Fejezet

 1 I   |          messziről szemet vetett reá, s amint ez vezetője ködmenébe fogózva
 2 I   |                 egész a járható utcáig. Amint Janaki megpillantá a Boszporuszt,
 3 I   |           magasabb embereket ismerni, s amint végigmegy az épülőfélben
 4 I   |              találkozik a padisáhval, s amint III. Ahmed szultán, Damad
 5 II  |              akit szerethetett volna, s amint ott ült vele szemközt a
 6 II  | szenvedélyittasan ölelé át a leányt, és amint keblére voná, és magához
 7 II  |                 haja leomlott arcára, s amint Halil félresimítá azt a
 8 II  |             engem a padisah a bazárban? Amint engem férfi ölelése érint,
 9 III |        egyszerre holt és merevvé válik, amint férfi keze érinti őt, és
10 IV  |                 Halil vacsoráját főzve, amint ez vendégével együtt bejött
11 VII |             hitte, hogy most tél van, s amint azután augusztus végével
12 VII |         hagymákat meg találja sérteni.1~Amint éppen ott térdelt a tulipánok
13 VII |            megfogadni teszkeredzsimnek.~Amint közelebb lovagolt a palotához,
14 VIII|              elcsendesülnének mindjárt!~Amint a kizlár aga, Elhadzs Besir
15 VIII|         megtette Sztambul főbírájává, s amint megpillantá Szulalit, odainté
16 IX  |                trónja lépcsőjén állani, amint kinyújtott kezét az imám
17 X   |                 az ég alatt.~Egyszerre, amint a héttornyú vár előtti téren
18 X   |                bár szája nyitva maradt, amint odatekinte.~Ahmed állt ott,
19 XI  |               akihez ő imádkozik, hanem amint itt e földön elronták birodalmát,
20 XI  |                 bizalomért. És különös! Amint Halil megszorítá a kám kezét,
21 XI  |                 alatt elrontatott, hogy amint egy az Isten, úgy paradicsom
22 XII |                jancsár közé jutott egy. Amint Kaplan Giráj jelt ád, kivonva
23 XII |                 eltávozott a parttól. S amint az esthomályban tovább evezett,
24 XII |                 felkaftányozzák őket, s amint beléptek, egyenkint levágták
25 XII |                A hetedik janicsárezred, amint a harminckét jancsár véres
26 XIII|               észre semmi változást; de amint a nap lemegy, eltávolít
27 XIII|               Pontosan megjelen előtte, amint a nap lemegy. Oly megszokott