10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
2504 XII | legszégyenteljesebb lábnyomokat fognak hagyni a török földön, miért ne
2505 XII | Giráj kardjának el kellett hagynia hüvelyét e vérig sértő szavakra.
2506 XII | élt a héttoronyban; mint a hagyomány tartja, méreg által halt
2507 XII | fülke, melynek függönyein át hagyományos szokás szerint a szultánok
2508 VII | augusztus végével egészen el hagyták rajta olvadni a havat, azt
2509 IV | legalább csak egy kis fátyolt hagytál volna meg az arca előtt.~–
2510 XI | Allaht, és templomait meg hagytuk fertőztetni!~E szavak megrendíték
2511 VII | hogy a szultánt Brusszában hagyva, az egész hadsereget indítsák
2512 VIII | őt reisz effendivé emeli.~Hail Patronán most is a közjancsár
2513 X | lábaikon érc kösöntyűk, haj és öltöny felbomladozva
2514 IV | neki: „Légy örömben, boldog hajadon, mert nagy szerencse ért
2515 IV | hajfürteit, s amidőn sarkig omló hajától eltakarva ottan előtte állt,
2516 I | tökéletesen beáll az éj; a hajcsárok csengős öszvéreiket kétoldalt
2517 I | vezetnek, hol a görög császárok hajdani fényhelyén most a népség
2518 III | simább, mint a bársony. Hajfürtei mellett csak árny volt a
2519 IV | rabnőinek, hogy bontsák le Iréne hajfürteit, s amidőn sarkig omló hajától
2520 V | magát lábaihoz, omlatag hajfürteivel s fehér karjaival fűzve
2521 VIII | neje homlokáról az omlatag hajfürtöket, el mondatja magának még
2522 X | széjjel, s véres tagjaival hajigálóztak a levegőbe. Elhadzs Besir
2523 XI | hétszer az Arafát hegyét, s hajigáltátok a köveket az ördög ellen
2524 VIII | utolsó tulipánt cserepestül hajítá a földre Ahmed, s azután
2525 XII | maradt tőrét, s oly erővel hajítja azt Pelivánra, hogy az éles
2526 X | felett látszik egy ingadozó, hajladozó fehér alak, kit magasra
2527 XI | jöjjetek el a boldogságnak hajlékába.”3~Gül-Bejáze felébredt.
2528 XI | Mahommed, Jézus és Mózes hajlékai épültek kimondhatatlan szépségben,
2529 I | megengeded, hogy még ma is hajlékodban maradjak, készíts mindkettőnk
2530 XIII | este szomorúan tér vissza hajlokába, s midőn vacsorához ül,
2531 XI | szépségben, és minden igazhívő hajlokára lehajolnak a szent fa ágai,
2532 III | Dzsemahir 12. (jún. 15.) hajnalán, amely szerencsés nap az
2533 III | kérése lehetett, hiszen csak hajnalban vált el tőle a padisah,
2534 VIII | mi hárman nem látunk több hajnalcsillagot. Nem lehetett másképp. A
2535 IV | órákig, éjfélekig, a késő hajnalig; homlokát tenyerébe fektetve
2536 VIII | hagyta el társait, s még alig hajnalodott, már újra hívaték a nagyúr
2537 III | szultána asszeki álmot látott e hajnalon, mely méltó, hogy valósíttassék;
2538 VIII | ottmaradt az korán reggelig.~Hajnaltájon visszaérkeztek a kikiáltók,
2539 VIII | 10 órakor) érkezett meg a hajó a szultánnal, a hercegekkel,
2540 V | kihirdetésére történik; míg a hajóhad ágyúk dörgésében nyilvánítja
2541 XI | rumili fanár magasából idegen hajóhadak közeledtét fogják jelölni.~
2542 II | voltak. Szeretett volna hajóhadakat vezényelni a tengeren, hadseregeket
2543 VII | Ahmedet mind a négyen a hajóhoz. Semmiről sem voltak bizonyosabbak,
2544 VII | nyáron át is áll, egész hajókkal a Fekete-tengeren keresztül,
2545 V | várva, hogy a készen álló hajókra szálljon, s a csatatéren
2546 III | látszott válni a fénylő hajóktól s a szikrázó tűzjátékoktól.
2547 XI | aki előtt tisztelettel hajol meg a nép az utcán, ily
2548 III | hódolat- és tisztelettel hajolnak a földig, midőn a padisah
2549 IV | akár jobbra, akár balra hajolt, és arca nem volt halovány
2550 XI | az isten!~És a bash-ráik (hajóskapitányok), a ráietterik (hajóvezetők),
2551 VIII | odaugrott mellé egy kajkdzsi (hajóslegény), s kérte, hogy ő hadd kísérje
2552 VIII | nagyvezéré, hanem egy Manoli nevű hajóslegényé, ki hozzá hasonlított, s
2553 VIII | kaikba beült, s parancsolá a hajósnak, hogy evezzen vele a Zulejmája
2554 XI | hajóskapitányok), a ráietterik (hajóvezetők), a bastopodzsik (tüzérkapitányok)
2555 I | fogjátok fejeiteket a porba hajtani előttem, mint én most, Halil
2556 XII | azóta három folyóvizen hajtották át az ozman seregeket, és
2557 XII | azt nem tudják még, miként hajtsák azt rajta végbe?~Megnyugodott
2558 VII | kérte a fuvarost, hogy csak hajtson vele sebesen Szkutari felé.~
2559 I | vajon az estebédre bevásált hal és hagyma elégséges lesz-e
2560 I | egyebe, mint egypár apró hala és néhány szép rózsapiros
2561 I | segítsen meg mindenekben, háladatos szolgád, Janaki.”~– Mondám,
2562 I | botját, és megkérte nagy háládatos köszönés mellett Patronát,
2563 I | tetted; fogadd el kérlek háládatosságom fejébe ezt a kis erszényt,
2564 XI | Rögtön, azonnal és minden haladék nélkül.~Musszli olyan mozdulatokkal
2565 I | dicsérni, hogy azokat a halakat hol és hogyan fogják? Mi
