10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
3512 V | rendesen arannyal voltak azokat kénytelenek megtölteni, vagy tulajdon
3513 IV | volt öltözve, elég ostoba képe is volt hozzá, hogy többet
3514 X | melynek érzéki mozdulataihoz képest még a spanyol bacchánsnők
3515 III | asszonynak neve ez, kinek képét a gyaurok zászlóikon viselik,
3516 IX | maga egy egész városrészt képez, s roppant üdvordítást emeltek,
3517 I | tekervényes, keskeny utcákat képezve vonulnak fel egyik halomrul
3518 I | mondom!~S mutogatta dacos képpel felhányt fejét, hogy oda
3519 IV | fogadá el, ripacsos fekete képű férfi, kinek felső ajka
3520 I | városa nagyszerű megható képül tűnik fel az alkonyfényben,
3521 VII | azon ezerötszáz velenceit képviselhették, akik ott elhullottak.~A
3522 III | menyasszonyt pedig a kizlár aga képviselte, és azok mind megajándékoztattak.
3523 IX | Ezeregyéjszakai tündérhercegnek képzeled-e magadat, aki csodákon és
3524 VII | rajta olvadni a havat, azt képzelte, hogy itt a tavasz, s kidugta
3525 XI | mintha süket volnék; mit kér tőlem Halil Patrona?~– Ne
3526 VII | legyen neved, de e zászlót ne kérd tőlem, mert ha közelebb
3527 XI | ajakkal. És amidőn azt fogják kérdeni, hogy védelmeztétek meg
3528 I | vagy a szunnitáknak. Az a kérdés, hogy a próféta halála után
3529 XII | a bűnös, aki a közügyek kérdésében a magát illető sérelmeket
3530 IV | jönnek hozzám vásárosok, kérdéseikre olyan feleletet szoktam
3531 V | Alkoránt, melyet nagy országos kérdések alkalmával a szultánok jóslat-
3532 II | füleidre nézve, ha az ilyen kérdésekre nem felelek. Én teszem,
3533 XI | Dzsemret völgyében, ha ezen kérdésre nem tudtok megfelelni? Mert
3534 XI | a „Takimi Vekai”.~Ah, ne kérdezd a müzülmántól, hogy mi az
3535 I | lenni.~E szóra megrogytak a kérdező inai.~– Jaj nekem, érdemes
3536 I | megállt, s kemény tekintetét a kérdezőre szegezve, haragos hangon
3537 XIII | valakihez suttogna, beszélne. Kérdezősködik tőle, és feleleteket vár,
3538 I | ráismerhetne, s nemigen sokat kérdezősködnék senki is utána, hogy ennek
3539 IX | hogy az könnyezik, azt kérdezte, mi baja, a gyermek így
3540 I | ne haragudjál, nem azért kérdeztem én az Etmeidánt, mintha
3541 V | valakinek a csillaga lehull, kérdik-e attól: ifjú vagy-e, szép
3542 XI | erős kézzel a futó sors kerekébe lehetne kapni, s megállítani
3543 III | melyet elefántok húztak nagy kerekeken, és három kert, melyben
3544 III | körül a piacokon, az utcákon kerekenjáró gályák és várak sétáltak
3545 V | utcán, vagy nehéz, hosszú kerekes ágyúkat vontatnak bivalyokkal.
3546 IX | a vezérek, a titkárok, a kérelemlevelek átadói, ki-ki rangja szerinti
3547 XI | megsüketült. Nem hallotta a kérelmet.~Musszli odament hozzá,
3548 I | megtevé szívesen a vendég kérelmét, s kikísérte őt egész a
3549 VIII | és mondd meg Halilnak: én kérem, én könyörgök neki, ne kívánja
3550 IX | azt hívé, hogy áldozatot keres közöttük, akinek hivatalát
3551 VIII | hasszeki agának parancsolá:~– Keresd fel Halil Patronát, és üdvözöld
3552 III | tagadó választ.~Minő sürgető kérése lehetett, hiszen csak hajnalban
3553 I | neki e pénzt adta; hiszen keresheti azt már! Hamarább megtalálhatna
3554 I | miszerint „bolond az, aki keresi azt a veszedelmet, mely
3555 II | bazáron. Nemigen jövedelmes kereskedés volt; dohányt, csibukot
3556 XI | nem látja, míg ez egyre kereskedett a lajstromban. Emlékezett
3557 IV | Volt egyszer egy gazdag kereskedő, nem tudom már hol, Pérában
3558 VII | ordítá Abdi a csoportozó kereskedőkre. – Talpaitok viszketnek
3559 II | hogy Patrona nem született kereskedőnek. Azonban ami kevés haszna
3560 VI | most kapván egy hollandi kereskedőtől igen szép tulipánhagymákat,
3561 IV | de jól van, már most nem kereslek, mert azt a pénzt mind elköltöttem.~–
3562 XII | gyávák fognak megnyugvást keresni, hogy el kellett veszni
3563 IV | beállunk a janicsárok közé. Ott keressen azután bennünket valaki.
3564 XII | tűnjünk el együtt. Hadd keressenek, mint az égről leesett csillagot;
3565 VIII | húsz bosztandzsival, s keressétek fel Halilt, és tudjátok
3566 XII | minket, jöszte velünk. Mit keressz te ama nagy kietlen városban
3567 V | önkénytelen kardja markolatát kereste kezével.~– Ne félj, Patrona –
3568 IV | hozzájuk. – Íme, akit oly régen kerestél, nálam kellett őt feltalálnod.
3569 IV | vagy az, muszafirom. Ugyan kerestelek két álló nap azután, hogy
3570 IV | volt a sor felsóhajtani.~– Kerestem mindenütt, nem találtam
3571 IV | Azután veres hangyákat kerestettek elő a puszpángfák kertjéből,
3572 III | főmufti meghajtá magát mellén keresztbetett kézzel.~– Allah akbár! Allah
3573 XI | félholdat leütve, s a kettős keresztet felállítva a mecsetek tornyain,
3574 IV | hiszen ő kapta e nevet a keresztségben. Az ugyan nagy gondatlanság
