Fejezet

 1 I   |            palotán keresztül tekint le a Boszporusz aranytükrébe.
 2 I   |            bottal, hogy itt fekszel le.~– Engemet? Te? Bottal?
 3 II  |    városokat építeni, basákat tenni le és fel, uralkodni, parancsolni;
 4 II  |         miket a költők olyan szépen le tudnak írni, midőn a gazdag
 5 II  |           kikiáltóhoz –, ne leplezd le az utca közepén.~– Nem lehet –
 6 II  | rabszolgákat szokták eladni, vegyem le arcáról a fátyolt, s kiáltsam
 7 II  |        belőle minden élet, a szemek le voltak csukva, az ajak zárva
 8 II  |        Halil szívét, reszketve tevé le a leányt, s ijedten rebegé:~–
 9 II  |           bántalak.~A könnyű kaftán le volt csúszva kebléről, azt
10 III |        Mahomed kardjával, és szállj le a seregek közé, melyek óhajtva
11 III |              Ahmed szelíden tekinte le a beszélőre, mintha azalatt,
12 III |           népet. Csak e héten égett le Sztambul legszebb része,
13 IV  |          csókja mellett vígan folyt le Halil nászestéje.~A vigalmat
14 IV  |           emberséges baltadzsi. Ülj le, derék müzülmán, és tarts
15 IV  |         Janaki –, oly elevenen írod le a szeráj belsejét, hogy
16 IV  |       Janaki –, olyan elevenen írod le, hogy szinte félek rá hallgatni,
17 IV  |           mikből gyakran szaggatott le a szultána, s megkóstolá
18 IV  |             rabnőinek, hogy bontsák le Iréne hajfürteit, s amidőn
19 IV  |       lezáródtak, és holtan rogyott le a földre. Nem első volt
20 IV  |            arra gondolt, hogy elébb le hagyja vágni kezét, mint
21 V   |            Ali Kermeszt, hogy esett le annak egyszerre az álla,
22 V   |            egy őrtűz közepébe esett le, mely körül jámbor bosnyákok
23 VI  |            jön.~Halil aggódva száll le az utálatos fészekbe, melybe
24 VII |             zárja be boltját, tegye le kézi munkáját, és gyülekezzék
25 VII |     összeharapdáljon? Hogy szakadna le rátok az ég, hogy esnének
26 VII |      egyebet, mint ugatni. Húzzátok le fejeiteket, nyomorúk, és
27 VII |          aga rémszínekkel festettek le, a szultán összehívatá a
28 VII |      lázadókkal, s úgy csendesíteni le őket.~A szultán helybenhagyólag
29 VII |           Damad Ibrahim búsan hajtá le fejét, s csüggedten sóhajta: –
30 VIII|        teremte, és ugyanannyit tett le hivatalából. Mint lehessen
31 VIII|             még kardját sem vetette le.~– Ezután kérik még a nagyvezért
32 VIII|      szultán egész éjjel nem feküdt le, hanem szobáról szobára
33 VIII|        tulipánok legszebbikét vágta le.~– Ím, fogad.~– Kérik a
34 IX  |             kívánsága az, hogy lépj le a trónról, és add át azt
35 IX  |        határozták el, hogy Ahmednek le kell köszönni, és most egyhangúlag
36 IX  |             akasztva kezeit, nézett le sokáig az ulemákra, azután
37 IX  |             a szultán lábaihoz tevé le.~– Élj sokáig, uram, s legyen
38 IX  |        kinek atyja éppen így szállt le a trónról Ahmed előtt, mint
39 IX  |            fel a trónra; most ő lép le róla, s csak az történik
40 X   |            mahomedán senkit sem néz le hittársai közül, a legutolsó
41 X   |           Óh, Aldzsalisz, ki szedné le a gyümölcsöket éretlenül?~
42 XI  |           terhe leránt a mélységbe, le a pokolba és nem az első
43 XI  |      Mohammed dervis.~– Rontassanak le, mert egy igaz sincs azokban.
44 XI  |          azok, akik legalul vannak. Le a polcról, pénzen vett vajdák,
45 XI  |         táboroztak a téreken. Előbb le kellett őket csillapítani,
46 XII |           igazgatni. Vezéreket tett le és fel, hadseregeket küldött
47 XII |         hogy elértettük, és rontsuk le azt!~E szavakkal ismét helyére
48 XII |        tanácskozmány végével szállj le velem a kertbe, ott elvégezhetjük
49 XII |       országban.~Janaki is elesett. Le hagyta vágni fejét anélkül,