10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 IX | egérfogóba akarnak bennünket becsalni mind, hogy egy csapással
502 VIII | De a kosarak fenekén még becsesebb ajándék van.~Veszi az elsőt
503 XII | neki engedni, hogy magát becsülettel megmenthesse. Magas hivatalt
504 VI | megrohanták a palotát, kapuit bedönték; odavivé fel Patrona ölében
505 IV | örömeik mámorát, amidőn bedugja fejét az ajtón a sokszor
506 VI | szenvedély tüze most is fellobog beesett szemeiben. Hah! Minő pestis
507 XII | megaláztatást, a kizlár aga, ki befolyását féltette Haliltól, a fővezér,
508 IV | kivarrott jószágokkal és befőtt gyümölcsökkel együtt őt
509 I | egy szőlőtőt, mely azután befutotta az egész házat, s közbe
510 IX | öltöztessük fel agáknak, bégeknek, ulemáknak, s úgy küldjük
511 X | magukkal; gyakran basák, beglerbégek háremei jönnek szemközt.
512 XII | jóvoltából kinevez téged Rumili beglerbégjévé.~S azzal két dülbendár előállt
513 VII | kapudán basára! ~Halál a kiaja bégre!”~– Hm – gondolá magában
514 XI | tüzérkapitányok) meg a beharik (kalózok) maguk is osztozni
515 XII | e pontok messze-messze behatoltak Ukránia, Podolia közepébe.
516 XII | emberek fiait hívni; de Halil Behram nevet adott neki, amit a
517 XII | egynek is, hogy szemeit behunyja a halálos csapás elől.~Huszonhatan
518 VIII | mely a kosár fenekén feküdt behunyt szemekkel.~– Hát ez kicsoda? –
519 IX | hogy kifent hegye előtt behunytam szememet, de kinek legyen
520 XII | két dülbendár előállt a beiktatási fényes kaftánnyal.~Halil
521 VIII | előtte áll, s egy hosszasan beírott pergament tart eléje.~–
522 V | és bíbor függönyökkel s bejárása elé letűzött kettős és hármas
523 XI | jég-emberek ellen, s ők bejönnek huszonnyolc kapun a héthalom
524 X | héttornyú vár előtti téren bekanyarodnak, egy másik hatalmas tömeg
525 III | megnyugodott benne. Ez idő óta békében hagyja a leányt. Úgy tekinti,
526 VII | azok maradjanak házaikban békén, és ki ne mozduljanak onnan,
527 I | érezteti harcias erényét mind a békés lakosokkal, mind a még békésebb
528 I | békés lakosokkal, mind a még békésebb szultánnal, aki egyébiránt
529 XII | csapásai alatt,8 s azután békesség lett az országban.~Janaki
530 I | jövevény.~– Bizonyosan az. Békességszerető ember nem ordíthat így.~–
531 XII | magával, hogy ha a végzet bekövetkezik, ne legyen kénytelen embertől
532 XII | száll a törekvés, mely nem békül soha, mely vagy megöl, vagy
533 XII | egymást fogyasztani, inkább béküljetek össze, nyújtsátok egymásnak
534 VII | saját kezével, mutatóujját beledugva, s morzsánként hintve rá
535 IX | Mahmudot megáldhassa, és Halil beleegyezett. Amióta a szerájban meg
536 IV | veremben, melybe a tigris beleesett, inkább aludnám a hyppopotamus
537 II | beszélnek, s ha sokáig néz beléjök, többet tanul, mintha az
538 IX | levetett rézasperért, mint hogy belépj a szerájba, midőn ott senki
539 IX | és azok között, akik a belépő ifjú szultánra mosolyogtak,
540 V | aga; portól és izzadságtól belepve jött a szultán elé.~– Legdicsőbb
541 V | felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak annak lapjaiba, s amely
542 X | gonosz szellem vette magát belétek, hogy azt kívánjátok, miképp
543 VIII | Köszönöm, Halil. Tégy belőlem, amit akarsz, hanem elébb
544 VII | egyes-egyedül, senkitől nem kísérve, belovagolt Sztambulba, ahol akkor éppen
545 IV | jégeső verte víz, és teste bélpoklos, hogy undorodnék el tőle,
546 IV | elevenen írod le a szeráj belsejét, hogy szinte félni kezdek
547 XI | helyére Dzsanüm hodzsát, a belügyminiszter helyébe Musztafa béget,
548 IX | visszatérnek, akkor magunk is bemehetünk.~Kérdést sem szenved, hogy
549 IX | a szerájban hódolatukat bemutatni.~A hold régen fenn volt
550 IX | viharos ordítása. Remegtek a bennlevők, és Halil Patrona úgy állt
551 I | szegekkel kiverve s ólommal beöntve; kár, hogy nem tudsz vele
552 VI | zártak.~Kinyiták a kapukat, s beordítának a csarnokokba, hogy fusson,
553 IX | osztogatott élethosszig tartó bérbeadás ez, amiből magas kapuidnak
554 IX | semmi haszna; szüntesd meg e bérbeadást, hogy egyedül a te kezeidben
555 XI | hídra fogunk lépni, melynek beretva élén minden igazhívő átfut
556 VII | térdelt a tulipánok között, besározott kézzel, jön lélekszakadva
557 VII | támadtatok! A földet akarjátok-e beszakasztani, hogy ennyien álltatok egy
558 I | bevásárolt, visszatért. Beszámola az adott pénzzel: ennyi
559 IV | senki.~Halil mindezzel a beszéddel nem törődött, arca ugyan
560 V | bátor tekintete, határozott beszéde, s a tegnap és ma elpazarlott
561 II | szomszédok helybenhagyták beszédeit, de azért ők csak árulták
562 XI | hallgatá végig az ősz Vunli beszédét a paradicsom örömeiről.~–