3575 XII | hegyével annak bal vállán keresztülfúródik.~De a következő pillanatban
3576 VII | felelni.~Itt is szerencsésen keresztülgázolt a zendülőkön Abdi, s fölkeresé
3577 VII | egész fellázadt városon keresztüllovagolt. Az ajtónállóktól tudakozódott,
3578 XI | Vekai.~Halil Patrona sokszor keresztülolvasta már e sorokat, csaknem minden
3579 IX | fenn volt már az égen, s keresztülsütött a szeráj színes ablakain,
3580 V | az átdöföttek között, a keresztülszúrt sorban kellett lenni a jó
3581 VIII | utcákon tolongó nép közt keresztülvergődni, a csatornához sietett,
3582 VI | Patronát felkapták vállaikra, s keresztülvitték a bezesztán boltozatos vásárpiacán.
3583 VIII | az Atmeidán kapuja elé a keresztútra.~– És a másik?~– A kapudán
3584 XI | tisztulnak, sem a Hotámába, hol a keresztyének vezeklenek, és nem a Száirba,
3585 II | szokták küldeni, csak a kérges arcú szerecsen rabnők, az
3586 V | felé, kik közül öten-hatan kergetésére indultak.~– Hah, ez bennünket
3587 I | kétoldalt rakott tömlőkkel kergetik a szűk utcákon; a vízhordók,
3588 VII | csak azt sajnálom, hogy nem kérhetem kölcsön valamely gyaur magyarnak
3589 VIII | azután eltakarta arcát.~– Ne kérj többet. Látod, hogy mind
3590 IX | a szultána asszekit, és kérje meg, hogy gondoljon reá,
3591 III | bizonyára nem. Óh, nem. „Kérjed országom felét.” Ez a legkisebbike
3592 XI | vétett önmaga ellen, kitől kérjen az bocsánatot? Jaj tinektek
3593 XI | legyen felgyújtogatni.~– Kérjetek még arra is engedelmet méltóságos
3594 VI | Erivánba futott, Hamadan, Kermandzsahan ellenség földe ismét. És
3595 XII | bánt, pedig jól tudod, hogy Kermandzsahánból moszkó ágyúk verték el timariótáinkat,
3596 IV | nyugodtan. Musszli odaugrott Ali Kermeszhez, megtapogatta, s a tűz felé
3597 IV | kincseket, pénzt ígért Ali Kermesznek, hogy hallgassa el a történteket,
3598 IV | leányt a bazáron, rábízá Ali Kermeszre, az ő berber basijára, hogy
3599 I | semmi rossz szándokkal.~– Kérnélek, ha meg nem haragudnál,
3600 III | pálmafák és cukorból készült kertek vitettek körül a piacokon,
3601 IX | köszönni, és most egyhangúlag kérték bocsánatát. – De már megtörtént.~
3602 I | és azután még mindenféle kerteken és búvóhelyeken keresztül-kasul
3603 VIII | beszélt, akitől választ kértél. A nagyvezért és a főmuftit
3604 XII | fogadom el. Magamnak nem kértem én semmit. Nem jöttem én
3605 VII | Szkutariba, jött hozzá egyik kertésze azon örvendetes tudósítással,
3606 XII | forrás partja mellett, kis kertet a házikó előtt. – Engedj
3607 V | lovai állottak, melyek őt a kerti kiöszkön át a tengerig fogják
3608 III | neki mind a kettőből elég. Kertje pompásabb volt, mint „ragyogó”
3609 III | ragyogtak a puszpángfák kertjeiben és az „édes vizek” körüli
3610 XIII | ott várakozik reá a kis kertre nyíló szobában.~Pontosan
3611 VII | minthogy a kiajának nagy kerületet kell tenni, ő pedig egyenesen
3612 XIII | az könnyen Halil életébe kerülhetne.~Szegény Halil! Azóta régen
3613 III | kiveri, azt a helyet mindenki kerülje, és rá ne merjen arra gázolni.
3614 XII | timariótáinkat, s orosz területen át kerültek a perzsák Abdullah basa
3615 IX | ahogy Ahmed mondta; nem kérve, nem esedezve, nem keserű
3616 VIII | embereket, dicső szultán – szólt keserűen Abdi basa. – A lázadók kívánságát
3617 VIII | kérdi halkan a szultán, kis kését elővonva övéből s hegyével
3618 I | melyek hosszú, tekervényes, keskeny utcákat képezve vonulnak
3619 I | osztálya lakik, az utcák oly keskenyek, hogy két átelleni háztetőnél
3620 VIII | ozmán férfin, aki ilyenkor késlekednék, s vérét és vagyonát kész
3621 VI | rendeznek Sztambul utcáin, s késleltetik a tábort a vitéz Küprilizáde
3622 XI | közeledtét fogják jelölni.~Sokkal későbben leend az, minekutána huszonhárom
3623 III | tanúbizonyságát. Ráért volna ugyan ez későbbre is maradhatni: hisz a vőlegény
3624 V | vontatva tevé azt, mintha készakarva az időt akarná vesztegetni;
3625 V | az egész jancsár sereg, készek vagyunk egytül egyig elhullani
3626 XII | holnapra más tervet kelle készíteni.~*~Harmadnapra volt határozva
3627 XII | velök.~A tervek, miket ő készített, századok számára voltak
3628 XI | hirtelen hosszú névsort készítettek, melyben az ország minden
3629 XIII | érkezik meg, tehát jó vacsorát készítsen. Az nem tudott olvasni,
3630 V | megcsókolá az Alkorán sorát. – Készítsétek paripáimat. Isten akarja
3631 VII | Elébb saját melegágyat készíttetett, melybe a legtáplálóbb föld,
3632 II | Az annyi volna, mint készpénzen venni meg a nagyúr haragját. –
3633 I | az ijedelemtől, s egész készséggel kezdé a nyakravalóját leoldozni,
3634 XIII | be e láthatlan alaknak, s készteti, hogy őt üdvözölje, mert
3635 IX | balszórai kénköves üregbe készülnél, vagy ha fogadásból leszállnál
