Fejezet
1 II | II. Gül-Bejáze (Fehér Rózsa)~Halil Patrona
2 II | eladatik. Neve az odaliszknak Gül-Bejáze, fehér rózsa, éveinek száma
3 II | este tért vissza ismét.~Gül-Bejáze ezalatt vacsorát készíte
4 II | nőknek, hogy szeressenek.~– Gül-Bejáze… – rebegé halkan.~– Parancsolj,
5 II | szerelem.~– Mondjad nekem, Gül-Bejáze, miért történt az veled,
6 II | visszaborzad tőlem. Az én nevem nem Gül-Bejáze, hanem Gül-Ölü (holt rózsa).~
7 IV | háztetőre fellopózni, ahol Gül-Bejáze aludt, s ott kétlépésnyire
8 IV | Azzal beléptek Halil házába.~Gül-Bejáze éppen a tűzhely mellett
9 IV | vele. Egy tekintetet vetett Gül-Bejáze mosolygó ajkaira, és egy
10 IV | csodálatát, midőn látta, hogy Gül-Bejáze sem a csóktól, sem az öleléstől
11 IV | Musszli ittas volt a bortul, Gül-Bejáze és Halil a szerelemtől,
12 IV | hölgyhöz fordulva ekkor, s Gül-Bejáze megcsókolva férjét, egy
13 IV | bejrám ünnepe – folytatá Gül-Bejáze a regét. – Egész nap dörögtek
14 IV | Hisz ez csak mese – szólt Gül-Bejáze, megsimogatva a jó Halil
15 IV | Ezt mondva átölelte férjét Gül-Bejáze, s megcsókolá, és szemébe
16 IV | Ali Kermesz! És te vagy Gül-Bejáze, azon Iréne nevű rabnő,
17 IV | Elvesztünk! – rebegé sápadtan Gül-Bejáze, ki egyszerre kijózanodott
18 IV | egy hosszú csókot nyomott Gül-Bejáze reszkető ajkára.~– Allahra
19 VI | bálványa, a szép, az ártatlan Gül-Bejáze előjönni? Milyen soká marad.
20 VI | rikácsolva száguld tova. Csak Gül-Bejáze nem jön.~Halil aggódva száll
21 VI | tetőn vet gyér világot.~– Gül-Bejáze, Gül-Bejáze! – suttogja
22 VI | gyér világot.~– Gül-Bejáze, Gül-Bejáze! – suttogja halkan, széttekintve
23 VII | vétettek Halilnak?… Ők okozták Gül-Bejáze szenvedéseit…~A vezérek
24 VIII| a nagyvezért.~*~A boldog Gül-Bejáze ott ül Halil ölébe, s andalogva
25 VIII| birodalomnak ura e percben.~Gül-Bejáze rebegve sugdos Halil fülébe,
26 VIII| kosár fenekén.~– Ki ez?~Gül-Bejáze borzadva rebegé Abdi basa
27 VIII| kicsoda? – kérdé Halil.~Gül-Bejáze gyöngéd termete reszketett
28 VIII| Damud Ibrahim, a nagyvezér.~Gül-Bejáze bámulatra nyitott szemekkel
29 X | közepett.~– Nézzétek! Ott jő Gül-Bejáze! Gül-Bejáze, Halil Patrona
30 X | Nézzétek! Ott jő Gül-Bejáze! Gül-Bejáze, Halil Patrona neje.~– Gül-Bejáze! –
31 X | Gül-Bejáze, Halil Patrona neje.~– Gül-Bejáze! – hangzik egyszerre mindenfelől.
32 X | mutatott.~– Íme, lássad! Gül-Bejáze az, aki téged megállít,
33 X | hogy neki utat engedj.~Gül-Bejáze, kit a nők vállaikon odahoztak,
34 X | szultána kíséretét, hogy Gül-Bejáze előtt utat nyissanak, hanem
35 XI | libeg-lobog az alkonyi szélben.~Gül-Bejáze ott fekszik mellette az
36 XI | vannak írva cifra betűk. Gül-Bejáze nem ismeri ezt az írást,
37 XI | melyet olvassz? – kérdi tőle Gül-Bejáze.~– Tündérregék, bűvös mondák –
38 XI | boldogságnak hajlékába.”3~Gül-Bejáze felébredt. Halil megmosá
39 XII | egy csecsemő gyermeké. Gül-Bejáze néhány nap előtt fiat szült,
40 XII | férfiakat adott a birodalomnak.~Gül-Bejáze azt akarta, hogy Ferhádnak
41 XII | szultána, ki nem feledheté a Gül-Bejáze miatti megaláztatást, a
42 XII | Tudod-e hová viszlek most, Gül-Bejáze? – kérdezé Halil a nőt.~–
43 XII | kérdezé harmadszor is Gül-Bejáze, s közel volt már ahhoz,
44 XII | tudjátok, mikor érkezem meg.~Gül-Bejáze könnyei elkezdtek ölében
45 XII | nejét kiszállni a csónakból.~Gül-Bejáze odaborult férje keblére,
46 XII | régen, s tudtával történt Gül-Bejáze eltávolítása a városból.
47 XIII| Postagalamb – levelet hozott.~Gül-Bejáze fölbontja a levelet, elolvassa
48 XIII| hogy itt van ő – szólt Gül-Bejáze, az üres helyre mutatva,
|