563 IV | képzelt terem, amelyről beszélek. A terem közepén volt egy
564 II | összeült szomszédjaival efelett beszélgetni, s elmondta nekik, hogy
565 XIII | karját, s nyájasan suttogva, beszélgetve kivitte őt magával a kertbe,
566 VI | katonák jőnek, akik azt beszélik, hogy Küprilizáde serege
567 IV | a vitézség.~– Kérlek, ne beszélj olyan fennhangon. Szomszédaid
568 IX | Erre aztán ő is leült.~– Beszéljetek tehát. Én nem azért hívattalak
569 IV | hogy nevetnek rajtam. – Beszéljünk inkább terólad. Megtaláltad-e
570 I | Patrona.~Ha utcaajtóról beszélnénk, nagy járatlanságunkat árulnók
571 III | Ahmed szelíden tekinte le a beszélőre, mintha azalatt, míg ez
572 IX | hódolt. A nép már széltére beszélte, hogy a szultán mindent
573 VIII | köszönöm.~Mindezt azalatt beszélték, míg a kerten át az érintett
574 XII | Mind a ketten jó szándékból beszéltetek, s az a bűnös, aki a közügyek
575 XI | legrövidebb kielégítésnek: beszólítani egypár csauszt, s a fickónak
576 IV | vendégét magához; útközben beszólt szomszédjához, az emberséges
577 II | csúszva kebléről, azt ismét betakarta, s félelmesen nézte a szép
578 XII | porcelánibriket hozva a betegágyas nő elé, alázattal mondja
579 VIII | fő országbíró, Damadzáde betegen feküdt Murad szultán szobájában,
580 X | magasztalót mondani, egyiket ápolá betegségében, többet vigasztalt bánatában,
581 VIII | Damadzádét kiálták ki, ez azonban betegségét vetve ürügyül, nem fogadta
582 X | kivont pallossal vállaikon, betekintve a házak ablakain, melyek
583 IX | méltó kézbe jusson: ím, ez betelt, te a trónon ülsz, melyre
584 VIII | szekér állt ott, gyékénnyel beterítve. A gyékényt felemelé előttük,
585 XII | valamely rabló házatokba betört, s ládáitokat fosztogatja,
586 VI | táborba menekült.~A jancsárok betörték kapuját, kiszabadíták társaikat.
587 XI | sorokat, csaknem minden betűjét ismeri már, s arról gondolkodik,
588 VII | nagy messziről olvasható betűkkel volt felírva:~„Halál a főmuftira!~
589 VIII | sietett, s a legelső kaikba beült, s parancsolá a hajósnak,
590 I | hogy vajon az estebédre bevásált hal és hagyma elégséges
591 III | szózatokra méltó füleidbe bevedd, elmondom azt, ami legújabban
592 V | melyben te a szerájt elhagyod, beveszi a mérget, melyet pohárban
593 XI | meg az angyalok, s lelkét bevetik a Morhut vermébe, s ott
594 V | hitetlen görög mészárost bevették a közönséges gonosztevők
595 IX | szerájba nem volt szabad bevinni, s átadva azt Musszlinak. –
596 V | mi van a szekrényben, s bevitte azt a gyönyörűség termeibe,
597 V | mondottakat, s a golyót bársonnyal bevont ládába zárva, elvitte a
598 IX | múlva az Ejub-mecsetbe fog bevonulni, a próféta kardját felövezendő.~
599 VI | vásárpiacán. Mindenki sietett bezárni boltját, a város egyszerre
600 VI | rövid címzettel Halil, a bezárt kaput megdöngetve öklével. –
601 II | kereskedők még boltjaikat is bezárták. Köszönik alássan, még ajándékba
602 VIII | Damad Ibrahim háta mögött bezárulni a hóhérok termének ajtaját.~
603 VII | mindenütt szétoszlatá.~Majd a bezesztánra jutott, ahol minden bolt
604 X | khadun-kiet-kuda, egy vén, bibircsós némber, ki a háremre szokott
605 XII | jutalmamat. Engem nem neveltek bíborban, bársonyban, de hazaszeretetben,
606 VII | már mintegy ötven darab bimbónak eredt, melynek mindegyike
607 III | a turquoise-októl nehéz biniszt (felső gúnya), a szilihdár
608 V | mekkai, medinai és sztambuli bírák, a defterdár és nisandzsi
609 XI | Musszlit tették, a mostani bírákat, kamarásokat száműzték,
610 I | Halil Peliván az enyim. (A birkózó.)~– Az enyim meg Halil Patrona.~
611 I | harmadnapja Halil Pelivánnal birkózott. Megismeré a helyet. Egy
612 I | kiválthassam. Te jót tettél velem. Birkóztál érettem a részeg óriással,
613 I | nagy tudatlansággal kellene bírnia, miután e piacra három kapu
614 III | huszonhét év alatt történtek birodalmában olyan változások, amiken
615 III | Perzsiától Kermandzsahánt, s birodalmadhoz csatolák. Ime, azonban a
616 XII | a cserkesz, a moldován birodalmunk védbástyái, tegyük hozzá
617 III | visszaköveteli az ozmán birodalomtól az elfoglalt tartományokat,
618 II | Halilhoz, ki bámulatából nem bírt magához térni:~– Már most
619 VIII | Szófia templomon túl nem bírtak vergődni, s hirdetéseikre
620 II | mind az övé, hogy ő ura, birtokosa e lénynek, ki parancsára
621 V | addig semmit sem ér, míg birtokunkban van, csak akkor becses,
622 XII | bosszankodtak Halilra a hatalom bitorlása s a fölöttük gyakorlott
623 III | fegyverek nem engedheték a bitorlónak, hogy rablott trónján nyugodtan
624 V | kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal. Azokat ezernyi népség követi
625 IV | felé fordítá.~– Meghalt biz ez. Tökéletesen meghalt.