3636 II | dervisek között fog kiosztatni; kétezer piasztert már ígértek érte,
3637 X | méltó lábai porát csókolni. Kétfelé váljatok, ha velünk nem
3638 X | csoport előtt és mellette kétfelől négyszáz szerecsen eunuch
3639 VII | kiajával, aki egy rongyos kétkerekű kibitkába bújt el, s egy
3640 IV | Gül-Bejáze aludt, s ott kétlépésnyire leülve tőle, elmélázni,
3641 VIII | kapu alá vezette őket. Egy kétökrös szekér állt ott, gyékénnyel
3642 I | hajcsárok csengős öszvéreiket kétoldalt rakott tömlőkkel kergetik
3643 X | Patrona neje.~Aldzsalisz a düh kétségbeesésével emelé fel ökleit az ég felé,
3644 V | Musszli még most is ittas, oly kétségbeesett önfeláldozással ivott egész
3645 VIII | rám bízott, mert még nagy kétségben vagyok: vajon te vagy-e
3646 I | egész házat, s közbe csak kétszáznyolcvan mecset ragyogó kúpjai emelkednek
3647 XII | amikor te meghalsz, és fiad kétszeresen árva lesz.~Ilyen szavakkal
3648 III | asszonyt; volt is neki mind a kettőből elég. Kertje pompásabb volt,
3649 XII | is, Kaplan Giráj.~– Hogy kettőnk közül melyikünk lesz ott,
3650 III | Jó lett volna nekünk kettőnknek nem őszülni meg.~Ahmed pedig
3651 I | visszafordulnánk?~– Más úton kettőre találhatunk. Tanuld meg
3652 IV | Kész örömmel. Csakhogy kettőt kell megígérned: először,
3653 VIII | volt, maga megbirkózott kettővel, hárommal; ezt megtette
3654 II | hozzá közel.~És most még kevésbé tudta Halil, hogy mit mondjon
3655 XII | kívüle s az ottlakókon kívül kevesen ismertek, s egy postagalamb
3656 V | szultánnak, hogy ha az egyet kevésnek találja, a hadsereg majd
3657 IV | szultána, s megkóstolá egy kevéssé, ami megmaradt, a kis törpének
3658 IX | hogy Mahommed kardja méltó kézbe jusson: ím, ez betelt, te
3659 V | jobb a rozsdavette kard a kézben, mint a fényes a hüvelyben.”~–
3660 III | fővezérek az ünnepélyt, a kézcsók után a főmufti végrehajtá
3661 XII | Jöjjetek legelébb a szultán kézcsókjára, kik legderekabb férfiak
3662 IV | belsejét, hogy szinte félni kezdek tőle. Ha az ember ezt hallgatja,
3663 XI | lelátni, s ottan elmélkedni kezdék.~És íme, megjelent előttem
3664 IV | kísérték, már nyugtalankodni kezdének gazdájok kimaradásán, s
3665 II | hogy nem tudott vele mit kezdeni.~Boltja éppen azon részére
3666 XI | s háromszor kellett újra kezdenie imáját, mert mind a háromszor
3667 VII | csoda tulipánjai nyílnak ősz kezdetén.~Minő látvány várt reá!
3668 V | szerencsétlenség órái minden kezdetre nézve, és igaz müzülmán
3669 IV | mindegyike rendesen az ájuláson kezdi; a rabnők rögtön futottak
3670 VII | nézzék szeptembert s akkor kezdjenek el virágozni?~Elébb saját
3671 XI | tarka madarakat, mikkel a kezdőbetűk ki vannak szépen rajzolva,
3672 XII | történik velök, s csak akkor kezdte magát rosszul érezni, midőn
3673 III | közé vegyültem, beszédet kezdtem, szaglálóztam, míg végre
3674 IV | kezében tartá a forró sima kezecskét, érzé annak biztató szorítását,
3675 III | szádnak sohase legyen panasza kezed ellen, derék berber basi.
3676 III | de a zászlót neked kell kezedbe ragadnod, legdicsőbb padisah,
3677 X | ablakában, azon Ahmed, kinek kezeiben rettenetesebb hatalom van
3678 IX | bérbeadást, hogy egyedül a te kezeidben legyen a nép, s ne e gazdag
3679 VI | veled, csókolni fogja a te kezeidet! Ezt én mondom, Patrona
3680 I | válogatni a tréfákat, mikkel a kezeik közé akadt idegent mulattassák.
3681 VIII | Siessetek, ne jussanak élve kezeikbe.~– Óh, uram – könyörge Szulali –,
3682 X | alatt ki voltak azok tekerve kezeikből és hátaikhoz verve, a dühödt
3683 XI | előtti mosdást) elvégezém, s kezeimet ég felé emelve a fatehát (
3684 VIII | valóban nem tudja.~Mosolygása, kezeinek dörzsölése, mikről a hüvelykujjakat
3685 VII | Megbolondult nép! Őrült kezek, melyek tulajdon fejetek
3686 III | kardját és a veszély zászlaját kezembe nem fogom, amíg őket össze
3687 III | megvalósulását óhajtja?~A szultán kezénél fogva vezeti őt bíbor ottománjáig,
3688 VII | zárja be boltját, tegye le kézi munkáját, és gyülekezzék
3689 XI | meghízzanak; gyönge nők veszik kezökbe a kardot az ozmanlik ellen,
3690 IX | maradtak körülök.~Most jobb kézről bocsátva az új uralkodót
3691 IV | az apa, másfelől a férj, kezükbe vették kezeit és hízelgének
3692 IX | ha tele volna mind a két kezünk fegyverrel, pajzzsal, egyik
3693 VI | jutni, s a kivont karddal kezünkben nem szabad mentségükre sietnünk.
3694 XII(1)| jelenlétében maga a próféta saját kezűleg írt alá a mecsetben, a Hedzsira
3695 III | van szükség, s fegyveres kézzé válik az ország, melynek
3696 VII | sokáig, a bölcs szultána Khadidzsával.~A jó tanács drága volt
3697 I | és odarántá magához.~– Khair evetlesszin domusz! (Ne
3698 XI | felállítva a mecsetek tornyain, a khaznét (a szultán kincstárát) kifosztva,
