Fejezet
1 I | A zsibárus~Régidők, száz meg száz év óta foly a harc
2 I | győzelmeiről, amiket már arról is meg lehet tudni, hogy a győzelmi
3 I | Ibrahim győzelmeivel, nagyon meg levén elégedve szüntelen
4 I | egy idegen nagy városban meg szokott lepni, melyet legelőször
5 I | szándokkal.~– Kérnélek, ha meg nem haragudnál, emberséges
6 I | emberséges muzulmán, nem mondanád meg nekem, merre van az Etmeidán-piac?~
7 I | fogadd el, azután köszönd meg, mert addig nem tudod, hogy
8 I | jövő rikácsoló dal zaja üté meg füleiket; valami részeg
9 I | kettőre találhatunk. Tanuld meg azt, hogy utadból soha vissza
10 I | nyakadat, hadd próbálom meg rajta, éles-e.~Az ember
11 I | hogy kinek a kezét fogtad meg? Az én nevem Halil!~– Az
12 I | A birkózó.)~– Az enyim meg Halil Patrona.~A janicsár
13 I | Halil Pelivánt valaki bottal meg mer ütni? Ide üss, te kutya,
14 I | címezve van. Azután áldjon meg az isten.~Halil rögtön visszafordult
15 I | adtad volna neki.~– És ígérd meg nekem, hogy kényszeríteni
16 I | a levelet, melyet eddig meg sem nézett, s valóban saját
17 I | találhassalak; az isten segítsen meg mindenekben, háladatos szolgád,
18 I | nagyobb bolond, mert most meg elindult felkeresni azt
19 I | Átlátta, hogy csakugyan meg kell tartania a pénzt. És
20 I | előtte, s ő alázattal hajtja meg fejét a porba előttük, mintha
21 II | cikk lenni Törökországban. Meg is látszott rajta. De Patrona
22 II | Patrona megfogadott, azt ő meg is szokta tartani. Sokszor
23 II | volna, ami nincs.~Nagyon meg volt tehát akadva, midőn
24 II | jöjjetek ide, és nézzétek meg, ki ád többet érte!?~– Allah
25 II | többet érte!?~– Allah őrizzen meg bennünket ily gondolattól,
26 II | volna, mint készpénzen venni meg a nagyúr haragját. – S bölcsen
27 II | sem biztatok, hogy vegye meg, és senkit, hogy ne vegye
28 II | és senkit, hogy ne vegye meg. Allah mindnyájunkkal szabad,
29 II | kikiáltónak –, és ne mutasd meg senkinek, úgysem meri őt
30 II | kínzott?~– Magam akartam úgy, meg akartam halni.~Halil fejét
31 II | csóválta.~– Ilyen ifjú és már meg akar halni. És most nem
32 II | tudta, hogyan szólítsa őt meg. Sohasem volt még rabnője,
33 II | mintha az éjszaka nyílna meg két fekete nap előtt, s
34 II | szomorúan.~– Azt majd te is meg fogod tudni, Halil – felelt
35 II | múlva nehéz sóhajjal nyitá meg ajkát, azután nagy sötét
36 II | nagy sötét szemei nyíltak meg ismét, ajkai újra visszanyerték
37 III | szemei enyhén nyugosznak meg mindenki arcán, szép sima
38 III | ajkain, melytől őrizzen meg minden igazhívőt a próféta;
39 III | monda a padisah –, tudd meg tovább is, mi kifejlése
40 III | külde hozzád, hogy csókoljam meg helyette lábaidat. Valahányszor
41 III | csak jelenléted adhatja meg a diadalt; azért kelj, övezd
42 III | szemeit, szomorúan állt meg a padisah előtt és szólt.~–
43 III | szakállamra, és büntess meg vakmerőségemért; én lángok
44 III | felsóhajtott, s búsan köszöné meg a nagyúri kegy ez újabb
45 III | nekünk kettőnknek nem őszülni meg.~Ahmed pedig a bosztandzsik (
46 IV | dolgot, mintha az vette volna meg őtet.~Patrona szomszédjában
47 IV | piasztered az oka, egészen meg vagyok rontva azóta; az