626 XI | teremében mindazokat, kikhez bizalma volt.~Köztük volt Kaplan
627 XI | nyújtá kezét Halilnak e bizalomért. És különös! Amint Halil
628 XI | megtettem mindent, ami rám bízatott”; az ő lelkeik az Izmail
629 VIII | őket kiragadni.~– Úgy van – bizonyítá Elhadzs Besir, a kizlár
630 III | szerája nem volt örömtelen, bizonyítja az, miszerint ez ideig harmincegy
631 I | monda a görög.~– Olyan bizonyos lehetsz felőle, mintha magad
632 VII | hajóhoz. Semmiről sem voltak bizonyosabbak, mint arról, hogy Ahmed
633 XII | ki a janicsár hadtestből, bizonyozva, hogy ők Peliván kívánatának
634 XII(1)| helyén leend Mahommed próféta bizonyságlevelének ide vonatkozó cikkeit idézni: „
635 XII | bárddal, elvárnátok-e, hogy biztasson benneteket valaki, s nem
636 IV | Ne féljetek semmit – biztatá őket Musszli. – Könnyű itt
637 II | magasztalom, senkit sem biztatok, hogy vegye meg, és senkit,
638 IX | fogok hozzájuk menni – monda biztatólag. – Maradj itt addig, uram,
639 VII | lehet megijedni? Sőt még biztatta a kiaját is, hogy térjen
640 VII | kapudán pedig lovagolt nagy bizton be a városba.~Messziről
641 I | iparkodik minél hamarább biztos zár és födél alatt lenni,
642 IV | janicsárnak, és itt Sztambulban biztosabb volt az élete a selyemzsinór
643 XI | és ezüsttel messzebbre és biztosabban célba lehet lőni, mint vassal
644 IX | gyermekei életét esküvel akarja biztosítani – szólt az egybegyűlt népfőnököknek. –
645 VIII | az.~– A zendülők teljes biztosítást kérnek arról, hogy üldöztetni
646 XI | melyek nincsenek halandókra bízva. Szegénység az ember gondolatja;
647 V | csak térdig fed a rövid, bő bugyogó. Halilon alig ismerné
648 I | olyan öleléssel, mint a boa constrictor. De ekkor tűnt
649 IX | most egyhangúlag kérték bocsánatát. – De már megtörtént.~A
650 XI | önmaga ellen, kitől kérjen az bocsánatot? Jaj tinektek és jaj minekünk
651 IX | kiáltának hozzá:~– Óh, uram, bocsáss meg nékünk! – Egy órával
652 XII | el nem tudja felejteni. Bocsássatok meg egymásnak, és nyújtsátok
653 VI | börtönöket – ordítá Halil –, bocsássátok ki a rabokat. Adjatok a
654 II | maradok, amíg ismét el nem bocsát, és ajkai megfagynak rajtam,
655 III | teljesíteni fogja, s úgy bocsátá őt vissza a hárembe.~A kizlár
656 IV | puszpángfák kertjéből, azokat bocsáták el testén. A leány meg sem
657 IX | Rögtön írott leveleket bocsátának mind a hadvezérekhez, mind
658 I | madzagkereskedő! Ha el nem bocsátasz rögtön, elvagdalom kezedet,
659 VIII | hogy a főmuftit szabadon bocsáthatják.~Az öreg éjfél után hagyta
660 I | esthajnal utolsó sugárait bocsátja Sztambul minaréjire. A héthalmok
661 I | fel.~– Én pedig, ha el nem bocsátod vendégemet, úgy ütlek főbe
662 VIII | Hasszán és Ispirizáde sietve bocsáttaták ki magukat a szeráj kapuján,
663 IX | magam megyek.~– De mi nem bocsátunk. Mire gondolsz? Ha te ott
664 IX | körülök.~Most jobb kézről bocsátva az új uralkodót Ahmed, elvezette
665 IV | a rabnők körülfüstölék bódító illatokkal, megfüröszték
666 II | meg a nagyúr haragját. – S bölcsen visszahúzódtak boltjaikba.
667 XII | hintázásainak, azt hívé: bölcsőjének ringása az. A nő szemei
668 I | tudott ordítani, mint egy bölénybika, s mintha még nem volna
669 XI | Jahimba, mely a bálványimádók bömböléseitől hangzik, hanem a legmélyebb,
670 V | vízszínen, ágyúik dörgése bömbölő visszhangot költ a Boszporuszra
671 VIII | fogságában és a becstelen nők börtönében. Miért ébresztgeti úgy a
672 X | alaktól hemzseg minden utca, a börtöneikből kiszabadult nők vidámak,
673 VI | sor!~Halil ezalatt azon börtönhöz jutott, melybe a becstelen
674 VI | harcára.~– Nyissátok fel a börtönöket – ordítá Halil –, bocsássátok
675 VI | ma.~És a népség rohant a börtönökre, feltörte a rostélyokat,
676 X | mert őérte törte fel a börtönt Halil Patrona, s megszabadítá
677 III | gúnya), a szilihdár felköté bogláros kardját, s azután a szokott
678 XII | sírsz? – szólt Halil. – Bohó vagy. Az elválás rövid,
679 XIII | epedve beszél vele, s oly boldogan, oly szemérmes örömmel tér
680 III | azokban; őt az ünnepélyek boldogíták, és semmivel sem lehete
681 XI | mit fogunk felelni akkor? Boldogok, akik így felelhetnek: „
682 IX | övé volt az, mely elé a boldogsága gyönyörében remegő Mahmud
683 IV | dobogását, akkor hívé csak el boldogságát, és azután hosszan-hosszan
684 XI | igazságnak helyére, jöjjetek el a boldogságnak hajlékába.”3~Gül-Bejáze
685 III | felékesítve, melyek egy nőnek boldogságot hoznak, és amelyek az istifán (
686 I | emberrel nehéz szavakkal boldogulni, közelebb lépett hozzá,
687 I | ember számára, azután egyet bólintott fejével.~– Tehát jer, és
688 XII | légy, csakhogy úr lehess, s bolondnak nevezed azt, aki nem magát
