bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 I | Akkor az bolond, aki nekem ezt a levelet adta, hiszen egy
2 I | kérlek háládatosságom fejébe ezt a kis erszényt, melyben
3 III | piaszteren. Ez volt minden pénze, ezt is csodálatos módon kapta
4 IV | mind elköltöttem.~– Örülök ezt hallani tőled, Halil, remélem,
5 IV | három irányban körüljárom is ezt a földet, nem találnék számára
6 IV | emberséges Musszli, s meglátva ezt a jelenetet, vissza akará
7 IV | össze halottan többé, mint ezt a háremben tevé, sőt arca
8 IV | aki sohasem hallotta még ezt.~– Már most mondj te nekünk
9 IV | kezdek tőle. Ha az ember ezt hallgatja, annyit tesz,
10 IV | magában a berber basi –, ezt is jó volt megtudni.~– Másnap
11 IV | forró ajk érinti arcát.~Ezt mondva átölelte férjét Gül-Bejáze,
12 V | testétől.~– Óh, ne mondd ezt, óh, ne mondd ezt – rebegé
13 V | mondd ezt, óh, ne mondd ezt – rebegé a szelíd szultán,
14 V | gyémántokkal volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe
15 V | és íme, az átszúrt sor ezt mondá:~„Aki fél a kardtól,
16 VI | szultán tizenegyedik fia, ezt tehát olyan napnak tartá,
17 VI | csókolni fogja a te kezeidet! Ezt én mondom, Patrona Halil,
18 VI | és csatakürt hangja; és ezt az egész vihart egy megtört
19 VII | gondolá magában a kapudán. Ezt bizonyosan valami szofta
20 VII | fogja őket ott bántani. Ezt hirdetem én tinektek, Halil
21 VII | sátora2 elé fog gördíttetni!~Ezt mondva megugratta lovát
22 VII | Csakhogy a kiaja úgy érté ezt, hogy alkudozásba ereszkedve
23 VIII | tudjátok meg, mit kíván! – ezt mondá a padisah.~– Kár fárasztanod
24 VIII | nevében!… Ki hitte volna ezt három nap előtt?~– És tudósítsd
25 VIII | megbirkózott kettővel, hárommal; ezt megtette agának Halil.~Azután
26 VIII | valami Orli nevű csausz, ezt kinevezte főtábornoknak;
27 VIII | padisah lábaihoz tenni.~Ezt tudva fog rémes nagyságában
28 VIII | tehettük.~– Régen mondtam ezt – szólt a kapudán basa. –
29 VIII | tulipánt, és odaveté.~– Ezt is.~– És a nagyvezért.~Az
30 VIII | meg fejét.~– Nem ismerem ezt.~– Nem ismered őt? Nézd
31 VIII | volt.~– Sokszor hallottam ezt, uram.~A Zulejmája átellenébe
32 VIII | másik?~– A kapudán basáé, ezt kitevék a khór-khóri szökőkút
33 VIII | senki tudni, hová lett. Ezt mondd meg otthon azoknak,
34 IX | bűbájos édes szultánát, ezt a legkedvesebb kincset mindabból,
35 X | mert ő férjének hű társa.~Ezt mondva eltávozott az ablaktól
36 XI | betűk. Gül-Bejáze nem ismeri ezt az írást, ránézve idegen
37 XI | mahomedán nő előtt ne említsd ezt a nevet, mert a könny kiesik
38 XI | héthalom városába.~Íme, ezt fedezte fel énelőttem a
39 XI | üdvöt a világok urainak!”~…Ezt mondja a Takimi Vekai.~Halil
40 XI | felelt Patrona –, ő mondta ezt, és a többiek nevettek rajta.~–
41 XI | a szavamat, vén bagoly. (Ezt azonban csak lassan mondá
42 XI | Musszli Janaki kitűzetését.~– Ezt pedig moldvai vajdává kell
43 XI | leégettetni Halil.~– Sokáig éljen. Ezt is meg fogom mondani a szultánnak.~–
44 XII | általam, s küldi a szörbetet.~Ezt csak a szultán kegyencnőinek
45 XII | azt a vitézek között.~– Ezt küldi nektek a nagyvezér,
46 XII(6)| Ezt csak a szultán issza, valami
47 XIII | nő számtalanszor elmondja ezt öreg szolgájának; néha azt
|