10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 VIII | keresztyén számítás szerint 10 órakor) érkezett meg a hajó
2 III | rabszolgálódnak Dzsemahir 12. (jún. 15.) hajnalán, amely
3 XI | Hedzsira 886-ik esztendejében (1481. Kr. után) én, Szid-Ahmed-Ben
4 III | rabszolgálódnak Dzsemahir 12. (jún. 15.) hajnalán, amely szerencsés
5 XII(8)| Poujoulat szerint 16 ezer.~
6 V | mindenféle szelíd ürügy alatt 18-ik Szaferről (2. szeptember)
7 XII(1)| esztendejében, Moharrem 3-dikán.~
8 XI | Rabi-Estani hónapnak, a Hedzsira 886-ik esztendejében (1481.
9 XII | Mohammed dervis, a Mir Aalem (szent zászló őre) és a
10 XI | palotai írnok), miután az abdesztánt (ima előtti mosdást) elvégezém,
11 VII | is nemsokára megérkezik. Abdinak pedig megveré vállait, és
12 VII | hátul maradt Ibrahimmal, Abdullahval és a kiajával, s nagy szelíden
13 X | állt ott, a héttornyú vár ablakában, azon Ahmed, kinek kezeiben
14 X | héttornyú vár legmagasabb ablakából egy férfihang kiálta alá: –
15 X | tetején meg ne jelenjen, sem ablakait nyitva ne hagyja, mert halálára
16 XIII | Egy reggel megzörgetik ablakát. Örömmel ugrik föl ágyából,
17 I | virágokat, vagy legalább az ablakba ültettek egy szőlőtőt, mely
18 III | az, magas, arany rácsos ablakokkal, minden szépsége abból áll,
19 X | Ezt mondva eltávozott az ablaktól Ahmed, hova őt a zaj csalta
20 VII | odaér, mint amaz.~– Oda: Ábrahám kebelébe, a paradicsomba –
21 XI | pénzekre nem veretnek élő ábrák, nem is fizet nekünk adót
22 V | Ahmed lelke tele volt minden ábrándos indulattal, a hit, remény
23 IV | jelenetet, vissza akará húzni ábrázatját, de észrevette őt Halil,
24 III | és az egyiptomi kard- és abroncstáncosok, az indu szemfényvesztők
25 XII(1)| írta a seregek vezére, Ali Abu Taleb fia, melyet tizenöt
26 I | volt az igazi szent: Ali, Abu-Bekr, Omár és Ozmán. A síiták
27 XI | padisah éppen négy nap előtt adá e hivatalt Ghyka hercegnek,
28 IV | Ekkor cifra köntösöket adának reá, fülébe gyémánt függőket
29 XII | az emlékkaftányok is ott adatnak reátok.7~Ezzel az ulemák
30 VIII | szétoszoltok, meg fog az adatni.~Halil Patrona felállt Szulali
31 III | fegyvereinknek csak jelenléted adhatja meg a diadalt; azért kelj,
32 IV | kiválthassam, és mint szabad nőt adjam át neked.~Halil nem sokat
33 IX | hogy kívánatának szavakat adjanak, és olvassanak szívében,
34 II | adok érte, aminőt más sem adna, ötezer piasztert.~– Legyen
35 I | pontyot ezer piaszterért adnak.~Átlátta, hogy csakugyan
36 VIII | Nem, egy csepp vérét sem adom egyiknek is, s ha eljönnek
37 XI | ábrák, nem is fizet nekünk adót sem orosz, sem lengyel,
38 XI | ebédemet, kávét és dohányt majd adsz te, s ha holnap reggelig
39 I | lehetsz felőle, mintha magad adtad volna neki.~– És ígérd meg
40 VI | Halil, melynek szárnyakat adtál?~Ott áll ő a kapuban. És
41 VII | papucsfoldozók, guggon ülő áfionevők, ti aspergyűjtögető, singgel
42 XI | hajlokára lehajolnak a szent fa ágai, melynek gyümölcsei el nem
43 VIII | hogy a szultán hasszeki agája jött el, s vele szólani
44 V | muderriszeké, lazúrkék a csausz agáké és sötétzöld a Mir Álem,
45 IX | Szulejmánnak, öltöztessük fel agáknak, bégeknek, ulemáknak, s
46 X | lenéző tekintetet vetett az agára.~– Látszik, hogy nem vagy
47 III | khasz-oda basinak és a kapu agaszinak, hogy vonuljanak ki a másik
48 XII | müzülmánhoz illik. Csak egy aggodalma volt még, amelyet el kellett
49 IX | elringassák, és csókjaira, hogy aggodalmait elfelejtessék.~…Minden alszik
50 IV | Hat napig azután halálos aggodalmak között élt ott a leány.
51 VIII | valóságáról, s mondhatlan aggodalom és szorongás közt járt egyik
52 IV | De mit tegyünk most? – aggódék Janaki. – A szultán kerestetni
53 XII | bújában elalszik; amióta úgy aggódik, szüntelen álmos.~De újra
54 VIII | megszánta a padisaht, ki miattuk aggódott.~– Miért költögetsz bennünket
55 XIII | ablakát. Örömmel ugrik föl ágyából, hogy azt felnyissa.~Nem
56 I | megosztád tanyádat, saját ágyadba fektettél, magad háltál
57 XII | Halil lábhegyen lép neje ágyához, ki gyermekével játszik;
58 XIII | Kihez?~Odabenn megveti neki ágyát, vánkosát feje alá igazítja;
59 VII | átnedvesült, átmelegült ágyból sárgászöld csíráját.~A próféta
60 V | meglátta benne a nehéz ágyúgolyót, s most értette Ibrahim
61 V | száz lábbal a vízszínen, ágyúik dörgése bömbölő visszhangot
62 V | topidzsik, sorbahelyezett ágyúikkal, vagy el voltak helyezve
63 VII | egyik sem sikerül, az én ágyúim a tenger felől engedelmességre
64 III | várat szállítottak elé, ágyúkkal megrakva, és azokból lövöldöztek.
65 V | ütöttek, amidőn a huszonegy ágyúlövés hirdeté, hogy a szultán
