Fejezet

 1 I   |      csupa kő és kémény minden; itt minden csupa zöld, a bástyák
 2 I   |        akarok. Kérlek, ne hagyj itt magamban, minden ház be
 3 I   |         mehetsz, mert ha sokáig itt maradsz, majd megtanítalak,
 4 I   |       főbe ezzel a bottal, hogy itt fekszel le.~– Engemet? Te?
 5 II  |    hangon monda neki:~– Íme, ez itt az én házam; amit látsz
 6 II  |      senki nem néz utánad. Íme, itt két piaszter, ebből készíts
 7 II  |    leült a küszöbre.~– Nem ott, itt mellettem ülj – monda Halil,
 8 IV  |    nekem visszaadni, sőt inkább itt marad nálad örökre. Mert
 9 IV  |      nagy változásoknak kellett itt ma történni.~Halil pedig
10 IV  |  bántanálak benneteket, örömest itt maradnék, míg megengeditek,
11 IV  |        megevett mindent. Irénét itt egy fekete eunuch fogadá
12 IV  |         fiai vagytok mind, akik itt e házban lélegzetet vesztek,
13 IV  |   fátyolod, és kövess, ti pedig itt maradjatok, míg a dzsebedzsik
14 IV  |  biztatá őket Musszli. – Könnyű itt a tanács. Mielőtt kitudódnék
15 IV  |        beálljon janicsárnak, és itt Sztambulban biztosabb volt
16 V   |      kérdi:~– Melyiteket hívják itt a közjancsárok közül Halil
17 V   |         kiaja kötelessége volna itt lenni a harcmezőn, a táborban,
18 V   | felcsaptam a jancsárok közé, és itt állok, ahol, ha Allahnak
19 V   |    mennyiségű üvegeket.~Peliván itt kapta meg a golyót, s elvitte
20 VI  |      kardot, és állj mellettem. Itt semmi baj sem fog érni.
21 VI  |      menyasszony éjjelén, s kit itt kell most megtalálnom a
22 VII |       havat, azt képzelte, hogy itt a tavasz, s kidugta az átnedvesült,
23 VII |      tudott volna neki felelni.~Itt is szerencsésen keresztülgázolt
24 VII | engedelmeskedett senki. Patrona itt sem volt jelen.~A piac közepére
25 VII |          A jó tanács drága volt itt.~A fővezér azt kívánta,
26 VIII|       mert ez azt jelenti, hogy itt az idő minden igaz mozleminnek
27 VIII|        a szultán előtt.~– Uram, itt a reggel.~– Hívasd a muftit
28 VIII|       és több napfelkölte téged itt ne találjon.~A hajós meghajtá
29 IX  |      monda biztatólag. – Maradj itt addig, uram, míg visszatérek.
30 IX  |        meg bennünket, ki akarna itt bátor lenni?~– Én nem hívlak
31 IX  |      lépett Halil.~A két vezető itt elbocsátá karjait, és Halil
32 IX  |       ne e gazdag uzsorásokéban itt!~És e szavaknál vakmerő
33 X   |   egybegyűlt asszonyoknak.~– Ez itt Halil Patrona neje! – terjed
34 X   |        hogy ő akarata ellen van itt, hogy ő óhajtaná magát megalázni
35 X   |         ettől. Amott a szégyen, itt az ijedtség. Egy büszke
36 XI  |   fognak, mint hősök!… Ámde még itt nem végződnek az ő napjaik
37 XI  |        ő imádkozik, hanem amint itt e földön elronták birodalmát,
38 XI  |        el nem rohadnak soha, és itt fogunk együtt e fényes paradicsomban
39 XI  |        eredj szaporán. Én addig itt fogok várni a szobádban!~–
40 XI  |      fogok várni a szobádban!~– Itt fogsz várni?~– Miattam ne
41 XI  |        találsz maradni, elhálok itt a szőnyegen.~Kabakulak átlátta,
42 XII |         Ma különös látvány lesz itt.~Az ajtók függönyei félregördülnek,
43 XIII|  suttogja magában:~– Ő mindjárt itt lesz.~E perctől fogva csendes
44 XIII|      terítve.~– No, látod, hogy itt van ő – szólt Gül-Bejáze,