10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1002 IV | átlátszó kékes köd látszott derengeni, az ámbra és burnut füstjéből
1003 VIII | felemelé előttük, s a hajnal derengő fényénél három hullát láttak
1004 I | pazaroltatott már el, és mégsem derült ki, hogy a síitáknak van-e
1005 II | annak eladatik, s ára a dervisek között fog kiosztatni; kétezer
1006 V | sörényei előtted lengenek a diadal mezején, gondold, hogy Aldzsalisz
1007 VIII | palota ablakain áthangzanak a diadalkiáltások, melyek Halilt éltetik,
1008 VI | lovára, s úgy vonultak nagy diadallal az Etmeidánra; egy perc
1009 III | és amelyek az istifán (diadém), a nyakkötő, a fülönfüggő,
1010 IX | kovács kezéből, amely azzal dicsekedhetnék, hogy kifent hegye előtt
1011 XII | jancsár véres kardjaival dicsekedve visszatért, rájuk rohant,
1012 XI | egyebet életében, mint Isten dicséretét? Midőn a halvet-ünnep estéjén
1013 XIII | mert ez neki édesatyja. És dicséri a fiút atyja előtt; milyen
1014 XII | végrehajtandja ez, a boldogabb, a dicsőbb korszakot, amit ő meg nem
1015 VII | mert megérdemlenéd, hogy dicsőítve legyen neved, de e zászlót
1016 IX | pompa, ennyi arcra boruló dicsőség közepett; azután felemelé
1017 VIII | hangzása miatt? Nem akarsz-e e dicsőségben fürödni te is?~– Óh, Halil.
1018 IX | kinek karjaira bízta, hogy dicsősége álmait elringassák, és csókjaira,
1019 VIII | csak szerelmedben osztass, dicsőséged legyen egészen a tied.~Halil
1020 III | Leghatalmasabb úr! Ne engedd dicsőségeden e csorbát esni; mi a fővezérrel
1021 IX | helyet foglalt.~A főpap arca dicsőségtől sugárzott. Kiterjeszté kezeit
1022 V | halálommal is az ő neve fog dicsőülni. Legyen meg akaratja. Azért
1023 XI | Jól tudta ő azt, hogy nem dicsvágy az, ami belőle szól, hanem
1024 XII(1)| esztendejében, Moharrem 3-dikán.~
1025 VIII | parancsokat, kinevezéseket diktált az előtte ülő szoftiknak,
1026 I | melyet neveznek ott arany dinárnak.~– Íme, fogjad e pénzt,
1027 IX | tróntámla mögött, melyen diónyi karbunkuluskövek villogtak,
1028 I | pisztáciákat, édes paprikákat dióval megtöltve és mézben kifőve,
1029 I | megtiltott.~– Gel! Gel! Ne míktár dír! Gel! (Jer, hányan vagytok?) –
1030 IX | állványokon voltak a felhalmozott díszköntösök, miket ilyen alkalomkor
1031 I | evetlesszin domusz! (Ne siess, disznó!) Gyere ide csak egy szóra,
1032 VIII | oroszlán szökött föl e szóra dívánjáról, s kirántá kardját.~– Ide
1033 V | tanácskozott vezéreivel a dívánnak azon titkos teremében, melynek
1034 IX | ragyogványt.~Körül pedig a dívánokon ültek a főhivatalnokok,
1035 IV | ült a terem végén emelt dívánon, termete derékban karcsú,
1036 XII | bizonyosan tudok, hogy az ozmán dívántanácsban verekedni nem szokás. Majd
1037 V | iparkodtak a szultánt a dívánteremben tartani.~Háromnegyed óra
1038 XII | Harmadnapra volt határozva a dívánülés. Halil Patrona e két napot
1039 XI | kincstartóink, s ha néha egy hőst dob közéjök a sors, mint a koromra
1040 X | szavakkal nagyot ütött csörgős dobjára a khadun-kiet-kuda orra
1041 II | nemcsak hófehér, de forrón is dobog, óh, akkor eszét kezdé veszteni
1042 VI | állított.~Künn harci lárma, dobriadal és csatakürt hangja; és
1043 IX | röpítendi.~A lázadók meg voltak döbbenve ez izenetre, csak Halil
1044 I | útjába eső házak ajtait sorba döngette ökleivel.~– Jaj, érdemes
1045 VII | annak hátához, hogy szintúgy döngött, s akkor dörgő szóval kiáltá
1046 XI | alatt százhúsz pompás kiöszk döntetett halomba az édes vizek mellett,
1047 XII | el a dolgokat, és akként döntetnek-e el Angliában vagy Franciaországban
1048 V | lábbal a vízszínen, ágyúik dörgése bömbölő visszhangot költ
1049 V | történik; míg a hajóhad ágyúk dörgésében nyilvánítja tetszése örömét.~
1050 V | hogy lelke el ne repüljön.~Döröghettek már az ágyúk künn a Boszporuszon,
1051 IV | Gül-Bejáze a regét. – Egész nap dörögtek az ágyúk a Boszporuszon.
1052 VIII | rejtélyes mosolygással dörzsölé kezeit, ami rút arcához
1053 IV | testét illatos szerekkel dörzsölék, átható szeszeket töltöttek
1054 VIII | tudja.~Mosolygása, kezeinek dörzsölése, mikről a hüvelykujjakat
1055 VIII | nevében!” A szatócsot, a dohánykereskedőt a minden országok urának,
1056 I | sem az utolsó férfi küzdés dolgában, mindkét kezével megragadá
1057 XII | azért hagyj te az országok dolgainak békét, s midőn regéket és
1058 XIII | ránézve. Úgy intézi minden dolgait, hogy akkorra üres ideje
1059 V | ismerünk. Allah felvitte a dolgát, csausz-vezetővé emelkedett.~
1060 XII | óhajtás hosszú. Neked jobb dolgod van, mint nekem: mert veled
1061 III | őt, hogy az ily szomorú dolgokkal nem törődött, hanem, mint
1062 XII | olvasgatsz, ne hidd azokat való dolgoknak.~A népküldöttek bámulva