48 IV | Szomszédaid valamelyike meg találja hallani, s leüt,
49 IV | temetőbe, midőn arra mentem. Ha meg nem bántanálak benneteket,
50 IV | tengeren kalózvitorla jelen meg, s egyenesen a csónakázó
51 IV | alkotását, az oszlopokon száz meg száz lámpa ragyogott, mindenféle
52 IV | pompa és ragyogvány lepé meg Irénét a szultána asszeki
53 IV | kis fátyolt hagytál volna meg az arca előtt.~– Hiszen
54 IV | anyja, szüzek védője, láss meg engemet ezen helyen, és
55 IV | midőn hívlak, szabadíts meg engem.” A szultána ezalatt
56 IV | rögtön parancsolá, hogy meg kell kínozni a rabnőt. Elébb
57 IV | vasrostélyon. Nem mozdult meg. Azután veres hangyákat
58 IV | bocsáták el testén. A leány meg sem szisszent mérges harapásaikra.
59 IV | leány még arra sem mozdult meg. Ekkor dühében korbácsot
60 IV | ülő varázst legkönnyebben meg fogják törni az ifjú szép
61 IV | előtte, kérte, hogy ne haljon meg csókja, ölelése elől. Hiába.
62 IV | halottra, az ő szívét indítá meg; odahajolt a halavány hercegre,
63 IV | kincsek látása sem hódítá meg. A szent szűz nevét soha
64 IV | kincs, sem hő gerjedezés meg nem hódított, megszerette
65 IV | volna el, sem halt volna meg tökéletesebben.~– De mit
66 V | delinek (őrjöngő) engedék meg, hogy fanatikus elmerevedésben
67 V | szavakkal?~– Nyelvem átkozza meg ajkamat, és fogaim harapjanak
68 V | elfordítád tőlem: haljak meg akkor én.~– S ki mondá neked,
69 V | lezárta ajkával, mintha meg akarná őrzeni, hogy lelke
70 V | bugyogó. Halilon alig ismerné meg valaki a tegnapelőtti szatócsot;
71 V | Kermeszt, egyedül öltem meg. Senki sem segített. Most
72 V | neve fog dicsőülni. Legyen meg akaratja. Azért ő övezze
73 V | Patronáéhoz.~– És mondd meg uraidnak, a te kiajádnak
74 V | üvegeket.~Peliván itt kapta meg a golyót, s elvitte azt
75 V | szemében rebegé:~– Halj meg tehát, szép virágom, hervadj
76 V | el, múlj el előlem. Halj meg, ha tudsz; legalább ne legyen
77 V | kivinni. Soknak, igen soknak meg kellene halni akkor, mégiscsak
78 V | engedelmeskedik.~– Csak te halj meg, szép virágszál – suttogá
79 V | Aldzsalisz azonban nem halt meg, hanem titkos folyosókon
80 V | lovad patkóival, de halld meg szavaimat! A déli óra elmúlt,
81 V | volt, aki veszedelmedben meg nem állított.~III. Ahmed
82 V | megérkeztedet. Ha estig meg nem érkezel a táborba, egy
83 V | Mashallah! Isten akaratja legyen meg – monda Ahmed, megcsókolva
84 VI | szultán csak estefelé érkezett meg Szkutariba, s ott tengerparti
85 VI | előtt ugyanezen napon halt meg a szultán tizenegyedik fia,
86 VI | olyan napnak tartá, melyet meg kell ünnepelni, s általános
87 VI | nyári lakába sietett, újra meg újra elbúcsúzni odaliszkjaitól,
88 VI | napfeljöttekor tizenhét jancsár állt meg a Bajazid-mecset előtt,
89 VI | lakosok, s csak akkor lep meg feltűnésével, midőn valamely
90 VI | elzártak a világtól, hogy meg ne mérgezzék a népet. Némelyik
91 VI | arcáról, és nejét ismeri meg benne. A szégyen nem engedé
92 VII | a hajóhadat.~Amit a szél meg nem tett, alkalmat adott
93 VII | földbe, nehogy a hagymákat meg találja sérteni.1~Amint