2566 IV | ég felé emelé kezeit, és hálákat adott istennek, hogy lábait
2567 X | ablakait nyitva ne hagyja, mert halálára lesz a kíváncsiság. Az utcákon
2568 XII | szandzsákbégeknek.~Társaik haláláról nem tudhattak semmit, s
2569 V | Allahnak úgy tetszik, hogy halálért halállal büntessen, szabad
2570 XII | haragos ajakkal látszottak e halálfők bámulni, beszélni a népre,
2571 III | férfi keze érinti őt, és e halálhidegségből sem a padisah napként melegítő
2572 I | neki csókolni, s nem győzte hálálkodással.~– Elébb fogadd el, azután
2573 V | úgy tetszik, hogy halálért halállal büntessen, szabad velem.
2574 VI | Menjenek ölni, gyújtogatni. Halálnak, siralomnak napja van ma.~
2575 V | szabad velem. Meghalhatok, és halálommal is az ő neve fog dicsőülni.
2576 IV | még a külső országokon is halálra üldöztetett a padisah, utoljára
2577 VIII | megkönnyezve.~– Úgy siettesd halálukat, uram, nehogy reggelre kelve
2578 XI | határozataiban és nem törekedve halandó kézzel mindenható erők ellen
2579 XI | lelkében, melyek nincsenek halandókra bízva. Szegénység az ember
2580 XII | a jámbor szatócsokból és halászokból, hogy úgy tetszett, mintha
2581 V | próféta születésnapja után halasztá a próféta zászlójának kitűzését,
2582 I | mikor estefelé az Etmeidánon halat vásárolt, egy cseppet sem
2583 IX | gyönyörűsége gyermekeidben.~Ahmed hálateljes arccal tekinte fel, és megköszöné
2584 XI | a délesti sugár mindig halaványabb lett a minarék félholdjain,
2585 IV | méltó férfi.~– És miért nem hálhatok te nálad?~– Mert tudnod
2586 V | fed a rövid, bő bugyogó. Halilon alig ismerné meg valaki
2587 V | ha azt elfordítád tőlem: haljak meg akkor én.~– S ki mondá
2588 VIII | kínozhatni, széttéphetni. Inkább haljanak meg nálam egy pillanat alatt,
2589 IV | rimánkodott előtte, kérte, hogy ne haljon meg csókja, ölelése elől.
2590 X | a többi asszonyok, izmos halkufárnék, tenyeres, vállas némberek
2591 XII | hallgatózva a szőnyeg mellett? Mit hall?~Egy gyermek csevegése az;
2592 III | gondolkoznék, s egy szót sem hallana azokból, amik hozzá mondattak.~–
2593 XII | Mahomed hívei! Ha valamelyitek hallaná, hogy háza ég, kellene-e
2594 XII | siessen azt eloltani; ha azt hallanátok, hogy valamely rabló házatokba
2595 XI | amit ő parancsol látnom és hallanom.~És én leírtam azokat, amiket
2596 IV | vesztek, mert azon titkoknak hallása, miket e rabnő kifecsegett,
2597 VI | elfogattad. Most ordítást hallasz zúgás helyett. Add ki őket!~
2598 IX | álló nép éppoly hangosan hallatá Patrona nevét, mint Mahmudét.~
2599 II | árát mindenki láttára és hallatára.~– Nem tudod, mit vétett
2600 X | asszonyt, Aldzsalisz! – hallatszék Ahmed reszkető szava. –
2601 III | közelgenek. Ellenség szava hallatszik határainkon körös-körül,
2602 VII | egyikével ezen mérföldekre hallatszó, lázító szavú török kürtöknek,
2603 IV | el nőmet, Ali Kermesz.~– Hallgass eb! Egy óra múlva függsz
2604 IV | ígért Ali Kermesznek, hogy hallgassa el a történteket, s engedje
2605 VIII | szultán titkos izenetét hallgassák meg a kizlár agától, és
2606 IV | folytatása a mesének. Csak hallgassatok rám. A padisah eladatván
2607 IX | kívánatomat.~Újabb mély hallgatás követte Ahmed szavait, az
2608 IX | helyeselték.~Halil Patrona megvető hallgatással nézte őket, s mikor aztán
2609 IV | kezdek tőle. Ha az ember ezt hallgatja, annyit tesz, mintha a szultán
2610 XII | szokás szerint a szultánok hallgatják ki titokban vezéreik tanácskozásait,
2611 IV | maradnék, míg megengeditek, s hallgatnám a zenét, melyhez ezen derék
2612 IV | le, hogy szinte félek rá hallgatni, legalább csak egy kis fátyolt
2613 IX | óranegyednél az egész tanács hallgatott, és senki sem válaszolt
2614 III | házról házra, tudakozódtam, hallgatóztam, füleltem, álöltözetben
2615 XII | lelkének hallani?~– Miért áll hallgatózva a szőnyeg mellett? Mit hall?~
2616 IV | által, s felnyitott szájal hallgatta az általa elmondott mesét
2617 VII | nem mert ellene mondani. Hallgatták a szitkot, félrebújtak előle,
2618 VIII | Nem, nem lehet az! Rosszul hallgattál szavaikra. Őrült volt, haragjában
2619 IX | hangon szólt hozzá:~– Ne halljad társam szavait, Halil. A
2620 XI | füleimet, hogy ne lássak és ne halljak egyebet, mint amit ő parancsol
2621 II | szolgáljanak, kik egykedvűen hallják a kikiáltó szavát, aki éveikről,
2622 IV | vagytok ti, hisz ez csak mese! Halljátok tovább. Az elrabolt lányt
2623 VI | mészárszékre vannak küldve, mi halljuk kiáltásaikat, látjuk zászlóinkat
2624 V | hallatszott a szeráj előtt.~– Hallod, mint szólnak hozzád? Az
2625 V | engedjék őt beszélni.~– Hallod-e, Peliván. Te énnekem ellenségem
2626 XII | moszkó.3 Apáink keveset hallottak e névről, fiaink többet
2627 VIII | nagyvezér volt.~– Sokszor hallottam ezt, uram.~A Zulejmája átellenébe