689 I | gyauroknak, hogy magadból bolondot csinálj? Hiszen tudsz te
690 IV | piaszteredet, melyet nagy bolondság volt tőled nekem ajándékoznod.
691 VII | bezesztánra jutott, ahol minden bolt be volt zárva.~– Nyissátok
692 VII | mert aki zárva hagyja azt, boltajtaja elé akasztatom fel! A kalmárok
693 II | áruljanak többet kést a boltban? Látszék, hogy Patrona nem
694 V | utoljára egy pálinkaáruló boltjába hengeredve be, s összetörve
695 II | lélekbódító szert nem fogja boltjában megszívelni soha, s amit
696 II | S bölcsen visszahúzódtak boltjaikba. Nagyon jól tudták ők, mit
697 VII | volt zárva.~– Nyissátok ki boltjaitokat, ebek! – ordítá Abdi a csoportozó
698 VII | ostromot futni nem várak, hanem boltok ellen? Takarodjatok haza,
699 VI | helyette kardot, zárjátok be a boltokat, és jöjjetek zászlóink alá.
700 II | könny.~– Jer, hozd be őt boltomba – szólt Halil a kikiáltóhoz –,
701 VII | viselni? Kinyissatok minden boltot rögtön, mert aki zárva hagyja
702 IX | feledség szobáinak” hideg boltozatai között, s vesztett országáról
703 IV | roppant termet, melynek boltozatja drágakövekkel volt kirakva,
704 VI | keresztülvitték a bezesztán boltozatos vásárpiacán. Mindenki sietett
705 V | az asszeki jelenlétében bontá fel a szekrényt, s íme,
706 I | annak is emlékül. Peliván bor- és vereségtől elgyalázva
707 V | Két jancsárt kérni egy borbélyért!~– Hogy soha egyéb mulatságod
708 III | az érdemes basi még zárai borbélylegény korában szerzett, s azóta
709 V | egyiknek sem lesz szüksége borbélyra, ha csak fejeik hiányában
710 V | alól, ne őrizze a medve bőrét, vagy pedig adja át a fehér
711 XII | ételt és italt, ciprusi borokat s hevítő muskavitot,6 tartotta
712 III | unalom enyhítésére, melyet a borotválkozás rendesen előidéz.~– Ha érdemesítesz
713 V | kapu kiajáddal együtt a borotválkozásnál.~Végre előlépett Patrona,
714 IV | csak Janaki nem élt sem borral, sem szerelemmel, ő volt
715 XI | ozman népet. Amíg őseink bőrsátorokban laktak, a fél világ rettegte
716 XI | ily szavakat mondott a bortól ittas hodzsagiánok (palotaurak)
717 IV | mesélnek.~Musszli ittas volt a bortul, Gül-Bejáze és Halil a szerelemtől,
718 IX | mosolygott.~Ekkor a főimám arcra borula előtte, s alázatos hangon
719 IX | Kelj fel, ulema, és ne borulja porba a szultán nevében
720 VI | Ibrahim odaliszkjainak, hogy boruljanak arcra úrnőjük előtt, s parancsait
721 IV | parancsolá Irénének, hogy boruljon arcra a szultána előtt.
722 IX | reszkető pompa, ennyi arcra boruló dicsőség közepett; azután
723 IV | szakítani a férje keblére borult nőt, s másik karját Halilnak
724 IX | szultán előtt pedig arcra borultak az ország nagyjai, s hódolva
725 III | ketten.~A szeráj kapujában borúsan monda a főmufti a nagyvezérnek:~–
726 I | számára készítve a szőnyeg és bőrvánkos, melyen aludjék. Nyilván
727 IX | nyert; csak a szép szultána borzad el olykor a forró ölelés
728 II | szenvedélylángra egyszerre jéghideg borzadály hatotta át Halil szívét,
729 VIII | fenekén.~– Ki ez?~Gül-Bejáze borzadva rebegé Abdi basa nevét.~
730 X | szultána körül álltak, szent borzalommal kezdtek távozni mellőle,
731 IV | szultána megérdemlené, hogy bőrzsákba varrva a Boszporuszba vettessék.~–
732 V | esett le, mely körül jámbor bosnyákok sütkéreztek, s szemeik közé
733 XII | tiszteket, kik leginkább bosszankodtak Halilra a hatalom bitorlása
734 X | mit mondani, a tehetetlen bosszú könnyeket facsart ki szemeiből,
735 X | csinálj utat, vén szakállas boszorkány, Halil Patrona hitvese előtt,
736 IV | hogy bőrzsákba varrva a Boszporuszba vettessék.~– Hisz ez csak
737 I | Amint Janaki megpillantá a Boszporuszt, látva, hogy már onnan majd
738 VII | tulipánokat, s rábízva azokat négy bosztandzsira, meghagyá nekik, hogy a
739 I | janicsár egészen fel volt bőszülve az ellenzés miatt.~– Te
740 I | attól.~– Hm, pedig ugyan jó botod van, a feje szegekkel kiverve
741 I | olyan jó, hogy vennéd el a botomat, mert még meglátja nálam,
742 XI | és a bejrám ünnepet; hogy bőven kiosztottátok a zakátot (
743 IX | bársonyba kötött Alkorán, briliántrózsákkal, egy másik Alkorán egy kisebb
744 VII | kívánta, hogy a szultánt Brusszában hagyva, az egész hadsereget
745 VIII | kötelességeimet.~A három férfi búcsút vett Damad Ibrahimtól, megölelték
746 IV | megsiratta. Nem sok idő volt a búcsúzásra; a dzsebedzsik, kik a berber
747 III | neheztelj ősz szakállamra, és büntess meg vakmerőségemért; én
748 V | hogy halálért halállal büntessen, szabad velem. Meghalhatok,
749 XII | hogy szét fog oszlani: hogy büntetés senkit se érjen közülök,
750 XII | kínál annak, kire vezérei büntetést kérnek.~Csak egy percig
