10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
4512 XII | fia. Az utolsó nap estéjén levezeté a Boszporuszon Gül-Bejázét,
4513 XII | ulemák és Patrona hívei levezettetének az eriváni kiöszkbe.~– Jöjjetek
4514 IV | elhálok a tetőn, te pedig leviszed a rabnődet magadhoz.~– Az
4515 VIII | ijedtség, mely a szerájban levőket meglepte, midőn látták,
4516 IX | egész szerájt minden benne levőkkel együtt a levegőbe röpítendi.~
4517 VIII | visszanyújtá azt ismét, és levonta ujjáról az ország pecsétjét,
4518 IV | elhalaványult a leány, szemei lezáródtak, és holtan rogyott le a
4519 V | édes-kedves termetet, s ajkait lezárta ajkával, mintha meg akarná
4520 IX | lehanyatlott, szemei félig lezárultak, ajkai összecsukódtak, s
4521 XII | voltak csukva, az ő ajkai lezárva.~Egyetlen nagy jajkiáltás
4522 VII | legtáplálóbb föld, ami a Libánon hegyei között ezredéven
4523 XI | színes lobogó és vitorla libeg-lobog az alkonyi szélben.~Gül-Bejáze
4524 X | virágszálain szikrázó gyémántok libegnek. Gyönyörű termetét könnyű
4525 XII | magasba, s ott egy percig libegve, hirtelen nyílsebesen repült
4526 XI | és a szerelmi andalgások ligeteit kivágták tőből; most már
4527 V | defterdár és nisandzsi sátrai, lilaszín az ulemáké, világoskék a
4528 VII | voltak, azok alul sötét lilaszínben végződtek.~A Napoli egy
4529 X | Gül-Bejázéé fehér lett, mint a liliom, mintha amaz minden pirosságot
4530 XI | szépen festett rózsa- és liliomfüzéreket s a tali tarka madarakat,
4531 XI | égben, melynek földje tiszta lisztláng, ámbra, pézsma és sáfrányból
4532 X | paripákon, miken hímzett csojtár lobog. Középen a szép szultána,
4533 V | midőn a zászlók előttünk lobognak?~– Nekem parancsom van a
4534 IX | lóháton ülve; a nép szőnyegeit lobogtatta elé a háztetőkről, s virágokat
4535 VII | szatócsok nem érdemesek egy lövés kartácsra. Kár is volna
4536 VII | árnyékára esküszöm, halommá lövetem Sztambult, és senki abban
4537 VII | s minden tizediket főbe lövetni. Ez segíteni fog.~A vezérek
4538 III | ágyúkkal megrakva, és azokból lövöldöztek. Ismét erre az egyiptomi
4539 V | letűzött kettős és hármas lófarkakkal.~Még naplementekor nyoma
4540 XII | Engedj engem a cédrusfák lombjai alatt andalogni, hol nem
4541 XI | biztosabban célba lehet lőni, mint vassal és ónnal. Új
4542 III | annyit tesz, mintha önmagától lopna. Tudva lesz előtted, legdicsőbb
4543 III | Kallipoliszban a villám a lőpormalomba sújtott, s hatszáz munkás
4544 I | rajta, hogy azalatt el nem lopták, s mindkettőt gyékénytáskájába
4545 I | vele a nevét.~Késő estig lótott-futott, nem találta Janakit sehol,
4546 XII | Muhsinzádét saját kapujában lőtték keresztül. Kabakulak egy
4547 V | Uram, tiportass el engem lovad patkóival, de halld meg
4548 X | s egy pillanat alatt a lovagló odaliszkok paripáinak zabláiba
4549 V | udvara előtt, ahol a szultán lovai állottak, melyek őt a kerti
4550 III | kánt, őt magát futtában a lovak taposták el. Most a visszatért
4551 III | hozott, pompásan felnyergelt lovakat a miri ahorok (lovászok).
4552 IX | öltözetekben, pompás telivérű lovakon, de előtte csak két férfi
4553 V | sereg legszebb, legdélcegebb lovasai, parthosszant álltak a topidzsik,
4554 V | szélrül volt helyezve az arnót lovasság, a tatárok s a horáni drúzok;
4555 VI | serege szétveretett, négyezer lovast és hatszáz, eleséggel terhelt
4556 III | felnyergelt lovakat a miri ahorok (lovászok). Ezek után jöttek a nagyvezér
4557 VII | palotájába, ő maga pedig lovat nyergeltetett, s egyes-egyedül,