66 V | megszabadítandó.~– Te mondád. Minő ágyúlövések ezek?~– A tábor üdvlövései.~–
67 IX | mint Mahmudét.~Az utósó ágyúszó elhangzása tudatá, hogy
68 V | csauszokat, a legközelebbi ágyútelephez futottak, erővel elvettek
69 XII | Gül-Bejáze, s közel volt már ahhoz, hogy sírva fakadjon.~–
70 VII | meg az Aja Szófia és az Ahmedie mecseteket, s hívják imára
71 III | rózsát, s ha e szemekkel Ahmedre pillantott, mikben egész
72 III | felnyergelt lovakat a miri ahorok (lovászok). Ezek után jöttek
73 III | következő volt: leányaid hárman, Aisah, Hadissza és Emina ültek
74 II | szemek le voltak csukva, az ajak zárva és elkékülve. Holt,
75 V | szultánnak.~– A hadsereg küldi ez ajándékot a legdicsőbb padisáhnak.~
76 IV | bolondság volt tőled nekem ajándékoznod. No, de jól van, már most
77 IV | közül, hogy a padisahnak ajándékozzon. Azért örülj.” Iréne pedig
78 IV | egyéb neki rendeltetett ajándokokkal, arannyal kivarrott jószágokkal
79 III | legyen minden szó, mely ajkaidról engemet illet, óh, nagy
80 VI | akik kifestik szemöldeiket, ajkaikat mások mulatságára, s kiket
81 IV | vetett Gül-Bejáze mosolygó ajkaira, és egy csókot kért azokról.~
82 IV | attól remegett, hogy amidőn ajkaival érinteni fogja, a leány
83 II | a paradicsomon, hogy ez ajkakat láthassam mindig. És minő
84 II | arcára, azon méla hallgatag ajkakkal, azt hivé, tündért lát maga
85 V | szavakkal?~– Nyelvem átkozza meg ajkamat, és fogaim harapjanak nyelvembe,
86 IV | nyomott Gül-Bejáze reszkető ajkára.~– Allahra mondom, nemsokára
87 V | termetet, s ajkait lezárta ajkával, mintha meg akarná őrzeni,
88 IV | csak amidőn végre ajka ajkihoz forrott, és keble keblén
89 III | tisztességes fekete, hasított ajkú nemes úr, kinek azon szomorú
90 I | ordításával, az útjába eső házak ajtait sorba döngette ökleivel.~–
91 IV | napon szinte ott ült boltja ajtajában, keveset ügyelve az előtte
92 VI | magát, s a kert hátulsó ajtaján kiszökve a Boszporuszra,
93 IX | termeken, miknek mindegyik ajtajánál fényes, fegyveres csapatok
94 XII | álmos.~De újra nyílik az ajtó, s belép rajta a szeráj
95 XII | különös látvány lesz itt.~Az ajtók függönyei félregördülnek,
96 III | kulcstartó) sietnek nyitni az ajtókat, melyeken keresztül a padisah
97 VII | városon keresztüllovagolt. Az ajtónállóktól tudakozódott, ha nem érkeztek-e
98 IV | tovább a kíváncsiságot, az ajtóra került, s belépett a mulatozók
99 VIII | kényszeríté Gül-Bejázét a halálos ájulásba menekülni, s nem hallá,
100 IV | hölgyek mindegyike rendesen az ájuláson kezdi; a rabnők rögtön futottak
101 XI | káromolják. Ha a gyaurok közt akadnak istentagadók, nem csodálom;
102 II | nincs.~Nagyon meg volt tehát akadva, midőn most egyszerre ötezer
103 IV | e hölgyben volt erős az akarat, és holtnak tetteté magát
104 IV | volna ott a háremben, az én akaratom és az ő akarata ellen. Hanem
105 VIII | őket eltemetni, Halil. Ne akard, hogy féljek tőled, engedd,
106 X | emelhet a legmagasb polcra; akárhány fővezér és kapudán basa
107 IV | múlt éjjel megfojtatott. S akárhányszor lehete hallani éjféli sikoltásokat
108 XI | bebizonyíthassam bátorságomat, ne akarj minden dicsőséget a magad
109 XI | azért ha Sztambult meg akarjátok menteni, gyújtsátok fel
110 VII | ellen támadtatok! A földet akarjátok-e beszakasztani, hogy ennyien
111 XII | álltak.~Lehetetlen volt akárkinek is észre nem venni a zavart,
112 II | szoktak jutni, kiknek mindegy, akármely gazdánál szolgáljanak, kik
113 IX | látszott elborítva lenni; akármerre fordult, a ruhájára hímzett
114 IX | oltalmazna meg bennünket, ki akarna itt bátor lenni?~– Én nem
115 I | az Etmeidánt, mintha oda akarnék menni, hanem hogy oda ne
116 XI | Musszli, hogy ha te nem akarod hallani, amit mondok, majd
117 VIII | nevemnek hangzása miatt? Nem akarsz-e e dicsőségben fürödni te
118 X | váljatok, ha velünk nem akartok jönni.~S e szavakkal nagyot
119 I | orrodat és füledet, úgy akasztalak fel.~– Én pedig, ha el nem
120 IX | ilyen alkalomkor ki szokás akasztani, s hosszában a fal mellett
121 VII | hagyja azt, boltajtaja elé akasztatom fel! A kalmárok megszeppenve
122 IV | fülébe gyémánt függőket akasztottak, derekát drága sállal fonták
123 IX | összecsukódtak, s palástja zsinórjába akasztva kezeit, nézett le sokáig
124 IX | a jutalom is legyen azé, akié az érdem. Jobbágyaidat egy
125 VIII | veletek, vitéz lázadók! Akiknek szolgáim fejei kellenek,
126 X | ártó angyalai őrzik, hogy akire ráveti szemeit, el legyen
127 IX | fegyvertelenül, mint egy bűvész, akiről tudva van, hogy sérthetetlen,
128 VIII | volt, haragjában beszélt, akitől választ kértél. A nagyvezért