751 IV | kócsagforgó volt tűzve, mely még büszkébb tekintetet adott fejedelmi
752 XII | Neje igazat mondott, de a büszkeség tiltá, hogy gyáván megszökjék,
753 XI | őreá, s e kérést annyira büszkeségévé tette, hogy Halilnak nem
754 XII | egyéb hang, mint a vadgalamb búgása, engedj engem a csergő patak
755 V | csak térdig fed a rövid, bő bugyogó. Halilon alig ismerné meg
756 XII | végre egy szegletbe leül, és bújában elalszik; amióta úgy aggódik,
757 XI | paradicsom után. Ezért akarja a bujaság házait leégettetni Halil.~–
758 III | fővárosából. – A fejedelem bujdosóvá lett. A fejedelem anyja
759 V | vitéz ember Hasszán, hát bújjék ki onnan a sátor alól, ne
760 VII | büszke önérzettel látta, mint bújnak az emberek előle házaikba,
761 VII | rongyos kétkerekű kibitkába bújt el, s egy orosz fuvarost
762 XII | neveztek ki, egy csatornába bújva menekült meg, s abból három
763 VII | s azután maga is utánuk bukik.~
764 I | tántorogni kezdett, végre hanyatt bukott, amikor aztán Patrona mellére
765 XII | halálos csapás.~Fél térdre bukva égre emeli szemeit, és mond:~–
766 XI | paradicsomba, minket ez egyetlen bűn terhe leránt a mélységbe,
767 XI | született), csókoltátok a bűnbocsátó fekete követ, ittatok a
768 XI | Jehennába, hol az igazhívők bűnhődnek, nem a Ladhánába, hol a
769 XII | szándékból beszéltetek, s az a bűnös, aki a közügyek kérdésében
770 VIII | száműzetnek, ők bizonyára nem bűnösök. Könyörögj a kapudánért
771 VI | jeleneteket, hirtelen rongyokba burkolta magát, s a kert hátulsó
772 IV | látszott derengeni, az ámbra és burnut füstjéből támadt ez, melyet
773 IX | vére kifolyt – szólt Ahmed bús, ingatag hangon. – Leghűbb
774 XII | árva lesz.~Ilyen szavakkal búsítja őket. Szinte jólesik nekik,
775 III | látszik, hogy nem szokott búsulni, hogy igen boldog.~Valóban
776 I | volt nőve szőlőlugassal. A bútorzat benne nem volt valami éppen
777 IX | fegyvertelenül, mint egy bűvész, akiről tudva van, hogy
778 VIII | megcsókolja, mintha el akarná bűvölni lelkéből azon gondolatokat,
779 XI | Gül-Bejáze.~– Tündérregék, bűvös mondák – felel Patrona.~–
780 III | sújtva érzé szívét, s ha e bűvös-bájos ajkak megszólaltak, ki volna
781 I | még mindenféle kerteken és búvóhelyeken keresztül-kasul járva, végre
782 V | lelkesült tekintettel látszik buzdítani egymást, tízen, húszan megállnak
783 XII | harc elvehetné tőled a kámi buzogányt, míg béke idején békével
784 XI | ha e jóslatot meg lehetne cáfolni, ha erős kézzel a futó sors
785 IX | fogadásból leszállnál a candiai tengerfenék korallerdeje
786 III | mindezekre következett a céhek elvonulása és a janicsárok
787 XI | messzebbre és biztosabban célba lehet lőni, mint vassal
788 IX | ujjú kék dolimán, minden cifrázat nélkül, rövid, térdig érő
789 II | akkor kezdett legkeresettebb cikk lenni Törökországban. Meg
790 XII(1)| bizonyságlevelének ide vonatkozó cikkeit idézni: „XIV. A müzülmánokhoz
791 I | pénzváltó megnézé a levél címét, s csodálkozva monda:~–
792 VI | Hasszán! – szólt rövid címzettel Halil, a bezárt kaput megdöngetve
793 IX | volt felnyitva, arany és cinóber és ultramarin talik írással
794 XII | országbíró Pacsmagdzsizáde, a cipővarga fia és a tatár kám; és megveregeték
795 XII | nekik finom ételt és italt, ciprusi borokat s hevítő muskavitot,6
796 I | házai előtt gránátalmák, ciprusok; a szegényebbek, kiknek
797 I | mind buja fűvel és sűrű ciprussal; csak a turbános sírkövek
798 X | egy-egy csoportozat énekelve, citerázva megy végig az utcán, pompás
799 X | violaléből, nádmézből és citromnedvből készült italt és hoszápot,
800 I | olyan öleléssel, mint a boa constrictor. De ekkor tűnt ki, hogy
801 III | A kedvenc szultána azon csábító mosollyal járult Ahmed elé,
802 XI | keresztülolvasta már e sorokat, csaknem minden betűjét ismeri már,
803 XI | sejk, egy utóda a próféta családjának, egy sejk, aki előtt tisztelettel
804 X | ablaktól Ahmed, hova őt a zaj csalta ki, s a népség felzúdult
805 IV | a csónakázó leányok felé csap, s mielőtt azok elérhetnék
806 III | válik az ország, melynek csapása egy másik országot ejt el;
807 XII | alatt hétezren hullottak el csapásai alatt,8 s azután békesség
808 VIII | árulót, kik az országot ért csapásnak okozói, kívánjuk kiadatni.
809 IX | becsalni mind, hogy egy csapással ott nyomjanak, mint a mézre
810 XII | testével fogja fel a legelső csapást, melyet Peliván ellene intézett.~–
811 XI | padisahit. Odzsákjaik (lovas csapatjaik) félelmet fognak szétterjeszteni.
812 IX | ajtajánál fényes, fegyveres csapatok fogadták, s midőn átlépett
813 IX | nádtető, mely alól kihúzták a csapfát, téged pedig ki fognak nevetni,
814 VIII | az ulemák a bosztandzsik csarnokában. Ahmed szultán egész éjjel
