Fejezet

 1 I   |   neveznek ott arany dinárnak.~– Íme, fogjad e pénzt, derék csorbadzsi,
 2 I   |   erszényt is kellene átadnom.~– Íme, arra is a te neved van
 3 I   |          tegnap a nevét fölírta. Íme, Peliván neve megint az
 4 II  |           Emberséges müzülmánok! Íme, egy odaliszk a felséges
 5 II  |      szelíd hangon monda neki:~– Íme, ez itt az én házam; amit
 6 II  |         és senki nem néz utánad. Íme, itt két piaszter, ebből
 7 II  |          lett-e az az öleléstől, íme, az még fehérebb volt. Eltűnt
 8 III |          ne merjen arra gázolni. Íme, azonban mégis akadt egy
 9 III |        ölelni, keblére vonta, és íme, a leány holtan rogyott
10 III | fölállított ágyúkat elragadta, s íme, nézzed: legújabban Szantorin
11 IV  |         is, odalépve hozzájuk. – Íme, akit oly régen kerestél,
12 IV  |        suttogá: „Szűz Mária…” És íme, azonnal elhalaványult a
13 V   |         bontá fel a szekrényt, s íme, meglátta benne a nehéz
14 V   |       ott, ahol a tű megállt, és íme, az átszúrt sor ezt mondá:~„
15 V   |          áldás, ha a dél elmúlt. Íme, holttestemen gázolj keresztül,
16 VIII|        zokogva szólt hozzájuk:~– Íme, idehoztam ősz szakállomat,
17 VIII|       Allah még életemhez adott, íme, vegyétek el.~Erre mind
18 IX  |         Emellett állt Szulali.~– Íme, az áldozatok vére kifolyt –
19 IX  |  utódainak virága elvesszen. Én, íme, esküszöm az Alkoránra,
20 X   |         Gül-Bejázéra mutatott.~– Íme, lássad! Gül-Bejáze az,
21 XI  |      ottan elmélkedni kezdék.~És íme, megjelent előttem a próféta,
22 XI  |       kapun a héthalom városába.~Íme, ezt fedezte fel énelőttem
23 XII |     rablót, a kalózt megölni? És íme, ami több, mint házaink,