1063 XII | viselnek: mert ő egykor nagy dolgokra lesz hivatva.1~Ember számításai,
1064 IV | sokat fog nekik beszélni oly dolgokról, minőkről sejtelmük nem
1065 I | vállig felgyűrt ujjakkal, dolimánjának zavart állapotja s a félrecsúszott
1066 II | próbálgatni, s az egész dologgal legkevesebbet törődnek.~
1067 V | vagy el voltak helyezve a dombokra, szélrül volt helyezve az
1068 V | melyek közül legmagasabb dombra feszítve tűnt ki a padisah
1069 I | magához.~– Khair evetlesszin domusz! (Ne siess, disznó!) Gyere
1070 III | padisah nagy kedvelője a drágaköveknek; öltözetének minden darabja
1071 IV | köríték, gyémántos kapcsokkal, drágaköves turbánjába magas kócsagforgó
1072 V | Musztafa szultánnak, ki a drinápolyi háreméből nem akart kijönni
1073 XI(2) | zsidó, tatár, arab, szíriai, drúz, kurd és turkomán.~
1074 V | lovasság, a tatárok s a horáni drúzok; középett illeté a hely
1075 XII | e vérig sértő szavakra. Dühödten ugrott fel helyéről a villogó
1076 V | vágtatott el csauszaival a dühöngő Patrona elől, s midőn jó
1077 VI | felszínre juttatja.~Ordítva, dühöngve követék Halilt mindenütt,
1078 VIII | hogy semmi vadállat sem dühös, ha egyszer jóllakott.~A
1079 IV | Ekkor a szultána asszeki dühre gerjedett ellene, s azt
1080 V | utcáról utcára a zászlós dülbendárt, ki trombitaszó mellett
1081 IV | szépen tartózkodva belépett, dugdosva kezeit a kaftánja keblébe,
1082 I | fekvéshez szokva, s lopva alája dugta a szőnyegnek levetett kaftánját.~
1083 I | mesteremberektől mézes lepényt, dulcsászt, pisztáciákat, édes paprikákat
1084 XI | világokat emelő gondolatok dúltak Patrona lelkében, melyek
1085 III | határainkon körös-körül, a Ton (Duna) partjáról, mint a Prut
1086 III | Halil nem engedi semmi durva munkát végezni, inkább maga
1087 VII | gyűjtse össze a szerájt őrző dzsebedzsiket, csauszokat és bosztandzsikat,
1088 XII | a szerájban lakó tízezer dzsebedzsit, bosztandzsit és baltadzsit,
1089 IV | Tavaly történt, hogy a lázadó Dzsefir kán, kit még a külső országokon
1090 III | legalázatosabb rabszolgálódnak Dzsemahir 12. (jún. 15.) hajnalán,
1091 XI | köveket az ördög ellen a Dzsemret völgyében, ha ezen kérdésre
1092 XI | helyett annak ellenségét, a Dzsihánnak nevezett Rakovicza Richardot
1093 VIII | tevebőrön, miként egykor Dzsingisz kán, a zendülők vezére,
1094 III | a nagyvezér kísérői, és dzsiridhajításban gyönyörködteték a bámuló
1095 IV | Ali Kermesz.~– Hallgass eb! Egy óra múlva függsz kapud
1096 VII | nedves melegágy támadt, s ebbe ültette el a kapudán basa
1097 XI | Megrendeltem, hogy hozzák utánam ebédemet, kávét és dohányt majd adsz
1098 VII | Nyissátok ki boltjaitokat, ebek! – ordítá Abdi a csoportozó
1099 VI | szenvedélyek miatt, mint a dühödt ebeket, elzártak a világtól, hogy
1100 II | leányt, s ijedten rebegé:~– Ébredj fel, nem bántalak, nem bántalak.~
1101 IX | termeiben, csak a szerelem van ébren. Mahmud önmagát és országát
1102 VIII | becstelen nők börtönében. Miért ébresztgeti úgy a gyűlöletet?~A nő iszonyodva
1103 IX | vesztett országáról és vesztett édenéről gondolkozik…~*~Másnap korán
1104 VII | beszélsz, mintha amaz öntöző edénnyel ott elolthatnád a meggyulladt
1105 II | Halil, s a szerte heverő edények eltakarításához fogott,
1106 V | szultán, magához ölelve az édes-kedves termetet, s ajkait lezárta
1107 XII | képes volna megölni tulajdon édesapját,5 aki sem meg nem ijed,
1108 II | ajkak nemcsak pirosak, de édesek is, s hogy e kebel nemcsak
1109 II | magához szorítá, hosszan, édesen, a leány halkan rebegé magában:~–
1110 II | összeült szomszédjaival efelett beszélgetni, s elmondta
1111 III | emírek, defterdárok, reisz effendik, muderriszek és sejkek nagy
1112 VIII | mondá a kizlár aga a reisz effendinek, s azzal visszabocsátá őt
1113 VIII | kinevezést, melyben őt reisz effendivé emeli.~Hail Patronán most
1114 XI | Kazajek-naibja (helytartó) és hodzsa efterdár (palotai írnok), miután
1115 X | körül, szemeikben minden égalj napjai, csillagai ragyognak;
1116 IV | szép regéket, miket amaz égből aláhozott huri zengedező
1117 IX | bölcs reisz effendi –, egy egérfogóba akarnak bennünket becsalni
1118 XII | nevezni fognak szicsiánnak (egérnek)…~Ha soha előre ki nem lett
1119 V | s hallatlanná teszi az egészet.~Ezalatt egy csoport lovas
1120 V | egész éjjel az új bajtárs egészségeért; valamennyi régi bajtárssal,
1121 II | mind megvannak, lehelete egészséges, bőre tiszta, haja sűrű,
1122 XI | pálmák koronái emelik az eget. Az apák fiaiknak ujjal
1123 IX | még tárogatóikat, miért égetik őrtüzeiket? Mire várnak
1124 XII | Hadd keressenek, mint az égről leesett csillagot; nem jó
1125 VIII | a temetőben szerteszét égtek az őrtüzek.~– Miért nem
1126 VIII | reggeli imára.~Az ulemák egybe voltak gyűlve mind, kiket
