Fejezet

 1 II  |                     beszélgetni, s elmondta nekik, hogy az áfiont mind a sejtán (
 2 IV  |                  hogy sokat, igen sokat fog nekik beszélni oly dolgokról,
 3 VI  |               emelve.~A népség helyet adott nekik, s engedé Patronát a mecset
 4 VII |                     bosztandzsira, meghagyá nekik, hogy a csatornán keresztül
 5 VII |                  gyűlölt kiaja béget kiadja nekik, s ha azok még a többit
 6 VII |                   szelíden mosolyogva monda nekik:~– Abdullah, derék Ibrahim
 7 VIII|                neved aláírásával.~– Mi kell nekik? – kérdi halkan a szultán,
 8 VIII|                    nem fognak.~– Legyen meg nekik.~– Azonkívül kérik a kiaja
 9 XI  |         fenyegetőzve, de a díván azt mondja nekik: „olmaz!” Ez nem lehet.
10 XII |                búsítja őket. Szinte jólesik nekik, midőn végre egy szegletbe
11 XII | összegyülekezhessenek. Minden megígértetett nekik. Halil Patrona pedig a dívántanács
12 XII |                    vezéreit, tehát mondd el nekik, amiért hívattad őket.~Halil
13 XII |               uralom ellen. Ha megadjuk azt nekik, szövetségeseink lesznek,
14 XII |                 drága szőnyegekre, hozatott nekik finom ételt és italt, ciprusi
15 XII |                  mákonnyal, amennyi kellett nekik.~Nemsokára odajött hozzájuk