Fejezet

1 III | helyette lábaidat. Valahányszor tégedet látlak, felséges kán, mintha
2 IV  |      mert nagy szerencse ért ma tégedet. A bejrám ünnep egy hét
3 VIII|    kiálták:~– Allah őrizzen meg tégedet ettől!~Azzal leborultak
4 IX  |          és szomorú azoké, akik tégedet szeretnek. Mi sors vár akkor
5 IX  |          és szomorú azoké, akik tégedet szeretnek.”~Senki sem felelt
6 IX  |    őseimre, hogy semmi bántalom tégedet nem ér, kívánj jutalmat,
7 XII |       és monda:~– Én elküldelek tégedet félreeső, rejtett völgybe,