1127 III | a főmufti végrehajtá az egybekelést, melyen a vőlegényt a kiaja,
1128 III | érdemeid szaporodása sietteti egybekelésüket. A szultána asszekinak esküvel
1129 I | vendégeskedjék.~Nem volt ugyan egyebe, mint egypár apró hala és
1130 I | Sztambulban alig beszélnek egyébről, mint az ő győzelmeiről,
1131 II | kínálta megható szóval, hogy egyék. Az odaliszk szót fogadott.
1132 IV | üdvözöld őket, s azután egyél és igyál velünk.~Musszli
1133 I | átlépni, néhol a háztetők is egyenlőek, másutt a pincék is egymásba
1134 V | Sztambulban, hogy ezért az egyért olyan zajt csináltok?~–
1135 VII | Ha még Abdullah basával egyesülni lehet, minden meg van nyerve,
1136 I | legtitkosabb, ravaszabb egyetértésben szoktak élni, minden ház
1137 V | sereg, készek vagyunk egytül egyig elhullani egy intésükre
1138 VII | trombitált hosszú tárogatóval, egyikével ezen mérföldekre hallatszó,
1139 VII | neveiket sorra számlálta, egyikre sem tekintett a megnevezettek
1140 XII | elvégezhetjük ez ügyet, s egyikünk megszabadul azon gondtól,
1141 I | földje, Törökország, Arábia, Egyiptom és a berber ország a szunna
1142 IX | is kívánják talán? Vagy egyitek sem mer odamenni, hogy velök
1143 II | mondjon neki? A leány szomorú, egykedvű volt, de nem sírt, mint
1144 II | gazdánál szolgáljanak, kik egykedvűen hallják a kikiáltó szavát,
1145 V | Gyomlálni. Ti ketten egymáshoz kötözve követni fogtok engem.~–
1146 III | szomorkodásra, s nem jó azokat egymással összetéveszteni. Semmi ok
1147 X | lovas odaliszkok ellen, egypárt lerántottak paripájáról,
1148 V | jancsár sereg, készek vagyunk egytül egyig elhullani egy intésükre
1149 XII | eltávolítsa őt a fővárosból, s egyúttal nagyravágyását is kielégítse.
1150 VII | népnek? – kérdé a padisah.~– Ehetnék és ihatnék.~– De vért ihatnék –
1151 IV | mint aki három nap óta éhezik, el volt ragadtatva Musszli
1152 IV | szerájba, mielőtt férjével egy éjet töltött volna. Mert én vagyok
1153 IV | tőle, elmélázni, órákig, éjfélekig, a késő hajnalig; homlokát
1154 IV | akárhányszor lehete hallani éjféli sikoltásokat a szeráj titkos
1155 IX | kívántak neki üdvöt.~Késő éjfélig tartott a hódolók hosszú
1156 II | parancsára keblére omlik, s éjhaja sátorával eltakarja, és
1157 VI | elraboltak tőlem menyasszony éjjelén, s kit itt kell most megtalálnom
1158 IV | ajánlkozott Halil vendégének éjszakai szállásadásra. Patrona azonfelül
1159 V | csak egy óráig, csak egy éjszakáig, csak egy álomig még. Azután
1160 IV | látta Halilt holdvilágos éjszakákon a háztetőre fellopózni,
1161 VIII | vannak már, mint a múlt éjszakán, s Szkutari felé egy őrtűz
1162 XI | baltadzsi ki hagyta menekülni az éjszaki császárt, a fehér bajuszt (
1163 III | csapása egy másik országot ejt el; csak egy intése kell
1164 V | napra pontosan megszoká.~Az éjt nem tölté háremében, hanem
1165 XII | legfájdalmasabb sebeket fog ejteni egykor Mahomed népein, melynek
1166 III | valamely bűbájos varázsoló szót ejtve ki ajkain, melytől őrizzen
1167 IX | kövesd néped hívását az Ejub-mecsethez, ahol ősi szokás szerint
1168 III | mellett, alig néhány hete az Ejul külváros az egész part mentében,
1169 VIII | nyúlni, elhagyni tűzhelyét, ekéjét, és sietni Allah és az ő
1170 XI | olyan mozdulatokkal kísérte ékesenszólását, hogy a nagyvezér jónak
1171 IV | pompa, virágok és szőnyegek ékesíték a roppant termet, melynek
1172 II | Még egy szót sem szólt ekkorig, csak mikor elvégezte az
1173 V | hajakkal, megtépett ruhában, ékszer nélkül, hímzetek nélkül,
1174 XI | énelőttem a próféta, az El-Asször ima idejétől kezdve a meghereb (
1175 XI | hattyúkarjával nyakába kúszik fel. El-elszenderül, de a hő szívdobogás, mely
1176 IV | hallgassatok rám. A padisah eladatván a leányt a bazáron, rábízá
1177 XI | ország egy részét, s pénzért eladjátok azt újra. Jöjjenek ismeretlen
1178 IV | csak tetteté magát, midőn elájult, és a berber basi visszavitte
1179 IV | elől. Hiába. A leány ismét elalélt az első érintésnél, s mintha
1180 VIII | bosztandzsival az utcákat elálló sűrű néptömeg között utat
1181 I | összedugva keblén, csendesen elaludt a prófétában.~Másnap reggel,
1182 XII | kám, Kaplan Giráj.~Ez volt elárulója.~Ő tudósítá a nagyvezért
1183 XII | talpig. Tudta már, hogy elárultatott. Éppen az által árultatott
1184 II | kimustrált rabszolgákat szokták elárverezni. Naponkint látott Halil
1185 IX | melyen áll, a pokol van elásva, s csak egy akkora szikra
1186 VII | kígyók és deneveérek és a ti elátkozott lelkeitek, kutyák!~És senki
1187 IV | Allahra mondom! – kiálta az elbeszélésnél Halil, öklével az asztalra
1188 IV | saját történetét akarja elbeszélni, mert hiszen ő kapta e nevet
1189 IV | hiányzott a szerájból. Azok mind elbízott rabnők voltak, kik örömüket