2628 XI | mindnyájunknak, kik látunk, hallunk, és mégis álmodunk. Mert
2629 III | hízelgéseknek, mikkel őt el szokta halmozni. Ha őt ölelheti, ha égő
2630 XI | közéletük sarkpontjaira kötött háló volt az, mellyel Halil Patrona
2631 VIII | fog halni, s téged védve halok meg ott is. Vigyetek bennünket,
2632 I | a másikra, és mindegyik halom oly zöld, mintha csak a
2633 XI | pompás kiöszk döntetett halomba az édes vizek mellett, s
2634 VII | Allah árnyékára esküszöm, halommá lövetem Sztambult, és senki
2635 I | képezve vonulnak fel egyik halomrul a másikra, és mindegyik
2636 IV | midőn tudakozódott utána, hálótársnéja megsúgá, hogy az a múlt
2637 IV | indulatból tetteti magát halottnak, s rögtön parancsolá, hogy
2638 IV | rimánkodás, mely nem hatott a halottra, az ő szívét indítá meg;
2639 VII | csíkokkal, és ami csíkok alul haloványsárgák voltak, azok felül rózsaszínbe
2640 I | ágyadba fektettél, magad háltál a földön, még kaftánodat
2641 VIII | bennünket annyit, uram? Még nem haltunk meg. Eredj aludni háremedbe,
2642 IV | arca ugyan még valamivel halványabb volt, mint azelőtt, de ha
2643 IX | a fehér herceg”, arcának halványsága miatt, hogy hívja őt eléje.~
2644 VII | volt már nyílva.~A Belgrád halványsárga volt, világoszöld csíkokkal,
2645 X | megoszlott a népzajongás, halvet-ünnepet rendelt a szultán.~Ez az
2646 VI | vezér maga Erivánba futott, Hamadan, Kermandzsahan ellenség
2647 VI | elkéstünk volna, s azóta Hamadán, Kermandzsahán veszve van?~–
2648 I | Erivánt, Kermandzsahánt, Hamadánt, s Sztambulban alig beszélnek
2649 IV | gondolkozott a váltságdíjon, hamar készen volt vele. Egy tekintetet
2650 III | venni, és ahová ő pipája hamvát kiveri, azt a helyet mindenki
2651 III | meghallgatni, böjtöt rendelj és hamvazó napot az örömünnep helyett,
2652 I | másikhoz tántorogva, s kivont handzsárjával hadazva maga körül.~– Jaj
2653 I | kiállott, miközben még a handzsárt is kiejté kezéből, megragadá
2654 I | termet nem vált szégyenére a hangnak. Roppant, hat láb magas
2655 XII | s belépett rajta.~Minő hangok azok, amiket oly jól esik
2656 IX | háztetőkön álló nép éppoly hangosan hallatá Patrona nevét, mint
2657 XI | Musszli odament hozzá, és hangtölcsért csinálva markából, azon
2658 IV | mozdult meg. Azután veres hangyákat kerestettek elő a puszpángfák
2659 VIII | nem alhatnak el nevemnek hangzása miatt? Nem akarsz-e e dicsőségben
2660 X | csillagai ragyognak; dal és hangzatos csevegés hallik az egész
2661 XIII | láthatatlan alakot, forró csókjai hangzottak a levegőben, ittas szemei
2662 I | s az idegen kereskedők hánjain s a közminareteken itt-ott
2663 I | ház be van már zárva, a hánokba sem eresztenek sehol, vezess
2664 I | Ne míktár dír! Gel! (Jer, hányan vagytok?) – danolt tele
2665 I | tántorogni kezdett, végre hanyatt bukott, amikor aztán Patrona
2666 IV | felett, s emiatt a vízbe hányattak. Senki sem kérdezősködött
2667 IX | szivárványszikrákat látszottak hányni, hogy elvakult, aki ránézett,
2668 IX | háztetőkről, s virágokat hányt útjára. Mögötte a délceg
2669 II | szólnak; ide csak az unott, hányt-vetett portékát, a kelletlen jeszíreket (
2670 XI | virágkertek növényeit a vízbe hányták, és a szerelmi andalgások
2671 V | jancsárság, midőn harcot vagy harácsot követelt, midőn gyűlöletes
2672 V | jancsárezredet; azonban a kiaja harag helyett rémületbe jött.
2673 III | melegítő arca, sem a nagyvezér haragja, sem a szultána asszeki
2674 VIII | hallgattál szavaikra. Őrült volt, haragjában beszélt, akitől választ
2675 IX | összeráncolta szemöldeit, és haragosan kiálta rá:~– Kelj fel, ulema,
2676 XII | kibeszéli az emberek szívéből a haragot.~Tehát holnapra más tervet
2677 V | a kiajától, hogy az nagy haragra fog gerjedni, e dolgokat
2678 III | redőkbe vonni, hogy nem haragszik soha; hosszú, tömött, fekete
2679 I | érdemes müzülmán, kérlek ne haragudjál, nem azért kérdeztem én
2680 I | Kérnélek, ha meg nem haragudnál, emberséges muzulmán, nem
2681 X | te vagy!~Aldzsalisz arca haragvörösre pirult e szavakra, míg Gül-Bejázéé
2682 XI | tornyokban csengettyűk és harangok, miknek szavát Allah gyűlöli.
2683 IV | meg sem szisszent mérges harapásaikra. Végre hegyes tűket szurdaltak
2684 V | átkozza meg ajkamat, és fogaim harapjanak nyelvembe, amiért ezeket
2685 VI | felbőszült szenvedélyek harcára.~– Nyissátok fel a börtönöket –
2686 V | mondja ő, hogy ha te most a harcba mégy, sohasem térsz vissza
2687 V | és szerencsekívánatát a harchoz. Üdv neked. Az őrangyalok
2688 VI | tiszteletőröket állított.~Künn harci lárma, dobriadal és csatakürt
2689 V | Lelke másutt jár, véres harcmezőkön, hideg fegyverek közt. Azt
2690 V | kötelessége volna itt lenni a harcmezőn, a táborban, nem pedig a
2691 VIII | öreg legénytől.~– Együtt harcoltam veled, uram, Belgrád alatt,
