bold = Main text
   Fejezet                                   grey = Comment text

 1 I     |    könyörült rajtok, és elvezette őket az oáz forrásaihoz – hogy
 2 III   |         előtte, míg fel nem emelé őket.~– Mi hoz benneteket a szerájba,
 3 III   |           kezembe nem fogom, amíg őket össze nem házasítám. Régen
 4 IV    |         nőm atyja. Azért üdvözöld őket, s azután egyél és igyál
 5 IV    |         féljetek semmit – biztatá őket Musszli. – Könnyű itt a
 6 IV    |           csókolózzatok – sürgeté őket Musszli, hátára véve az
 7 V     | Patronának, majd az vezetni fogja őket az ellenség ellen.~A janicsár
 8 VI    |     hallasz zúgás helyett. Add ki őket!~Hasszán nem szerette az
 9 VII   |         onnan, és senki sem fogja őket ott bántani. Ezt hirdetem
10 VII   | lázadókkal, s úgy csendesíteni le őket.~A szultán helybenhagyólag
11 VII   |      gyermeke van. Akik forralják őket, azok a táborbeli jancsárok.
12 VII   |          vesződni, hanem elő kell őket hívatni ezredenkint, s minden
13 VII   |      felől engedelmességre fogják őket tanítani.~Ahmed szultán
14 VIII  |        ölessem meg én? Megölessem őket oly hibáért, melyet magam
15 VIII  |     vissza nem térsz, ki ne adják őket.~Szulali újra felkereste
16 VIII  |   szokottnál. Öten-hatan követték őket, de amennyi jött egyfelől,
17 VIII  |           Inkább élve kapnánk meg őket – szól barbár kegyetlenséggel
18 VIII  |           Inkább élve kapnánk meg őket!”~– Nem, nem – mondá a szultán –,
19 VIII  |        hozzájuk jutni. Nem fogják őket kínozhatni, széttéphetni.
20 VIII  |          Éjszaka hogy ölnétek meg őket. Éjszaka be vannak zárva
21 VIII  |       Mert a lázadók élve akarják őket kiragadni.~– Úgy van – bizonyítá
22 VIII  |       estek, s azok visszatartják őket, hogy hírt ne hozhassanak.~
23 VIII  |     kizlár aga a kapu alá vezette őket. Egy kétökrös szekér állt
24 VIII  |          látni.~– Tehát takard be őket virággal, s azt fogod hinni:
25 VIII  |    virágkosarakat látsz.~– Engedd őket eltemetni, Halil. Ne akard,
26 VIII  |   vezérükért jöttek, hogy kövesse őket Zulejmája mecsetbe, ahol
27 IX    |      rebegé Ahmed, keblére ölelve őket. – Meglásd, hogy nem mentettél
28 IX    | esküdjetek meg az Alkoránra, hogy őket kímélni fogjátok; esküdjetek
29 IX    |     legalsó zsámolyára, odaülteté őket lábaihoz, s várta az izenetet,
30 IX    |        megvető hallgatással nézte őket, s mikor aztán már ez indítvány
31 IX    |           még egyszer sorba nézte őket, és azután szólt:~– Uram,
32 X     |     roppant városban, s aki látná őket így csoportosan andalogni,
33 X     |       kiált társaihoz, megállítva őket szökellő táncaik közepett.~–
34 X     |           Patrona, s megszabadítá őket.~Mindenki odasiet hozzá,
35 XI    |         téreken. Előbb le kellett őket csillapítani, s csak azután
36 XII   |           Ilyen szavakkal búsítja őket. Szinte jólesik nekik, midőn
37 XII(1)|            XV. Senki el ne tiltsa őket a templomaikba járástól.
38 XII   |      valamennyi lelke.~Ő bátorítá őket nagyszerű, világfordító
39 XII   |     fognak rohanni, s lekoncolják őket.~– Édes fiam – szól a nagyvezér
40 XII   |         el nekik, amiért hívattad őket.~Halil felállt, és az összegyűltekhez
41 XII   |           s mért nem csókolta meg őket még egyszer.~*~Korán reggel
42 XII   |           szerájba.~Ott felvezeté őket a porcelán terembe, leülteté
43 XII   |        poharaikból, s megdicsérve őket, ismét eltávozának.~A dívántanács
44 XII   |   kiöszkből, hogy felkaftányozzák őket, s amint beléptek, egyenkint
45 XII   |         rohant, és összeaprította őket. A jancsár agát, Muhsinzádét
46 XII   |       utcán a lázadókat, megverte őket piacaikon, három nap alatt