1190 IX | Halil.~A két vezető itt elbocsátá karjait, és Halil egyedül
1191 VIII | látni; elégelje meg, ha elbocsáttatnak s száműzetnek, ők bizonyára
1192 I | fejére, hogy annak arcát elborította a vér.~Peliván elordítá
1193 IX | igazgyöngyesővel látszott elborítva lenni; akármerre fordult,
1194 VIII | rozmarinbokor alá.~Azután elbúcsúzék Gül-Bejázétól, a nép küldöttei
1195 VI | lakába sietett, újra meg újra elbúcsúzni odaliszkjaitól, s a kiaja
1196 XI | vezéreknek ne legyen hová elbújniok, virágokat ültetni és buja
1197 VIII | házából, melynek padlásán elbújt. Halil most íratta számára
1198 IV | megszólalt Halil, tompa, mély, elbúsult hangon.~– Bocsásd el nőmet,
1199 VII | tárgyról, Abdi? Mint gondolod elcsendesíthetni e zajt?~– Nagyon egyszerű
1200 X | odatekintének mind, s azután babonás elcsendesüléssel suttogák, rögtön elcsillapuló
1201 VIII | sóhajta fel a kapudán. – Hogy elcsendesülnének mindjárt!~Amint a kizlár
1202 X | elcsendesüléssel suttogák, rögtön elcsillapuló morajjal:~– Ahmed, Ahmed!~
1203 XII | maga fölött.~Harmadnapra elcsöndesült minden.~Egy új név állt
1204 XII | meghajtá magát előtte.~– Szavad eldöntő legyen. A padisah azt rendelé,
1205 IV | fülelt a nagyvezér által eldugott kincsek emlegetésére.~–
1206 IV | melyet a palota eresze alá eldugva tart, és azokat neki ígérte,
1207 VIII | fogják látni, van-e még éle Mohammed kardjának? Tűzzétek
1208 XI | úgy megrontják, mint az elébbit; és amíg e paloták állnak
1209 I | vendége számára piláfot (török eledel, rizs juhhússal főve), hozott
1210 III | gyümölccsel megrakva, egy elefánt arannyal, drágakövekkel
1211 III | bőre fehérebb, mint az elefántcsont, és simább, mint a bársony.
1212 III | volt felállítva, melyet elefántok húztak nagy kerekeken, és
1213 I | szegény – aligha kelt föl ily elégedetten szörbettel és cukros gyümölcsökkel
1214 VIII | senkit sem találtak ott. Nem elégedtek meg egy látással, meg akartak
1215 VIII | a porban heverni látni; elégelje meg, ha elbocsáttatnak s
1216 XI | amíg tökéletesen ki nincs elégítve. Lett volna ugyan módja
1217 I | estebédre bevásált hal és hagyma elégséges lesz-e két ember számára,
1218 IX | kardot is felém fordulva elégszer, s nem került még ki az
1219 IV | s leült Janaki mellé az eléhozott vánkosokra, és lakmározott
1220 XII | könyveibe, mint amelyek eleitől fogva meg vannak azokban
1221 XII | ásták a vermet, melybe őt elejtsék.~A szultán, ki nem tűrheté
1222 VI | pergamenre írott levelet hoztak eléjük, melyet a középmecsetbe
1223 XII | mi vagyunk elég erősek őt elemészteni? Az alkalom kínálkozó. A
1224 XI | fogunk lépni, melynek beretva élén minden igazhívő átfut a
1225 I | janicsár őrsereg sokkal élénkebben érezteti harcias erényét
1226 III | ametiszttal, miknek jácintszínéből élénken ragyognak elő a topázból
1227 V | A tábor~Minő zaj, minő élénkség ez Sztambul utcáin? A nép
1228 XII | szellő rájok fuvall, és elenyésznek.~De nagyobb öröm, de magasabb
1229 IX | És most állj hadsereged élére – szólt Halil –, s kövesd
1230 IV | hagyja vágni kezét, mint őt eleressze. Janaki roppant kincseket,
1231 IV | felé csap, s mielőtt azok elérhetnék a partot, mindnyáját elfogja,
1232 VI | bosszúsan megrázva fejét.~Többen elérték a kérdést, s felkiáltának
1233 XII | Most mutassuk meg mi, hogy elértettük, és rontsuk le azt!~E szavakkal
1234 I | hadd próbálom meg rajta, éles-e.~Az ember rögtön félholt
1235 III | hajóra szállani; pénz és eleség ezerötszáz teve hátán előre
1236 VI | négyezer lovast és hatszáz, eleséggel terhelt tevét a perzsák
1237 XII | az országban.~Janaki is elesett. Le hagyta vágni fejét anélkül,
1238 VI | kiáltásaikat, látjuk zászlóinkat elesni, ellenség kezébe jutni,
1239 XIII | senkinek, mert az könnyen Halil életébe kerülhetne.~Szegény Halil!
1240 XI | müzülmán, ki nem tanult egyebet életében, mint Isten dicséretét?
1241 VIII | napot, melyet Allah még életemhez adott, íme, vegyétek el.~
1242 XI | mint hogy egész őszintén eléterjeszté a szultánnak Halil Patrona
1243 XII | elmúlt minden kedve az élethez; mintha azt érezné, hogy
1244 IX | a basáknak osztogatott élethosszig tartó bérbeadás ez, amiből
1245 VIII | ki meghatározza az emberi életnek végét.~Ahmed szultán ott
1246 VIII | uram, nehogy reggelre kelve életüket követeljék tőled.~– Várjatok
1247 II | arca a fehér rózsa gyöngéd elevenségét, szép keble ismét szállt,
1248 V | mint a szegény, elhagyott, elfeledett Aldzsalisz.~Egész sor ágyúk
1249 III | ha őt mosolyogni látja, elfeledi Sztambult és a hadsereget
1250 IX | Mahmud önmagát és országát elfeledő gyönyörben szorítja keblére
1251 IX | csókjaira, hogy aggodalmait elfelejtessék.~…Minden alszik már a boldogság
1252 XI | most elhallgatott, mert elfelejtette a többi kívánatokat.~– Van