2692 XI | újra. Jöjjenek ismeretlen harcos férfiak helyettök. Meg van
2693 III | a földből támadnak elő a harcosok, mintha a négyszáz év alatt
2694 XII | oroszok ellen indítandó harcra nézve, akkor Kaplan Giráj
2695 XII | család ivadéka, félsz a harctól. Úrnak születtél, tudod,
2696 V | ődöngjön.~Az egész sereg harcvágytól van lelkesülve, s ha olykor
2697 III | úgy bocsátá őt vissza a hárembe.~A kizlár aga bebocsátá
2698 IV | kell Irénét távolítani a háremből, mert nem akarta az eleven
2699 VIII | haltunk meg. Eredj aludni háremedbe, s ne gondolj reánk. A zendülőknek
2700 III | tovább Gül-Bejázéval, miután háremedből elvitetett. Reggeltől estig
2701 X | gyakran basák, beglerbégek háremei jönnek szemközt. Mindegy.
2702 VI | s felkeresve a nagyvezér háremét, parancsolá Ibrahim odaliszkjainak,
2703 IV | Társnéi irigykedtek rá, mert a háremhölgyek nem szeretik egymást, ők
2704 X | bibircsós némber, ki a háremre szokott felügyelni.~E szóra
2705 XII | még, amelyet el kellett hárítania: neje és fia. Az utolsó
2706 XI | jövendőmondás könyve”, melyet harmadfél század előtt megírt Szid-Ahmed-Ben-Musztafa,
2707 I | helyre talált jutni, ahol harmadnapja Halil Pelivánnal birkózott.
2708 II | rózsához hasonlók arcai. Látod, harmat is van rajta, mint a rózsán
2709 II | szokott lenni. A szemek harmatja. Milyenek lehetnek e szemek,
2710 III | bizonyítja az, miszerint ez ideig harmincegy gyermeknek lett boldog édesatyja.~
2711 XII | Peliván kiválaszta közülök harminckettőt, a legizmosabb, a legmarconább
2712 V | bogrács körül, mely magas háromlábú vasállványra van föltéve,
2713 VIII | maga megbirkózott kettővel, hárommal; ezt megtette agának Halil.~
2714 VIII | élni engedi, de a másik háromnak halálát kívánja.~Ahmed mint
2715 V | a dívánteremben tartani.~Háromnegyed óra múlva visszaérkezett
2716 V | voltak állítva, mindegyik háromnegyedet mutatott már tizenkettőre,
2717 V | ütve rajta, s még azután háromszor-négyszer megugrott, felriogatva az
2718 IX | örömét, s egy óra múlva harsogó zene mellett vonult végig
2719 XII | Atmeidánra hívta őt, egy vékony hártyára levelet írt leányának, s
2720 I | Janaki letekintett a padlás hasadékain a szobába, s látta, hogy
2721 IX | kezét, annak fejét én magam hasítom ketté, lelkét pedig vágják
2722 I | amannak a zsibárusnak miért hasították ketté a fejét?~
2723 IV | kinek felső ajka fel van hasítva, hogy úgy fogai kilátszanak.~–
2724 XIII | Különben egészen fiához hasonlítana.~És a fiú nagyon jól tudja
2725 VIII | nevű hajóslegényé, ki hozzá hasonlított, s aki magát érte feláldozá.
2726 III | szerencsés nap az ozmanlik előtt.~Hasonló álmokat igen unalmas dolog
2727 II | Gül-Bejázénak. A fehér rózsához hasonlók arcai. Látod, harmat is
2728 VIII | sztambuli bírót, Szulali Hasszánt kerestetni fel, kinek nevét
2729 XI | segítettetek-e rajta?”; mit használand akkor elmondanod, ősz Vunli,
2730 X | szultána arca előtt. Mind nem használt az. Szavait elnyelé a vad
2731 VII | minden sztambuli lázadásnál használtatni szoktak.~A kürtszóra összecsődült
2732 II | abból volt a legnagyobb haszon; s azért, ha valaki elvágta
2733 VII | tülköt, úgy veré azt annak hátához, hogy szintúgy döngött,
2734 X | azok tekerve kezeikből és hátaikhoz verve, a dühödt menádok
2735 XI | ozmán népet fenyegette, hatalmamban volt segíteni, és nem tevém
2736 X | másik nő nálánál szebb!~– És hatalmasabb, mint te vagy – tetézte
2737 XII | Halil nejéhez –, „a világ hatalmasai csókolják lábaid porát,
2738 XII | legközelebb fenyegeté a hatalmasodó ellen, hőn fogja pártolni
2739 XI | Muhamedije mecsetben, s csak a hatalmasoknak van alkalmuk azt színről
2740 XII | született szatócsnak köszönje hatalmát – a tatár kám, Kaplan Giráj.~
2741 XI | felelni akkor, ti, kiknek hatalmatokban áll Mahomet birodalmát megtartani,
2742 I | No, hát csak gyere a hátam mögött egész bátorsággal,
2743 III | Ellenség szava hallatszik határainkon körös-körül, a Ton (Duna)
2744 III | hátán előre küldetett a határok felé Nuumán számára. Csak
2745 XII | jancsárok között, s három öszvér hátáról öt kis hordócskába rakott
2746 X | teljesítése a kivihetlenséggel határos, az egész szemközti tér
2747 IX | mely élet és halál felett határoz.~Szulali ragyogó arccal
2748 VII | megcsóválta fejét.~– Mi mást határozánk. Tinektek nem szabad éntőlem
2749 XI | viseltetik, megnyugodva a sors határozataiban és nem törekedve halandó
2750 XII | támaszthasson.~– Ily fontos határozatok nem történhetnek meg a szultán
2751 IX | mikor aztán már ez indítvány határozottá vált, akkor felállt, és
2752 XII | percig tartott e tétovázás. Határozottan felelt azután.~– Én a kaftányt
2753 IX | órával előbb egyhangúlag határozták el, hogy Ahmednek le kell
2754 I | nyugalom helye van, s ami a kép hatását növeli, az egészen uralgó