3699 VIII | kapudán basáé, ezt kitevék a khór-khóri szökőkút elé.~– És a harmadik?~–
3700 XI | értelmétől?~– Nono, fiam, ne kiabálj úgy a fülembe, mintha süket
3701 I | emlegesse a szultánt, és ne kiabáljon olyan nagyon.~Azon éjjel
3702 VIII | csapásnak okozói, kívánjuk kiadatni. Ezek: a kul kiaja, a kapudán
3703 VII | ha a gyűlölt kiaja béget kiadja nekik, s ha azok még a többit
3704 III | munkás repült a légbe. A Kiagadkhane patak egy éjjel úgy megáradt,
3705 V | legyen a paradicsomban kapu kiajáddal együtt a borotválkozásnál.~
3706 V | azért, hogy ha visszamégy a kiajádhoz, tudj neki értelmes választ
3707 V | mondd meg uraidnak, a te kiajádnak és annak az ősz nagyvezérnek
3708 VIII | Könyörögj a kapudánért és a kiajáért is; míg vissza nem térsz,
3709 V | vezéreké, skarlátszín a kiajáké, sötétkékek a fő országbírák,
3710 VII | ott lesz, sőt minthogy a kiajának nagy kerületet kell tenni,
3711 XII | Halil Peliván, kit kul kiájának neveztek ki, egy csatornába
3712 IX | volt elég ereje lelkének kiállani a szultán tekintetét addig,
3713 I | ütést karjaira és vállára kiállott, miközben még a handzsárt
3714 VI | vannak küldve, mi halljuk kiáltásaikat, látjuk zászlóinkat elesni,
3715 V | lelkesült arcok, harcias kiáltások.~Olykor egy-egy csoport
3716 XI | vezér hátrakapta fejét. A kiáltástól-e, vagy annak értelmétől?~–
3717 III | zászlóikon viselik, s nevét kiáltják, midőn az igazhívőkkel harcolni
3718 IX | mintha ércből volna öntve, kiáltó ellentét ennyi reszkető
3719 III | kivilágítva, s ijedtséggel kiáltok hozzád és a prófétához:
3720 VII | ahol akkor éppen halált kiáltottak fejére.~Szemközt találkozott
3721 X | Helyet a szultánnőnek! – kiáltoznak a kengyelfutó eunuchok a
3722 V | visszafordulva gúnyhahotával kezde kiáltozni a jancsárok felé, kik közül
3723 II | le arcáról a fátyolt, s kiáltsam ki az árát mindenki láttára
3724 I | tudott aludni.~Másnap ismét kiballagva a bazárra, újra azon ház
3725 IV | s oly irányt adva messze kibámuló szemeinek, hogy valamennyi
3726 VII | értelmezé, hogy a szultán kibékítheti a zendülőket, ha a gyűlölt
3727 XII | kardokat, s varázsló nyelvével kibeszéli az emberek szívéből a haragot.~
3728 VII | aki egy rongyos kétkerekű kibitkába bújt el, s egy orosz fuvarost
3729 III | szolgád érdemetlen száján kibocsát, azt mennyei szózatokra
3730 X | Aldzsalisz nem bírta ajkain kibocsátani e nevet, bár szája nyitva
3731 VIII | turbánján volt a fekete forgó kicserélve fehérrel, s oldalán függött
3732 VII | képzelte, hogy itt a tavasz, s kidugta az átnedvesült, átmelegült
3733 I | miközben még a handzsárt is kiejté kezéből, megragadá ellenfelét
3734 XI | ugyan módja a legrövidebb kielégítésnek: beszólítani egypár csauszt,
3735 XII | egyúttal nagyravágyását is kielégítse. A szultán valóban kegyelmes
3736 V | kizlár aga szavára ismét kiemelé lábát a kengyelből, melybe
3737 VII | helyezé át a két kézzel kiemelt virágot a porcelánedénybe,
3738 X | fehér alak, kit magasra kiemeltek.~– Csináljatok utat a szultána
3739 XI | ezt a nevet, mert a könny kiesik szeméből! A Takimi Vekai
3740 XII | Mit keressz te ama nagy kietlen városban többé, ha mi nem
3741 X | és hoszápot, rózsavízben kifacsart aszú szőlő nedvet, másutt
3742 XII | virággal a fa, holnap tövéből kifacsarva fekszik a földön.~Ki pöröl
3743 IV | ágyúk a Boszporuszon. Este kifáradva érkezett a padisah háremébe,
3744 IV | titkoknak hallása, miket e rabnő kifecsegett, elég arra, hogy háromszor
3745 IX | hallgatag kétségbeesés volt kifejezve.~Szulali megszánta a szultánt.~–
3746 III | tudd meg tovább is, mi kifejlése lesz e dolognak! A teszkeredsi
3747 IX | azzal dicsekedhetnék, hogy kifent hegye előtt behunytam szememet,
3748 VI | járnak a nép között, akik kifestik szemöldeiket, ajkaikat mások
3749 XII | mert a támadó esti szél kifeszíté a vitorlát, s a csónak magától
3750 IV | rövid volt; a kizlár aga kifizette, amit a kalóz kért, s azzal
3751 V | van, csak akkor becses, ha kifizettük azt, káros pedig, ha nekünk
3752 IV | egyiknek sem volt semmi kifogása az idegen szavaiban, csak
3753 XI | khaznét (a szultán kincstárát) kifosztva, az igazhívőket a karadzs (
3754 I | dióval megtöltve és mézben kifőve, s más egyéb kellemetes
3755 VII | többet nem lakik, mint a kígyók és deneveérek és a ti elátkozott
3756 III | indu szemfényvesztők és kígyótáncoltatók, akik után következett a
3757 IV | olyan vígan voltatok, hogy kihallott a temetőbe, midőn arra mentem.
3758 VI | melyet trombitaszó mellett kihirdetének.~Többen a vezérek közül
3759 V | kiáltása vegyül, az a hadizenet kihirdetésére történik; míg a hajóhad
3760 X | estén nagy kürtszó mellett kihirdetik, hogy holnap halvet-ünnep