1253 I | állt az egész, de abban elfértek sokan, volt benne tűzhely
1254 XII | nem tudhattak semmit, s elfogadák a kinevezést. Ezáltal lemondtak
1255 I | címezve van, hogy a pénzt elfogadja.~– Ki nem jövök addig a
1256 XI | nagyvezér elé. Ha vonakodik azt elfogadni, írjatok helyette is mást
1257 IV | sorsodon javítottál vele. Elfogadsz-e ismét egy napra vendégednek?~–
1258 VI | akarnak maradni. Hasszán elfogatott néhányat, akik keze ügyébe
1259 VI | Társainkat, azért mert zúgtak, elfogattad. Most ordítást hallasz zúgás
1260 IV | elérhetnék a partot, mindnyáját elfogja, és rabul magával viszi.~
1261 III | Nuumán Küprilizáde vezérlett, elfoglalák Perzsiától Kermandzsahánt,
1262 I | szembejövőket, széltiben elfoglalva az utcát a vállaikra tett
1263 VI | terhelt tevét a perzsák elfogtak, a vezér maga Erivánba futott,
1264 V | ki mondá neked, hogy én elfordítám tőled arcomat?~– Óh, Ahmed,
1265 XI | kapni, s megállítani azt, és elfordítani másfelé, hogy ami a nap
1266 IV | mondhatott szerető atyjának; elgondolá, midőn a rabló vitorlája
1267 I | Peliván bor- és vereségtől elgyalázva ott aludt el az utcán. Patrona
1268 V | gyönyörvággyá fajult, s elgyöngíté szívét.~A kizlár aga szavára
1269 XII(1)| kényszeríttessenek vallásuknak elhagyására, és közönséges isteni szolgálatjukban
1270 V | órában, melyben te a szerájt elhagyod, beveszi a mérget, melyet
1271 I | ma azután isten hírével elhagyom házadat, és tovább megyek.~
1272 VII | Musszli.~A kapudán ezzel elhagyta az Etmeidánt. Látta, mint
1273 III | világ leghatalmasabb ura elhajít, azt senki fel ne merje
1274 II | virágot, melyet a szultán elhajított, hogy azt megszagolja.~A
1275 X | házak ablakain, melyek előtt elhaladnak, ha nem rejté-e magát oda
1276 IV | Mária…” És íme, azonnal elhalaványult a leány, szemei lezáródtak,
1277 I | megtanítalak, hogy kell elhallgatni!~– Ereszd el vendégemet
1278 IV | nem lehet?~– Mert inkább elhálnék abban a veremben, melybe
1279 IV | vérforgás szívében, lerogyott, elhalt, és föl nem ébredett semmi
1280 IX | Mahmudét.~Az utósó ágyúszó elhangzása tudatá, hogy a szultán az
1281 VI | a lármatülkök recsegése elhangzott, hallható volt a szatócs
1282 VIII | ajándék van.~Veszi az elsőt és elhárítja róla a virágokat. Egy véres
1283 V | kétségbeesés. A szultán elhatározá, hogy menni fog. Egy percig
1284 XII | volt szabad élni többé.~Elhatározák, hogy a nagyvezérnél tartott
1285 V | hogy el ne mulaszd, mielőtt elhatározod magadat, tanácsot kérni
1286 VII | a kiaja bég tanácslatára elhatározók, miszerint a próféta zászlajával
1287 VIII | kapudán, övék vagyok, s azzal elhatározott bátor tekintettel lépett
1288 V | tette a rikiabdár térdén, s elhatározottan mondá:~– Holnap megyünk.~
1289 X | szegődnek hozzájok, s utoljára elhatározzák, hogy tisztelet okáért egész
1290 X | hogy viruló ifjúságában elhervadjon; ki ha rálehel valakire,
1291 V | tél messze van, mely téged elhervaszt.~– Óh, Ahmed, mikor valakinek
1292 XII | ember, mint te, Halil, nem élhet sokáig; én pedig nem akarok
1293 XIII | Az nem tudott olvasni, és elhitte.~Egy óra múlva nagy örvendve
1294 I | termett férfi, meglehetősen elhízott arccal, melyen e percben
1295 IX | turbánokkal.~De mindannyi fényét elhomályosítá a ragyogvány, mely az új
1296 XII | s egy postagalamb párját elhozá onnan magával, hogy ha a
1297 II | a gazdag derbendi kalmár elhozza a szépség tündéreit a kéjnek,
1298 VII | növényélesztő, hogy ahol elhull a sivatagban, a sívó homok
1299 V | készek vagyunk egytül egyig elhullani egy intésükre a csatamezőn,
1300 II | rossz szellemek) által elhullatott rútság, mit a müzülmánok
1301 III | mintha a négyszáz év alatt elhullott ozmán hősök mind egyszerre
1302 VII | képviselhették, akik ott elhullottak.~A Morea volt a legszínváltozatosabb.
1303 I | nagyobb bolond, mert most meg elindult felkeresni azt az embert,
1304 XIII | vendég. Évekig, hosszú évekig eljár az hozzá minden este.~S
1305 XI | Gyaur” (hitlen), midőn eljön az Aldallaja (Antikrisztus),
1306 VIII | szeresselek ezután is. Bár eljönnél velem Anatoliba, ahol senki
1307 VII | Takarodjatok haza, ahonnan eljöttetek, mert akit egy óra múlva
1308 XI | végromlása van megjósolva. Eljövendő az év, a nap, melyen nem
1309 VIII | Halil, hogy könnyebben eljuthasson a mecsetig, s ne legyen
1310 X | ha itt-ott egy eunuchot elkaphattak, annak egy perc alatt mártírhalála
1311 II | csukva, az ajak zárva és elkékülve. Holt, holt, halott!…~Halil
1312 VIII | míg a kizlár aga jön, és elkéri tőlem az ország pecsétjét,
1313 VI | szétfutottak már, csak egy-egy elkésett alak rohan még ki a börtönből
1314 VI | szultán vonakodása miatt elkéstünk volna, s azóta Hamadán,
1315 III | csókolásra, s midőn a berber basi elkészíti alája a vánkost, megveregeti