129 IX | pokol van elásva, s csak egy akkora szikra kell hozzá, amekkorát
130 V | kezében, s ha még egyszer akkorára nőne is Peliván, jaj volna
131 IV | a fösvény papucsairól, s akkorát kacagott rajta, mint aki
132 XIII | intézi minden dolgait, hogy akkorra üres ideje legyen. Néha
133 XIII | egyes-egyedül a fák között, s aközben úgy tesz, mintha valakihez
134 XI | pokolba, melynek neve az Al-Haviját, hol azok fetrengenek, kik
135 IX | hosszában a fal mellett állt alabástrom emelvényeken nyolc ütőóra,
136 IX | tündökölt, mindkét felől alacsony, gömbölyű íróasztal, arany
137 IV | regéket, miket amaz égből aláhozott huri zengedező ajkai mesélnek.~
138 VIII | szerinti az, erősítsd meg neved aláírásával.~– Mi kell nekik? – kérdi
139 VIII | megcsókolván a szultán által aláírt okiratot, átnyújtá azt neki.~
140 I | és anatoli hisszár tömör alakjai rajzolódnak még a csillagos
141 IV | tekintetet adott fejedelmi alakjának; nagy fekete szemeivel igazgatni
142 XIII | hallja anyját egy láthatatlan alakkal beszélni, és minden este
143 XIII | mutatja őt be e láthatlan alaknak, s készteti, hogy őt üdvözölje,
144 XII | legizmosabb, a legmarconább alakokat, s parancsolá, hogy kövessék
145 XI | Egy idő óta Sztambulban alakokkal és oroszlánfőkkel vert aranyak
146 X | meg ezer bűbájos szépségű alaktól hemzseg minden utca, a börtöneikből
147 II | által új emberré érzi magát alakulni.~Halil nem emlékezett rá,
148 IX | különbnél különbféle mesterséges alakzatokkal, melyek mozogtak és muzsikáltak
149 I | földön, még kaftánodat is alám tetted; fogadd el kérlek
150 VII | átültesse, saját kezeivel jól alámarkolva a földbe, nehogy a hagymákat
151 I | tűnik fel az alkonyfényben, alant a sugáros égtől lángoló
152 VII | a legszínváltozatosabb. Alapja sötét csokoládészín, melyen
153 II | boltjaikat is bezárták. Köszönik alássan, még ajándékba sem kell
154 IV | Janakit egyfelől a házak alatti pincéken keresztül, Halil
155 XII | ember vagyok; nem tanultam alattomos furfangokat, azért ne csodálkozzál
156 IX | főimám arcra borula előtte, s alázatos hangon szólt hozzá:~– Ne
157 I | görög fajnak azon ravasz alázatosságával.~– Az én nevem Janaki, mészáros
158 VIII | tudta ez izenet titkát – s áldá Allaht, ki meghatározza
159 XI | hitlen), midőn eljön az Aldallaja (Antikrisztus), s eltörli
160 XI | Krisztus a mennyből, s megöli Aldallaját, midőn eljönnek a Góg és
161 V | délutáni órán nem hiszi Allah áldását a keleti nép.~
162 III | örülni, de Allah azon különös áldásban részesíté őt, hogy az ily
163 IV | aleikum! Az isten adjon áldást a ti mulatságaitokra; olyan
164 I | akinek címezve van. Azután áldjon meg az isten.~Halil rögtön
165 IX | Mindenki azt hívé, hogy áldozatot keres közöttük, akinek hivatalát
166 IV | bájokat, hogy azok miatt áldozatul vesszen el? Jobban szerette
167 VII | Ahmed mindnyájokat fel fogja áldozni, s azután maga is utánuk
168 V | Az ő szavuk erősebb, mint Aldzsaliszé, eredj, kövesd hívásukat.
169 IX | legragyogóbb arca volt a szép Aldzsalisznak, aki szultána asszeki, kedvencnő
170 IX | éles kardját, sem a szép Aldzsaliszt, sem a többi édes delnőket,
171 XI | írva: „Dáme Allah hu te ále Remaéti” (Isten legyen neki
172 I | jámbor müzülmán.~– Szalám alek.~Halil futott egyenesen
173 IV | senki más jelen, csak az alélt leány, ki csak annyi volt
174 V | agáké és sötétzöld a Mir Álem, a szent zászló vivőié,1
175 VIII | miattam, s az emberek nem alhatnak el nevemnek hangzása miatt?
176 I | langyos az éjszaka, a háztetőn alhatol; ha a kötélhágcsót felhúzod
177 IV | sejteni kezdve, hogy ez alighanem több mesénél. A berber basi
178 V | szállítani; azonban a lépcsők alján, a szeráj külső udvara előtt,
179 XII | mint az Alkoránt, nem volt alkalmam olvashatni azon könyveket,
180 II | elmondom, mit tud, mire alkalmas, nem ócsárlom és nem magasztalom,
181 VII | Amit a szél meg nem tett, alkalmat adott rá a szultán ünnepe;
182 V | melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat- és tanácsadásra
183 XI | csak a hatalmasoknak van alkalmuk azt színről színre látni.1~
184 XII | erősek őt elemészteni? Az alkalom kínálkozó. A kozákok segítséget
185 IX | díszköntösök, miket ilyen alkalomkor ki szokás akasztani, s hosszában
186 XII | engedelmeskedni, rég vártak már az alkalomra, melyben őt elveszejtsék.~
187 I | megható képül tűnik fel az alkonyfényben, alant a sugáros égtől lángoló
188 XI | és vitorla libeg-lobog az alkonyi szélben.~Gül-Bejáze ott
189 XII | megcáfolják azokat, amik az Alkoránban vannak írva, s csak azt
