet köszörüli a kardot,
172 7 | gyilkolni, és szidja erősen - most már nem a dán király lelkét,
173 8 | veszedelmen járt az esze, mely most mindjárt ki fog tudódni,
174 8 | az egész rongyhad! ~No! Most rájöttek a sárgaviola-tolvajlásra.
175 8 | mely rendesen piros volt, most szederjes színt váltott
176 8 | élet fog várni a leányra most? Vagy talán az, hogy amire
177 9 | megköszönnöd. No, hát itt küldöm most egyenesen a kezedbe. Ne
178 9 | s hozza a pálcáját. Én most odabenn aláírtam egy nyugtatványt
179 9 | már mégis nagy bosszúság! ~Most már hova szaladjon utána? ~
180 9 | termetét egy hajdan kék, most már fakó, hétgallérú köpönyeg
181 9 | Nagyon sajnálom, de most nincsen idehaza. ~A szerény
182 9 | excellenciás urat éppen most expediálta ki az ajtón egy
183 9 | Akkor ez hát Decséry gróf! ~Most szerette volna már aztán
184 9 | egyszer találkozni. (No most!) Jó szívéről akkor is meggyőződtem.
185 9 | annál jobban emlékezik rá, s most egészen fel van háborodva
186 9 | nagy szívességeért. ~Kálmán most már többet kezdett érteni. ~
187 9 | benyitott Tóth Máté uram. Most már minden bejelentés és
188 10 | fogja mozdítani. ~Kálmán most érzé még csak magát megakadva.
189 10 | hát, hogy ki ez az úr. ~Most következett, hogy azt is
190 10 | huszároknál. ~Korcza úr most már egész hozzákészülést
191 10 | akkor meg fogja érteni. De most még nem látom idejét. Sietek
192 10 | megnézem, hogy mit dolgozott. Most csak azért szaladtam haza,
193 10 | közeledni, már tudja, hogy most Jutka asszonytól kap hivatalos
194 10 | él szabadságával. ~- Önt most is dolgában háborítottam?
195 10 | maga elé bámult. ~Kálmán most volt még csak kegyetlenül
196 10 | mondja meg, miért akart ön most nekem hazudni. ~Kálmán erre
197 10 | van. ~- De hát én ebből most hogy értek meg valamit? ~-
198 10 | lesz őt rábeszélni, hogy most menjenek el valahova valakit
199 10 | sohasem fogja őt elárulni. Most mindjárt bűntársa lesz. ~
200 10 | vett eddig körül. ~- És most, miután ezen átesett? ~-
201 10 | közös ellensége. ~Kálmán még most sem értett a dologból semmit. ~
202 10 | gárdista korában elprédálta, s most egész kravátlija széléig
203 10 | erről. ~- Igazán? ~- Én most is azt állítom, hogy az
204 10 | írt levélre ismert benne. Most már elolvashatá. Őróla volt
205 11 | Kálmán. ~A vállzsinóros inas most már nem fogadta azzal a
206 11 | amivel első megjelenésekor. Most már divaturacs volt, nem
207 11 | akinek semmi sem fekszik most annyira a szívén, mint a
208 11 | betenni a perbe. ~Kálmán most már ijedten tekinte fel
209 11 | tökéletesítése tekintetéből most állítsa magát az ellenkező
210 11 | főznie, hogy mit csinálna most, ha az ellenfél volna. ~
211 11 | levele - szólt Korcza úr -, most vesse ön egybe azt a kettőt.
212 12 | jelentkező sok apró hitelező. ~Most már nem lehetett Kálmán
213 12 | Ha írt nagyanyjának, most már nem volt olyan kevés
214 12 | Kálmán adósságait. Jobb most, mint később. ~Azt is megtudta,
215 12 | fanyalogva válaszol, hogy a pénz most igen szűk s igen nagy az
216 12 | szólt Kálmán bosszúsan; most már jól értve, hogy a második
217 12 | hogy kiüsse a fontot. ~Most értette már Kálmán a dolgot.