1316 XIII | harmadszor is elolvasta, elkezd mosolyogni, és azt suttogja
1317 XI | a mehráb4 felé fordítva, elkezde imádkozni.~De hiába küldte
1318 IV | összecsapá a kezeit, és elkezdett csodálkozni, mindjárt gondolva,
1319 X | börtönbe zárva, körülfogják, elkezdik ruháit, lábait csókolni,
1320 XII | meg.~Gül-Bejáze könnyei elkezdtek ölében tartott gyermekére
1321 IX | Halil csakugyan nem tréfál, elkísérték őt egész a szerájig, oda
1322 IV | néhány serleg tiltott nedv elköltésére, melyre az érdemes jancsár
1323 IV | kereslek, mert azt a pénzt mind elköltöttem.~– Örülök ezt hallani tőled,
1324 X | gyalázatot, melyet rajta elkövettek.~Mahmud csak mosolygott
1325 XI | azon bűnök még nincsenek elkövetve, melyek megrontják az ozman
1326 V | próféta zászlójának kitűzését, elközelgett a várt, az ígért nap, s
1327 V | meghaljon.~A szultán nagyon elkomorodott.~– Miért búsítasz engem
1328 XII | neje mellé és monda:~– Én elküldelek tégedet félreeső, rejtett
1329 IV | hogy valamennyi feje fölött ellásson, amidőn valaki, aki egészen
1330 I | veszedelmet, mely nélkül ellehet”.~Már a takarodót is elverték
1331 VII | utcákról és háztetőkről.~Ellenállás nélkül nyargalt be a városba.
1332 III | járult Ahmed elé, mely örökké ellenállhatatlan volt reá nézve, s nem engedé
1333 X | leverték, földre gázolták az ellenállókat, s egy pillanat alatt a
1334 XII | viselete megnémítá, lefegyverzé elleneit.~A nagyvezér és a kám bámulva
1335 XII | eloszlásával egyedül maradtak Halil ellenfelei a nagyvezérnél. Kaplan Giráj
1336 I | kiejté kezéből, megragadá ellenfelét rettentő karjaival, s feldobta
1337 VII | Mint szerette volna, ha ellenkező szél még egypár napig visszatartóztatná
1338 VII | nyitva tartsák, mert aki ellenkezőleg cselekszik, annak boltja
1339 XII | vágni fejét anélkül, hogy ellenmondott volna.~De Pelivánt és Kabakulakot
1340 III | padisah. A virág nem tud ellenni nap nélkül, a virágok legszebb,
1341 IX | leereszkedő pók is mérges, halálos ellenséged.~– Megölhetnek! – kiálta
1342 XI | bársonyban jár az ozman nép, ellenségeinek csúfja lett belőle. A palotákban
1343 XII | lesznek, ha megtagadjuk, ellenségeink. A tatár, a cserkesz, a
1344 XII | tudom, hogy amióta a díván ellenségeivel tanácskozik és szövetkezik,
1345 V | Hallod-e, Peliván. Te énnekem ellenségem vagy, jól tudom; légy is
1346 XII | De az teelőtted mind nem ellenséges dolog, te meg vagy elégedve
1347 XI | Maurocordato helyett annak ellenségét, a Dzsihánnak nevezett Rakovicza
1348 VII | Jobb is szeretném, ha gyaur ellenséggel csatázva estél volna el,
1349 XII | várjuk el, amíg mindezekből ellenségünk számára lesz védbástya,
1350 IX | ércből volna öntve, kiáltó ellentét ennyi reszkető pompa, ennyi
1351 XII | nézve, akkor Kaplan Giráj ellenvetéseket teend, mire Halil tűzbe
1352 XI | valamennyit helybehagyta. Még csak ellenvetést sem tett reájok.~Legutoljára
1353 I | egészen fel volt bőszülve az ellenzés miatt.~– Te féreg, te pokrócon
1354 I | valakit, aki ugyanannyi pénzét ellopta.~A nagy csavargásban egyszer
1355 XII | hogy e jóslat messze-messze elmaradjon? Hisz e jóslat csak azt
1356 VII | Tinektek nem szabad éntőlem elmaradnotok. Velem fog jönni a nagyvezér,
1357 V | hercegnek, ki őt ölébe vette. – Elmegy a táborba. Ha még csak egy
1358 XI | hallani, amit mondok, majd elmegyek a szultánhoz, s elmondom
1359 XIII | csendes őrület fogta el a nő elméjét, egy neme a hallgatag monomániának,
1360 IV | kétlépésnyire leülve tőle, elmélázni, órákig, éjfélekig, a késő
1361 XI | Sztambulra lelátni, s ottan elmélkedni kezdék.~És íme, megjelent
1362 I | Begtas fiaival kiköss? Elmenj utadra, míg egy darabban
1363 I | Amaz engedi őt maga mellett elmenni, magát a falhoz vonva, s
1364 V | engedék meg, hogy fanatikus elmerevedésben soraik között előre-hátra
1365 XI | ültetni és buja gyönyörökbe elmerülni, midőn éppen táborba kellene
1366 III | tirnakdzsi basi, aki körmeit elmetéli. Mindezek a legnagyobb hódolat-
1367 XI | mit használand akkor elmondanod, ősz Vunli, és ti, többiek,
1368 III | jegyezzen fel mindent, amit elmondasz, örök emlékezetre.~A berber
1369 III | esküt tőnek, visszafelé elmondják azt, s azt hiszik, hogy
1370 XI | regélni?~– Úgy van. Ebből.~– Elmondod majd, amit mostan is olvastál?~–
1371 XI | Alkorán első fejezetét) elmondtam, felmenék az Ujuk Kúlé tornyába,
1372 V | azt magával a kiajához, s elmondván a küldött izeneteket, megmutatá
1373 IV | egyszer a szép szőke leány elmulasztá szemeit lesütni a szultána
1374 XII(7)| nevezetesebb szertartásnál elmúlhatatlan.~
1375 XII | csókolják; mind a ketten újra élnek benne.~Majd az ősz Janaki
1376 VII | Abdi –, dicső megjelenésed elnémítandja a zajt. Tűzesd ki a próféta