190 II | többet tanul, mintha az Alkoránból olvasna; milyen ajkak! Szeretnék
191 IV | odaliszkok bámulták termeteik alkotását, az oszlopokon száz meg
192 I | természetes mennyezetet alkotnak, s többnyire csak gyalog
193 XII | századok számára voltak előre alkotva – pedig mi az ember élete?~
194 IV | rabnőket összevásárlani. Az alku rövid volt; a kizlár aga
195 VII | kiaja azt tanácsolá, hogy alkuba kellene ereszkedni a lázadókkal,
196 VII | kiaja úgy érté ezt, hogy alkudozásba ereszkedve könnyű lesz a
197 IX | ordító oroszlánnal, ki tudna alkudozni a sívó számum viharával,
198 V | esett le annak egyszerre az álla, s hogy nyaklott össze egy
199 V | magadat, tanácsot kérni Allahtól a Korán-szúrás által, miként
200 I | visszakerülök hozzád, jobb állapotban találhassalak; az isten
201 I | ujjakkal, dolimánjának zavart állapotja s a félrecsúszott turbán
202 VIII | sem tudott a külső dolgok állásáról semmit. A városban körös-körül
203 IV | megsimogatva a jó Halil Patrona állát, és folytatá. – A szultán
204 VII | válnátok egyszerre négylábú állatokká, s ne tudnátok egyebet,
205 IV | mint a hajnal.~Végre nem állhatá tovább a kíváncsiságot,
206 IV | rabnő felől, hogy ki kell őt állítani a bazárra, a nyilvános rabszolgák
207 VIII | a tetőre, meggyőződni az állítások valóságáról, s mondhatlan
208 I | Omár és Ozmán. A síiták azt állítják, hogy csak Ali volt az,
209 VII | vissza, s megjelenésükkel állítsák vissza a rendet, amit azonban
210 XI | elébbit; és amíg e paloták állnak az édes vizek mellett, több
211 IX | szemeit ki ne tudta volna állni. Felemelt fővel lépett a
212 V | hogy nyaklott össze egy állóhelyében, ami a janicsárok előtt
213 V | a jancsárok közé, és itt állok, ahol, ha Allahnak úgy tetszik,
214 VIII | választ hallott. A tetőkön őrt állók jelenték, hogy a lázadók
215 I | főzőedény a tűzhelyen, ebből állott minden. A szoba tetejéről
216 V | tengerig fogják vinni, útját állotta a kizlár aga, s levetve
217 V | előtt, ahol a szultán lovai állottak, melyek őt a kerti kiöszkön
218 VI | felfordult, mint mikor az állóvizet felkavarják, mindenféle
219 I | surranni, egyszerre útját állta, s iszonyú markával megragadá
220 VII | beszakasztani, hogy ennyien álltatok egy csomóba? Ki veszett
221 IX | oldalán mesterséges faragványú állványokon voltak a felhalmozott díszköntösök,
222 III | tűzjátékoktól. Ime, ilyen álma volt legalázatosabb rabszolgálódnak
223 III | édesatyja.~Ma különösen jó álmainak kellett lenni, vagy a szultána
224 IX | karjaira bízta, hogy dicsősége álmait elringassák, és csókjaira,
225 III | s megesküvék neki, hogy álmát teljesíteni fogja, s úgy
226 IX | messze a kéj termei alatt ül álmatlanul a „feledség szobáinak” hideg
227 XII | ahogy Halil Patrona egykor álmodá. Ott állt a hatalom tetőpontján,
228 XI | arról gondolkodik, arról álmodik, és nem engedi lelkét megnyugodni
229 IX | összecsapta kezeit.~– Halil! Álmodol-e, vagy félrebeszélsz? Ezeregyéjszakai
230 XI | látunk, hallunk, és mégis álmodunk. Mert midőn az Alsirát hídra
231 V | szálljon a táborba. Gonosz álmok hadd múljanak el, miket
232 III | ozmanlik előtt.~Hasonló álmokat igen unalmas dolog volna
233 XII | amióta úgy aggódik, szüntelen álmos.~De újra nyílik az ajtó,
234 III | hallgatóztam, füleltem, álöltözetben a kereskedők közé vegyültem,
235 III | azáltal fel vannak oldva alóla. Igaz hívőhöz ez nem illik.
236 V | egy éjszakáig, csak egy álomig még. Azután is jókor lesz
237 III | de jobb az ébrenlét az álomnál, s aki rejtegeti maga előtt
238 IV | Tudva van, hogy ide jött álruhában, az eset kitudódik.~– Ne
239 XI | álmodunk. Mert midőn az Alsirát hídra fogunk lépni, melynek
240 X | mulatság folyik, a népség alsóbbrendű asszonyai vigadnak ott tarka
241 VIII | kiaját és a kapudánt, ha nem alszanak-e. Csak a kapudán tudott aludni,
242 I | vánkosodat. Hát te magad min alszol?~– Ne törődjél velem, muszafir (
243 I | szőnyegemet és másik vánkosomat, s alszom azon.~Janaki letekintett
244 VII | bosztandzsikat, s tisztítsa ki általuk az utcákat; ha egyik sem
245 VI | mindnyájan. Eredj imádkozni, és aludjál.~Ugyanez órában három szofta
246 IV | tigris beleesett, inkább aludnám a hyppopotamus fészkében,
247 VIII | ki a zászlót, mely felett aludtak a főhivatalnokok, a vezérek
248 VII | csomótaszigálók, ti ringy-rongy, aludttejtől részeg szemétnépek. Én szólok
249 VIII | Gondold azt, mintha örökre alunnánk. A feltámadás angyalainak
250 I | énekelt!~– Már most eredj alunni – monda Patrona vendégének –,
251 VIII | közül Seid Mohammedet és Amadzádét, hogy a szultán titkos izenetét
252 I | is utána, hogy ennek vagy amannak a zsibárusnak miért hasították
