Fejezet

 1 I   |    janicsár fejére, hogy annak arcát elborította a vér.~Peliván
 2 I   | azonban Halil Patronának, hogy arcát fel nem emeli, amíg a nap
 3 II  |    szép rabnőjét gyönyörködve, arcát, bűbájos szemeit, húri termetét;
 4 III |      felséges kán, mintha az ő arcát látnám, s valahányszor őt
 5 IV  |       lépéseket, visszafordítá arcát.~Ezen pillanatban elordítá
 6 IV  |       csodálkozva magasztalták arcát, termetét, szépségeit. És
 7 IV  |         midőn forró ajk érinti arcát.~Ezt mondva átölelte férjét
 8 V   |    világa?~A szultána eltakará arcát kezeivel.~– Szeret-e nyílni
 9 VI  |    beteg nő az, ki előle rejti arcát. Szelíden elvonja kezeit
10 VI  |         és nem nézett rá, csak arcát férje keblébe rejté, és
11 VIII|      Ahmed, s azután eltakarta arcát.~– Ne kérj többet. Látod,
12 VIII|       halál tette ismeretlenné arcát.~– Mondám neked, hogy aki
13 IX  | gyászruhában, nézd Ummettullah arcát, nézd Szabiha szemeit, Ezma
14 XI  |        Halil megmosá kezeit, s arcát a mehráb4 felé fordítva,
15 XII |  pallosokkal.~Mahmud eltakarja arcát, hogy ne lássa, ami történni