4558 VII | gördíttetni!~Ezt mondva megugratta lovát Abdi basa, s a legsűrűbb
4559 XIII | virágait, azután odahívja a lugasba, leülteti maga mellé, kaftánját
4560 II | ott ült vele szemközt a lyán nagy, sötét szempillái árnyékot
4561 XIII | megmutogatja neki apró madarait, virágait, azután odahívja
4562 IV | földön kirakva virágok és madarak a legcsodálatosabb formákban,
4563 XI | liliomfüzéreket s a tali tarka madarakat, mikkel a kezdőbetűk ki
4564 I | pokrócon ülő szatócs, te madzagkereskedő! Ha el nem bocsátasz rögtön,
4565 VIII | pirkadt a hajnal, eljött a maftiért Szulali effendi és Ispirizáde,
4566 I | most a gyauroknak, hogy magadból bolondot csinálj? Hiszen
4567 XII | Ezen ládikát elviszed magaddal, pénz van benne, atyádtól
4568 V | értelmes választ vinni, ami magadtól nem telnék. – Igenis, én
4569 VIII | nagyvezér imádkozott; bizony nem magáért, hanem a szultánért. Utóbb
4570 V | felelek neked, mintha menteném magamat, hanem csak azért, hogy
4571 I | akarok. Kérlek, ne hagyj itt magamban, minden ház be van már zárva,
4572 IV | Pedig sok pénzt hordok magammal, s mindig félek, hogy elrabolják
4573 XII | kaftányt nem fogadom el. Magamnak nem kértem én semmit. Nem
4574 I | alul állani, nem szeret magánál magasabb embereket ismerni,
4575 VIII | kőzáporral felelt.~A zöld zászló magányosan lengett a szeráj előtt,
4576 VII | nyerve, s hagyják Sztambult magára, csináljanak a lázadók,
4577 XI | lajstromon, de szégyenlett magáról beszélni.~– Csak te ne bánts
4578 XI | fanár és a rumili fanár magasából idegen hajóhadak közeledtét
4579 XII | szárnyait csattogtatva a magasba, s ott egy percig libegve,
4580 XII | csillagot; nem jó neked ott a magasban lenned.~Halil nem felelt
4581 I | alkorán tele van a tiszta víz magasztalásával, és ezeket Patrona mind
4582 IV | szépségeit. És midőn Iréne e magasztalásokat hallá, szívében elborzadt.
4583 IV | kellett őt feltalálnod. Magasztald istenedet, mert illetlenül
4584 II | alkalmas, nem ócsárlom és nem magasztalom, senkit sem biztatok, hogy
4585 X | mindegyike tud felőle valami magasztalót mondani, egyiket ápolá betegségében,
4586 IX | hatalmas, míg élsz, áldott és magasztalt, ha meghalsz.~Azzal meghajtá
4587 IV | fürdőkbe vitték, s csodálkozva magasztalták arcát, termetét, szépségeit.
4588 XI | midőn eljönnek a Góg és Mágóg hadai, s kiirtják a Krisztus
4589 XI | gyaur fejedelmek sem jönnek magok, hanem követeiket küldik.~
4590 VIII | néptömeg között utat vertek maguknak a középmecsetig. Útközben
4591 XII | ég, kellene-e annak sokat magyarázni, hogy siessen azt eloltani;
4592 V | megállnak egy csoportban, s magyarázzák egymásnak a történteket;
4593 VII | kérhetem kölcsön valamely gyaur magyarnak a nyelvét, hogy összeszidhatnálak
4594 XI | félelmesebb és kitartóbb, mint a magyarok, mint a velencések, mint
4595 IX | hallatá Patrona nevét, mint Mahmudét.~Az utósó ágyúszó elhangzása
4596 IX | azok egyenkint odajárulva Mahmudhoz, mindnyájan kezet csókolának
4597 IX | azon kegyet Haliltól, hogy Mahmudot megáldhassa, és Halil beleegyezett.
4598 XI(4) | amerre fordulni kell a mahomedánnak, mikor imádkozik.~
4599 XI | kiknek hatalmatokban áll Mahomet birodalmát megtartani, kiknek
4600 III | nyájasan mosolyogva. – E mai nap szerencse napja rám
4601 XI | balkáni saskesely fiai, de majd-majd kiterjeszti szárnyait. Előre,
4602 XI | tartóssá tegyétek azt, ha majdan kérdezni fogja az ércszózat: „
4603 III | csodálatos, akik után ismét majmok és medvék játszottak furcsa