253 XI | még a levegő is, melyben amazok éltek. Egy idő óta Sztambulban
254 X | tigris takaróján, mint egy amazon. Villogó szemeinek tekintése
255 XII | karddal nem felelek; mert ámbátor nem ismerem olyan jól az
256 V | csak egy pillanatig, csak ameddig egy hosszú csók tart, csak
257 IX | akkora szikra kell hozzá, amekkorát egy pofoncsapás után szokott
258 I | s megfogta azt a kezét, amelyben a jatagán volt.~– Mit akarsz
259 XI | előtt olvasék egy könyvet, amelynek neve a Takimi Vekai.~– Jash
260 IV | mese ez, és képzelt terem, amelyről beszélek. A terem közepén
261 I | negyvenévesnek látszik, s amennyiben arcvonásait és termetét
262 XI | közötte annyi igaz ember, amennyire szüksége van.~Az összegyűltek
263 III | hogy falai ki vannak rakva ametiszttal, miknek jácintszínéből élénken
264 I | kell tartania a pénzt. És amiatt egész éjjel nem tudott aludni.~
265 III | birodalmában olyan változások, amiken nem volt oka örülni, de
266 VII | valóban nem mindennapi dolog. Amin a leghíresebb kertészek
267 V | müzülmán semmit el nem kezd, amire Allah kezéből jön az áldás,
268 X | pirosságot elrabolt volna ettől. Amott a szégyen, itt az ijedtség.
269 III | el, s a kapu agaszi és az anaktár oglán (főajtónálló és kulcstartó)
270 I | Több van benne, mint az ananászban, s aztán az a jó friss tiszta
271 VIII | ezután is. Bár eljönnél velem Anatoliba, ahol senki sem tudna rólunk
272 XI | vízbe hányták, és a szerelmi andalgások ligeteit kivágták tőből;
273 VIII | Gül-Bejáze ott ül Halil ölébe, s andalogva ringatózik annak ölelő karjain.
274 XII | és akként döntetnek-e el Angliában vagy Franciaországban a
275 XII | hasonlít a Boszporusz angolnáihoz, akkor csúszik ki, midőn
276 VIII | örökre alunnánk. A feltámadás angyalainak trombitaszavára mi is fel
277 IX | mely istenre és az ő ártó angyalaira bízza, hogy kívánatának
278 V | zászlajának látását kívánta, s annyiban félelmesek valának e bográcsok,
279 XI | midőn eljön az Aldallaja (Antikrisztus), s eltörli az ozmánok népét;
280 VII | cédrusfák leveleiből támadt, az antilopék ganaja, mely oly hevítő
281 XII | kegyencnőinek szokta küldeni az anyaszultánnő (valideh), midőn gyermekágyat
282 XIII | megférfiasodik, minden este hallja anyját egy láthatatlan alakkal
283 XII | A moszkó az, a moszkó.3 Apáink keveset hallottak e névről,
284 XI | koronái emelik az eget. Az apák fiaiknak ujjal mutogatják
285 XIII | jól tudja azt, hogy az ő apját, Halil Patronát régen, régen,
286 X | magasztalót mondani, egyiket ápolá betegségében, többet vigasztalt
287 VIII | tulipánokon vesz el szeme, úgy ápolgatja, úgy takargatja azokat.
288 VIII | kiváltottál a fogságból, s ápoltál, midőn sebesült voltam.~–
289 XII(1)| eltávozik Istentől és az apostolok parancsolataitól stb. XVIII.
290 X | ha jönnek velük szembe apróbb csoportok, azokat erővel
291 IV | most is oda volt szúrva az ár, s nagyon szépen vette ott
292 XI(2) | görög, örmény, zsidó, tatár, arab, szíriai, drúz, kurd és
293 III | topázból és dalmatinból rakott arabeszkek. A padisah nagy kedvelője
294 I | síiták földje, Törökország, Arábia, Egyiptom és a berber ország
295 XI | megkerültétek hétszer az Arafát hegyét, s hajigáltátok a
296 X | halvet-ünnep~A surgudzsál (a három aranyabroncsos turbán) Mahmud fejében volt
297 XI | alakokkal és oroszlánfőkkel vert aranyak és tallérok forognak a piacon;
298 XII | hordócskába rakott ötezer darab aranyat önte ki a földre, és kiosztá
299 IX | terültek ezerszínű selyem és aranyezüst virágokkal, s gyöngybokrétákkal.
300 XII | föl volt állítva, van egy aranyrácsozatos fülke, melynek függönyein
301 I | Boszporusz aranytükrébe. Az aranytükör nemsokára érctükörré válik,
302 I | keresztül tekint le a Boszporusz aranytükrébe. Az aranytükör nemsokára
303 XI | boldogságos árnyéka fedez, aranyvirágú, ezüstlevelű, édes gyümölcsű
304 V | eleven erdő, mely rengő árbocokkal, vitorlákkal van beültetve;
305 VIII | tekintettel nézett a sejk arcába, és hidegen viszonza:~–
306 II | fehér rózsához hasonlók arcai. Látod, harmat is van rajta,
307 XIII | jószívű; és összehasonlítja arcaikat. Szakasztott édesatyja;
308 IX | végig a sorban ülő főurak arcain. Mindenki azt hívé, hogy
309 IX | mellékneve volt „a fehér herceg”, arcának halványsága miatt, hogy
310 IV | közel, hogy ajkai annak arcától alig voltak egy gondolatnyi
311 IX | aga várt reá, sötét fekete arcával, mely mintha önmagára vetne
312 II | Halil félresimítá azt a szép arcból, hogy meglássa, ha pirosabb
313 XI | vezetik a reszkető halovány arcokat egyenkint, kik átlátszók
314 V | hogy én elfordítám tőled arcomat?~– Óh, Ahmed, a szél nem