2755 IX | szeráj falait, tanúsította a hatást, amit az izenet gerjeszte.~–
2756 IV | a rimánkodás, mely nem hatott a halottra, az ő szívét
2757 II | egyszerre jéghideg borzadály hatotta át Halil szívét, reszketve
2758 X | fel ismét lovára, arccal hátrafelé.~A szultána megállt előttük,
2759 XI | Kabakulak fülébe.~A vezér hátrakapta fejét. A kiáltástól-e, vagy
2760 III | szobájába lép.~Egyszerű hatszegletű terem az, magas, arany rácsos
2761 XI | és száműzési fermánok és hatti serifek.~Csupán a kiöszkök
2762 XI | szempilláit orcájára eresztve, míg hattyúkarjával nyakába kúszik fel. El-elszenderül,
2763 VII | szultán köntösét, s azután hátul maradt Ibrahimmal, Abdullahval
2764 XII | függönyök mögött most, ha néha hátulról fölemeltetnek, egy női arc
2765 VI | burkolta magát, s a kert hátulsó ajtaján kiszökve a Boszporuszra,
2766 XII | A jancsártisztek voltak hatvanan.~Kabakulak inte Halilnak,
2767 V | tépték orcáikat s kebleik havát.~A padisah odajárult hozzá,
2768 V | azután mélázva kérdezé:~– Ha házad ég, és benne van kedvesed:
2769 I | azután isten hírével elhagyom házadat, és tovább megyek.~Halil
2770 II | nem szólt az egész úton.~Hazaérkezve, Halil leülteté a lyánt
2771 I | szőlővel, olajfával, a gazdagok házai előtt gránátalmák, ciprusok;
2772 X | hogy tisztelet okáért egész hazáig, Halil Patrona palotájáig
2773 I | kiknek kert nem jutott, házaik tetejére vitték fel a virágokat,
2774 VII | bújnak az emberek előle házaikba, s tisztulnak el az utcákról
2775 VII | Sztambulban, azok maradjanak házaikban békén, és ki ne mozduljanak
2776 XII | És íme, ami több, mint házaink, vagyonunk, több, mint gyermekeink,
2777 XI | Ezért akarja a bujaság házait leégettetni Halil.~– Sokáig
2778 I | tornyaiból, mindenki siet hazajutni, mielőtt tökéletesen beáll
2779 XI | tekézni, és sírjaik tetejébe házakat építenek.~– Mash Allah!
2780 II | neki:~– Íme, ez itt az én házam; amit látsz benne, az enyim
2781 XI | régen el volt ez határozva, hazamehetsz.~– Dehogy mehetek… Oláhországnak
2782 II | egyedül hagyá a hölgyet házánál, s csak este tért vissza
2783 III | fogom, amíg őket össze nem házasítám. Régen egymásnak voltak
2784 XII | bíborban, bársonyban, de hazaszeretetben, istentiszteletben: míg
2785 I | azután befutotta az egész házat, s közbe csak kétszáznyolcvan
2786 XII | hallanátok, hogy valamely rabló házatokba betört, s ládáitokat fosztogatja,
2787 IV | hanem végez helyette minden házi dolgot, mintha az vette
2788 I | Emberséges csorbadzsim (házigazdám), te felhoztad nekem szőnyegedet
2789 XII | Építs nekem ott egy kis házikót forrás partja mellett, kis
2790 IV | most már ketten vagyunk a háznál, én és egy rabnő.~– Hát
2791 III | reggelig kutattam házról házra, tudakozódtam, hallgatóztam,
2792 III | estétől reggelig kutattam házról házra, tudakozódtam, hallgatóztam,
2793 I | Pera és Galata külvárosok házsorai s a tarkára festett pillangószínű
2794 I | saját házába, s miután egész házsorok népei rendesen a legtitkosabb,
2795 I | lehetett átlépni, néhol a háztetők is egyenlőek, másutt a pincék
2796 IX | elfoglalta az utcákat és a háztetőket mind, melyek a szeráj és
2797 I | Szép langyos az éjszaka, a háztetőn alhatol; ha a kötélhágcsót
2798 I | keskenyek, hogy két átelleni háztetőnél a felfutó tök és szőlő indái
2799 IV | holdvilágos éjszakákon a háztetőre fellopózni, ahol Gül-Bejáze
2800 VI | müzülmán előtt, ha valaha hazudott!~Azzal kivivé ölében nejét
2801 VIII | sejk Szulejmán, hogy most hazudtál, azon harmadik holttest
2802 XI | nem érezék azt soha; mert hazugságot imádkozánk, midőn azt mondók,
2803 I | sikátorokon keresztül, melyek a Hebdomon palotához vezetnek, hol
2804 I | nyakravalóját leoldozni, csak azon hebegve, hogy hát az ő négy gyermekére
2805 IX | dicsekedhetnék, hogy kifent hegye előtt behunytam szememet,
2806 IX | dörögve hirdeték a távol hegyeknek Sztambul örömét, s egy óra
2807 I | másfélezer faház úgy volt egymás hegyére-hátára építve, hogy ki-ki a szomszédja
2808 XI | megjelen a csodakép Sáfa hegyéről felírva az emberek homlokára
2809 IV | mérges harapásaikra. Végre hegyes tűket szurdaltak körmei
2810 XI | A nagyvezér valamennyit helybehagyta. Még csak ellenvetést sem
2811 XII | amiket mondott, azokat mi helybenhagyjuk.~A nagyvezérrel egyet fordult
2812 VII | csendesíteni le őket.~A szultán helybenhagyólag inte fejével. A Khadidzsa
2813 XI | követeléseit.~Mahmud mindent helybenhagyott.~Már egy óra múlva kezében
2814 II | mozlemin népre! A szomszédok helybenhagyták beszédeit, de azért ők csak
2815 I | hogy ott szomorú nyugalom helye van, s ami a kép hatását
2816 XII | szavakra. Dühödten ugrott fel helyéről a villogó karddal kezében.~
2817 IX | tetszésben részesült. Mindnyájan helyeselték.~Halil Patrona megvető hallgatással
