1-500 | 501-718
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 IX | Ahmed szultán lelépett, s helyette Mahmud foglalta
502 IX | régen fenn volt már az égen, s keresztülsütött a szeráj
503 IX | midőn a főurak eltávozának, s Mahmud egyedül maradt.~Csupán
504 IX | gyönyörök virágai nyílnak, s felnyitva azt, bebocsátá
505 IX | és suttogna, sóhajtana, s hideg kezével érintené meleg
506 IX | hideg boltozatai között, s vesztett országáról és vesztett
507 IX | óhajtottak menni annak, s midőn Mahmud felszólítását
508 IX | agáknak, bégeknek, ulemáknak, s úgy küldjük be a szerájba,
509 IX | úgy küldjük be a szerájba, s ha azután látjuk, hogy azok
510 IX | hallgatással nézte őket, s mikor aztán már ez indítvány
511 IX | messziről nézni a napot, s közelebb akarsz hozzá jutni?~–
512 IX | gondotok, amit én cselekszem. S ha én nem félek, mi szükség
513 IX | barlangját meglátogatnod, s bölcsebb ember volnál, ha
514 IX | két kezével mellére ütve, s bátran előre lépve. – Megölhetnek,
515 IX | felém fordulva elégszer, s nem került még ki az a dárda
516 IX | áll, a pokol van elásva, s csak egy akkora szikra kell
517 IX | szokott az ember szeme vetni, s repülünk az ég felé, és
518 IX | nem volt szabad bevinni, s átadva azt Musszlinak. –
519 IX | gondját, míg visszatérek, s ha nem térek vissza, emlékezzél
520 IX | többiek is megindultak, s miután látták, hogy Halil
521 IX | egész városrészt képez, s roppant üdvordítást emeltek,
522 IX | fegyveres csapatok fogadták, s midőn átlépett az ajtókon,
523 IX | kapu agaszi karon fogá, s úgy vezették be a kupolyterembe,
524 IX | és aranyezüst virágokkal, s gyöngybokrétákkal. Az emelvényen
525 IX | kirakott tárca és smaragd s rubintól ragyogó íróeszközök
526 IX | alkalomkor ki szokás akasztani, s hosszában a fal mellett
527 IX | muzsikáltak minden óraütésnél, s három nagy velencei tükör
528 IX | szerinti pompás viseletben, s hivatalához mért gömbölyű,
529 IX | fővel lépett a szultán elé, s izmos, félmeztelen lábát
530 IX | felemelé kezét a szultánhoz s erős, reszketéstelen hangon
531 IX | és leborult a trón előtt, s homlokát annak lépcsőjére
532 IX | néhány percig gondolkozott, s szemei ezalatt csendesen
533 IX | gondolatot a főurak arcán, s még egyszer sorba nézte
534 IX | kezeidben legyen a nép, s ne e gazdag uzsorásokéban
535 IX | hadsereged élére – szólt Halil –, s kövesd néped hívását az
536 IX | örömriadallal tódult a mecset felé, s sűrűen elfoglalta az utcákat
537 IX | hegyeknek Sztambul örömét, s egy óra múlva harsogó zene
538 IX | lobogtatta elé a háztetőkről, s virágokat hányt útjára.
539 IX | kezekkel, nyitott szemekkel, s azután egyszerre lebukott
540 X | közbenjárónak tekinteni, s a hadsereg reszketett előtte,
541 X | hogy ha ma ő van legfelül, s ez legalul, holnap egyet
542 X | egyet fordulhat a világ, s az utolsó lett az első.~
543 X | szigorú, örömtelen rabságba, s akkor egyszerre azt mondanák
544 X | egész roppant városban, s aki látná őket így csoportosan
545 X | vérnyomok vannak még az utcán, s táncolva, dalolva mennek
546 X | méhsert árulnak számukra, s a piac közepén leterített
547 X | Ahmed szultán összefogatott, s elzáratott a börtönbe, s
548 X | s elzáratott a börtönbe, s az átalános népmozgalom
549 X | ruháit, lábait csókolni, s felemelik őt karjaikra,
550 X | őt karjaikra, vállaikra, s úgy mutatják fel a piacon
551 X | a börtönt Halil Patrona, s megszabadítá őket.~Mindenki
552 X | fürdőházakból szegődnek hozzájok, s utoljára elhatározzák, hogy
553 X | utcára viszik őt magukkal, s amerre mennek, mindenkit
554 X | az ünnepelt népfőnöké, s mindig sűrűbb, mindig erőszakosabb
555 X | leghatalmasabb ember az országban, s kinek neje legszelídebb