1377 V | szerájba is lehallanak-e?~– Elnémítja azokat ott a dal.~– Vezess
1378 VI | megszólalt. Mennydörgő szavára elnémult a zaj.~És most éppen a jancsár
1379 VII | városok és csatahelyekről volt elnevezve. Ekkor azonban a kapudán
1380 II | hölgy szívében”.~Sokáig elnézte szép rabnőjét gyönyörködve,
1381 X | nem használt az. Szavait elnyelé a vad bacchánsnők rikoltozása,
1382 XII | el, hogy megnőjön, hogy elnyeljen bennünket, amidőn most még
1383 VII | bámulva tekinte rá. A kiaja előadása szerint ennek már ezer darabra
1384 XI | hogy ennyi követeléssel előállni egyszerre nagyon kockáztatott
1385 XII | beglerbégjévé.~S azzal két dülbendár előállt a beiktatási fényes kaftánnyal.~
1386 II | ajkai újra visszanyerték az előbbi pírt, szemei a bűbájos ragyogást,
1387 X | vagy – felelt a bajadér.~– Előbbvaló, mint én? – szólt Aldzsalisz
1388 III | basi jelenté, hogy a szeráj előcsarnokaiban térdhajtva várakozik a szultán
1389 III | ragyogó pompával, aminőt még elődei nem ismertek. Aldzsalisz
1390 V | évvel elébb izent a sereg elődének, Musztafa szultánnak, ki
1391 V | azt az ő lábai alatt, mely elődét megdönté.~– Mashallah! Isten
1392 IX | utódáért, ami megtörtént érte elődével.~Mahmud szultán előtt pedig
1393 XII | az egy országra nézve, ha elöljárói tudatlanok. Én a jóakaratot
1394 III | egész édes vizek völgyét elöntötte, s a fölállított ágyúkat
1395 V | elvitte a szerájba, és ott előhívatva a kizlár agát, kezébe adta
1396 VI | tele a tér, a kaszárnyából előhozták a kulkiaja üstjét, s azt
1397 III | a borotválkozás rendesen előidéz.~– Ha érdemesítesz arra,
1398 VIII | levágatta, mind oly félelmes előjelek voltak a jelenlevőkre.~Elhadzs
1399 VI | az ártatlan Gül-Bejáze előjönni? Milyen soká marad. Mind
1400 IX | Elhadzs Besir kíséretében előjött Mahmud herceg, II. Musztafa
1401 V | virágom, hervadj el, múlj el előlem. Halj meg, ha tudsz; legalább
1402 XII | jancsárok mind, és egy közülök előlépve, monda:~– Halilnak igaza
1403 XII | magyarázni, hogy siessen azt eloltani; ha azt hallanátok, hogy
1404 VII | amaz öntöző edénnyel ott elolthatnád a meggyulladt várost. Ám
1405 I | ha feltöröd a levelet és elolvasod, ekkor megtudod, hogy mi
1406 XIII | elolvassa; s midőn harmadszor is elolvasta, elkezd mosolyogni, és azt
1407 I | kiálta fel a levelet elolvasva Halil. – Csak nem fog nekem
1408 V | elmerevedésben soraik között előre-hátra ődöngjön.~Az egész sereg
1409 XII | kaftányokat!~E szóra egyszerre előrohan a mellékteremből Peliván
1410 VII | tibeti dalai láma kertjéből elorzott kincs ez: hófehér, egy vonás
1411 XII | sértsék egymást.~A tanács eloszlásával egyedül maradtak Halil ellenfelei
1412 IV | kettőt kell megígérned: először, hogy semmiféle ravaszságot
1413 III | történését engedni. Egyszerre előtámad az elveszettnek hitt Tamasip
1414 IX | napjain lehet látni, már az előterem, melyet gyékények termének
1415 VIII | vezérekkel találkozott azon szoba előteremében, melyben a próféta köpenye
1416 I | Halil Patrona, a zsibárus előttetek, országok, világok urai!”~
1417 V | kövessen, midőn a zászlók előttünk lobognak?~– Nekem parancsom
1418 I | velem, muszafir (vendég), előveszem a másik szőnyegemet és másik
1419 I | valót a kútról, s azután elővevé a gyékényszatyort, s kirakva
1420 VIII | halkan a szultán, kis kését elővonva övéből s hegyével körülszurkálva
1421 XII | a török földön, miért ne előzzük meg mi őt, miért várjuk
1422 XII | egyedül Janaki még. A többi elpártolt, vagy meghalt. Most őt hozták
1423 V | beszéde, s a tegnap és ma elpazarlott pénz, melyet Janakitól kapott,
1424 XI | serifek.~Csupán a kiöszkök elpusztítása módjára nézve jegyzé meg
1425 IV | békességes ország közepében elrablá mind a lányokat, s oly titokban
1426 IV | magammal, s mindig félek, hogy elrabolják tőlem. A bazár előtt vár
1427 VI | müzülmánok, ez az én nőm. Kit elraboltak tőlem menyasszony éjjelén,
1428 I | marháimat vették volna el, de elrabolták egyetlen leányomat, aki
1429 XI | dicsőséget a magad számára elragadni, engedj másnak is valamit.
1430 III | s a fölállított ágyúkat elragadta, s íme, nézzed: legújabban
1431 IV | kik örömüket nem bírták elrejteni a szultán kegyei felett,
1432 X | rimánkodék, hogy engedjék őt elrejtőzni, elvegyülni, ismeretlenül,
1433 VIII | megtanítalak benneteket én, majd elrendezem én a selyemzsinórt. Éljen
1434 IX | bízta, hogy dicsősége álmait elringassák, és csókjaira, hogy aggodalmait
1435 XI | hanem amint itt e földön elronták birodalmát, ott az égben
1436 XI | Patrona három nap alatt elrontatott, hogy amint egy az Isten,
1437 IV | értetek fognak jőni.~Ezzel elrúgta magától Janakit, s odalépett
1438 V | szeptember) Rebiulevvel elsejére, arról ismét tíz nappal