315 II | szokták küldeni, csak a kérges arcú szerecsen rabnők, az elvénült
316 II | georgiai szüzeket, kiknek arcuk elpirul a férfitekintet
317 I | szakállal s szenvedélyes izgatag arcvonalokkal, miknek jellemét igen jól
318 IV | melyet a delnők hosszú argilákból szívnak. De jobban mint
319 X | ragad az ittas lelkesülés árja, már előre fut előttük a
320 III | Hajfürtei mellett csak árny volt a legsötétebb éjszaka,
321 VIII | Igen, uram.~– Mielőtt az árnyék visszatérne ezen hegyek
322 XI | melyet a tubafa boldogságos árnyéka fedez, aranyvirágú, ezüstlevelű,
323 V | mindazon urak, kik a padisah árnyékában pihennek, kössék fel kardjaikat,
324 VII | mert ha megmoccantok, Allah árnyékára esküszöm, halommá lövetem
325 III | ne engedje megrövidülni árnyékodat, hatalmas padisah! – szólt
326 VIII | mentenünk, s azt csak ezen az áron tehettük.~– Régen mondtam
327 VI | tiszta bálványa, a szép, az ártatlan Gül-Bejáze előjönni? Milyen
328 IV | ami egyébiránt éppen nem ártott neki, mert annál többen
329 II | Halil tíz-húsz ilyen emberi árucikket boltja előtt eladatni. Ez
330 II | torkát késsel, tehát sohase áruljanak többet kést a boltban? Látszék,
331 I | beszélnénk, nagy járatlanságunkat árulnók el e helyen, miután ott,
332 XII | Allah, hogy aki jó barátod árulója lettél, ellenségeid szolgája
333 VI | Éljen a szultán, halál az árulókra!~A nép dühödt ordítással
334 VIII | Kívánatunk rövid. A négy fő árulót, kik az országot ért csapásnak
335 II | csibukot és pipaszárokat árult. Áfiont (mákony) nemigen
336 II | beszédeit, de azért ők csak árulták az áfiont, mert abból volt
337 XII | elárultatott. Éppen az által árultatott el, akinek egy hős szerepét
338 XII | fog.~– Halil! El vagyunk árulva! – kiálta Musszli, s magát
339 IX | tekintetét. Özvegyek és árvák ők, kiknek férjeit, ipáit
340 III | szépen. Ezután jöttek az arzenálból való emberek, kik egy egész
341 VII | guggon ülő áfionevők, ti aspergyűjtögető, singgel mérő kupecek! Ti
342 I | tartotta volna csak egy réz aspert is megtartani az e végre
343 III | egybekelésüket. A szultána asszekinak esküvel fogadtam azt fel,
344 VII | el Sztambulba a szultána asszekinek, jelentve, hogy ő is nemsokára
345 X | nem vagy sem férfi, sem asszony, mert akár egyik volnál,
346 X | folyik, a népség alsóbbrendű asszonyai vigadnak ott tarka csíkos
347 XII | s belép rajta a szeráj asszonyainak őre, a khadun-kiet-kuda,
348 III | igazhívőt a próféta; azon szent asszonynak neve ez, kinek képét a gyaurok
349 XI | termesztenek, bor, zene és asszonyölelés közt töltik napjaikat főuraink,
350 XI | százszorta érzékenyebbek a földi asszonyoknál.~Halil csendes lélekkel
351 XIII | kérdé a szolgától.~– Kit, asszonyom?~– Halilt. Ő megérkezett.
352 XII | trónra.~Pedig már ekkor ásták a vermet, melybe őt elejtsék.~
353 IV | Annak a hátán van két tömlő aszalt pálmaszilva. Neked megmondom,
354 XI | el nem fogynak, meg nem asznak, el nem rohadnak soha, és
355 V | tanácsadásnak.2~A tanácsterem minden asztalán állt egy Alkorán, számra
356 X | hoszápot, rózsavízben kifacsart aszú szőlő nedvet, másutt cukorsüteményeket,
357 XI | hogy bízza e követelések átadását mind őreá, s e kérést annyira
358 I | nagy sietséggel.~– De aztán átadd ám annak, akinek szól a
359 I | egy erszényt is kellene átadnom.~– Íme, arra is a te neved
360 IX | titkárok, a kérelemlevelek átadói, ki-ki rangja szerinti pompás
361 XI | megeshetik, hogy e követelés átadóját rögtön lefejezik.~Musszli
362 VIII | A három férfi holttestét átadók a népnek. Fejeiket tehozzád
363 V | többet is fog küldeni, s átadóul nem választ sem engem, sem
364 IX | nem volt szabad bevinni, s átadva azt Musszlinak. – Viseld
365 X | elzáratott a börtönbe, s az átalános népmozgalom szabadítá ki
366 II | rútság, mit a müzülmánok nem átallanak szájukban forgatni, lenyelni,
367 V | amely lap utolsó volt az átdöföttek között, a keresztülszúrt
368 VIII | hallottam ezt, uram.~A Zulejmája átellenébe érve, parthoz hajtá csónakát
369 VIII | evezzen vele a Zulejmája átellenéig.~Útközben a hajós arcára
370 I | oly keskenyek, hogy két átelleni háztetőnél a felfutó tök
371 XI | beretva élén minden igazhívő átfut a paradicsomba, minket ez
372 VIII | A pompás palota ablakain áthangzanak a diadalkiáltások, melyek
373 I | szűk folyosószerű menedéken áthatolva, és azután még mindenféle
374 X | kormánypálcát tartá abban, mert átkok hatalma van az ő ujjaiban;
375 IX | már megtörtént.~A padisah átkozó keze lassankint lehanyatlott,
376 XI | nevettek rajta.~– Legyenek átkozottak valamennyien!~– A gazdagság