218 12 | vidám anekdotát. ~- Éppen most mesélem őnagyságának a legutóbbi
219 12 | felkacagott e paródián. Most már aztán úgy nevetett,
220 12 | mímelte. ~- Éppen arra kértem most őnagyságát, hogy mához egy
221 12 | gyöngéd, hízelkedő szóval. ~Most is megszólította. - Azt
222 12 | nekik az utat. ~- No, már most menjenek. Készülnöm kell
223 12 | egymással rokon ellentét. ~Most már a féltést is meg kellett
224 12 | fuldokolva. ~- Rendelkezésére áll most is - szólt a bankár, előhúzva
225 12 | pénzcsomagokra téve. - Hanem most még egy kicsiny kis formalitás
226 12 | akiknek a szívükben van. Most már ismerem önt. Nem kívánok
227 12 | lenni. ~- Ez már más szó! ~Most tehát ő is elővonta zsebéből
228 12 | becsületbeli tartozássá vált. Most már biztosítva vagyok. Jöhetne
229 12 | Mármost alásszolgája. ~Kálmán most már igazán felmagasztalva
230 12 | vezethetni. - Versenyezhet most már azzal a másik "úrral". ~
231 12 | ezt a rég látott bajtársát most újra láthatja. Éppenséggel
232 12 | Éppenséggel nem őróla gondolkozott most. Biróczy pedig faunarcának
233 12 | Az öreg hercegnő éppen most hozza haza Bécsből, az apácáktól
234 12 | ételekről beszélnek. Hiszen most is egy szép arcnak a betege. ~-
235 12 | találkoztál vele. ~Kálmán most már haragba jött. ~- No,
236 12 | hercegasszonyoddal és comtesse-eddel. Én most nem utazom velük, még a
237 12 | a pesti porból, mert én most nem utazhatom. ~- Beteg
238 12 | Hanem azért Csuka Ferkó most is pertu volt régi pajtásával
239 12 | láthatja. Megtudta tőle, hogy most szabadsággal utazik haza,
240 12 | van a láng, mely világít, most a legutolsónak a háta mögött
241 13 | esett be hozzá, mint aki most úszta át a Dunát, s maga
242 13 | hogy honnan menekült az most meg. ~Aközben megérkezett
243 13 | hogy "egészen más vagy most, mint reggel voltál!" ~Ismét
244 13 | szívének világát bearanyozta most, az volt a nap. Maga az
245 13 | Belenézhetett a napba! ~Most látta még csak, minő földöntúli
246 13 | Jelen volt az öreg gróf is; most is ugyanazon kék kabátban,
247 13 | akinek ereje van hozzá. ~Most azután fel merte emelni
248 13 | odáig; ahol ezt elérte. Most Magyarország kancellárja,
249 13 | ebédre hívás zavarta fel. ~Most már egész biztossággal lépett
250 13 | imádkozott életében latinul. Most először. ~Akkor aztán megeredt
251 14 | kellett hozzá. Ah, akik azt most a színpadról látják, fogalmuk
252 14 | ünnepélyek részesültek valaha. Most már el vannak feledve. ~
253 15 | mondta: "Herr von Kutya". ~És most akadt a világon egy emberi
254 15 | ötletével. A hercegnő még most is olyan gyöngéd és szeretetteljes
255 15 | rekeszté be a végzett táncot. ~Most már Pál gróf maga ment helyébe
256 15 | táncnak emlékeül." - Hát most én mondom önnek: viselje
257 15 | nehezebbnek, mint ezt, amit most kezébe adtak. ~Mindenki
258 15 | vett a tulajdon unokáinak, most megajándékozza ez idekerült
259 15 | ifjúkori délceg táncáért. S most odaadja azt ennek az ifjúnak,
260 15 | ifjúnak, aki éppen olyan deli most, mint ő volt akkor. ~És
261 16 | Katinka sírt keservesen. ~Most már megtanulta, hogy a féltékenység
262 16 | a hiúság. ~Az, hogy őtet most kinevetik. Mit gondol Korcza,
263 16 | találja, hogy kinek írt ő most levelet. ~Három nap nem
264 16 | urat. Hanem hát Pest még most sem London; azon időkben
265 16 | mondja a másik lónak, no, már most húzz te! ~Ekkor következik
266 16 | újonc hátasló lehet, akit most fogtak be először. Különben
267 16 | Micsoda megnéznivaló van itt most Pesten? - Ez az első kérdése
268 17 | senki. Talán nem is volt. - Most egy kerek deszkaemelvény,
269 17 | bömbölés odabenn sejteti, hogy most alkalmasint a szerepüket
270 17 | háromszáz forintot - kiáltá most egy másik hang, az meg a
271 17 | egy bolond vagyok, akit most visznek fel Bécsbe a vörös
272 17 | Bálvándy kifizette. ~Bertinek most tetszett már aztán ez a
273 17 | ez a tréfa tökéletesen! ~Most következett az előadás legnevezetesebb
274 18 | apródonkint arra is rájött, hogy most Pesten van! Sőt idő múltával
275 18 | tisztába jött magával, hogy ő most a felesége hívására jött
276 18 | van ragasztva a cédulával; most már csak ki kell állni a
277 18 | nekem nem ez a mesterségem. Most is hexensussz van a derekamban.
