Fejezet

 1 I  |        eszik különbet. Halil csak arra kérte, hogy ne igen emlegesse
 2 I  |           kellene átadnom.~– Íme, arra is a te neved van írva.~–
 3 II |     uralkodni, parancsolni; hanem arra mind kevés ötezer piaszter;
 4 III|        előidéz.~– Ha érdemesítesz arra, leghatalmasabb és legkegyelmesebb
 5 III|          kerülje, és rá ne merjen arra gázolni. Íme, azonban mégis
 6 IV |       kihallott a temetőbe, midőn arra mentem. Ha meg nem bántanálak
 7 IV |         tolvaj-e?~– Hogy gondolsz arra? – mondá négyszemközt Halil –
 8 IV |         sem jut eszembe, nincs is arra semmi szükség. Egyetlenegy
 9 IV |         tiszteletet érzett, de ha arra gondolt, hogy őt szeretnie
10 IV |        körmei alá, és a leány még arra sem mozdult meg. Ekkor dühében
11 IV |           magához ölelve nejét, s arra gondolt, hogy elébb le hagyja
12 IV |           rabnő kifecsegett, elég arra, hogy háromszor meghaljon
13 V  |            és benne van kedvesed: arra fogsz-e gondolni, hogy elébb
14 V  | Aldzsalisz karjai között, mintsem arra gondolhatna, hogy most a
15 VII|          ordítást, s minden arcot arra fordított, ahol ő állt.
16 IX |      addig, míg meg nem esküsznek arra, amit kívántál.~Most Ispirizáde
17 X  |         Aldzsalisz nem méltatá őt arra, hogy reá nézzen.~– Utcák
18 X  |        kinek elég ujjával mutatni arra, akit nem szeret, hogy viruló
19 X  |   felzúdult ismét, s most már nem arra kényszerítik a szultána
20 XI |          tégy, ami tetszik, „csak arra vigyázz mindenek felett,
21 XI |    felgyújtogatni.~– Kérjetek még arra is engedelmet méltóságos
22 XII|        fordult hozzá. Nem gondolt arra, hogy kelepcébe jutott,