Fejezet

 1 II  |            miért adatott el engem a padisah a bazárban? Amint engem
 2 III |       ajtókat, melyeken keresztül a padisah öltözködő teremébe szokott
 3 III |          hajolnak a földig, midőn a padisah orcáját megpillantják, ki
 4 III |    dalmatinból rakott arabeszkek. A padisah nagy kedvelője a drágaköveknek;
 5 III | Megparancsolád, legnagyobb kegyelmű padisah – szólt a berber basi, letekergetve
 6 III |            e halálhidegségből sem a padisah napként melegítő arca, sem
 7 III |             engemet illet, óh, nagy padisah! Igenis, utánajártam. A
 8 III |            nevezetes eset – monda a padisah –, tudd meg tovább is, mi
 9 III |        beszéd alatt ügyesen végzé a padisah fejével hivatalos működését,
10 III |         leborult.~– Legkegyelmesebb padisah. A virág nem tud ellenni
11 III |            paradicsomi örömöknek, a padisah édes villámoktól sújtva
12 III |            hajnalban vált el tőle a padisah, minő álmot láthatott azóta,
13 III |        szultána összefonja kezeit a padisah térdein, s felvetve arcára
14 III |            lesz előtted, legdicsőbb padisah, miszerint néhány év előtt
15 III |        kezedbe ragadnod, legdicsőbb padisah, mert fegyvereinknek csak
16 III |       szemeit, szomorúan állt meg a padisah előtt és szólt.~– Óh, uram!
17 III |   megrövidülni árnyékodat, hatalmas padisah! – szólt Damad Ibrahim,
18 IV  |          kizlár agához vitte, aki a padisah háreme számára szokta a
19 IV  |           titkos terembe, melyben a padisah hölgyei voltak együtt. Ez
20 IV  |           Este kifáradva érkezett a padisah háremébe, amidőn a szultána
21 IV  |  gyümölcsökkel együtt őt is átadá a padisah gyönyörűségének. A nagyúr
22 IV  |         ismét maga elé hozatta őt a padisah; elébb hízelgő szavakat
23 IV  |        szultána oda ajándékozá őt a padisah kis öccsének, ki a szultán
24 IV  |            Csak hallgassatok rám. A padisah eladatván a leányt a bazáron,
25 IV  |            is halálra üldöztetett a padisah, utoljára azon gondolatra
26 V   |       Végre-valahára megeléglette a padisah a sok ünnepélyt és kivilágítást,
27 V   |           dombra feszítve tűnt ki a padisah narancsszín sátora, arany
28 V   |            szultánnak.~– Legdicsőbb padisah! Az asszonyok legbájosabbika
29 V   |          szavait mondom, legnagyobb padisah. Azt mondja ő, hogy ha te
30 V   |         orcáikat s kebleik havát.~A padisah odajárult hozzá, s gyöngéden
31 V   |             és mindazon urak, kik a padisah árnyékában pihennek, kössék
32 V   |       Mahomed kardját.~– Legnagyobb padisah – szólt arcra borulva a
33 V   |    elmondani a mecsetben, mielőtt a padisah személyesen a csatába menne,
34 V   |           szultán elé.~– Legdicsőbb padisah. A táborból jövök. Hajnal
35 VII |             van a népnek? – kérdé a padisah.~– Ehetnék és ihatnék.~–
36 VII |             a megnevezettek közül a padisah.~E négy férfi neve volt
37 VII |     tulipánokkal. Odahozák azokat a padisah elé, ki szépségük által
38 VIII|        illett, s midőn kérdé tőle a padisah, hogy mit kívánnak a zendülők,
39 VIII|            mit kíván! – ezt mondá a padisah.~– Kár fárasztanod az érdemes
40 VIII|          Patronát, és üdvözöld őt a padisah nevében.~„Üdvözöld Halil
41 VIII|          Üdvözöld Halil Patronát, a padisah nevében!” A szatócsot, a
42 VIII|         akarsz, hanem elébb halld a padisah izenetét, melyet ő rám bízott,
43 VIII|          közé. Ne könnyezz érettem, padisah! A bátor a vesztőhelyen
44 VIII|           vagyonát kész nem volna a padisah lábaihoz tenni.~Ezt tudva
45 IX  |             reszketve omolt végre a padisah trónja elé, és sokan odacsúsztak
46 IX  |                De már megtörtént.~A padisah átkozó keze lassankint lehanyatlott,
47 IX  |           kellett volna tennie.~– A padisah saját és gyermekei életét
48 IX  |             társaitok nevében is. A padisah el van határozva: ha megtagadjátok
49 IX  |            társam szavait, Halil. A padisah alázatosan könyörög neked
50 IX  |  szerelemtelen rabságot, mint az új padisah kegyeit; és azok között,
51 IX  |           és Halil egyedül járult a padisah elé.~Arca semmivel sem volt
52 IX  |         azután szólt:~– Uram, dicső padisah! Minthogy az érdem nem enyim,
53 XI  |      hitetlenektől vesznek el.~És a padisah uralkodni fognak tizenhárom
54 XI  |              minekutána huszonhárom padisah uralkodott a tizenhárom
55 XI  |           Nem tudod, mit kívánsz; a padisah éppen négy nap előtt adá
56 XII |        mindnyájan a szerájba, ott a padisah elé terjesszétek kívánataitokat,
57 XII |          leereszkedéssel szólt:~– A padisah kegyelmét küldi általam
58 XII |            Szavad eldöntő legyen. A padisah azt rendelé, hogy amit te