Fejezet

 1 I   |      jókedvű jancsár lehet? – rebegé megijedt hangon a jövevény.~–
 2 II  |       és alig hallható hangon rebegé:~– Hatod napja, hogy nem
 3 II  |  szeressenek.~– Gül-Bejáze… – rebegé halkan.~– Parancsolj, uram.~–
 4 II  |        édesen, a leány halkan rebegé magában:~– Szűz Mária…~És
 5 II  |   tevé le a leányt, s ijedten rebegé:~– Ébredj fel, nem bántalak,
 6 IV  |      beszélt.~– Elvesztünk! – rebegé sápadtan Gül-Bejáze, ki
 7 IV  |      Szűz Mára, szűz Mária! – rebegé a hölgy reszketve.~– Védszentednek
 8 V   |       ezt, óh, ne mondd ezt – rebegé a szelíd szultán, magához
 9 V   | szultánát, s könnyel szemében rebegé:~– Halj meg tehát, szép
10 VIII|       ez?~Gül-Bejáze borzadva rebegé Abdi basa nevét.~A másik
11 IX  |       titeket mentselek meg – rebegé Ahmed, keblére ölelve őket. –