2818 V | Ötletét általános ordítás helyeslé. Jöjjön ide, ha egy jancsárral
2819 IX | félek, mi szükség tinektek helyettem félni?~– De gondold meg,
2820 XI | ismeretlen harcos férfiak helyettök. Meg van vesztegetve még
2821 VII | szép csendesen, óvatosan helyezé át a két kézzel kiemelt
2822 XII | nyugalommal a kámhoz –, hogy e helynek minő tisztelettel tartozom,
2823 XII | rendelve, meg sem mozdultak helyökből, s a jeladásra egy sem húzta
2824 XI | szkutari Kazajek-naibja (helytartó) és hodzsa efterdár (palotai
2825 I | halála után következett helytartók közül melyik volt az igazi
2826 I | akadt idegent mulattassák. E helytől tehát minden igazhivő müzülmán
2827 X | bűbájos szépségű alaktól hemzseg minden utca, a börtöneikből
2828 V | egy pálinkaáruló boltjába hengeredve be, s összetörve ott számtalan
2829 VII(2)| szokták a kivégzettek fejeit hengeríteni.~
2830 III | naftazöld; ezekben ültek a hercegasszonyok ezüstszövetű kapanidzsákba
2831 VI | vele a vezérek, a mufti, a hercegek és Ispirizáde.~Azonban egész
2832 V | folyosókon át felkeresé a halvány herceget, és vigasztalást talált
2833 XI | Oláhország vajdájának. Moldva hercegévé Ghyka helyébe a pérai mészárost,
2834 V | Aldzsaliszhoz és a fehér herceghez.~A korán-szúrás is tervök
2835 IV | meg; odahajolt a halavány hercegre, átölelte őt gyöngéden,
2836 I | Roppant, hat láb magas herkulesi férfi volt az, vállig felgyűrt
2837 XIII | árt.~És így vénül meg, így hervad el a „Fehér rózsa”. Egy
2838 V | meg tehát, szép virágom, hervadj el, múlj el előlem. Halj
2839 III | basa mellett, alig néhány hete az Ejul külváros az egész
2840 III | vihar rémíti a népet. Csak e héten égett le Sztambul legszebb
2841 XII | piacaikon, három nap alatt hétezren hullottak el csapásai alatt,8
2842 I | bocsátja Sztambul minaréjire. A héthalmok városa nagyszerű megható
2843 XI | bejönnek huszonnyolc kapun a héthalom városába.~Íme, ezt fedezte
2844 XI | kútjából), s megkerültétek hétszer az Arafát hegyét, s hajigáltátok
2845 XII | azután kilenc évig élt a héttoronyban; mint a hagyomány tartja,
2846 XII | mert hiszen ő hozta őt ki a héttoronyból a trónra.~Pedig már ekkor
2847 XI | lesz, és minden palotában hetvenkét ifjú gyönge húri fog eléje
2848 VIII | két ősz szakállt a porban heverni látni; elégelje meg, ha
2849 II | letevé Halil, s a szerte heverő edények eltakarításához
2850 IX | holttestei már az utcákon hevertek.~Ahmed szultán összegyűjté
2851 VII | Aegyptus) között találni, hevertetett össze, amiből egy puha,
2852 V | Rabnői körüle a földön heverve sírtak, és körmeikkel tépték
2853 II | suttogva. És Halil mindinkább hevülni érzé szívét ily közel a
2854 X | bőszült némberekkel, kik hevült arccal, villogó szemekkel
2855 XI | sáfrányból vagyon, és kövei hiacintkövek és kavicsai igazgyöngyök,
2856 VIII | én? Megölessem őket oly hibáért, melyet magam követtem el,
2857 XII | költeményeket olvasgatsz, ne hidd azokat való dolgoknak.~A
2858 II | Vajon a kebel, az ajk is oly hideg-e?~Halil szenvedélyittasan
2859 VIII | nézett a sejk arcába, és hidegen viszonza:~– Tehát tudd meg
2860 VII | lenni.~Bejött ugyanazon hidegvérrel, mellyel az egész fellázadt
2861 XI | álmodunk. Mert midőn az Alsirát hídra fogunk lépni, melynek beretva
2862 XI | már, fiam. Maurocordatónak híják, ki tudod mondani? Maurocordato.~–
2863 XI | virágokkal rajzolt, arany hímmel festett betűk e sötét szavakat
2864 IX | látszott, melyen emelkedett hímzéssel varrott szőnyegek terültek
2865 V | ruhában, ékszer nélkül, hímzetek nélkül, szürke gyászruhában.
2866 VII | néztek rá, mintha most is azt hinnék, hogy csak szelleme jár
2867 IV | juthatok sehol. Már az kell hinnem, hogy a szultán szerájába
2868 XII | gyermek úgy örült a csónak hintázásainak, azt hívé: bölcsőjének ringása
2869 IV | énekeltek, táncoltak és füstölőt hintének, fölötte egy nagy cukorból
2870 VII | beledugva, s morzsánként hintve rá a földet.~Ekkor havat
2871 X | terjed el rögtön a futó hír, a népség közt táncoló bajadérek
2872 IX | előtt trombitaszó mellett hirdesse ki a népnek, hogy a malikiane
2873 VIII | kikiáltókat minden utcára, hirdessék, hogy a szeráj veszélyben
2874 VII | összecsődült népnek ilyen szavakat hirdete a kikiáltó:~– Isztambul
2875 V | amidőn a huszonegy ágyúlövés hirdeté, hogy a szultán a próféta
2876 IX | Boszporusz ágyúi dörögve hirdeték a távol hegyeknek Sztambul
2877 VIII | túl nem bírtak vergődni, s hirdetéseikre a nép kőzáporral felelt.~
2878 V | ágyúk künn a Boszporuszon, hirdethették a csauszok nagy trombitaszó
2879 V | ki trombitaszó mellett hirdeti ki az igazhívőknek, hogy
2880 VII | kapudán végighallgatta a hirdetményt, ekkor odarontott lóháton
2881 X | Villogó szemeinek tekintése hirdetni látszik a két szultán uralkodónéját,
