Fejezet

 1 Alko |           de kettő. ~Tóth Máténé asszonyom az s Erzsike leánya. ~Ah!
 2 Ker  |      kérdést: ~- Mi tetszik itt, asszonyom? ~A nagyasszony még mindig
 3 Ker  |          Nem vezetem el önt oda, asszonyom. ~- Nem? - kérdezé rábámulva
 4 Ker  |          Nem vezetem el önt oda, asszonyom. ~- Uram. Nincs rettenetesebb
 5 Ker  | eltemetve. Ne háborgasson többé, asszonyom. ~Azzal bevonult hálókamrájába
 6 AHarc|        be rossz szíve van önnek, asszonyom!" ~
 7 9    |       befogni a száját. Amint az asszonyom meglátta ott a feszületet,
 8 12   | büszkesége volt érintve. ~- Nem, asszonyom, ha első találkozásunkkor
 9 16   |   természetesen Bálvándy. ~- Ah, asszonyom! - kiálta a báró. - Az égre!
10 20   |   gyűlölt meg engem. ~- Jól van, asszonyom - monda Kálmán -, ön őszinte
11 20   |      ember számára elég nagy; de asszonyom - három ember számára már
12 20   |        jobban. Ez történt velem, asszonyom. ~Kálmán lelkesülten emelte
13 39   |   levelet írni. ~Hozzákezdett. ~"Asszonyom! - Ó, milyen kegyetlen,
14 40   |        Már majd csak magamat. Az asszonyom le van már festve fiatalabb