278 18 | kinézett az utcára, látta, hogy most már egész népcsoport áll
279 19 | elvágtatott, hogy még talán most is szalad. ~Joviális két
280 19 | Kálmántól, hogy mi az, mit most hoznak. Az a makaróni nem
281 19 | kezét, és fülébe súgta: ~- Most mondá atyám, hogy mához
282 19 | boldogság diadalával fog sietni most! ~Az ebédnek vége volt,
283 20 | főispán is önhöz hasonlít. Ez most bécsi divat, ugye? ~- Az -
284 20 | partról visszanézett társára. ~Most aztán Kálmánnak is meg kellett
285 20 | A vezető ígérte, hogy most mindjárt eljutnak a Korda-főhöz,
286 20 | azt mondá neki: ~- Ha én most itt el találnék szédülni,
287 20 | kőre, s azt hitte, hogy most neki az a kötelessége, hogy
288 20 | arcát. ~Kálmán félt, hogy most mindjárt sírni Fog. Nem
289 20 | csak a pávák hiányzanak. - Most jön a zsidó mitológia után
290 20 | készült már Kálmán; de még most sem volt rá készen. Nehéz
291 20 | álmom igen édes volt. Még most is gyönyörrel gondolok rá.
292 20 | ragyogó arcát. Azt hitte, hogy most szárnyakat öltött, nem követheti
293 20 | mentsége lehetett volna! ~- Most fogtam már meg önt - szólt
294 20 | kedves barátom, hogy én itt most önnek egy eldobott portékát
295 20 | haladt már jó nagyot - és most idáig szerelmes ön egy nagy
296 20 | gondolatra, hogy ön azért van most itt, hogy ne legyen ott,
297 20 | hogy ne legyen ott, ahol most másnak van jelenete? Ez
298 21 | A húsa is pompás, ámbár most sovány a szoptatástól; de
299 21 | szankciói is vannak. ~- Most tehát, drága nagysád, ezért
300 21 | segítség nélkül a vadásznő, s most már az ő jogai léptek gyakorlatba. -
301 21 | kezedbe, azzal lőni fogsz. Most pedig valld be, hogy rácsettentetted
302 21 | valamikor végig leéghetett, s most sűrű borókabozóttal van
303 21 | rusznyák is, a báró is. Most már csak az az egyedüli
304 21 | kiengesztelni. ~- No, bajtárs: Most valóban úgy viselted magadat,
305 22 | szakítani azzal a szóval: "most már mást szeretek". Még
306 22 | haragja útjain átkötöz. ~Még most csak főzi magában, hogy
307 22 | helyezés ellen, óvástételét most itt a hely színén végezni
308 22 | kocsmáltatási jog. Ez sokra megy. De most ez a huszonkét falu egy
309 22 | erszényt adom önnek, ha most visszajön, és rögtön a bíróság
310 22 | ahogy én elverem önt itt most mindjárt, amért ön elég
311 22 | odafurakodott az asztalhoz. Most már azzal a mosolygó pretenzióval
312 22 | látta. ~Nagyobb gondja volt most az, hogy hol találja meg
313 22 | kedve. ~De biz ilyen valaki most nem találkozott. ~Valami
314 22 | tudott afelől semmit. ~És most Kálmán ott látta maga előtt
315 22 | összetalálkoztatok! Hogy kerülöd most ki őket? Hogy óvod meg magadat,
316 22 | Nem is rejtette magát most már a fenyőgallyak közé.
