Fejezet

 1 AKol|           egy kis uradalom. Mint a szív erei, futnak össze a főváros
 2 13  |           van mindenki előtt. Csak szív kell hozzá és ész. Önről
 3 14  |         átváltoztat. De hátha ez a szív, mely az ifjú kebel adománya,
 4 16  |           fájt benne valami. Tán a szív? Nem: csak a hiúság. ~Az,
 5 20  |       vissza elmondani, mit érez a szív, mikor megszakad. Minden
 6 20  |       önnel szemben tetőtől talpig szív? De nehogy azt gondolja,
 7 20  |          felejtse el. Csak a rossz szív mondatta velem; szeretni
 8 22  |          kellett. A nagyot dobbanó szív mondott neki valamit. Csakhogy
 9 22  |      valamit. Csakhogy azt, amit a szív mond, olyan nehéz megérteni.
10 23  |            üres gyomor; de az üres szív még rosszabb. ~Az Oltár
11 27  | álomjelenet alakjában. ~Az imádott szív így adja tudtul a rokon
12 27  |         lobognak át. ~De a szerető szív nem kérdezte azt, hogy minő
13 31  |       üregét. Iszonyú hőség van, a szív százhúszat üt percenkint.
14 39  |         hazája? Van-e önben emberi szív? Nincs! Aki önt megismeri,
15 39  |           a szíve. Furcsa vándorló szív volt az; hol otthon volt,