3761 X | nem tud maradni; ugyan ez kihirdettetik a sorompóknál is, hogy az
3762 IX | mint a nádtető, mely alól kihúzták a csapfát, téged pedig ki
3763 XII | Moldva és a Krím lennének a kiindulási pontok, honnan a fenyegető
3764 XI | a Góg és Mágóg hadai, s kiirtják a Krisztus hívőit, és kiisszák
3765 I | vezetni a török vendégét azon kiismerhetlen tekervényes zegzugos sikátorokon
3766 XI | kiirtják a Krisztus hívőit, és kiisszák a folyók vizeit, s végre
3767 XI | minden főhivatalaira új kijelölteket tűztek ki. A kapudán helyére
3768 V | drinápolyi háreméből nem akart kijönni Sztambulba. „Ha halott volnál
3769 VI | Milyen soká marad. Mind kijöttek, mind szétfutottak már,
3770 IV | Gül-Bejáze, ki egyszerre kijózanodott a mámorból, mint a bor és
3771 VIII | az előtte ülő szoftiknak, kikből teszkeredzsiket választott.~
3772 III | ozmán hősök mind egyszerre kikelnének sírjaikból, hogy a próféta
3773 XI | azzal leült szépen a földre, kikereste kebléből a rábízott lajstromot,
3774 X | minden tartományok szépségei, kikért egész vidékek ifjai őrjöngtek;
3775 XI | titkos teremében mindazokat, kikhez bizalma volt.~Köztük volt
3776 XII | vár reátok. Ott fog majd kikiáltatni a harc, és az emlékkaftányok
3777 VIII | igazhívő, velem tart. Küldjetek kikiáltókat minden utcára, hirdessék,
3778 II | bátorsága megtekinteni a kikiáltott rabnőt, és ez volt Halil
3779 I | szívesen a vendég kérelmét, s kikísérte őt egész a járható utcáig.
3780 XII | is megvadul, midőn fiait kikölté.~Halil egy födött csónakba
3781 I | virágaival, Begtas fiaival kiköss? Elmenj utadra, míg egy
3782 V | tömegestől tódul az Aranyszarv kikötői felé. Ifja, véne lelkesült
3783 I | mint a nyugati városok, kikövezve, kiseperve csupa kő és kémény
3784 IV | hasítva, hogy úgy fogai kilátszanak.~– Éppen mint a mostani
3785 V | utánasütötték a futó csauszoknak. A kilőtt golyó a fejök felett süvöltött
3786 IV | nyugtalankodni kezdének gazdájok kimaradásán, s hallatszott kopogásuk
3787 IX | az Alkoránra, hogy őket kímélni fogjátok; esküdjetek meg
3788 XIII | a sor.~Alkonyatkor ismét kiment az útra, mely a völgyből
3789 X | csak ellensége nevét kell kimondani, hogy az kínokat érezzen
3790 XI | csatamezőtől, és rettenet kimondanom, Allah nevét káromolják.
3791 XI | és Mózes hajlékai épültek kimondhatatlan szépségben, és minden igazhívő
3792 IX | jutalmat, és az, mielőtt kimondtad, meg van adva.~Halil néhány
3793 II | helyen a legalacsonyabb fajú kimustrált rabszolgákat szokták elárverezni.
3794 VII | megrendelé, hogy hozzanak pompás kínai porcelánedényeket, mikbe
3795 XII | kegyelmes szívvel bír. Jutalmat kínál annak, kire vezérei büntetést
3796 XII | elemészteni? Az alkalom kínálkozó. A kozákok segítséget kérnek
3797 XI | mert a kegyvesztett vezér kincsei, palotái, örömleányai az
3798 IV | Leányodat is elviszem, s kincseid is enyimek lesznek. Halál
3799 I | kedvesebb volt nekem minden kincseimnél, s most azután járok nyomrul
3800 XI | maguk is osztozni fognak a kincseken, miket a hitetlenektől vesznek
3801 IV | eleressze. Janaki roppant kincseket, pénzt ígért Ali Kermesznek,
3802 IX | szultánát, ezt a legkedvesebb kincset mindabból, amit e napon
3803 XI | tornyain, a khaznét (a szultán kincstárát) kifosztva, az igazhívőket
3804 XI | ezekből lesznek vezéreink, kincstartóink, s ha néha egy hőst dob
3805 XII | neked, s magas jóvoltából kinevez téged Rumili beglerbégjévé.~
3806 XII | szultánnak sem szabad.~Mindhármat kinevezé a nagyvezér szandzsákbégeknek.~
3807 XI | sorba mondá Halil Patrona kinevezéseit.~A nagyvezér valamennyit
3808 VIII | Halil, és parancsokat, kinevezéseket diktált az előtte ülő szoftiknak,
3809 XI | voltak Musszlinak a kívánt kinevezési és száműzési fermánok és
3810 VIII | valami Orli nevű csausz, ezt kinevezte főtábornoknak; Ibrahimot,
3811 XII | beszél; amióta vajdának kinevezték, elmúlt minden kedve az
3812 IV | most várják – várják! Atyja kinn áll az ajtóban, s minden
3813 X | kell kimondani, hogy az kínokat érezzen minden belső részeiben,
3814 IV | holtnak tetteté magát minden kínozásra.~– Végtére az határoztatott
3815 VIII | hozzájuk jutni. Nem fogják őket kínozhatni, széttéphetni. Inkább haljanak
3816 IV | parancsolá, hogy meg kell kínozni a rabnőt. Elébb jéghideg
3817 VII | vezérnek! Ő nem fogja látni kinyílásukat! Mint szerette volna, ha
3818 VII | orraitokat untátok meg viselni? Kinyissatok minden boltot rögtön, mert
3819 V | annyi időt elvett.~A szultán kinyitá a könyvet ott, ahol a tű
3820 VI | összeszedtek, s ide zártak.~Kinyiták a kapukat, s beordítának
3821 X | sem mert szólani.~És Ahmed kinyújtá kezét Aldzsalisz felé; akik
3822 IV | vevő, és a leány, kit sem kínzás, sem nagy urak kegyelme,
3823 II | S ki volt, aki ennyire kínzott?~– Magam akartam úgy, meg