317 22 | panaszos magánbeszédét, most már igazi könnyekkel szemében. ~
318 22 | No majd meglátod! Mert most velünk maradsz, amíg itt
319 22 | Azokat mind meghódítottuk. Most a lengyeleken a sor. No,
320 22 | neked erről. Mert tőlünk most már el nem maradsz, amíg
321 22 | elkérezkedjél, mondd meg neki, hogy most Cilike parancsol veled.
322 22 | szabad szeretni. Hát még most nem félsz senkitől; még
323 22 | nem félsz senkitől; még most nálunk vagy otthon. Tehát
324 23 | berukkolni, elfoglalni a tért; ez most itt nagyszerű alkalom aratni
325 23 | kristálybálvány, fénylik a most is jégfedte Kriván. ~Az
326 23 | ennek az érzésnek, mely most mind a hármunkat betölt:
327 23 | ketten! - monda Bányaváry. - Most büntetésül csókoljátok meg
328 23 | hogy az egész világ, mely most oda alant nyüzsög, mely
329 23 | Egyedül ez a két alak, ki most előtte áll, érzi és érti
330 24 | keveredhetni vele. Hanem most már végezd hivatalos kötelességeidet,
331 24 | haza jószágukra. Emiatt most minden állomáson előre intézkedni
332 24 | neki Bálvándy: ~- No már most tessék az úrnak kimenni
333 24 | akárhova. ~- Nem kapok én most szállást Debrecenben: ~-
334 24 | kényelemben találták magukat. Most a gazdag paraszt birtokába
335 24 | iszen vissza is verem hát most rajta. ~Azzal tette-vette,
336 24 | gyöngén rávert a hátára. ~- No most hát ki vagyunk fizetve!
337 24 | lenne ilyen halavány, mint most!" ~A főispán nem is állhatta
338 24 | megcsókolni. Nem tudom, most is olyan-e? ~Tóth Máté uram
339 24 | nekem meg nem bocsát, ha itt most megbetegszik. ~Kálmán megnyugtatá
340 24 | magam adtam ki a rendeletet, most ki vannak száradva a zsombikok;
341 25 | volt. ~Az a "másik" még most alszik. ~Aztán az aprószentek
342 25 | leckeadásnak vége volt már. ~Most aztán, mikor közel állt
343 25 | utána fog maradni lelkében. Most tudta meg, hogy milyen nagyon
344 25 | Dorothea grófnőnek. Dorothea most nem volt az asztalnál; hanem
345 25 | érinté. Hátrahagyott képeit most keresve keresik, amik egykor...
