Fejezet

 1 Korr|       sorompónál. A városbíró kegyetlen tekintetű arccal osztá parancsait,
 2 Korr|     most fogta csak fel, minő kegyetlen tréfának tették áldozatává. ~
 3 4   |        s ujjával beleböködve, kegyetlen szigorral ismétlé: ~- Most
 4 10  |     akkor a bőréből. ~Azzal a kegyetlen úr szétcsapott a pamlagra
 5 10  |      ahogy van. ~Pedig azután kegyetlen dolgok voltak írva. Kálmán
 6 10  |     volt rá ideje? ~- Nagysád kegyetlen vallatóbíró. Kényszerít
 7 11  |      ellenfél ügyvéde kezében kegyetlen fegyver volna. Én természetesen
 8 20  |       meg önt - szólt Katinka kegyetlen mosollyal. - Önnek magas
 9 20  | Kisfiamat szabadítom. Ne légy kegyetlen hozzám. ~Sírhatott annak. ~
10 21  |        Eszébe jutottak azok a kegyetlen mondások, amikkel az a haragos
11 21  |  figyelmeztesse, hogy micsoda kegyetlen tréfa van ellene készülőben. ~
12 22  | magától. Ne higgye azt soha a kegyetlen ifjú, hogy egy asszonyt,
13 24  |     fizetve! Hát ez volt az a kegyetlen ember? No, ne sírjon. Vertem
14 37  |   rossz-szívű, rosszindulatú, kegyetlen asszonyok közé. Most már
15 39  |        Asszonyom! - Ó, milyen kegyetlen, rossz-szívű démon ön! Hogy