3824 XII | szófaterembe az eriváni kiöszkből, hogy felkaftányozzák őket,
3825 VIII | kétszer megjárhatták volna a kiöszkig vivő utat és vissza – monda
3826 VI | pihenést; a jancsár aga kiöszkjébe távozott, a kapudán basa
3827 V | állottak, melyek őt a kerti kiöszkön át a tengerig fogják vinni,
3828 III | s Damad Ibrahim fővezér kioszkjában és a fehér herceg háremében.
3829 XII | aranyat önte ki a földre, és kiosztá azt a vitézek között.~–
3830 II | ára a dervisek között fog kiosztatni; kétezer piasztert már ígértek
3831 XI | bejrám ünnepet; hogy bőven kiosztottátok a zakátot (törvény parancsolta
3832 XIII | örvendve jön haza a nő: szinte kipirulva a sietésben.~– Nem láttad
3833 XI | gyújtogatók, hogy Sztambult kirabolhassátok.~– Nagyon rosszul beszélsz,
3834 VIII | lázadók élve akarják őket kiragadni.~– Úgy van – bizonyítá Elhadzs
3835 IX | sírboltjaiban találni a királyi ravatalok körül sorba ültetve.~–
3836 VIII | föl e szóra dívánjáról, s kirántá kardját.~– Ide hát veletek,
3837 XII | görbe pallosát.~E szóra kirántja Halil övében maradt tőrét,
3838 IV | az a nevezetes müzülmán, kiről már Perában is beszélnek,
3839 IX | briliántrózsákkal, egy másik Alkorán egy kisebb asztalon volt felnyitva,
3840 I | nyugati városok, kikövezve, kiseperve csupa kő és kémény minden;
3841 IX | Egyedül, fegyvertelenül, kíséret nélkül ment végig a pártvezér
3842 X | tömegre. – Utat a szultána kíséretének!~E parancs teljesítése a
3843 X | kényszerítik a szultána kíséretét, hogy Gül-Bejáze előtt utat
3844 IX | szószéken, midőn Mahmud kíséretével együtt a számára elkészített
3845 V | kapuiban rajzik a nép, s kíséri utcáról utcára a zászlós
3846 V | gömböt is, hogy ilyenekkel kísérik a janicsárok mondásaikat.~
3847 VIII | hajóslegény), s kérte, hogy ő hadd kísérje a nagyvezért a bakók termébe.~
3848 VIII | sebesült voltam.~– Tehát ezért kísérsz most a bakók szobájáig;
3849 IV | dzsebedzsik, kik a berber basit kísérték, már nyugtalankodni kezdének
3850 VIII | a nagyvezér, hogy kivel kísértesse magát odáig, midőn hirtelen
3851 VI | szabadság kedves. Mint egy kísértetes raj ömlött ki e szóra a
3852 VI | jancsárok betörték kapuját, kiszabadíták társaikat. Halilt felültették
3853 XII | öszvérrel. Halil segíté nejét kiszállni a csónakból.~Gül-Bejáze
3854 VI | s a kert hátulsó ajtaján kiszökve a Boszporuszra, ott egy
3855 V | egy jancsárt a táborból kiszólítottak volna?~Peliván alig fékezhette
3856 XI | jelen meg, félelmesebb és kitartóbb, mint a magyarok, mint a
3857 II | számára, ami két piaszterből kitelt, Halil tányérát odatevé
3858 I | mellére térdelt, s annyit kitépett szakállából, amennyi elég
3859 XI | a rábízott lajstromot, s kiterítve azt a földön, egyenkint
3860 X | miképp a szultána asszeki kitérjen egy halvány női báb elől?~–
3861 XII | látta azt hatalmas karjaival kiterjeszkedni keletre, nyugotra, de legkivált
3862 IX | arca dicsőségtől sugárzott. Kiterjeszté kezeit feje fölé, és háromszor
3863 XI | saskesely fiai, de majd-majd kiterjeszti szárnyait. Előre, szilihdár
3864 VIII | A kapudán basáé, ezt kitevék a khór-khóri szökőkút elé.~–
3865 V | tartóztathatnám vissza, a lázadás kitör ellene – s akkor az ő uralkodása
3866 VI | VI. A vihar kitörése~A Boszporuszon kedvezőtlen
3867 IV | jött álruhában, az eset kitudódik.~– Ne féljetek semmit –
3868 IV | Könnyű itt a tanács. Mielőtt kitudódnék a dolog, elmegyünk az Etmeidánra,
3869 III | szaglálóztam, míg végre kitudtam a dolgot. A leányt sokáig
3870 VIII | alá nyelére.~A zöld zászló kitűzése a szeráj kapujára nagyon
3871 V | halasztá a próféta zászlójának kitűzését, elközelgett a várt, az
3872 XI | Legutoljára hagyta Musszli Janaki kitűzetését.~– Ezt pedig moldvai vajdává
3873 VIII | elveszett. Nem kellett volna kitűzni a veszély zászlóját, hanem
3874 VIII | meglepte, midőn látták, hogy a kitűzött szent zászló alá senki sem
3875 VIII | veszély zászlaját rögtön kitűzték a közép kapu fölé, s ottmaradt
3876 XII | főt látott meg kopjákra kitűzve a középkapu fölött; mindnyájan
3877 VII | elbámulva.~Egyszerre azonban kiugrik közülök Musszli, s megelőzve
3878 XI | szerelmi andalgások ligeteit kivágták tőből; most már csak romjai
3879 XII | tudnak felelni.~Peliván kiválaszta közülök harminckettőt, a
3880 VIII | zölddel ruházták fel.1~Ezután kiválaszták maguk közül Seid Mohammedet
3881 XII | őt gyilkoltatni.~Evégre kiválogaták a legmerészebb jancsárok
3882 I | elhagyni háza küszöbét. Kivált annak, ki ez időben az Etmeidán
3883 VIII | De én emlékezem rád, mert kiváltottál a fogságból, s ápoltál,
3884 III | nemes úr, kinek azon szomorú kiváltsága van, hogy a szultán háremében
3885 VIII | ha jogos és méltányos a kívánat, és ti megígéritek, hogy
3886 VIII | róla, hogy minden jogos kívánataik megadatnak, ha megígérik,
