Fejezet

 1 I  |    alázatosságával.~– Az én nevem Janaki, mészáros vagyok Jassiban.
 2 I  |           hogy valaki háborítand.~Janaki megköszönt mindent, s felmászott
 3 I  |        vánkosomat, s alszom azon.~Janaki letekintett a padlás hasadékain
 4 I  |  prófétában.~Másnap reggel, midőn Janaki felébredt s leszállt Halilhoz,
 5 I  |      miknek látására és ízleltére Janaki ordítani kezdett, hogy ennél
 6 I  |         Másnap reggel ismét adott Janaki egy arany dinárt Halilnak.~–
 7 I  |           a járható utcáig. Amint Janaki megpillantá a Boszporuszt,
 8 I  |   mindenekben, háladatos szolgád, Janaki.”~– Mondám, hogy ő a bolond,
 9 II |           napján (vasárnap), hogy Janaki Haliltól eltávozott, ismét
10 IV |         magadhoz.~– Az nem lehet, Janaki, az nem lehet.~– Miért nem
11 IV |           pedig sohasem kapod ki.~Janaki nagyot sóhajtott, s fejét
12 IV |          az nem neked való dolog, Janaki. Te nem ontottál más vért
13 IV |         bámult, és nézett reájuk.~Janaki pedig folyvást térden állva,
14 IV |          egy csókot kért azokról.~Janaki megfogá leánya kezét, és
15 IV |       homlokához értette, s leült Janaki mellé az eléhozott vánkosokra,
16 IV | vánkosokra, és lakmározott velök.~Janaki elküldé magával hozott legényét
17 IV |         az idegen szavaiban, csak Janaki nem élt sem borral, sem
18 IV |            mert görög leány volt.~Janaki megijedt e szóra. Leánya
19 IV |            Ej, ej – szólt aggódva Janaki –, oly elevenen írod le
20 IV |        Ejnye, ejnye – szólt közbe Janaki –, olyan elevenen írod le,
21 IV |    kérdezősködött felőlük többet.~Janaki összeborzadva szólt közbe:~–
22 IV |        fiam, legyen eszed – szólt Janaki, maga is sejteni kezdve,
23 IV |         szerelem idézett szívébe. Janaki könyörgött, Musszli szitkozódott,
24 IV |         kezét, mint őt eleressze. Janaki roppant kincseket, pénzt
25 IV |         Mit cselekedtél! – kiálta Janaki ijedten. – Megölted a szultán
26 IV |           tegyünk most? – aggódék Janaki. – A szultán kerestetni
27 IV |        janicsárnak, én is, te is, Janaki is.~Janaki tiltakozott ez
28 IV |          én is, te is, Janaki is.~Janaki tiltakozott ez ötlet ellen.~–
29 VI |           jött ki a börtönből, az Janaki volt, Patrona ipa. Ott is
30 XI |        Legutoljára hagyta Musszli Janaki kitűzetését.~– Ezt pedig
31 XII|          élnek benne.~Majd az ősz Janaki is belép, arca mosolyog,
32 XII|         voltak már senki, egyedül Janaki még. A többi elpártolt,
33 XII|           és vigyázz gyermekedre. Janaki.”~Azzal felnyitá az ablakot
34 XII|          Szegény Iréne! – suttogá Janaki, kivonva a kardot, mellyel
35 XII|       békesség lett az országban.~Janaki is elesett. Le hagyta vágni