377 V | engem e szavakkal?~– Nyelvem átkozza meg ajkamat, és fogaim harapjanak
378 XI | Szakárba, melyben a tűzimádók átkozzák a tüzet, és nem a Jahimba,
379 XI | halovány arcokat egyenkint, kik átlátszók lesznek, mint a kristály
380 IX | csapatok fogadták, s midőn átlépett az ajtókon, ismét keresztbe
381 I | szomszéd házába lehetett átlépni, néhol a háztetők is egyenlőek,
382 V | innen ismét felugorva szépen átlyukasztotta a bosztandzsi basi sátorát,
383 VIII | egyik. Az kivettetett az Atmeidán kapuja elé a keresztútra.~–
384 VII | kidugta az átnedvesült, átmelegült ágyból sárgászöld csíráját.~
385 VII | itt a tavasz, s kidugta az átnedvesült, átmelegült ágyból sárgászöld
386 VIII | szultán által aláírt okiratot, átnyújtá azt neki.~Damad Ibrahim
387 IV | szívesebben fogadjanak.~Halil átölelé nejét, megcsókolá, megsiratta.
388 XIII | helyre mutatva, s odarohant, átölelt egy láthatatlan alakot,
389 IX | tökéletes ajándék.~Gyermekei átölelték, örömkönnyekkel szemeikben,
390 IV | Halil folyvást tartá őt átölelve.~– Jöszte velem.~– Szűz
391 VIII | érinté az iratot, s azzal átolvasva, visszanyújtá azt ismét,
392 VII | nehogy a lázadás szelleme átragadjon.~A kiaja azt tanácsolá,
393 IV | pástétomsütőhöz, Musszli átszaladt házához, és hozott át egy
394 V | a tű megállt, és íme, az átszúrt sor ezt mondá:~„Aki fél
395 VII | porcelánedényeket, mikbe e virágokat átültesse, saját kezeivel jól alámarkolva
396 VII | szívvel megöntözgeté az átültetett tulipánokat, s rábízva azokat
397 IV | hanem égő piros, mint az átváltozott rózsa, melyre Thisbe vére
398 IV | maradni éjszakára, hanem átvándorolsz tanyázni az én derék szomszédomhoz
399 I | keze írását nem adja, hogy átvette, amidőn ismét ezen jársz,
400 I | verekedni akarok vele.~A török átvevé a mészáros botját, ki félni
401 IX | hódolók hosszú seregének átvonulása a termeken, az udvari személyzet
402 III | tündökletes arc, mintha egy atya lépne gyermekei közé. Nagy,
403 IX | én kegyelmes voltam a te atyád gyermekeihez.~Mahmud szultán
404 XII | ott nyergelt öszvérekkel atyádnak egy agg cseléde vár, aki
405 XII | magaddal, pénz van benne, atyádtól kaptam azt, senki átka,
406 IV | melyik szultán alatt, akit atyáink sem ismertek.~Fény és pompa,
407 VII | tél van, s amint azután augusztus végével egészen el hagyták
408 XII | a zavart, mely a tervbe avatottak arcán mutatkozott. Nem lehetett
409 IV | ravaszságot el nem követsz avégett, hogy nekem valamit megfizess,
410 IX | népedé, a jutalom is legyen azé, akié az érdem. Jobbágyaidat
411 IV | valamivel halványabb volt, mint azelőtt, de ha valaki szemtül szembe
412 IV | melyeket lábaikra kötöttek, s azokon állva sétáltak végig a teremben.
413 IV | ajkaira, és egy csókot kért azokról.~Janaki megfogá leánya kezét,
414 IV | éjszakai szállásadásra. Patrona azonfelül meghívta őt magához egy
415 VIII | fognak.~– Legyen meg nekik.~– Azonkívül kérik a kiaja bég kiadatását.~
416 XII | azokat hozni ellenünk. Midőn Azov várát fölépítteté, megmutatta,
417 XI | megítéltetéséről. Midőn az Azráel angyal csendesen elválasztja
418 X | kitérjen egy halvány női báb elől?~– E nő elébbvaló,
419 V | másokat erőssé tesz, nála babona, könnyelműség s gyönyörvággyá
420 X | odatekintének mind, s azután babonás elcsendesüléssel suttogák,
421 XI | igazítsd ki a szavamat, vén bagoly. (Ezt azonban csak lassan
422 X | kegyence lőn, megszokta őt apró bajaiban közbenjárónak tekinteni,
423 VI | tizenhét jancsár állt meg a Bajazid-mecset előtt, élükön Halil Patrona.~
424 IX | és midőn tízéves fiára, Bajazidra került a sor, s látá, hogy
425 VIII | basát.~– Őt is! Legvitézebb bajnokomat – kiálta fel fájdalmasan
426 IV | Tehát isten azért adott neki bájokat, hogy azok miatt áldozatul
427 V | ivott egész éjjel az új bajtárs egészségeért; valamennyi
428 XII | kiálta Musszli, s magát bajtársa elé vetve, testével fogja
429 V | dolga van velünk! Micsoda, bajtársim? Nem jól mondom-e, hogy
430 V | egészségeért; valamennyi régi bajtárssal, s a jancsár aga sátora
431 XI | éjszaki császárt, a fehér bajuszt (Nagy Péter), azóta jól
432 XII | hogy az éles hegyével annak bal vállán keresztülfúródik.~
433 XII | jobb felől Kaplan Giráj, a balfelőli hely, mint tiszteletülés,
434 XII | inte Halilnak, hogy üljön baljára, a többieket pedig úgy ültették,
435 XI | Gyönge még most, mint a balkáni saskesely fiai, de majd-majd
436 IX | bölcsebb ember volnál, ha a balszórai kénköves üregbe készülnél,
437 IV | mulatozók közé.~Együgyű baltadzsinak (baltás, favágó) volt öltözve,
438 XII | dzsebedzsit, bosztandzsit és baltadzsit, s midőn mindenki kétségbe