3887 VIII | visszaéltek a zendülők, s ő azok kívánatairól mitsem tud.~– Tehát vedd
3888 XII | padisah elé terjesszétek kívánataitokat, ott légy te is, Halil,
3889 XII | mindenki helyet foglalt –, kívánatodra, ím, összegyűjtém a tanácsot,
3890 XI | mert elfelejtette a többi kívánatokat.~– Van hát! – szólt ez,
3891 IX | feljegyezte a történetíró. – Kívánatom volt, hogy Mahommed kardja
3892 IX | s vigye meg Halilhoz e kívánatomat.~Újabb mély hallgatás követte
3893 VIII | mozdulatlan arccal felelt:~– Kívánatunk rövid. A négy fő árulót,
3894 X | hagyja, mert halálára lesz a kíváncsiság. Az utcákon rendet tartó
3895 IV | Végre nem állhatá tovább a kíváncsiságot, az ajtóra került, s belépett
3896 IX | bántalom tégedet nem ér, kívánj jutalmat, és az, mielőtt
3897 IX | Gyermekeim halálát is kívánják talán? Vagy egyitek sem
3898 X | magát belétek, hogy azt kívánjátok, miképp a szultána asszeki
3899 XI | a földön, többen fognak kívánkozni a mennyei paradicsom után.
3900 VII | ha azok még a többit is kívánnák, a többit is odaengedi.
3901 XI | találta ezúttal meghallani a kívánságot, s komolyan felelt:~– Nem
3902 XI | kezében voltak Musszlinak a kívánt kinevezési és száműzési
3903 IX | ország nagyjai, s hódolva kívántak neki üdvöt.~Késő éjfélig
3904 IX | nem esküsznek arra, amit kívántál.~Most Ispirizáde is felszólalt,
3905 IX | leereszkedéssel.~– Amit kívántam, az már teljesült – szólt
3906 VIII | Azért mondd meg nekem, mit kívántok a szultántól, és ha jogos
3907 XI | az igazhívőket a karadzs (kivégeztetés) alá vetve. A fanar negyedekben (
3908 VII(2)| nyílpiacon, mely elé szokták a kivégzettek fejeit hengeríteni.~
3909 I | termetét a félhomályban kivehetni, erős, jól termett férfi,
3910 VIII | széttekintve a nagyvezér, hogy kivel kísértesse magát odáig,
3911 III | és ahová ő pipája hamvát kiveri, azt a helyet mindenki kerülje,
3912 IV | és hozott át egy ezüsttel kivert tamburát, melyet nagyon
3913 I | botod van, a feje szegekkel kiverve s ólommal beöntve; kár,
3914 VIII | Ibrahim a nagyvezéré; az kivetteték a szeráj előtti piacra,
3915 VIII | bég hullája az egyik. Az kivettetett az Atmeidán kapuja elé a
3916 VII | lóháton a kikiáltóhoz, s kivevén kezéből a tülköt, úgy veré
3917 XIII | az útra, mely a völgyből kivezet. Öreg szolgájának megmutatá
3918 X | E parancs teljesítése a kivihetlenséggel határos, az egész szemközti
3919 VI | lámpaünnepélyeket, pálmák sétáit, kivilágításokat rendeznek Sztambul utcáin,
3920 V | padisah a sok ünnepélyt és kivilágítást, s miután mindenféle szelíd
3921 III | midőn a város másik része kivilágíttatott Murad herceg születésére.
3922 III | valahányszor ünnepélyre van az kivilágítva, s ijedtséggel kiáltok hozzád
3923 V | hogy nem volna azt képes kivinni. Soknak, igen soknak meg
3924 VII | a tulipán minden évben kivirul egyszer, de ha az emberre
3925 XIII | nyájasan suttogva, beszélgetve kivitte őt magával a kertbe, a holdvilágos
3926 VI | ha valaha hazudott!~Azzal kivivé ölében nejét a néptömeg
3927 VII | Senki sem merte kardját kivonni ellene, de nem is engedelmeskedett
3928 XII | menedékei között, melyet kívüle s az ottlakókon kívül kevesen
3929 I | kikövezve, kiseperve csupa kő és kémény minden; itt minden
3930 IV | teremben. Ezeket nevezik kobkobnak.~– Ej, ej – szólt aggódva
3931 V | csatatérre.~Az odaliszkok serege kobzot, mandolint ragadott, s édes
3932 XI | előállni egyszerre nagyon kockáztatott vállalat volna, azért is
3933 IV | drágaköves turbánjába magas kócsagforgó volt tűzve, mely még büszkébb
3934 IV | ott ki magát, mint valami kócsagtoll; természetesen neki is,
3935 IV | melyen valami átlátszó kékes köd látszott derengeni, az ámbra
3936 I | reá, s amint ez vezetője ködmenébe fogózva el akart mellette
3937 XI | háromszor félbeszakasztá azt a köhintés, s a félbeszakadt imát folytatni
3938 VII | sajnálom, hogy nem kérhetem kölcsön valamely gyaur magyarnak
3939 I | sötétkék égtől ércragyogványt kölcsönöz a nyugvó tengeröböl; a kiöszkök,
3940 V | dörgése bömbölő visszhangot költ a Boszporuszra néző paloták
3941 VI | Ugyanez órában három szofta költé fel a főmuftit és Ispirizádet,
3942 XII | békét, s midőn regéket és költeményeket olvasgatsz, ne hidd azokat
3943 II | bizonyára jól énekli a költő: „két világ van, egyik a
3944 VIII | miattuk aggódott.~– Miért költögetsz bennünket annyit, uram?
3945 II | jelenetek voltak ezek, miket a költők olyan szépen le tudnak írni,
3946 IX | okosabb tréfa volna tőled a kölykező oroszlán barlangját meglátogatnod,
3947 II | férfitekintet előtt, s szemük könnybe lábad, midőn hozzájuk szólnak;
3948 XII | érkezem meg.~Gül-Bejáze könnyei elkezdtek ölében tartott
3949 IX | odacsúsztak lábaihoz, és azt könnyeikkel nedvesítve, kiáltának hozzá:~–