94 VII | paradicsom minden gyönyörűségiért meg nem fogadott volna, hanem
95 VII | füleiteket s orraitokat untátok meg viselni? Kinyissatok minden
96 VII | egy csomóba? Ki veszett meg közületek, hogy mindnyájatokat
97 VII | Ezeket csak fegyver fenyíti meg, gondolá magában, s keresztülnyargalt
98 VII | egyesülni lehet, minden meg van nyerve, s hagyják Sztambult
99 VII | akarnak, ha az ellenség meg lesz verve, akkor majd rájok
100 VII | tudakozódott, ha nem érkeztek-e még meg küldöttei a tulipánokkal?
101 VII | főmufti és Ispirizáde nyissák meg az Aja Szófia és az Ahmedie
102 VII | E pillanatban érkezének meg Abdi küldöttei a tulipánokkal.
103 VIII| szerint 10 órakor) érkezett meg a hajó a szultánnal, a hercegekkel,
104 VIII| fel Halilt, és tudjátok meg, mit kíván! – ezt mondá
105 VIII| adass át élve, hanem öless meg elébb, és szájuk be lesz
106 VIII| Ahmed szultán? Azért mondd meg nekem, mit kívántok a szultántól,
107 VIII| csendesen szétoszoltok, meg fog az adatni.~Halil Patrona
108 VIII| halni, s téged védve halok meg ott is. Vigyetek bennünket,
109 VIII| nagyvezért és a főmuftit ölessem meg én? Megölessem őket oly
110 VIII| követtem el, s melytől ők meg akartak óvni? Vérük az égre
111 VIII| vissza, Szulali, és mondd meg Halilnak: én kérem, én könyörgök
112 VIII| heverni látni; elégelje meg, ha elbocsáttatnak s száműzetnek,
113 VIII| felől.~– A nagyvezérnek meg kell halni – válaszolt. –
114 VIII| is, s ha eljönnek érte, meg fogják látni, van-e még
115 VIII| annyit, uram? Még nem haltunk meg. Eredj aludni háremedbe,
116 VIII| megfehérült ez, ám mossátok meg véremben, s ha sokalljátok
117 VIII| kiálták:~– Allah őrizzen meg tégedet ettől!~Azzal leborultak
118 VIII| feláldoztatánk. A főmufti talán meg fogja menteni életét, de
119 VIII| lehetett másképp. A szultánt meg kellett mentenünk, s azt
120 VIII| követlek benneteket, de meg kell várnom, míg a kizlár
121 VIII| titkos izenetét hallgassák meg a kizlár agától, és vigyék
122 VIII| tetszésed szerinti az, erősítsd meg neved aláírásával.~– Mi
123 VIII| üldöztetni nem fognak.~– Legyen meg nekik.~– Azonkívül kérik
124 VIII| Halilhoz.~– Inkább élve kapnánk meg őket – szól barbár kegyetlenséggel
125 VIII| mondásával: „Inkább élve kapnánk meg őket!”~– Nem, nem – mondá
126 VIII| széttéphetni. Inkább haljanak meg nálam egy pillanat alatt,
127 VIII| tőled.~– Várjatok még. Várd meg a reggelt. Éjszaka hogy
128 VIII| reggelt. Éjszaka hogy ölnétek meg őket. Éjszaka be vannak
129 VIII| sötétség rémei. Hogy ölnétek meg valakit éjjel! Várjátok
130 VIII| valakit éjjel! Várjátok meg a hajnalt.~Alig mutatkozott
131 VIII| megjelentek.~– Vigyétek meg a halált azoknak, akik rá
132 VIII| könyörge Szulali –, engedd meg nekem elébb, hogy az Aja
133 VIII| találtak ott. Nem elégedtek meg egy látással, meg akartak
134 VIII| elégedtek meg egy látással, meg akartak győződni felőle:
135 VIII| tekinte, csodálkozva csóválá meg fejét.~– Nem ismerem ezt.~–
136 VIII| Nem ismered őt? Nézd meg jobban. Talán a halál változtatta
137 VIII| gyöngéden ölelé, csókolá meg a nőt, s minthogy ő kívánta
138 VIII| hidegen viszonza:~– Tehát tudd meg azt, sejk Szulejmán, hogy