2882 XII | hozták elő. Halil esetének híre nem idézett benne semmi
2883 I | lehet tudni, hogy a győzelmi híreknél a janicsár őrsereg sokkal
2884 VII | nagytanács tartaték. A lázadás hírére, melyet a megmenekült kiaja
2885 XII | történetírók könyveit olvasva; a híres Rasídot és a bölcs Cselebizádét,
2886 I | valakinek, és ma azután isten hírével elhagyom házadat, és tovább
2887 XII | a feltámadt viharral: a hírhedett Küprili család legutolsó
2888 V | kizlár aga visszament a hírmondással Aldzsaliszhoz és a fehér
2889 IV | szeretett volna meghalni e hírre. Azzal a szultána egy nagy
2890 XII | szívemben van. Már ebben hiszesz, ugyebár? Még eddig mindig
2891 VIII | markolatába vésett pecsétnyomóval hitelesíté az okiratokat Halil.~Szulejmán
2892 XII | csodálkozzál rajtam, hogy Mahomed hitét karddal akarom megvédni,
2893 XI | Sztambul alá fog vettetni a hitetlenek jármának. Jaj! Jaj nekünk!
2894 XI | fognak a kincseken, miket a hitetlenektől vesznek el.~És a padisah
2895 XI | Múmem” (hívő) vagy „Gyaur” (hitlen), midőn eljön az Aldallaja (
2896 XI | az igaz hitet, a hazát a hitlenek ellen, mit fogunk felelni
2897 X | mahomedán senkit sem néz le hittársai közül, a legutolsó embert
2898 XII | sokat fognak sírni miatta. Hitünk ugyan az, hogy meg kell
2899 X | boszorkány, Halil Patrona hitvese előtt, akinek nem vagy méltó
2900 IX | Halil –, s kövesd néped hívását az Ejub-mecsethez, ahol
2901 VIII | Uram, itt a reggel.~– Hívasd a muftit és Szulalit.~Azok
2902 VIII | lakában találták, s az első hívásra megjelent a szerájban. Mondá,
2903 V | Aldzsaliszé, eredj, kövesd hívásukat. Eredj, amerre ők mutatják
2904 VIII | és ugyanannyit tett le hivatalából. Mint lehessen megtudni
2905 IX | szerinti pompás viseletben, s hivatalához mért gömbölyű, vagy piramis
2906 XII | kezében tartja azt.~A legfőbb hivatalokat mind barátjai, szövetségesei
2907 VIII | alig hajnalodott, már újra hívaték a nagyúr elé.~Ahmedet egész
2908 VII | vesződni, hanem elő kell őket hívatni ezredenkint, s minden tizediket
2909 XII | tehát mondd el nekik, amiért hívattad őket.~Halil felállt, és
2910 XII | Huszonheten a népvezérek közül hívattak meg vele együtt a tanácskozmányokban
2911 IX | Beszéljetek tehát. Én nem azért hívattalak benneteket ide, hogy egymásra
2912 XII | egykor nagy dolgokra lesz hivatva.1~Ember számításai, ember
2913 II | hallgatag ajkakkal, azt hivé, tündért lát maga előtt,
2914 I | a berber ország a szunna híveié.~Sok vér, sok pénz és sok
2915 XII | szokás szegény emberek fiait hívni; de Halil Behram nevet adott
2916 XI | homlokára e szót „Múmem” (hívő) vagy „Gyaur” (hitlen),
2917 III | vannak oldva alóla. Igaz hívőhöz ez nem illik. Én megígértem
2918 XI | hadai, s kiirtják a Krisztus hívőit, és kiisszák a folyók vizeit,
2919 XII | zajongó nép az Atmeidánra hívta őt, egy vékony hártyára
2920 XII | magas urakat látott lábainál hízelegni.~Egész napokat elült az
2921 IV | kezükbe vették kezeit és hízelgének neki és ölelték. A leány
2922 III | Ez a legkisebbike azon hízelgéseknek, mikkel őt el szokta halmozni.
2923 II | Az ő nyelve nem volt édes hízelgéshez szokva, nem tudá, mit kell
2924 IV | ragadtatva a leány látásától, hízelgett, rimánkodott előtte, kérte,
2925 IV | hozatta őt a padisah; elébb hízelgő szavakat mondott neki, megajándékozá
2926 IV | mindenét érte adta; egy hó lefolytáig érintetlen hagyá
2927 IV | Irénét a kincsek látása sem hódítá meg. A szent szűz nevét
2928 IV | sem hő gerjedezés meg nem hódított, megszerette a szegény szatócsot,
2929 III | elmetéli. Mindezek a legnagyobb hódolat- és tisztelettel hajolnak
2930 IX | kupolyterembe, ahol Mahmud szultán a hódolatokat fogadá.~Rendkívüli pompa
2931 IX | napfeljöttekor a szerájban hódolatukat bemutatni.~A hold régen
2932 XII | észak felé. Látta, mint hódolnak meg előtte a legtávolabb
2933 IX | Késő éjfélig tartott a hódolók hosszú seregének átvonulása
2934 IX | mindenki az ő szavainak hódolt. A nép már széltére beszélte,
2935 IX | borultak az ország nagyjai, s hódolva kívántak neki üdvöt.~Késő
2936 VII | muftit, a sejkeket és a hodzsagiánokat part melletti palotájába.~
2937 IV | nem csodák voltak, hanem e hölgyben volt erős az akarat, és
2938 IV | terembe, melyben a padisah hölgyei voltak együtt. Ez pedig
2939 X | Mahmud szultánnak csak szép hölgyeire van gondja. Ki tudja: más
2940 I | tulipánjaival és szeráji hölgyeivel, kik még szebbek és szebben
2941 IV | asszonyok legszebbike – szólt a hölgyhöz fordulva ekkor, s Gül-Bejáze
2942 VI | zokogott.~– Ne sírj, ne sírj – hörgé Halil. – Akik meggyaláztak
2943 V | aki térdét meghajtsa a hóhér előtt.~A csengő érchangon
2944 VII | fekete márvány, melyet csak a Holdhegyek (Aegyptus) között találni,
2945 VI | evezett, éppen most kapván egy hollandi kereskedőtől igen szép tulipánhagymákat,