556 X | A másfél ezer odaliszk s a négyszáz eunuch széltében
557 X | egyik fej a másikat éri, s valamennyi felett látszik
558 X | velünk nem akartok jönni.~S e szavakkal nagyot ütött
559 X | gázolták az ellenállókat, s egy pillanat alatt a lovagló
560 X | ízenkint szaggatták széjjel, s véres tagjaival hajigálóztak
561 X | hogy forduljanak vissza, s iparkodjanak a szerájt elérni.~
562 X | legdühödtebb menádok álltak, s küzdöttek a lovas odaliszkok
563 X | paripájáról, letépték ruháit, s csúfra úgy ültették fel
564 X | bajadérek egyike odaállt eléje, s egyik kezét csipejére téve,
565 X | bacchánsnők rikoltozása, s Aldzsalisz nem méltatá őt
566 X | könnyeket facsart ki szemeiből, s csak e könnyek után bírta
567 X | egész tömeg felbőszülten, s egyszerre odatekintének
568 X | egyszerre odatekintének mind, s azután babonás elcsendesüléssel
569 X | minden belső részeiben, s kinek minden tekintetét
570 X | hova őt a zaj csalta ki, s a népség felzúdult ismét,
571 X | népség felzúdult ismét, s most már nem arra kényszerítik
572 X | gyöngéden a szultána fejét, s mosolyogva monda:~– Óh,
573 XI | rózsa- és liliomfüzéreket s a tali tarka madarakat,
574 XI | vannak szépen rajzolva, s alig veszi észre, hogy e
575 XI | fölébredsz – szól Halil, s gyönyörködve néz a szép
576 XI | arcára, ki ölében alszik el, s tovább fordít a nagy könyvben.
577 XI | mert elszomorodik rajta, s a mahomedán nő előtt ne
578 XI | Szid-Ahmed-Ben-Musztafa, s melyet ott őriznek a Muhamedije
579 XI | a Muhamedije mecsetben, s csak a hatalmasoknak van
580 XI | előtti mosdást) elvégezém, s kezeimet ég felé emelve
581 XI | egész Sztambulra lelátni, s ottan elmélkedni kezdék.~
582 XI | látják a félholdat leütve, s a kettős keresztet felállítva
583 XI | erőt ama jég-emberek ellen, s ők bejönnek huszonnyolc
584 XI | minden betűjét ismeri már, s arról gondolkodik, arról
585 XI | kerekébe lehetne kapni, s megállítani azt, és elfordítani
586 XI | Mohammed az ő követje.)~S néhány perc múlva kiáltá
587 XI | felébredt. Halil megmosá kezeit, s arcát a mehráb4 felé fordítva,
588 XI | égben is megszüntetett az, s háromszor kellett újra kezdenie
589 XI | félbeszakasztá azt a köhintés, s a félbeszakadt imát folytatni
590 XI | széttekinte az elsötétült városon, s nagyon elszomorodék rajta,
591 XI | felkereste Gül-Bejázét, s mesélt neki szép tündérregéket,
592 XI | arcán soha ránc nem támad, s kik százszorta érzékenyebbek
593 XI | testeinket lelkeinktől, s eltemetnek bennünket, fejünkhöz
594 XI | vasvesszőkkel verik meg az angyalok, s lelkét bevetik a Morhut
595 XI | bevetik a Morhut vermébe, s ott fog vesztegelni az ítéletnapig.
596 XI | angyal tárogatója megzendül, s megjelen a csodakép Sáfa
597 XI | Aldallaja (Antikrisztus), s eltörli az ozmánok népét;
598 XI | leszáll a Krisztus a mennyből, s megöli Aldallaját, midőn
599 XI | eljönnek a Góg és Mágóg hadai, s kiirtják a Krisztus hívőit,
600 XI | kiisszák a folyók vizeit, s végre mindenkit leöldös
601 XI | kútból (Hágár kútjából), s megkerültétek hétszer az
602 XI | hétszer az Arafát hegyét, s hajigáltátok a köveket az
603 XI | elszörnyedve zúgtak fel, s mint távozó szélzúgás, sokára
604 XI | vezéreink, kincstartóink, s ha néha egy hőst dob közéjök
605 XI | az új kegyencre jutnak, s őt is úgy megrontják, mint
606 XI | vettétek az ország egy részét, s pénzért eladjátok azt újra.
607 XI | Irjatok egy hosszú lajstromot, s vigyétek azt a nagyvezér
608 XI | helyette is mást a lajstromra, s vigyétek azt a szultánhoz.
609 XI | mészárost, Janakit tűzték, s a Krím kánja Mengligiraj
610 XI | követelések átadását mind őreá, s e kérést annyira büszkeségévé