139 VIII| tudni, hová lett. Ezt mondd meg otthon azoknak, akik küldtek.~
140 IX | Hogy titeket mentselek meg – rebegé Ahmed, keblére
141 IX | Meglásd, hogy nem mentettél meg bennünket”.~Ezen szavak
142 IX | hozzá:~– Óh, uram, bocsáss meg nékünk! – Egy órával előbb
143 IX | csupán csak egyet: esküdjenek meg az ozmán birodalom mostani
144 IX | fogják bántani. Esküdjenek meg az Alkoránra. Menjen el
145 IX | kettő közületek, s vigye meg Halilhoz e kívánatomat.~
146 IX | vissza nem jövök addig, míg meg nem esküsznek arra, amit
147 IX | népfőnököknek. – Azért esküdjetek meg az Alkoránra, hogy őket
148 IX | kímélni fogjátok; esküdjetek meg társaitok nevében is. A
149 IX | levegőbe röpítendi.~A lázadók meg voltak döbbenve ez izenetre,
150 IX | nevében énelőttem. Akik őt meg akarják ölni, nem cselekesznek
151 IX | szultána asszekit, és kérje meg, hogy gondoljon reá, és
152 IX | gondoljon reá, és tanítsa meg nevére apró gyermekeit!…~
153 IX | róla, s csak az történik meg vele utódáért, ami megtörtént
154 IX | trónt, tehát jelenjenek meg holnap napfeljöttekor a
155 IX | kiáltás, felelt rá ezer meg ezer hang: „nem megyünk!”~
156 IX | helyettem félni?~– De gondold meg, Halil, hogy okosabb tréfa
157 IX | pajzzsal, egyik sem oltalmazna meg bennünket, ki akarna itt
158 IX | és az, mielőtt kimondtad, meg van adva.~Halil néhány percig
159 IX | kapuidnak semmi haszna; szüntesd meg e bérbeadást, hogy egyedül
160 IX | beleegyezett. Amióta a szerájban meg mert jelenni, mindenki az
161 X | lépjen, sem háza tetején meg ne jelenjen, sem ablakait
162 X | egy férfi szemének! Ezer meg ezer bűbájos szépségű alaktól
163 X | kíváncsi férfit kaphattak meg; mire a fényes csoport odaér,
164 X | és valamennyinek ő adta meg szabadságát, mert őérte
165 XI | víztükre felragyog, száz meg száz színes lobogó és vitorla
166 XI | bastopodzsik (tüzérkapitányok) meg a beharik (kalózok) maguk
167 XI | felől; egy ellenség jelen meg, félelmesebb és kitartóbb,
168 XI | forrongása alatt: ha e jóslatot meg lehetne cáfolni, ha erős
169 XI | teremtése óta a tóra könyveibe meg van írva, ki legyen törölve
170 XI | építenek.~– Mash Allah! Legyen meg az isten akaratja – szólt
171 XI | gyümölcsei el nem fogynak, meg nem asznak, el nem rohadnak
172 XI | kérdeni, hogy védelmeztétek meg az igaz hitet, a hazát a
173 XI | testét vasvesszőkkel verik meg az angyalok, s lelkét bevetik
174 XI | alamizsnát); hogy ennyiszer meg ennyiszer zarándokoltatok
175 XI | imádjuk Allaht, és templomait meg hagytuk fertőztetni!~E szavak
176 XI | előtt tisztelettel hajol meg a nép az utcán, ily szavakat
177 XI | valamennyien!~– A gazdagság rontá meg az ozmanlik szívét. Kik
178 XI | imádság, azért ha Sztambult meg akarjátok menteni, gyújtsátok
179 XI | sincs azokban. Rendüljön meg az egész kőország; aki csak
180 XI | kámok, basák, kik pénzért meg vettétek az ország egy részét,
181 XI | harcos férfiak helyettök. Meg van vesztegetve még a levegő
182 XI | teremtenünk, senki se maradjon meg a régi közül. Irjatok egy
183 XI | kérést megadta, a másodikat meg ne tagadhassa.~Az új nagyvezért
184 XI | s szavát nem másíthatja meg.~– Bölcs és előkelő ember? –
