Fejezet

 1 II  |      érte!?~– Allah őrizzen meg bennünket ily gondolattól, hogy mi
 2 IV  |       közé. Ott keressen azután bennünket valaki. Ott legbiztosabban
 3 V   | kergetésére indultak.~– Hah, ez bennünket gúnyol! – kiáltá Musszli,
 4 VI  | törvényes követeléseink vannak. Bennünket árulók rontanak. Futó menekültek
 5 VIII|      halok meg ott is. Vigyetek bennünket, bosztandzsik, ne remegjetek,
 6 VIII|    aggódott.~– Miért költögetsz bennünket annyit, uram? Még nem haltunk
 7 VIII|        zászlóját, hanem megölni bennünket rögtön.~– Ti hárman távozzatok
 8 IX  |          hogy nem mentettél meg bennünket”.~Ezen szavak visszhangzottak
 9 IX  |          egy egérfogóba akarnak bennünket becsalni mind, hogy egy
10 IX  |        egyik sem oltalmazna meg bennünket, ki akarna itt bátor lenni?~–
11 XI  |       lelkeinktől, s eltemetnek bennünket, fejünkhöz ültetve a kettős
12 XII |        megnőjön, hogy elnyeljen bennünket, amidőn most még mi vagyunk