346 25 | meggyőződhetett róla, hogy az most is oly gyöngéd hozzá, mint
347 25 | Aszályitól tudom. Ez a fickó most itt rontja a levegőt Pesten,
348 25 | asszonyt! De tudd meg már most, hogy őrültségemnek szisztémája
349 25 | Jupiter. A testvérhazában most épült fel az első országos
350 25 | kitűzve. Én írtam egyet, most végeztem el. Vedd át, és
351 25 | hízelkedjék. ~- Hanem... ~Most következett a végzetes "
352 26 | hogy a drámád megbukott, s most még csak a kordicai találkozás
353 26 | mely e bűnt levette rólad. Most sietek vissza, s ha szerét
354 26 | öltönyeid Szekulánál varrasd: az most a leghíresebb szabó. A virágokat,
355 26 | virágokkal volt az megrakva. ~- Most jöjj le velem az istállóba. ~
356 27 | is él még az a földész, most már hatvanéves öreg, ki
357 27 | kis kezeivel kapkodott. Most már sárga levelek estlepéi
358 27 | kedves gyermek halálára. Most nem kellett őt arra felszólítani,
359 27 | születésnapi gratulációra. Most nem volt előtte akadály
360 27 | atlasz és márványozás, mint most; a kihallgatási termének
361 27 | rendkívül fontos hivatal. ~Most is tele van a várakozási
362 27 | kérdezgetik a titkártól, ki van most benn őfenségénél. ~"A török
363 27 | nyelven beszélhetnek együtt? ~Most egy új alak érkezik; már
364 27 | húzása-halasztása miatt; most már a bírákra került a sor. ~
365 27 | fontos ügy lehet, amiben most Törökország értekezik Magyarországgal. ~
366 27 | farizeusok és írástudók, akiket ő most mindjárt úgy el fog áztatni
367 27 | őfenségéhez az őrnagy? ~Most megint érkezik a terembe
368 27 | udvaronc, ki elvégre még abba a most érkezett fiatal gyerekbe
369 27 | kaszálni. A fogai helyét most is viselem, s a lábam barometrum
370 28 | zsindelyes tutajai borítanak; hol most a Wurm-udvar áll, ott egy
371 28 | állt az a fövényóra, mely most a múzeumban látható. Egy
372 28 | várban: valószínűleg még most is él.) ~A főherceg az ablakban
373 28 | sorsának fordulópontján áll most. ~- Ha csak arról van szó,
374 28 | és áldozataiban, részesül most a béke nyugalmában; de nem
375 28 | senki sem tudja, hogy még most is élnek; pedig számuk millió,
376 29 | igénybe nem veheti, mint most. ~Amint őfensége termeit
377 29 | tapasztalá, hogy nem lehet most olyan ügetve járni, mint
378 29 | ágytakaró, annak a csuklyáját most a fejére rántotta, csak
379 29 | tartozik, akiket a főhercegnő most nem fogad el. - Hanem volt
380 29 | zajos dala. Kívül megáztak, most belül áztatják magukat,
381 29 | várszínházban komédiázásunkat, s te most lejöttél ide, hogy a főhercegnő
382 29 | könyv nélkül. Onnan égesd ki most. ~S hogy Kálmán ne is kétkedjék
383 30 | bűvész ez az Offenbach! Ha most mi az ő zenéje nélkül látnók
384 30 | Kálmánnak: ~- Tudja ön, hogy mi most táncolunk egymással utoljára? ~
385 30 | fennhangon. Hogy reszket a keze. Most haragszik. Rám haragszik-e,
386 31 | egy részét képezte. Aki most a helyét keresné, egy új
387 31 | színházban, s nálunk még most is fennáll az a nézet, hogy
388 31 | várost, előrekürtölve, hogy most jön egy portentum, egy remekmű,
389 31 | volna, ki bűbájos mosolyával most is oly ismerős, kétségbeesnék
390 31 | láthatatlanoknak beszélt, most pedig a karzatok népének,
391 31 | amiknek szavait hallja? Most kezdi-e tudni, hogy ki az
392 31 | az ember, akit ő szeret? Most kezdi-e látni, hogy micsoda
393 31 | segédfogalmazó; a hősköltemények most kiemelkedett költője magánnevelő
394 31 | előadja legjobb élceit, mik most az egész országot felvillanyozzák;
395 31 | aggodalmat: mit beszélnek most őróla Decséryéknél? A láz
396 31 | tünemény. ~Miért dicséri ez most olyan nagyon azt a színésznőt
397 31 | Bányaváry. - De olvasd már most ezt a másikat! ~A másik
398 31 | hozzákezdünk valamihez, most már legyen erőnk végig kitartani.
399 31 | ahova a lábamat letettem. Most eredj haza, láss a mai előadás
400 31 | történik, az az én gondom. ~Most már Kálmán gyakorlott fölényt
401 32 | az első bevallott álca. ~Most aztán ennek is vége. ~Hanem
402 32 | nézett a csúfolódónak. Ó, most már emlékezett ezekre a
403 32 | emlékszik többé. De hát csak most ismert rám? ~- Sejtettem
404 32 | pályán koldusbot vezet. Most eszembe jutnak önnek szavai,
405 32 | Vigye a spieszburger már most azt az ócska denevérkastélyát;
406 32 | az ember azt látja, hogy most már gyilkolni mennek, magam
407 32 | Korcza úr felfogásán. ~- Hát most aztán mit fog csinálni? ~-
408 32 | hogy el vagy keseredve most az egész világ iránt, és
409 32 | azt is. Eredj el utazni. Most tél van; eredj Olaszországba.