815 VI | kapukat, s beordítának a csarnokokba, hogy fusson, akinek a szabadság
816 I | palotához vezetnek, hol a görög császárok hajdani fényhelyén most
817 XI | hagyta menekülni az éjszaki császárt, a fehér bajuszt (Nagy Péter),
818 V | a padisah személyesen a csatába menne, hogy Allah adjon
819 III | maroknyi hadsereggel, s három csatában Damaghan, Derechár és Ispahan
820 VII | győzelmesen elfoglalt városok és csatahelyekről volt elnevezve. Ekkor azonban
821 VI | harci lárma, dobriadal és csatakürt hangja; és ezt az egész
822 V | elhullani egy intésükre a csatamezőn, de egyetlenegy sincs a
823 XI | napjaikat főuraink, irtóznak a csatamezőtől, és rettenet kimondanom,
824 VII | nem hitte, hogy e hadat csatára lehessen vezetni most. De
825 V | álló hajókra szálljon, s a csatatéren álló Küprilizáde segélyére
826 VI | menekültek hozzák hírül a csatatérről, hogy Küprilizáde serege
827 VII | szeretném, ha gyaur ellenséggel csatázva estél volna el, mert megérdemlenéd,
828 III | Kermandzsahánt, s birodalmadhoz csatolák. Ime, azonban a prófétának
829 V | Musszli szinte egypár izenetet csatolni Patronáéhoz.~– És mondd
830 IV | lábaira arany kösöntyűket csatoltak, s így vivék be őt a titkos
831 XII | kiájának neveztek ki, egy csatornába bújva menekült meg, s abból
832 VIII | közt keresztülvergődni, a csatornához sietett, s a legelső kaikba
833 III | vánkost, megveregeti annak csattanó piros orcáját, melyet az
834 XII | trónjára ül. E percben kezébe csattantva kiált Kabakulak:~– Hozzátok
835 XII | emelkedék fel, szárnyait csattogtatva a magasba, s ott egy percig
836 V | Allah felvitte a dolgát, csausz-vezetővé emelkedett.~Az óriás megáll
837 V | s kacagva vágtatott el csauszaival a dühöngő Patrona elől,
838 VIII | barbár kegyetlenséggel a csauszból lett főúr távoztában.~Még
839 V | s utánasütötték a futó csauszoknak. A kilőtt golyó a fejök
840 XI | kielégítésnek: beszólítani egypár csauszt, s a fickónak lábához tétetni
841 V | Peliván, jaj volna neki. A csauszvezér azonban hirtelen kengyelvasát
842 I | ugyanannyi pénzét ellopta.~A nagy csavargásban egyszer ugyanazon helyre
843 X | cukorsüteményeket, mézpogácsát és tarka csecsebecséket, ami asszonyoknak tetszeni
844 I | arccal, melyen e percben nem csekély nyomai látszanak a félelemnek
845 XII | híres Rasídot és a bölcs Cselebizádét, s azután a térképeket tanulmányozta,
846 XII | öszvérekkel atyádnak egy agg cseléde vár, aki téged nagyon szeret,
847 IV | menten összerogyott.~– Mit cselekedtél! – kiálta Janaki ijedten. –
848 IX | őt meg akarják ölni, nem cselekesznek vele oly gonoszat, mint
849 IX | Nem a ti gondotok, amit én cselekszem. S ha én nem félek, mi szükség
850 XI | gyaur között?”6~– A szultán cselekvé, s az ő tetteit tudta nélkül
851 IX | a teremben, s a rémletes csendben elszörnyedve látták az ulemák
852 VII | ereszkedni a lázadókkal, s úgy csendesíteni le őket.~A szultán helybenhagyólag
853 X | mindenki, e néma pillanat csendjében egyszerre a héttornyú vár
854 VII | a kapudán basának, hogy Csengelkőibe evezhessen, nyári palotájába,
855 VI | kapudán basa a csatornán át Csengelkőiben fekvő jószágára evezett,
856 XI | hallik, és a tornyokban csengettyűk és harangok, miknek szavát
857 I | beáll az éj; a hajcsárok csengős öszvéreiket kétoldalt rakott
858 IV | töltöttek arcára, jeges vizet csepegtettek szívgödrére, mind hasztalan!
859 XI | közéjök a sors, mint a koromra cseppent víz, ő is fekete lesz; mert
860 VIII | nagyvezért.~Az utolsó tulipánt cserepestül hajítá a földre Ahmed, s
861 I | tetejéről csüggött alá egy cserépmécses, azt Patrona ősi tűzkővel
862 IV | monda Musszli nyelvével csettentve –, kár, hogy tovább nem
863 X | ragyognak; dal és hangzatos csevegés hallik az egész roppant
864 XII | mellett? Mit hall?~Egy gyermek csevegése az; egy csecsemő gyermeké.
865 VII | halványsárga volt, világoszöld csíkokkal, és ami csíkok alul haloványsárgák
866 VII | rózsaszín májszínűbe, s minden csíkon ismét egy-egy világossárga
867 XII | nagyvezérnél. Kaplan Giráj fogait csikorgatá dühében.~– Mondtam, hogy
868 X | asszonyai vigadnak ott tarka csíkos sátrak alatt, mikben méhsert
869 X | szemeikben minden égalj napjai, csillagai ragyognak; dal és hangzatos
870 XI | akkor a hegyek romlásánál, a csillagok hullásának napján, midőn
871 V | Mashallah! Holt ember az! Az én csillagom a te orcádon ragyog, s ha
872 I | alakjai rajzolódnak még a csillagos égen, s az idegen kereskedők
873 XII | keressenek, mint az égről leesett csillagot; nem jó neked ott a magasban
874 XI | téreken. Előbb le kellett őket csillapítani, s csak azután lehetett
875 XI | távozó szélzúgás, sokára csillapodott el közöttük az iszonyat