4604 VII | megy át, és a rózsaszín májszínűbe, s minden csíkon ismét egy-egy
4605 VII | a tulipánhagymákat, hogy májusnak nézzék szeptembert s akkor
4606 XII | hevítő muskavitot,6 tartotta mákonnyal, amennyi kellett nekik.~
4607 II | pipaszárokat árult. Áfiont (mákony) nemigen tartott, pedig
4608 IV | javában élvezék örömeik mámorát, amidőn bedugja fejét az
4609 IV | egyszerre kijózanodott a mámorból, mint a bor és szerelem
4610 V | odaliszkok serege kobzot, mandolint ragadott, s édes bűbájos
4611 IV | Jöszte velem.~– Szűz Mára, szűz Mária! – rebegé a
4612 II | romlás mind rájuk, mind maradékaikra, és az egész mozlemin népre!
4613 III | volna ugyan ez későbbre is maradhatni: hisz a vőlegény csak négy,
4614 VII | tulipánokkal? Még nem.~– Vajon hol maradhattak? Én azóta egész Sztambult
4615 IX | menni – monda biztatólag. – Maradj itt addig, uram, míg visszatérek.
4616 VII | laknak Sztambulban, azok maradjanak házaikban békén, és ki ne
4617 IV | és kövess, ti pedig itt maradjatok, míg a dzsebedzsik a zsineggel
4618 IX | látni többet. Örökre elzárva maradnak azok tőle. Mert a letett
4619 IV | benneteket, örömest itt maradnék, míg megengeditek, s hallgatnám
4620 II | percben holt vagyok, és holt maradok, amíg ismét el nem bocsát,
4621 I | mehetsz, mert ha sokáig itt maradsz, majd megtanítalak, hogy
4622 IX | veszni, mi vezértelenül maradunk, széthullunk, elveszünk,
4623 VI | szétveretett, s ők annak maradványaiból menekültek ide, a sereg
4624 I | jönnek elő a temetőkről, s marakodnak a piacon hagyott hulladékok
4625 XI | lássa el vágott ürü- és marhahússal. Meglesz, megkapja.~– Hogy
4626 I | s fel a világban, mintha marháimat vették volna el, de elrabolták
4627 I | Jassiban. A legényemet minden marháival együtt elfogták a kavaszok:
4628 VIII | arany dinárt nyomott az öreg markába, s ez megcsókolta a kezét
4629 XI | és hangtölcsért csinálva markából, azon keresztül kiálta fülébe:~–
4630 I | egyszerre útját állta, s iszonyú markával megragadá gallérát, és odarántá
4631 VIII | rombolták a földig.~E kard markolatába vésett pecsétnyomóval hitelesíté
4632 V | Halil önkénytelen kardja markolatát kereste kezével.~– Ne félj,
4633 III | elveszettnek hitt Tamasip sah egy maroknyi hadsereggel, s három csatában
4634 X | elkaphattak, annak egy perc alatt mártírhalála volt, azt széttépték, ízenkint
4635 I | a jancsár, saját vérébe mártott ujjával írta fel azt a falra
4636 VII | égett és porrá tört fekete márvány, melyet csak a Holdhegyek (
4637 IV | napon több társnéival a Márvány-tengerre ment egy vitorlás ladikban,
4638 IV | a rabnőt. Elébb jéghideg márványlapra tették a leányt egészen
4639 XI | megállítani azt, és elfordítani másfelé, hogy ami a nap és hold
4640 I | semmiféle utca; hanem mintegy másfélezer faház úgy volt egymás hegyére-hátára
4641 XI | tetejébe házakat építenek.~– Mash Allah! Legyen meg az isten
4642 VIII | közt járt egyik teremből a másikba, szüntelen megnézve a nagyvezért,
4643 XII | csecsemő egyik kezéből a másikéba vándorol, ölelik, csókolják;
4644 X | egyik kezét csipejére téve, másikkal Gül-Bejázéra mutatott.~–
4645 IX | íróeszközök voltak letéve; a másikon fekete bársonyba kötött
4646 XI | előkelő ember, s szavát nem másíthatja meg.~– Bölcs és előkelő
4647 XI | tetteit tudta nélkül meg nem másíthatom.~– No, hát eredj a szultánhoz,
4648 XI | hát eredj a szultánhoz, s másítsa meg, amit tett ő maga, különben
4649 XI | számára elragadni, engedj másnak is valamit. Aztán ez nem