410 33 | fölmagasztaltatik. S ez az áldozat neki most ötven forintjába kerül.
411 33 | bírálatából a dicsérő passzusokat. Most aztán kenyerét veszté miatta.
412 33 | csak ezekről beszéljen most neki valaki! ~- Ki az? -
413 33 | találkoztak nézetei. ~- Éppen most olvasom ezen újságból -
414 33 | csak egy hiba van... ~(No most jön Apelles csizmadiája.) ~-
415 33 | találta lelki mulatságát, most egyszerre a legmagasabb
416 33 | kedvességre jutott a burgonya, s most már terjed mindenfelé. ~
417 33 | hazajöttem ide. De azt, amink most itthon van, nem ahhoz mérem
418 33 | volt a szélső utcája, ahol most vagyunk, ennek a háznak
419 33 | kiláttam, az a temető volt. Még most sem paloták, amik annak
420 33 | befutott a földi tök. Még most sem bulevár biz az, mi annak
421 33 | mint egy falka vadlúd. Még most sem dróthíd köti össze a
422 33 | városház szomszédjában még most sincsenek díszes épületek,
423 33 | vajon mely régiókban járhat most ennek a lelke. Ön nagyon
424 33 | Mit ennek a népnek, mely most törüli még az álmot a szemeiből,
425 33 | felnéz hozzájuk. Mit érti most valaki azokat a rengeteg
426 33 | haszontalankodó korban? Ki beszéli most azt a súlyos, gondolatokkal
427 33 | azokat az alakokat, akik most léteznek: a parlagi úrfit,
428 33 | Sajnálom, hogy e jó eszméket most nem valósíthatom, mert hosszabb
429 34 | szigetein, akár az éppen most felszabadult s azóta divatba
430 34 | Palesztinának, s melynek most királyokat adott Gallia,
431 34 | egyesített egymagában, s mely most kilencfelé törve nyögött
432 34 | másikig, s melynek Rómája most az ellentétes nap: sugárokkal,
433 34 | nyomorúságos a világ odahaza most is. ~De senkire sem olyan
434 34 | mondass fölöttem rekviemet, most már megyek haza! Ha elhagyta
435 35 | elmondták Kálmánnak, hogy no most már haladjon a megkezdett
436 35 | el nem nógatta Flórencbe; most már az sem elég távolság
437 35 | régi szállására ment, ahol most nagyanyja lakott. ~Nem kellett
438 35 | mindjárt a lépcsőre nyílik. Ő most is olyan boldog gyerek,
439 35 | csak az, hogy a mama még most sem tűrheti a dohányfüstszagot
440 35 | gondolatja támadt, hogy ő most maga is Rómában van, s itt
441 35 | minthogy nem volt szabad. Most azután, amint Kálmánra ráismert,
442 35 | ráismert, azt hitte, hogy no ez most majd tart criminalis executiót
443 35 | kívül, mert azt behúzni most sem szabad, a másikkal magához
444 35 | óhajtása, hogy "ugye már most lefest engemet is?" - melyre
445 35 | hej, nagy patália lesz most megint. Az uramöcsémet bizonyosan
446 35 | következtében jöttem vissza. És most már itt maradok. ~Jenőyné
447 35 | a visszahozott pénzt, s most már keze után sem nyúlt.
448 35 | Nohát, kedves uramöcsém, most a bagázsiját felhozatni
449 35 | neki úgy rémlett, mintha most oda fel kellene mennie,
450 35 | arca csakolyan komoly volt most is, mint máskor; pedig Kálmán
451 35 | örömét. ~- Hazaérkezett ön, s most már itthon marad? - kérdezé
452 35 | oknál fogva találkozunk most e helyen mind a ketten;
453 35 | Ugyebár - monda a csizmadia - most már ketten majd csak könnyebben
454 35 | sem azt, hogy miért látja most itt Kálmánt, sem azt, hogy
455 35 | mind a kettő". Hahaha! Még most is nevetek, ha eszembe jut.
