Fejezet

 1 II |             szegényes, magányos lakáig.~A leány nem szólt az egész úton.~
 2 II |                    Még közelebb hozzám.~A leány odaült mellé. Egészen hozzá
 3 II |                  hogy mit mondjon neki? A leány szomorú, egykedvű volt,
 4 II |             szerette volna, ha beszélne a leány, mondaná el élte történetét,
 5 II |           bazárban eladatni parancsolt?~A leány feltekinte Halilra azokkal
 6 II |              szépség láttára, megragadá a leány kezét, és ajkaihoz szorítá
 7 II |               szorítá, hosszan, édesen, a leány halkan rebegé magában:~–
 8 II |               magában:~– Szűz Mária…~És a leány hosszú fekete haja leomlott
 9 II |                akarta hinni. Azt vélte, a leány csak tetteti magát. Szép
10 II |                 kezét. Nem dobogott az. A leány nem érzett semmit. Tehetett
11 II |                nézte a szép hullaarcot.~A leány egy perc múlva nehéz sóhajjal
12 III|            bazáron, kit megvesztegetett a leány szépségének látása, s megvette
13 III|                  keblére vonta, és íme, a leány holtan rogyott karjai közé,
14 IV |                össze-vissza csókolá, és a leány odaomlott vállára, és átölelte
15 IV |                ajkaival érinteni fogja, a leány ismét el fog halni, halovány
16 IV |             hízelgének neki és ölelték. A leány csókot és ölelést kapott,
17 IV |               Irénének hívták, mert görög leány volt.~Janaki megijedt e
18 IV |               aggodalmak között élt ott a leány. Társnéi irigykedtek rá,
19 IV | szerencsétlenségnek. Egy szép szőke olasz leány volt ott, kit a nagyúr nagyon
20 IV |            kedvelni; egyszer a szép szőke leány elmulasztá szemeit lesütni
21 IV |                   azonnal elhalaványult a leány, szemei lezáródtak, és holtan
22 IV |            szívgödrére, mind hasztalan! A leány nem ébredett fel, és holt
23 IV |              azokat bocsáták el testén. A leány meg sem szisszent mérges
24 IV |               szurdaltak körmei alá, és a leány még arra sem mozdult meg.
25 IV |                  maga addig verte azzal a leány testét, míg bele nem fáradt,
26 IV |               herceg el volt ragadtatva a leány látásától, hízelgett, rimánkodott
27 IV |                    ölelése elől. Hiába. A leány ismét elalélt az első érintésnél,
28 IV |                  más jelen, csak az alélt leány, ki csak annyi volt rájuk
29 IV |               hagyá rabnőjét a vevő, és a leány, kit sem kínzás, sem nagy
30 IV |              berber basi megtudta, hogy a leány csak tetteté magát, midőn