Fejezet
1 I | elhagyni háza küszöbét. Kivált annak, ki ez időben az Etmeidán
2 I | s nem sokára látható lőn annak alakja is.~A termet nem
3 I | a janicsár fejére, hogy annak arcát elborította a vér.~
4 I | amennyi elég volt neki is, annak is emlékül. Peliván bor-
5 I | gyékényszatyort, s kirakva annak tartalmát a gyékényre, odaülteté
6 I | levelet és pénzt, s vidd el annak, akinek címezve van. Azután
7 I | sietséggel.~– De aztán átadd ám annak, akinek szól a pénz! – monda
8 I | odaírva egy teherhordót, annak a hátára felállt, s legeslegfelül
9 II | munkákat. Aki többet ád érte, annak eladatik, s ára a dervisek
10 II | házába fogadni. Jobb volna annak, aki ilyesmit merészel,
11 III | mint minden bölcs, örült annak, ami örvendetes; szerette
12 III | alája a vánkost, megveregeti annak csattanó piros orcáját,
13 III | vett magának, s maga lett annak rabszolgája.~– Ez valóban
14 III | az ibrikdár aga, megmosá annak kezét, a peskiridzsi basi
15 IV | hozzá, oly közel, hogy ajkai annak arcától alig voltak egy
16 IV | egy szolgám egy öszvérrel. Annak a hátán van két tömlő aszalt
17 IV | forró sima kezecskét, érzé annak biztató szorítását, látta
18 IV | Janakihoz, és megcsókolá annak vállát; azután Gül-Bejázéhoz
19 IV | szivárvány volna összetörve, s annak darabjaiból volnának a földön
20 IV | vetne egy pillanatot, s annak jobb volna előre meghalni.~–
21 IV | a delnőhöz, és megfogta annak kezét. Halil folyvást tartá
22 V | Kermeszt, hogy esett le annak egyszerre az álla, s hogy
23 V | uraidnak, a te kiajádnak és annak az ősz nagyvezérnek és a
24 V | hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely lap utolsó
25 V | mondá:~„Aki fél a kardtól, annak ellensége a kard, mert jobb
26 V | trónról, utána ő lépett annak zsámolyára, s most ugyanazon
27 VI | által szétveretett, s ők annak maradványaiból menekültek
28 VI | aki férj: kegyelmezne-e annak, aki így bánna nejével?…~–
29 VII | ellenkezőleg cselekszik, annak boltja közragadmánnyá fog
30 VII | kezéből a tülköt, úgy veré azt annak hátához, hogy szintúgy döngött,
31 VII | múlva az utcán találok, annak feje az igazság sátora2
32 VII | Azzal a szultánt üdvözölve, annak intésére helyet foglalt
33 VIII| s andalogva ringatózik annak ölelő karjain. A pompás
34 IX | ellenük felemelné kezét, annak fejét én magam hasítom ketté,
35 IX | lehajolt nagybátyja előtt, s annak tiszteletreméltó kezét megfogva,
36 IX | érintené meleg kebelét.~Tán annak sóhajtását, suttogását hallja,
37 IX | tájékára sem óhajtottak menni annak, s midőn Mahmud felszólítását
38 IX | szemébe is tudott nézni annak.~– Hiszen, Halil, megállok
39 IX | a trón előtt, s homlokát annak lépcsőjére fekteté.~Mahmud
40 X | egy eunuchot elkaphattak, annak egy perc alatt mártírhalála
41 XI | segíteni, és nem tevém azt”; annak testét vasvesszőkkel verik
42 XI | műveltségű Maurocordato helyett annak ellenségét, a Dzsihánnak
43 XI | a szultánhoz, s elmondom annak, erre egy kissé megnyíltak
44 XI | fejét. A kiáltástól-e, vagy annak értelmétől?~– Nono, fiam,
45 XII | hogy háza ég, kellene-e annak sokat magyarázni, hogy siessen
46 XII | hogy aki levágja a másikat, annak van igaza, és az határozott,
47 XII | szívvel bír. Jutalmat kínál annak, kire vezérei büntetést
48 XII | Pelivánra, hogy az éles hegyével annak bal vállán keresztülfúródik.~
|