876 III | ültek a nyílpiacon, pompás csillogó sátorok alatt; három sátor
877 IV | gyöngyházból állt, hogy csillogott, mintha csupa merő szivárvány
878 VII | hagyják Sztambult magára, csináljanak a lázadók, amit akarnak,
879 X | kit magasra kiemeltek.~– Csináljatok utat a szultána előtt! –
880 VII | félrebújtak előle, utat csináltak neki. Nem volt ott Halil;
881 V | ezért az egyért olyan zajt csináltok?~– Minő káromlás ez? Két
882 VIII | kegyetlen gazdája valami csíny miatt levágatta, mind oly
883 X | odaállt eléje, s egyik kezét csipejére téve, másikkal Gül-Bejázéra
884 X | Gyönyörű termetét könnyű csipkeöltöny, fedi, melyen még a telt
885 VII | átmelegült ágyból sárgászöld csíráját.~A próféta születése napja
886 IV | természetesen neki is, mint minden csizmadiának, a legrongyosabb papucs
887 VII | egybegyűlt néphez:~– Semmirekellő csőcselékhadak! Piszkos naplopók, iszaptaposó
888 IV | közeledék arcához, és az mindig csodákat tett.~– Én azt hiszem –
889 XI | megzendül, s megjelen a csodakép Sáfa hegyéről felírva az
890 IX | képzeled-e magadat, aki csodákon és rémeken vágja keresztül
891 IV | basi, s alig bírta fékezni csodálatát, midőn látta, hogy Gül-Bejáze
892 XII | karddal kezében.~Ah! De most a csodálkozás sora a nagyvezérre s a többi
893 I | vásárolt, egy cseppet sem csodálkozott volna rajta, ha azt hallja,
894 XII | alattomos furfangokat, azért ne csodálkozzál rajtam, hogy Mahomed hitét
895 XI | akadnak istentagadók, nem csodálom; a sok világi tudomány elveszi
896 VIII | pompás palota helyett Anatoli csöndes olajligetei között a magányos,
897 XI | müzülmánok közé, mint a csörgőkígyó csúszik a rózsás kertbe.
898 X | paripákon, miken hímzett csojtár lobog. Középen a szép szultána,
899 V | csak ameddig egy hosszú csók tart, csak egy óráig, csak
900 IV | épült palotáival, minden csókért egy palotát.~– Tüzet ezen
901 XIII | láthatatlan alakot, forró csókjai hangzottak a levegőben,
902 IX | dicsősége álmait elringassák, és csókjaira, hogy aggodalmait elfelejtessék.~…
903 VII | legszínváltozatosabb. Alapja sötét csokoládészín, melyen zöld és rózsaszín
904 IX | Mahmudhoz, mindnyájan kezet csókolának neki. Az ulemák a földre
905 III | mindenkinek odanyújtja kezét csókolásra, s midőn a berber basi elkészíti
906 XIII | emeld karodra. Így. Ne csókold oly erősen, mert alszik.
907 III | jövök, ő külde hozzád, hogy csókoljam meg helyette lábaidat. Valahányszor
908 IV | érintésnél, s mintha hullát csókolna, aki ajkát érinté. A herceg
909 IV | Hirtelen, hirtelen! Ne sokat csókolózzatok – sürgeté őket Musszli,
910 XII | vissza hozzájuk, s mért nem csókolta meg őket még egyszer.~*~
911 XI | hol Mahomed született), csókoltátok a bűnbocsátó fekete követ,
912 VIII | uram? – könyörge lábait csókolva a vén ulema.~– Mert a lázadók
913 IV | mosolyogni, látta ajkait csókra nyújtani, és még mindig
914 IV | látta, hogy Gül-Bejáze sem a csóktól, sem az öleléstől nem rogy
915 V | csoport jancsár vagy egy csomó arnót lovas vonul végig
916 VII | hogy ennyien álltatok egy csomóba? Ki veszett meg közületek,
917 VII | singgel mérő kupecek! Ti csomótaszigálók, ti ringy-rongy, aludttejtől
918 VIII | átellenébe érve, parthoz hajtá csónakát a hajós. Halil egy arany
919 VIII | karokkal, és eltávozott csónakával.~Halil Patrona pedig sietett
920 IV | barátnéival a tengerre ment csónakázni; énekeltek, dalolgattak,
921 IV | jelen meg, s egyenesen a csónakázó leányok felé csap, s mielőtt
922 IV | hyppopotamus fészkében, vagy egy csónakban, melyet kajmánok és krokodilusok
923 XII | segíté nejét kiszállni a csónakból.~Gül-Bejáze odaborult férje
924 VI | Boszporuszra, ott egy rossz csónakra ült, s a táborba menekült.~
925 V | tízen, húszan megállnak egy csoportban, s magyarázzák egymásnak
926 VI | mikor fog ez undok nők csoportjában az ő lelkének tiszta bálványa,
927 XI | tiszta a láthatár. A zendülők csoportjai még ott künn táboroztak
928 X | jönnek velük szembe apróbb csoportok, azokat erővel viszik magukkal;
929 V | felriogatva az útjában fekvő csoportokat, s végre sebes gördüléssel
930 X | városban, s aki látná őket így csoportosan andalogni, kétségbeesve
931 X | mint a gyermekek, egy-egy csoportozat énekelve, citerázva megy
932 VII | boltjaitokat, ebek! – ordítá Abdi a csoportozó kereskedőkre. – Talpaitok
933 I | Íme, fogjad e pénzt, derék csorbadzsi, és ha megengeded, hogy
934 III | Ne engedd dicsőségeden e csorbát esni; mi a fővezérrel már
935 VI | gyilkosok, gonosztevők csordái rohantak elő az utcákra,
936 I | póznával; a kutyák egész csordástól jönnek elő a temetőkről,
937 VII | s hogy az ereszről nem csorog bor és kávé.~– Ilyen könnyen
938 VIII | főre tekinte, csodálkozva csóválá meg fejét.~– Nem ismerem