3950 X | kellene-e folyni, midőn az én könnyeim folynak?~Mahmud megsimogatá
3951 X | facsart ki szemeiből, s csak e könnyek után bírta rebegni:~– Ez
3952 VII | pedig megveré vállait, és könnyekkel szemeiben esküvék, hogy
3953 VIII | kiket meglátva Abdullah könnyekre fakadt, és zokogva szólt
3954 V | erőssé tesz, nála babona, könnyelműség s gyönyörvággyá fajult,
3955 III | kaftánja szélével megtörölve könnyes szemeit, szomorúan állt
3956 IX | került a sor, s látá, hogy az könnyezik, azt kérdezte, mi baja,
3957 XIII | holdvilágos estre; a jámbor szolga könnyezve nézte őt, mint sétál végig
3958 VIII | a bosztandzsik közé. Ne könnyezz érettem, padisah! A bátor
3959 III | szultán előtt, megcsókolák köntöse szegélyét, s leborulva maradtak
3960 IV | magától így.~Ekkor cifra köntösöket adának reá, fülébe gyémánt
3961 V | a Szúremre.~Ez egy szent könyörgés, melyet a főimám szokott
3962 III | korbácsütései, sem a fehér herceg könyörgése nem bírta őt felébreszteni.~–
3963 VIII | meg Halilnak: én kérem, én könyörgök neki, ne kívánja e két ősz
3964 IX | Halil. A padisah alázatosan könyörög neked életeért és gyermekei
3965 VIII | ők bizonyára nem bűnösök. Könyörögj a kapudánért és a kiajáért
3966 XII | sem meg nem ijed, sem nem könyörül, sem bölcs szavaktól el
3967 I | egy csepp vízért, s Allah könyörült rajtok, és elvezette őket
3968 XI | tündérregéket, miket ama talikos könyvből olvasott.~Másnap összegyűjté
3969 XI | Takimi Vekai a „jövendőmondás könyve”, melyet harmadfél század
3970 XII | elült az ozmán történetírók könyveit olvasva; a híres Rasídot
3971 XII | alkalmam olvashatni azon könyveket, melyek megcáfolják azokat,
3972 XI | rajzolt betűk? Mi a neve ezen könyvnek?~Nem rege az, nem tündérmondák,
3973 VIII | előteremében, melyben a próféta köpenye őriztetik, rejtélyes mosolygással
3974 IX | magával kézen fogva a próféta köpenyének teremébe, ott a trón előtt
3975 IX | az ulemák elfoglalták a kördívánokat, szemközt ült vele Ispirizáde,
3976 IV | karjait igazgyöngy füzérek köríték, gyémántos kapcsokkal, drágaköves
3977 IV | hegyes tűket szurdaltak körmei alá, és a leány még arra
3978 V | földön heverve sírtak, és körmeikkel tépték orcáikat s kebleik
3979 IV | vezetteték, ki kétszáz rabnőtől környezve, kis kedvenc törpéjével
3980 VII | janicsárok mind felugráltak, s körülállták a vitéz Musszlit kardjaikat
3981 X | együtt volt a börtönbe zárva, körülfogják, elkezdik ruháit, lábait
3982 IX | nem mentek, hanem legalább körülfogták a roppant épületet, mely
3983 IV | arany istifánnal, a rabnők körülfüstölék bódító illatokkal, megfüröszték
3984 III | kertjeiben és az „édes vizek” körüli kiöszkök udvarain, s mozgó
3985 IV | háromszor, három irányban körüljárom is ezt a földet, nem találnék
3986 IX | hosszú termen végighaladt, körüljártatá tekintetét az ülő főurakon,
3987 VIII | nem jönnek-e zendülők, s körülkerülték a szerájt.~A szultán ezalatt
3988 VIII | elővonva övéből s hegyével körülszurkálva a tulipánok földét, hogy
3989 XIII | ormaira, melyek kunyhóját körülveszik, s epedve, vágyva néz el
3990 III | az öv, a karperec és a kösöntyű.1 Mellettük ismét számtalan
3991 X | összecsapnak, lábaikon érc kösöntyűk, haj és öltöny felbomladozva
3992 IV | karjaira, lábaira arany kösöntyűket csatoltak, s így vivék be
3993 IV | megajándékozá szép ruhákkal, kösöntyűkkel, arany istifánnal, a rabnők
3994 V | adott a szilihdárnak, hogy kösse fel oldalára Mahomed kardját.~–
3995 I | Elébb fogadd el, azután köszönd meg, mert addig nem tudod,
3996 III | Ibrahim felsóhajtott, s búsan köszöné meg a nagyúri kegy ez újabb
3997 I | megkérte nagy háládatos köszönés mellett Patronát, hogy vezesse
3998 II | boltjaikat is bezárták. Köszönik alássan, még ajándékba sem
3999 XII | porban született szatócsnak köszönje hatalmát – a tatár kám,
4000 IX | el, hogy Ahmednek le kell köszönni, és most egyhangúlag kérték
4001 I | addig nem tudod, hogy mit köszönsz. Nálam igen szűk vendégségre
4002 XII | azt a galamb szárnya alá köté. A levélbe ez volt írva:~„
4003 VIII | elvezettetének.~Most még az a kötelesség várt a fővezérre, hogy az
4004 VIII | teljesítnem kell hivatalos kötelességeimet.~A három férfi búcsút vett
4005 XI | kengyeltartói), tegyétek kötelességeiteket. Ti ferikek (vezérek) gyűjtsétek
4006 I | a háztetőn alhatol; ha a kötélhágcsót felhúzod magad után, nem
4007 IX | kapcsokkal és gyöngyhímzetű kötésekben. A kandalló két oldalán
4008 III | a dülbendár, aki a sált köti a derekára, a berber basi,
4009 III | lelkem, hogy addig fel nem kötöm a próféta kardját és a veszély
4010 IV | készen, melyeket lábaikra kötöttek, s azokon állva sétáltak
4011 V | Gyomlálni. Ti ketten egymáshoz kötözve követni fogtok engem.~–
|