185 XI | különbség van egy gyaur meg a másik gyaur között?”6~–
186 XI | az ő tetteit tudta nélkül meg nem másíthatom.~– No, hát
187 XI | a szultánhoz, s másítsa meg, amit tett ő maga, különben
188 XI | hogy a Halil Patrona kedvét meg ne szegd”.7~Kabakulak szerette
189 XI | Sokáig éljen. Ezt is meg fogom mondani a szultánnak.~–
190 XI | emberrel van dolga, aki innen meg nem mozdul, amíg tökéletesen
191 XI | elpusztítása módjára nézve jegyzé meg a szultán, hogy „ne gyújtsák
192 XI | szultán, hogy „ne gyújtsák meg azokat, ezáltal nevetségnek
193 XII | ellen, fejedelmeket erősíte meg székeikben, és magas urakat
194 XII | felé. Látta, mint hódolnak meg előtte a legtávolabb népek,
195 XII | mint amelyek eleitől fogva meg vannak azokban írva.~Ember
196 XII | dicsőbb korszakot, amit ő meg nem érhetett, ez fogja megérni,
197 XII | én fejedelemnőm, s ragadd meg a szerencsét röptében.”~– „
198 XII | számukra három zászló hagyassék meg, hogy ha ellenük valamit
199 XII | népvezérek közül hívattak meg vele együtt a tanácskozmányokban
200 XII | északi ellenség szárnyait meg lehet törni, s meghazudtolni
201 XII | nagyvezérnél tartott ülés alatt meg fogják őt gyilkoltatni.~
202 XII | miatta. Hitünk ugyan az, hogy meg kell nyugodnunk a sors végzéseiben,
203 XII | földön, miért ne előzzük meg mi őt, miért várjuk el,
204 XII | mit akar. Most mutassuk meg mi, hogy elértettük, és
205 XII | nem ellenséges dolog, te meg vagy elégedve sorsoddal,
206 XII | örömeivel. De jutalmadul meg adja érned Allah, hogy aki
207 XII | népfőnökök mellé voltak rendelve, meg sem mozdultak helyökből,
208 XII | Kaplan Giráj is bámulva állt meg Halil előtt, ki keresztbe
209 XII | határozatok nem történhetnek meg a szultán tudta nélkül –
210 XII | egymásnak kezeiteket. Én meg nem engedem, hogy vívjatok.
211 XII | tudja felejteni. Bocsássatok meg egymásnak, és nyújtsátok
212 XII | ámde azt nem gátolhatta meg, hogy szemeik ne találkozzanak,
213 XII | tudjátok, mikor érkezem meg.~Gül-Bejáze könnyei elkezdtek
214 XII | hozzájuk, s mért nem csókolta meg őket még egyszer.~*~Korán
215 XII | tulajdon édesapját,5 aki sem meg nem ijed, sem nem könyörül,
216 XII | tántorul?~E felhívásra százan meg százan léptek ki a janicsár
217 XII | hogy ők Peliván kívánatának meg tudnak felelni.~Peliván
218 XII | és társaid, az történjék meg. A nagyúr maga a porcelán
219 XII | hideg mosolygással szorítá meg Musszli kezét. Ez még most
220 XII | el.~Csak hárman maradtak meg ez nap.~Szulali, Mohammed
221 XII | ulemai rangról.~Így ölettek meg másnap.~Harmadnap a szeráj
222 XII | huszonkilenc levágott főt látott meg kopjákra kitűzve a középkapu
223 XII | meghalt. A janicsárok ölték meg. És én megmondám, hogy utána
224 XII | csatornába bújva menekült meg, s abból három napig elő
225 XII | tartja, méreg által halt meg.~
226 XIII| miszerint Halil ma érkezik meg, tehát jó vacsorát készítsen.
227 XIII| hogy tán titokban jött meg Halil, s ő is örömmel követé
228 XIII| kedve van Halilnak, másszor meg igen szomorú. A nő számtalanszor
229 XIII| többé nem árt.~És így vénül meg, így hervad el a „Fehér
|