611 XI | nagyvezér levegőhöz ne jöhessen, s ha az első kérést megadta,
612 XI | majd elmegyek a szultánhoz, s elmondom annak, erre egy
613 XI | kissé megnyíltak a fülei, s kegyesebb lett, és nyájasan
614 XI | Krím fejedelmét levettetni s helyette a száműzött Kaplan
615 XI | Van hát! – szólt ez, s azzal leült szépen a földre,
616 XI | kebléből a rábízott lajstromot, s kiterítve azt a földön,
617 XI | meghallani a kívánságot, s komolyan felelt:~– Nem tudod,
618 XI | bölcs és előkelő ember, s szavát nem másíthatja meg.~–
619 XI | A szultán cselekvé, s az ő tetteit tudta nélkül
620 XI | hát eredj a szultánhoz, s másítsa meg, amit tett ő
621 XI | és dohányt majd adsz te, s ha holnap reggelig ki találsz
622 XI | beszólítani egypár csauszt, s a fickónak lábához tétetni
623 XI | kellett őket csillapítani, s csak azután lehetett ellenük
624 XI | hanem bontsák szét falaikat, s vagdalják ki a mulatókerteket”.~
625 XI | halomba az édes vizek mellett, s a pompás virágkertek növényeit
626 XI | minden nemei tanyáztak, s miket Halil Patrona három
627 XI | földön, hanem az égben, s tanuljon küzdeni érte, aki
628 XII | és a bölcs Cselebizádét, s azután a térképeket tanulmányozta,
629 XII | minden színű vonalokkal, s pontokat rakva bennök, miket
630 XII | előtte a legtávolabb népek, s mint takarják el szemeiket
631 XII | vakító villanásai elől, s sietnek más sorokat írni
632 XII | titkos teremének ajtaját, s belépett rajta.~Minő hangok
633 XII | érhetett, ez fogja megérni, s örök hírt hágy maga után
634 XII | De újra nyílik az ajtó, s belép rajta a szeráj asszonyainak
635 XII | két rabnő kíséretében, s pompás virágos porcelánibriket
636 XII | valideh üdvözöl általam, s küldi a szörbetet.~Ezt csak
637 XII | gyermekágyat feküsznek, s nagy megtiszteltetés volt
638 XII | jelennek, én fejedelemnőm, s ragadd meg a szerencsét
639 XII(1)| Gül-Bejázét nőül vevé, s azt nem kényszeríté vallását
640 XII | magukat kibékülni a szerájjal, s a próféta zászlója alá gyűlni,
641 XII | senkit se érjen közülök, s számukra három zászló hagyassék
642 XII | világfordító merényletekre, s midőn lelkesülten beszélt
643 XII | szárnyait meg lehet törni, s meghazudtolni a Takimi Vekai
644 XII | Halilra a hatalom bitorlása s a fölöttük gyakorlott erőszak
645 XII | gyakorlott erőszak miatt, s azokat mint a dívántanács
646 XII | mire Halil tűzbe fog jönni, s erre a kám kardot ránt ellene,
647 XII | egyszerre felkelnek mind, s Halil szövetségeseit mind
648 XII | rögtön rájuk fognak rohanni, s lekoncolják őket.~– Édes
649 XII | rabló házatokba betört, s ládáitokat fosztogatja,
650 XII | biztasson benneteket valaki, s nem rohannátok-e önmagatoktól
651 XII | hozzá még a kozákot is, s ne várjuk el, amíg mindezekből
652 XII | számára lesz védbástya, s ő fogja azokat hozni ellenünk.
653 XII | ki velünk békességben él, s ki nekünk nem árt, és ellenünk
654 XII | országok dolgainak békét, s midőn regéket és költeményeket
655 XII | Alkoránban vannak írva, s csak azt tudom, hogy midőn
656 XII | amelyet én nem ismerek, s viszont én sem fogok csodálkozni
657 XII | verték el timariótáinkat, s orosz területen át kerültek
658 XII | légy, csakhogy úr lehess, s bolondnak nevezed azt, aki
659 XII | féltem nyomorú éltemet, s másvilágon várom jutalmamat.
660 XII | ellenségeid szolgája lész egykor, s akit kaplannak (tigrisnek)
661 XII | csodálkozás sora a nagyvezérre s a többi összeesküdtekre
662 XII | sem mozdultak helyökből, s a jeladásra egy sem húzta
663 XII | font karokkal állt helyén, s megvetően tekinte rá. –
664 XII | európai szokásokat, miként te, s nem tudom, szokás-e az idegen
665 XII | elvégezhetjük ez ügyet, s egyikünk megszabadul azon
