Fejezet

 1 I   |           dulcsászt, pisztáciákat, édes paprikákat dióval megtöltve
 2 II  |        beszél, midőn sóhajt, midőn édes vágytól remeg!~Halil Patrona
 3 II  |         neki. Az ő nyelve nem volt édes hízelgéshez szokva, nem
 4 III |   paradicsomi örömöknek, a padisah édes villámoktól sújtva érzé
 5 III |      puszpángfák kertjeiben és az „édes vizek” körüli kiöszkök udvarain,
 6 III |            megáradt, hogy az egész édes vizek völgyét elöntötte,
 7 III |        kegyesen mosolygott. Hangja édes volt, mint a folyóméz, midőn
 8 IV  |            neki ígérte, kínálta az édes vizek mellett épült palotáival,
 9 V   |      kobzot, mandolint ragadott, s édes bűbájos éneket zengtek a
10 V   |        mindenki. Megirigyelték már édes örömeit, s még e titkos
11 VI  |      elültetni. A reisz effendi az édes vizek melletti nyári lakába
12 VIII| elgondolkozott. Eszébe jutottak az édes vizek melletti palotában
13 IX  |           Aldzsaliszt, sem a többi édes delnőket, sem gyermekeit
14 IX  |         szorítja keblére a bűbájos édes szultánát, ezt a legkedvesebb
15 XI  |          aranyvirágú, ezüstlevelű, édes gyümölcsű fa, melynek tövéből
16 XI  |           amíg e paloták állnak az édes vizek mellett, több átok
17 XI  |          csúf palotákat, melyek az édes vizek mellett vannak, szabad
18 XI  |        kiöszk döntetett halomba az édes vizek mellett, s a pompás
19 XII |     rohanni, s lekoncolják őket.~– Édes fiam – szól a nagyvezér