4650 VII | adott rá a szultán ünnepe; a másnapra határozott pihenőnap megengedé
4651 VIII | zászló alatt.~Estefelé a második kapura tűzték ki a zászlót,
4652 XI | az első kérést megadta, a másodikat meg ne tagadhassa.~Az új
4653 VI | kifestik szemöldeiket, ajkaikat mások mulatságára, s kiket rút
4654 V | remény és szeretet, mely másokat erőssé tesz, nála babona,
4655 III | figyelemmel kísérni, s azokat másokkal közleni, azon unalom enyhítésére,
4656 III | míg ez beszélt, egészen másról gondolkoznék, s egy szót
4657 XIII | igen jó kedve van Halilnak, másszor meg igen szomorú. A nő számtalanszor
4658 XII | féltem nyomorú éltemet, s másvilágon várom jutalmamat. Engem
4659 XI | Van már, van már, fiam. Maurocordatónak híják, ki tudod mondani?
4660 VII | Aja Szófia és az Ahmedie mecseteket, s hívják imára a népet.
4661 VIII | könnyebben eljuthasson a mecsetig, s ne legyen kénytelen az
4662 III | akik után ismét majmok és medvék játszottak furcsa dolgokat;
4663 VIII | minden jogos kívánataik megadatnak, ha megígérik, hogy azután
4664 XII | moszkó uralom ellen. Ha megadjuk azt nekik, szövetségeseink
4665 XI | jöhessen, s ha az első kérést megadta, a másodikat meg ne tagadhassa.~
4666 IV | hízelgő szavakat mondott neki, megajándékozá szép ruhákkal, kösöntyűkkel,
4667 I | legnagyobb öröm, mellyel Allah megajándékozta az embereket, mert az ébrenlét
4668 III | képviselte, és azok mind megajándékoztattak. Ekkor jöttek a vőfélyek
4669 X | itt, hogy ő óhajtaná magát megalázni a szultána arca előtt. Mind
4670 IX | gonoszat, mint te, aki őt megalázod. Szulali mondott igazat.
4671 XII | nejére nézve – vagy nagy megaláztatás a szultánára.~Igen, ez utóbbi
4672 XII | feledheté a Gül-Bejáze miatti megaláztatást, a kizlár aga, ki befolyását
4673 IX | turbánjába, s kezét fejére téve megáldá őt.~– Uralkodjál, és légy
4674 IX | Haliltól, hogy Mahmudot megáldhassa, és Halil beleegyezett.
4675 V | csausz-vezetővé emelkedett.~Az óriás megáll a janicsárok között, s dörgő
4676 X | Gül-Bejáze az, aki téged megállít, és kényszerít, hogy neki
4677 XI | kerekébe lehetne kapni, s megállítani azt, és elfordítani másfelé,
4678 X | ujjongva kiált társaihoz, megállítva őket szökellő táncaik közepett.~–
4679 V | buzdítani egymást, tízen, húszan megállnak egy csoportban, s magyarázzák
4680 IX | annak.~– Hiszen, Halil, megállok én is, másik is a töltött
4681 III | Kiagadkhane patak egy éjjel úgy megáradt, hogy az egész édes vizek
4682 VI | Halil, kinek neve legyen megátkozott minden müzülmán előtt, ha
4683 XI | vétett felebarátja ellen, megbocsáthatja neki az; de aki vétett önmaga
4684 XI | mit vétett Isten ellen, megbocsátja neki Isten; ki vétett felebarátja
4685 VII | rettentő szóval kiálta Abdi:~– Megbolondult nép! Őrült kezek, melyek
4686 III | a berber basi, aki fejét megborotválja, az ibrikdár aga, aki megmossa
4687 V | a talpaikat nem akarják megborotváltatni.~Peliván eközben folyvást
4688 XII | olvashatni azon könyveket, melyek megcáfolják azokat, amik az Alkoránban
4689 VII | havat tett rá; ilyenformán a megcsalatott tulipán azt hitte, hogy
4690 III | lehajoltak a szultán előtt, megcsókolák köntöse szegélyét, s leborulva
4691 XII | ott leborulnak a földre, s megcsókolják palástja szegélyét.~Mahmud
4692 IX | nyújtá neki kezét, mit az megcsókolt.~És azután elvezeté őt Elhadzs
4693 VIII | járult Elhadzs Besir hozzá, s megcsókolván a szultán által aláírt okiratot,
