Fejezet

 1 1 |        fél világot akarta volna vállára venni a magyar! - Hanem
 2 1 |      Péter Rómába, ~Botját veté vállára haragjába: ~Botja végén
 3 3 |   hajtogatták a fejeiket egymás vállára, s csak akkor riadtak új
 4 9 |      kiálta, mind a két kezével vállára veregetve. - Hát megérkezett?
 5 9 | kicsinálni! - mondta Korcza úr, vállára veregetve az örömtől tündöklő
 6 11|  lábánál fogva, s odahelyezte a vállára. ~A papagáj azonban föltette
 7 20|     ellenkezőt. ~Kálmán tehát a vállára vetette a puskáját, s odament
 8 21|    Bálvándy Lazzarinóját csak a vállára vette. ~Azzal megindult
 9 23|        a nő; egyik kezét Kálmán vállára nyugtatva, másikkal férje
10 24|        tenyérrel Tóth Máté uram vállára). Én már második felesége
11 29|      senkinek. ~Kálmán úgy érzé vállára nehezedni a hétgyermekes
12 35|  pillantott fel, mikor valaki a vállára ütött. ~Ki az a valaki? ~
13 39|         és tegye forró homlokát vállára. ~- Tehát tudd meg éntőlem
14 40|        fel ne törje a talpát, a vállára akasztva viselje a bot végén.