Fejezet

501 39   |                      én őneki szemrehányást? Hát nincs-e velem szemben egy
502 39   |                     s rimánkodva kérlelé: ~- Hát e szóval válsz el tőlem,
503 39   |                     e szóval válsz el tőlem, hát nincs számomra egy vigasztaló
504 39   |                     inni egyebet, mint teát, hát akkor azt meg is tartja.
505 39   |               elkezdett magában okoskodni. ~"Hát illik-e, férfias dolog-e
506 39   |                    ergo német teátrista; ezt hát szép módjával majd elszoktatja
507 39   |                   karbonári, s rárivallhat: "hát te hol jársz itt most?" ~
508 40   |                 impraktikus poéták! ~Most ez hát bizony a vállalatot terheli. ~
509 40   |           ragadományát: "Itt a kuncsaft!" ~- Hát Wasztli! Kit akarsz lefektetni?
510 40   |                     Kálmánhoz fordult. ~- De hát szokás ez a bolond pozitúra? ~-
511 40   |                    csak a fejét rázta. ~- De hát mi a hét kőnek teneked az
512 40   |                     feleséged a szobából. ~- Hát hiszen nem is viszem én
513 40   |                  szemtelenségre. ~- Micsoda? Hát te azt hiszed, hogy ez az
514 40   |                  nevetett és könyörgött: "De hát legalább a csizmámat adja
515 40   |                     meglátta a képeket. Hogy hát micsoda ez? Egy sík puszta,
516 40   |                    még csak egy bokor sincs? Hát ez landschaft akar lenni.
517 40   |                      fizetendő munkát kapni, hát akkor vannak a műárusnál
518 40   |                   meg a művész a csizmadiát. Hát nem jó lesz-e így? ~Kálmán
519 40   |                      a rajta levő rongy! ~De hát akinek belül, e rongyok
520 40   |                 ismerős kedvvel a földész. - Hát nem jött el a szolnoki vásárra... ~-
521 40   |                   nem vihettem a vásárra. ~- Hát hisz az jó. Éppen azért
522 40   |                    nem hozta el a csizmákat, hát én jövök értük, s viszem
523 40   |                 elbámulva Tseresnyés uram. - Hát Tóth uram nem vett mástól
524 40   |                  különben is igen jó ember. ~Hát amint Tóth Máté uram belép
525 40   |                  szekéren, a meg az én fiam. Hát az a másik kép? ~- No, már
526 40   |                     fél szemével. ~- Jól van hát no; én nem ismerem. Aztán
527 40   |                    ezek a képek pingálva? ~- Hát csak arra a végre, hogyha
528 40   |                         De már most meg kell hát ismerkedni Tóth uramnak
529 40   |                   halmozva egy szögletbe. ~- Hát ez mi az isten csodája,
530 40   |              nyomatott, mint amennyi elkelt, hát a többi most itt van. ~-
531 40   |                indulnom a szekerekkel; hanem hát egyet mondok. Mi az ára
532 40   |                     négy forint. ~- Csak? No hát én ezt az egész határ papirost
533 40   |                aggódni! Furfangos a paraszt! Hát tudja, mester, az én házam
534 40   |                 vendégszeretetből láttuk el. Hát ezentúl minden embernek,
535 40   |               furfangos. Kitalál mindent. No hát fesse le nekem az a piktor
536 40   |                 Furcsa kép lesz abból. Hanem hát csak mondja meg neki; majd
537 40   |                csudálatosak az ő utai. ~Csak hát jőne már Jenőy úr haza. ~