456 35 | királyi várlakomba? ~- Oda most nem mehetünk, mert az most
457 35 | most nem mehetünk, mert az most be van zárva, s a kapus
458 35 | micsoda helyzetben van ön most - folytatá a csizmadia -,
459 36 | mindig ott ült. ~Ej, én még most is álmodom, gondolá magában,
460 36 | hogy ne gondolkodjam. De most már másképpen lesz minden!
461 36 | kis udvari szobában. ~- Te most maradj hátra - súgá Bányaváry
462 36 | Kálmán örökre velünk marad most már. Együtt szállunk, együtt
463 36 | amit még nem látott. Hanem most beszéljünk prózában. Én
464 36 | hogy itt látjátok a helyét most is, hahaha! ~S nagy kacagás
465 36 | mondá Bányaváry -, de most következik a komoly dolog.
466 36 | rokonságát, rangját, szívét: az most egy szegény kézműves kenyerét
467 37 | Elmondta az öreg úrnak, hogy most adta el valamennyi angol
468 37 | neki az érzékeny része? ~Most a cukorsüteményeket tartó
469 37 | amivel megbíztam? ~- Még most nincs készen. ~- Hát mikor
470 37 | Ejnye! Zebedeus áldottát! Most meg már azt kérdi, hogy
471 37 | asszonynak a processzusait is most adtam át neki. Nem akarok
472 37 | kegyetlen asszonyok közé. Most már megtudta tőlem a nagyasszony,
473 37 | baráti viszonnyal, mellyel most az itt levő színésztársaság
474 37 | szokásaival, s tudatta vele, hogy most ő a majorátus birtokosa,
475 37 | mikor eszébe jutott, hogy ő most Kálmán öccsének a részét
476 37 | nekem dolgom van. ~- De én most éppen Homburgba megyek! ~
477 37 | előtt elég lesz. ~Béni bácsi most kezdte még csak bámulni
478 37 | fiskális csak őtet akarja itten most bosszantani. Lehet is annyi
479 37 | volt a szokás: nem tudom, most is az-e. ~Béni bácsi ettől
480 37 | hogy a fiákert kifizesse. Most mit csináljon, ha a váltójára
481 37 | cédulát megmutatja neki, most rögtön hetvenötezer frankot
482 37 | bemutatott hosszú fidibuszon? ~Most emlékezett már rá Béni bácsi. ~-
483 37 | volna ezzel a báróval soha. Most már egészen felteszi róla,
484 37 | váltóadósság. ~- Azt tudom. De most pénzem nincs. Birtokaim
485 37 | kiálta fel Bálvándy, s most már felugrott a székéről. -
486 37 | mindenüvé? ~- Alighanem. ~- Most már tisztában vagyok. Ez
487 37 | faképnél, s megszökjem tőle. Most megkaptam a tromfot. Ugyebár
488 37 | kényelembe, mert az, aki most bennünket egy lepkefogóval
489 37 | házában elfogadhatá. - Csak most tudták meg, hogy Dorothea
490 37 | zsugoriskodik, nem ád nekik pénzt, s most amiatt zavarban vannak.
491 37 | dolgába beleártotta magát. Most már ülhet ott, amíg Bálvándyt
492 38 | késett olyan sokáig. ~- Most még csak Bálvándy van oda -
493 38 | ma el. Az jó helyen van most! - monda Aszályi, és Kálmán
494 38 | Bálvándy mért nincs itten most. ~- Dejsz az jó helyen van! -
495 38 | a jégen visszajönni; ha most odaát rekedt volna, még
496 38 | közül valaki azt mondta: most indul a jég. ~Más azt felelte
497 38 | gondolta magában; Cilike most tán éppen ezt a dalt dúdolja
498 38 | Bálvándy után. De hisz az most nem jöhet. ~Reggel Katinkának
499 38 | az a Bálvándy mért nincs most itt. ~- De hisz az most
500 38 | most itt. ~- De hisz az most nem jöhet ide! - monda Aszályi
1-500 | 501-540 |