1439 VIII | egyszerű házban lakni.~Halil elsimítja neje homlokáról az omlatag
1440 I | lámpákat kivéve, tökéletesen elsötétül az egész roppant város.~
1441 I | a kiöszkök, a bezesztán elsötétülnek, a rumili hisszár és anatoli
1442 XI | Még egyszer széttekinte az elsötétült városon, s nagyon elszomorodék
1443 XI | félholdjain, végre egészen elsötétültek azok, a müezzim kiáltása
1444 XII | vannak a rabszolgák; az elsők lettek az utolsók. Örülj
1445 VIII | becsesebb ajándék van.~Veszi az elsőt és elhárítja róla a virágokat.
1446 IX | Légy dicső és hatalmas, míg élsz, áldott és magasztalt, ha
1447 VIII | egyfelől, másfelől ismét annyi elszéledt, délután egy sem maradt
1448 IV | majd mi addig leányommal elszökünk Tenedoszba, s ott várjuk
1449 IX | átka! – súgá körös-körül az elszörnyedt népség.2~
1450 VII | segíteni fog.~A vezérek mind elszörnyedtek. Ki merné azt tenni?~– Én
1451 XI | elsötétült városon, s nagyon elszomorodék rajta, hogy egy félholdat
1452 XI | az a Takimi Vekai, mert elszomorodik rajta, s a mahomedán nő
1453 V | izenetét.~Lelke mélyéig elszomorodott, midőn azt megérté. Ő oly
1454 V | világok világa?~A szultána eltakará arcát kezeivel.~– Szeret-e
1455 II | a szerte heverő edények eltakarításához fogott, s csak néhány perc
1456 VIII | a földre Ahmed, s azután eltakarta arcát.~– Ne kérj többet.
1457 IV | amidőn sarkig omló hajától eltakarva ottan előtte állt, meghagyá,
1458 XIII | de amint a nap lemegy, eltávolít magától mindenkit, kerül
1459 XII | tudtával történt Gül-Bejáze eltávolítása a városból. Ő maga rendezte
1460 XII | hivatalt ád neki, mely által eltávolítsa őt a fővárosból, s egyúttal
1461 XII(1)| szabadság-levelemet megrontja, eltávozik Istentől és az apostolok
1462 IV | két álló nap azután, hogy eltávoztál, vissza akartam adni ötezer
1463 II | beszélne a leány, mondaná el élte történetét, szomorúságának
1464 XI | levegő is, melyben amazok éltek. Egy idő óta Sztambulban
1465 XII | mert nem féltem nyomorú éltemet, s másvilágon várom jutalmamat.
1466 XI | testeinket lelkeinktől, s eltemetnek bennünket, fejünkhöz ültetve
1467 VIII | virágkosarakat látsz.~– Engedd őket eltemetni, Halil. Ne akard, hogy féljek
1468 VIII | minthogy ő kívánta úgy, eltemetteté a három főt a palota kertjében,
1469 VIII | Halil Patrona, akit Allah éltessen soká.~– Te is oly ismerősnek
1470 VIII | diadalkiáltások, melyek Halilt éltetik, ki Sztambulnak s az ozmán
1471 I | tudott mondani a pusztában eltévedt utazókról, kik epedve sóvárogtak
1472 XI | Aldallaja (Antikrisztus), s eltörli az ozmánok népét; midőn
1473 I | a pincéken keresztül úgy eltűnhessen, hogy senki észre ne vegye.~
1474 I | érctükörré válik, a nap eltűnik, s a sötétkék égtől ércragyogványt
1475 VI | a Bajazid-mecset előtt, élükön Halil Patrona.~Mindnyája
1476 XII | hízelegni.~Egész napokat elült az ozmán történetírók könyveit
1477 VII | s hóval takargatá be az elültetett tulipánokat, s ha az olvadt,
1478 VI | melyeket saját kezeivel akart elültetni. A reisz effendi az édes
1479 II | tudták ők, mit tesz az: egy elutasított odaliszkot a szultán háreméből
1480 III | fejedelmét, Tamasip sahot elűzze fővárosából. – A fejedelem
1481 III | azokat, a tirnakdzsi basi elvagdalá körmeit, a dülbendár felköté
1482 I | el nem bocsátasz rögtön, elvagdalom kezedet, lábadat, orrodat
1483 II | haszon; s azért, ha valaki elvágta a torkát késsel, tehát sohase
1484 VII | gondolá magában a kiaja, és elvágtatott. A kapudán pedig lovagolt
1485 IX | látszottak hányni, hogy elvakult, aki ránézett, mielőtt orcáját
1486 XII | szólt Halil. – Bohó vagy. Az elválás rövid, csak az óhajtás hosszú.
1487 XI | Azráel angyal csendesen elválasztja testeinket lelkeinktől,
1488 XIII | mi történt vele amióta elváltak, megmutogatja neki apró
1489 XII | fenyegetné éles bárddal, elvárnátok-e, hogy biztasson benneteket
1490 XI | az Izmail kútjában fogják elvárni a végítéletet; de akik azt
1491 XI | abdesztánt (ima előtti mosdást) elvégezém, s kezeimet ég felé emelve
1492 XII | szállj le velem a kertbe, ott elvégezhetjük ez ügyet, s egyikünk megszabadul
1493 II | szólt ekkorig, csak mikor elvégezte az evést, odafordula Halilhoz,
1494 II | történik velünk, ami régóta elvégeztetett.~E szavakkal leemelé az
1495 IV | hallani, s leüt, hogy pénzemet elvegye. Pedig sok pénzt hordok
1496 X | engedjék őt elrejtőzni, elvegyülni, ismeretlenül, mert ő fél,
1497 V | vesztegetni; úgy, hogy mire elvégzék a szertartást, éppen akkor
1498 XII | elégedve sorsoddal, a harc elvehetné tőled a kámi buzogányt,
1499 I | Patrona, aki nem akarja azt elvenni?~Csakugyan Patrona maradt
1500 II | arcú szerecsen rabnők, az elvénült mérges dajkák, az emberi
1501 I | ellehet”.~Már a takarodót is elverték a fatáblán fabotokkal, midőn
|