666 XII | szándékból beszéltetek, s az a bűnös, aki a közügyek
667 XII | és nyújtsátok kezeiteket.~S ő maga összeerőszakolá a
668 XII | összeerőszakolá a két férfi kezét, s két kezével egymásba szorítá
669 XII | fordítja a kivont kardokat, s varázsló nyelvével kibeszéli
670 XII | szél kifeszíté a vitorlát, s a csónak magától repült
671 XII | harmadszor is Gül-Bejáze, s közel volt már ahhoz, hogy
672 XII | mosolyogsz? Keresztyén nő vagy, s nem hiszed a talizmánt?
673 XII | nejét és gyermekét Halil, s visszatért a csónakba. Megragadá
674 XII | erős kézzel a lapátokat, s eltávozott a parttól. S
675 XII | s eltávozott a parttól. S amint az esthomályban tovább
676 XII | elhagyott nő gyermekével keblén, s mentül messzebb távozott,
677 XII | nem tért vissza hozzájuk, s mért nem csókolta meg őket
678 XII | megjelent a jancsárok között, s három öszvér hátáról öt
679 XII | a legmarconább alakokat, s parancsolá, hogy kövessék
680 XII | és italt, ciprusi borokat s hevítő muskavitot,6 tartotta
681 XII | ételüket, ittak poharaikból, s megdicsérve őket, ismét
682 XII | kegyelmét küldi általam neked, s magas jóvoltából kinevez
683 XII | téged Rumili beglerbégjévé.~S azzal két dülbendár előállt
684 XII | eltávolítsa őt a fővárosból, s egyúttal nagyravágyását
685 XII | tudá, mi történik velök, s csak akkor kezdte magát
686 XII | függönyei félregördülnek, s belép rajta a két férfi.
687 XII | ott leborulnak a földre, s megcsókolják palástja szegélyét.~
688 XII | árulva! – kiálta Musszli, s magát bajtársa elé vetve,
689 XII | Halil övében maradt tőrét, s oly erővel hajítja azt Pelivánra,
690 XII | hogy felkaftányozzák őket, s amint beléptek, egyenkint
691 XII | haláláról nem tudhattak semmit, s elfogadák a kinevezést.
692 XII | népség fegyverre kapott, s tódult az Atmeidánra, három
693 XII | elő, sejtette azt régen, s tudtával történt Gül-Bejáze
694 XII | menedékei között, melyet kívüle s az ottlakókon kívül kevesen
695 XII | kívül kevesen ismertek, s egy postagalamb párját elhozá
696 XII | hártyára levelet írt leányának, s azt a galamb szárnya alá
697 XII | csattogtatva a magasba, s ott egy percig libegve,
698 XII | senkit sem fog megölni; s azzal követé a zajongókat
699 XII | csatornába bújva menekült meg, s abból három napig elő nem
700 XII | bosztandzsit és baltadzsit, s midőn mindenki kétségbe
701 XII | hullottak el csapásai alatt,8 s azután békesség lett az
702 XIII | semmit sem tud a külvilágról, s ki minden este felhág a
703 XIII | melyek kunyhóját körülveszik, s epedve, vágyva néz el Sztambul
704 XIII | szomorúan tér vissza hajlokába, s midőn vacsorához ül, magával
705 XIII | harmadszor is elolvassa; s midőn harmadszor is elolvasta,
706 XIII | titokban jött meg Halil, s ő is örömmel követé a szobába
707 XIII | az üres helyre mutatva, s odarohant, átölelt egy láthatatlan
708 XIII | rakott férje tányérjára, s örült, hogy az milyen jólesik
709 XIII | után karjába ölté karját, s nyájasan suttogva, beszélgetve
710 XIII | egyes-egyedül a fák között, s aközben úgy tesz, mintha
711 XIII | egészen odasimulhasson mellé, s akkor suttogva, epedve beszél
712 XIII | suttogva, epedve beszél vele, s oly boldogan, oly szemérmes
713 XIII | szemérmes örömmel tér vissza, s csak lopva vet egy-egy szerető
714 XIII | odaszorítja kebléhez, megcsókolja, s azután gyermekét odafekteti
715 XIII | odafekteti kettőjük közé, s csendesen elalszik, még
716 XIII | alkonyatkor újra kimegy az útra, s midőn visszajön, ismét ott
717 XIII | eljár az hozzá minden este.~S midőn fia megnő, eszebíróvá
718 XIII | be e láthatlan alaknak, s készteti, hogy őt üdvözölje,
1-500 | 501-718 |