Fejezet

 1 I   |     vagyok én szegény ember, mint neked mondám, sőt inkább isten
 2 III |           megvédjék; de a zászlót neked kell kezedbe ragadnod, legdicsőbb
 3 IV  |       akarata ellen. Hanem az nem neked való dolog, Janaki. Te nem
 4 IV  |         tömlő aszalt pálmaszilva. Neked megmondom, hogy azon tömlők
 5 IV  |          mint szabad nőt adjam át neked.~Halil nem sokat gondolkozott
 6 V   |     legbájosabbika küldi e gyűrűt neked. Jól tudod, hogy e gyűrű
 7 V   |     nincsen ott. Üdvözletét küldi neked a szultána asszeki, és szerencsekívánatát
 8 V   | szerencsekívánatát a harchoz. Üdv neked. Az őrangyalok kísérjék
 9 V   |        meg akkor én.~– S ki mondá neked, hogy én elfordítám tőled
10 V   |       bánom. Nem is azért felelek neked, mintha menteném magamat,
11 VIII|      ismeretlenné arcát.~– Mondám neked, hogy aki szíveddel játszának,
12 IX  |       padisah alázatosan könyörög neked életeért és gyermekei életeért.~
13 XI  |     felfokozta.~– Azt parancsolja neked Halil Patrona! – kiálta
14 XI  |         hogy Dzsihán.~– Hát minek neked ez a Dzsihán?~– Oláh fejedelemnek.~–
15 XII |        idején békével hordod azt; neked mindegy: akárki szolgája
16 XII |           csak az óhajtás hosszú. Neked jobb dolgod van, mint nekem:
17 XII |         leesett csillagot; nem jó neked ott a magasban lenned.~Halil
18 XII |           kegyelmét küldi általam neked, s magas jóvoltából kinevez