939 II | akartam halni.~Halil fejét csóválta.~– Ilyen ifjú és már meg
940 I | minden. A szoba tetejéről csüggött alá egy cserépmécses, azt
941 VIII | azt mozgatni, lankadtan csüngött alá nyelére.~A zöld zászló
942 VI | nyugodt lélekkel.~Másnap csütörtöki nap volt, szeptember huszonnyolcadika.~
943 XI | Halil Patrona, hogy azokat a csúf palotákat, melyek az édes
944 XI | ozman nép, ellenségeinek csúfja lett belőle. A palotákban
945 I | Ninini! – szól kacagva és csúfolódva a janicsár. – Elment az
946 II | ezen odaliszk, amiért ilyen csúfosan eladatik?~– Halil Patrona –
947 X | paripájáról, letépték ruháit, s csúfra úgy ültették fel ismét lovára,
948 VII | és mészárosok, azok be ne csukják boltjaikat, hanem nyitva
949 VII | ugyan az oldaladba rontom a csúnyábbik végét.~E szóra egyszerre
950 XI | mennek, midőn új erkölcsök csúsznak a müzülmánok közé, mint
951 VI | meggyaláztak téged, porba fognak csúszni előtted még ma, esküszöm
952 IV | arcot, és gyakran közelebb csúszott hozzá, oly közel, hogy ajkai
953 II | A könnyű kaftán le volt csúszva kebléről, azt ismét betakarta,
954 IV | mindenféle alakú és színű cukorgyümölcsök függtek, s mikből gyakran
955 III | ismét új eszme volt, és a „cukorkerteké” szinte. Ahmed elragadtatással
956 III | szeráj kapujáig vitettek a cukorkertekkel együtt, és a lámpaünnepély,
957 I | hozott neki a sütőktől és cukorral bánó mesteremberektől mézes
958 X | aszú szőlő nedvet, másutt cukorsüteményeket, mézpogácsát és tarka csecsebecséket,
959 I | elégedetten szörbettel és cukros gyümölcsökkel rakott szofrája
960 I | ha mondom!~S mutogatta dacos képpel felhányt fejét, hogy
961 I | egészen lenyomja, ami még dacosabbá teszi tekintetét.~Az idegen
962 I | gondot viselni.~A vezető dacosan veté magát közbe.~– Gel! (
963 XII | öröm, de magasabb remény dagasztá Halil keblét, midőn a világ
964 II | rabnők, az elvénült mérges dajkák, az emberi barmok szoktak
965 VII | Kermandzsahán. A tibeti dalai láma kertjéből elorzott
966 III | ragyognak elő a topázból és dalmatinból rakott arabeszkek. A padisah
967 IV | ment csónakázni; énekeltek, dalolgattak, az idő szép volt, a tenger
968 X | még az utcán, s táncolva, dalolva mennek rajta keresztül a
969 VIII | választasson. Azok elébb Damadzádét kiálták ki, ez azonban betegségét
970 III | hadsereggel, s három csatában Damaghan, Derechár és Ispahan mellett
971 IV | Pérában vagy Galatában vagy Damaszkuszban. A neve sem jut eszembe,
972 III | szultána asszekit.~Gyönyörű damaszkuszi hölgy volt Aldzsalisz. A
973 XI | sírkövet, melyre ez van írva: „Dáme Allah hu te ále Remaéti” (
974 VIII | változtatta el arcvonásait? Ez Damud Ibrahim, a nagyvezér.~Gül-Bejáze
975 V | ordításokat hallani, mikbe egész dandárok összhangzó kiáltása vegyül,
976 I | Jer, hányan vagytok?) – danolt tele torokbul a janicsár,
977 I | Elmenj utadra, míg egy darabban mehetsz, mert ha sokáig
978 III | drágaköveknek; öltözetének minden darabja gyémánt-, rubin- és gyöngyöktől
979 IV | volna összetörve, s annak darabjaiból volnának a földön kirakva
980 VII | előadása szerint ennek már ezer darabra kell tépve lenni.~Bejött
981 IX | s nem került még ki az a dárda a kovács kezéből, amely
982 V | medinai és sztambuli bírák, a defterdár és nisandzsi sátrai, lilaszín
983 III | háromféle zöld, miket az emírek, defterdárok, reisz effendik, muderriszek
984 XI | határozva, hazamehetsz.~– Dehogy mehetek… Oláhországnak új
985 VIII | fejedelmének, a sahok, kánok, dejek s nagymogulok uralkodójának
986 V | kezéből jön az áldás, ha a dél elmúlt. Íme, holttestemen
987 XI | éj lassankint leszállt, a délesti sugár mindig halaványabb
988 V | de halld meg szavaimat! A déli óra elmúlt, s a délutáni
989 V | velök, legfellebb egy-egy delinek (őrjöngő) engedék meg, hogy
990 IV | magától Janakit, s odalépett a delnőhöz, és megfogta annak kezét.
991 IX | Aldzsaliszt, sem a többi édes delnőket, sem gyermekeit nem fogja
992 II | kikiáltó, lefátyolozva újra a delnőt –, ám te lássad, hozd a
993 VIII | másfelől ismét annyi elszéledt, délután egy sem maradt a zászló
994 VII | lakik, mint a kígyók és deneveérek és a ti elátkozott lelkeitek,
995 II | tudnak írni, midőn a gazdag derbendi kalmár elhozza a szépség
996 III | három csatában Damaghan, Derechár és Ispahan mellett tönkreveri
997 III | diadalt; azért kelj, övezd fel derekadat Mahomed kardjával, és szállj
998 VII | mesterséges tavaszt ősz derekán, s rászedni a tulipánhagymákat,
999 IX | szilihdárnak, ki azt leoldá derekáról, a háremhez vezető ajtóban
1000 IV | végén emelt dívánon, termete derékban karcsú, de vállban széles
1001 VI | tarthatja addig magát, amíg a deréksereg, megérkezik.~– És ha mégis
|