439 IV | közé.~Együgyű baltadzsinak (baltás, favágó) volt öltözve, elég
440 I | Elment az eszed jámbor balukdzsi (halász), hogy a próféta
441 VI | csoportjában az ő lelkének tiszta bálványa, a szép, az ártatlan Gül-Bejáze
442 XII | Annál nagyobb volt tehát bámulása, midőn Kaplan Giráj gúnyos
443 II | múlva susogá Halilhoz, ki bámulatából nem bírt magához térni:~–
444 XII | ajakkal látszottak e halálfők bámulni, beszélni a népre, csak
445 III | dzsiridhajításban gyönyörködteték a bámuló szemeket, jöttek ismét a
446 IV | másik: „atyám!”~Halil csak bámult, és nézett reájuk.~Janaki
447 IV | mikben gyönyörű odaliszkok bámulták termeteik alkotását, az
448 X | betegségében, többet vigasztalt bánatában, mindegyikhez jó és szelíd
449 V | sohasem iparkodott senkinek bánatot okozni, s őt hogy szomorítja
450 III | jelenleg az örömre, de a bánatra annál több. Az ország minden
451 VI | kegyelmezne-e annak, aki így bánna nejével?…~– Halál fejére! –
452 I | kár, hogy nem tudsz vele bánni.~– Örülök, ha békességben
453 I | neki a sütőktől és cukorral bánó mesteremberektől mézes lepényt,
454 V | jól tudom; légy is az, nem bánom. Nem is azért felelek neked,
455 IX | teneked őseimre, hogy semmi bántalom tégedet nem ér, kívánj jutalmat,
456 VII | hogy valaki egy ujjal is bántaná.~*~Künn a táborban ezalatt
457 IV | arra mentem. Ha meg nem bántanálak benneteket, örömest itt
458 IX | sem társaim által semmi bántódása Ahmed szultánnak nem leszen,
459 VIII | számkivetve. (Hisz ő nem bántotta soha Gül-Bejázét.)~Szulali
460 XI | magáról beszélni.~– Csak te ne bánts engem, Kabakulak, amíg érdemesebb
461 XII(2)| Poujoulat Baptist, Histoire de l’empire Ottoman.~
462 XII | találom, hogy te egy török barát jóslata miatt hadat akarsz
463 XII | szatócsok.~Mindenki bámulta őt, barátai, szövetségesei közül.~Csak
464 V | fogtok engem.~– Nézzétek, barátim – szólt Musszli társaihoz –,
465 XII | legfőbb hivatalokat mind barátjai, szövetségesei bírták, maga
466 IV | Iréne egy napon ifjú barátnéival a tengerre ment csónakázni;
467 XII | érned Allah, hogy aki jó barátod árulója lettél, ellenségeid
468 VIII | kapnánk meg őket – szól barbár kegyetlenséggel a csauszból
469 XII | feleségeitek fejét fenyegetné éles bárddal, elvárnátok-e, hogy biztasson
470 IX | tőled a kölykező oroszlán barlangját meglátogatnod, s bölcsebb
471 I | müezzin reggeli énekeig bármily ürügy alatt elhagyni háza
472 X | ki ha rálehel valakire, bárminő távol legyen az, összeesik
473 II | mérges dajkák, az emberi barmok szoktak jutni, kiknek mindegy,
474 V | mondottakat, s a golyót bársonnyal bevont ládába zárva, elvitte
475 IX | letéve; a másikon fekete bársonyba kötött Alkorán, briliántrózsákkal,
476 VIII | És a másik?~– A kapudán basáé, ezt kitevék a khór-khóri
477 II | táborban, városokat építeni, basákat tenni le és fel, uralkodni,
478 IX | malikiane; a főuraknak, a basáknak osztogatott élethosszig
479 VII | ellenségre. Ha még Abdullah basával egyesülni lehet, minden
480 XI | Hatalmas az isten!~És a bash-ráik (hajóskapitányok), a ráietterik (
481 IV | Ali Kermeszre, az ő berber basijára, hogy látna utána, mi történt
482 III | Úgy látszik, hogy a berber basik Sztambulban is nevezetesek
483 IV | dzsebedzsik, kik a berber basit kísérték, már nyugtalankodni
484 XI | ráietterik (hajóvezetők), a bastopodzsik (tüzérkapitányok) meg a
485 I | itt minden csupa zöld, a bástyák beültetve szőlővel, olajfával,
486 XII | volt valamennyi lelke.~Ő bátorítá őket nagyszerű, világfordító
487 XI | kedveskedhetik neki?~Musszli bátorságát a kénytelen ordítozás még
488 I | gyere a hátam mögött egész bátorsággal, és rá se nézz, mikor elmegyünk
489 XI | hogy én is bebizonyíthassam bátorságomat, ne akarj minden dicsőséget
490 XII | gyermeke volt a nőnek, sokkal bátrabb tekintetet nyert. A legszelídebb
491 II | éppen azon részére nyílt a bazárnak, hol egy rostéllyal különválasztott
492 IV | s jobb volna az eleven baziliszkusszal ülnöm szemtül szembe, mintsem
493 I | hazajutni, mielőtt tökéletesen beáll az éj; a hajcsárok csengős
494 IV | azon gondolatra jött, hogy beálljon janicsárnak, és itt Sztambulban
495 IV | mikor Rodoszba menekült. Beálljunk mindnyájan janicsárnak,
496 IV | elmegyünk az Etmeidánra, beállunk a janicsárok közé. Ott keressen
497 IX | rendet csinálni az új szultán beavatási ünnepélyére.~Ahmed ezalatt
498 XII | tétlenség annyira meglepő volt a beavatottakra, hogy maga Kaplan Giráj
499 IX | élő emberek, hanem csak bebalzsamozott hullák volnának, minőket
500 XI | a dicsőséget, hogy én is bebizonyíthassam bátorságomat, ne akarj minden
|