2946 III | gyászhírek érkeznek, mint fekete hollók, midőn zivatar közelg: tűzvész,
2947 IX | leghaszontalanabb embereket, holmi gyilkosokat, börtönből kiszabadult
2948 XI | miért gondol az ember a holnapi napra?~Az éj lassankint
2949 XII | szívéből a haragot.~Tehát holnapra más tervet kelle készíteni.~*~
2950 I | az utcán. Patrona pedig holtra rémült vendégével sietett
2951 IX | felkelő nap~Az áldozatok holttestei már az utcákon hevertek.~
2952 VIII | tegnap ki kellett volna holttesteinket adni a lázadóknak; attól
2953 V | áldás, ha a dél elmúlt. Íme, holttestemen gázolj keresztül, de ne
2954 VIII | lakni.~Halil elsimítja neje homlokáról az omlatag hajfürtöket,
2955 VII | elhull a sivatagban, a sívó homok között apró oázocskák támadnak
2956 XII | fenyegeté a hatalmasodó ellen, hőn fogja pártolni indítványát.
2957 III | emelkedett ki a tengerből, három hónapig folyvást nőttön-nőtt, és
2958 XI | Huszonnyolcadik napján a Rabi-Estani hónapnak, a Hedzsira 886-ik esztendejében (
2959 V | lovasság, a tatárok s a horáni drúzok; középett illeté
2960 XII | három öszvér hátáról öt kis hordócskába rakott ötezer darab aranyat
2961 XII | míg béke idején békével hordod azt; neked mindegy: akárki
2962 IV | elvegye. Pedig sok pénzt hordok magammal, s mindig félek,
2963 XI | hogy izeneteidet magad hordozd a díván elé. Lám, a gyaur
2964 X | üdvkiáltásaik elől, vállaikon hordozzák körül a többi asszonyok,
2965 IV | megütni valakit! Ha ágyú hordta volna el, sem halt volna
2966 VIII | bátor a vesztőhelyen is hősi halált fog halni, s téged
2967 II | voná, és magához szorítá, hosszan, édesen, a leány halkan
2968 IV | el boldogságát, és azután hosszan-hosszan tartá őt kebléhez és ajkát
2969 XI | kincstartóink, s ha néha egy hőst dob közéjök a sors, mint
2970 X | citromnedvből készült italt és hoszápot, rózsavízben kifacsart aszú
2971 X | melyen még a telt karok hószíne is keresztül látszik. Úgy
2972 XI | lelkei tisztulnak, sem a Hotámába, hol a keresztyének vezeklenek,
2973 VII | Fekete-tengeren keresztül, s hóval takargatá be az elültetett
2974 III | fel nem emelé őket.~– Mi hoz benneteket a szerájba, derék
2975 V | volt kirakva táblája, ezt hozá elé a mufti, s kezébe adta
2976 IV | ottmaradt.~Másnap ismét maga elé hozatta őt a padisah; elébb hízelgő
2977 VIII | visszatartják őket, hogy hírt ne hozhassanak.~A szultán kétségbe volt
2978 XII | elpártolt, vagy meghalt. Most őt hozták elő. Halil esetének híre
2979 XIII | minő jéghideg víz? Most hoztam azt a forrásból.~Azután
2980 I | arany dinárt Halilnak.~– Hozz nekem íróeszközöket, mert
2981 V | parancsolá a főmuftinak, hogy hozza elé az Alkoránt, melyet
2982 X | fürdőházakból szegődnek hozzájok, s utoljára elhatározzák,
2983 VII | Azért megrendelé, hogy hozzanak pompás kínai porcelánedényeket,
2984 XI | örökké kegyelmes), odajő hozzánk a két vizsgáló angyal, Monker
2985 V | kézben, mint a fényes a hüvelyben.”~– La Illah, il Allah!
2986 XII | bosszúsan taszítá kardját hüvelyébe vissza. A tisztek mind Halil
2987 XII | kardjának el kellett hagynia hüvelyét e vérig sértő szavakra.
2988 VIII | kezeinek dörzsölése, mikről a hüvelykujjakat egykori kegyetlen gazdája
2989 II | félelmesen nézte a szép hullaarcot.~A leány egy perc múlva
2990 I | marakodnak a piacon hagyott hulladékok felett. Minden igazhívő
2991 VIII | Halil sötéten.~– A kiaja bég hullája az egyik. Az kivettetett
2992 IX | hanem csak bebalzsamozott hullák volnának, minőket a fáraók
2993 IV | utána mintha valami nehéz hullana a vízbe, és másnap rendesen
2994 XII | ölében tartott gyermekére hullani.~– Miért sírsz? – szólt
2995 XI | romlásánál, a csillagok hullásának napján, midőn Gábriel és
2996 VIII | elmondani. Csak egyenkint hullongatá el.~– Megértém a lázadók
2997 XII | három nap alatt hétezren hullottak el csapásai alatt,8 s azután
2998 IV | ne nézzen rájok, be fogja hunyni szemeit, mikor azon megy.~
2999 IV | miket amaz égből aláhozott huri zengedező ajkai mesélnek.~
3000 III | azon szép és a paradicsom húrijait megszégyenítő alak egyszerre
3001 VII | Tömve dugva volt az egész húspiac népséggel; veszett ordítástól
3002 V | buzdítani egymást, tízen, húszan megállnak egy csoportban,
3003 V | egyet ütöttek, amidőn a huszonegy ágyúlövés hirdeté, hogy
3004 IX | Ez így történt ezelőtt huszonhat évvel is II. Musztafával;
3005 XII | behunyja a halálos csapás elől.~Huszonhatan vérzettek el.~Csak hárman
3006 XII | szeráj előtt járó-kelő nép huszonkilenc levágott főt látott meg
3007 XI | jég-emberek ellen, s ők bejönnek huszonnyolc kapun a héthalom városába.~
3008 XI | Vekai.” (A jövendők lapja.)~„Huszonnyolcadik napján a Rabi-Estani hónapnak,
3009 VI | csütörtöki nap volt, szeptember huszonnyolcadika.~Egy év előtt ugyanezen
|