4694 XII | ételüket, ittak poharaikból, s megdicsérve őket, ismét eltávozának.~
4695 VI | címzettel Halil, a bezárt kaput megdöngetve öklével. – Társainkat, azért
4696 V | lábai alatt, mely elődét megdönté.~– Mashallah! Isten akaratja
4697 VIII | többet fogok mondani. Ha ma megegyeztek, holnap béke lesz; ha holnap
4698 XII | míg te elég bölcs vagy megelégedni az élet örömeivel. De jutalmadul
4699 V | van ütve.~Végre-valahára megeléglette a padisah a sok ünnepélyt
4700 VII | kiugrik közülök Musszli, s megelőzve a kapudánt, magához ragadja
4701 I | derék csorbadzsi, és ha megengeded, hogy még ma is hajlékodban
4702 III | őt bíbor ottománjáig, s megengedi, hogy lábaihoz leüljön;
4703 IV | örömest itt maradnék, míg megengeditek, s hallgatnám a zenét, melyhez
4704 I | ezrével leapríttatni, minthogy megengednék, hogy isten neki, legyen
4705 III | előtt tetszett Allahnak megengedni, hogy a lázadó Esref Perzsia
4706 IV | asztalra ütve. – Azon szultána megérdemlené, hogy bőrzsákba varrva a
4707 VII | csatázva estél volna el, mert megérdemlenéd, hogy dicsőítve legyen neved,
4708 VII | illendő káromkodásokkal, ahogy megérdemlenétek. Mi kell nektek? Nincs mit
4709 VI | szultán miniszterei.~– E levél megérdemli, hogy a tűzbe vettessék –
4710 V | Szkutari alatt, csak a szultán megérkezésére várva, hogy a készen álló
4711 V | mindenki talpon áll, és várja megérkeztedet. Ha estig meg nem érkezel
4712 VII | vevé fel a szót:~– Mielőtt megérkeztél volna, a kiaja bég tanácslatára
4713 XII | meg nem érhetett, ez fogja megérni, s örök hírt hágy maga után
4714 V | hogy nem szükség nagyon megerőtetned az eszedet, ha rám akarsz
4715 VIII | egyenkint hullongatá el.~– Megértém a lázadók kívánatát. Ők
4716 IV | töltötte idejét, de néha megesett, hogy egyik vagy másik odaliszknak
4717 XI | akar őhelyette menni, mert megeshetik, hogy e követelés átadóját
4718 III | keblére a kedvenc szultánát, s megesküvék neki, hogy álmát teljesíteni
4719 IX | melyre Halil és társai megesküvének, s azt a szultán lábaihoz
4720 IV | a kis törpének adta, az megevett mindent. Irénét itt egy
4721 II | el nem bocsát, és ajkai megfagynak rajtam, és szíve visszaborzad
4722 VIII | nektek, hogy tisztességesen megfehérült ez, ám mossátok meg véremben,
4723 XI | ezen kérdésre nem tudtok megfelelni? Mert ki mit vétett Isten
4724 XIII | megnő, eszebíróvá lesz, megférfiasodik, minden este hallja anyját
4725 IV | avégett, hogy nekem valamit megfizess, amit ingyen adok; másodszor,
4726 XII | aki, ha parancsolják és megfizetik, képes volna megölni tulajdon
4727 VII | Szép írása van, szeretném megfogadni teszkeredzsimnek.~Amint
4728 II | megszívelni soha, s amit Patrona megfogadott, azt ő meg is szokta tartani.
4729 VIII | ébredni, mint a többi!…~Ahmed megfogadta a kapudán szavát, s hajnal
4730 IX | annak tiszteletreméltó kezét megfogva, megcsókolá.~Ekkor fiainak
4731 IV | megsúgá, hogy az a múlt éjjel megfojtatott. S akárhányszor lehete hallani
4732 I | vevé a gömbölyű teknőt, azt megfordítá, lefeküdt a gyékényre, a
4733 X | maradt idejök a kegyeseknek megforgathatni a kardot fejeik felett,
4734 IV | körülfüstölék bódító illatokkal, megfüröszték hevítő ámbra és nárdus fürdőben,
4735 VII | Azonban a kapudán által megfútt kürt recsegő, sivító hangja
4736 VII | városba. Minden utcaszegletben megfútta az elvett kürtöt, s tartott
4737 VI | sírj – hörgé Halil. – Akik meggyaláztak téged, porba fognak csúszni
4738 VIII | maga is felment a tetőre, meggyőződni az állítások valóságáról,
4739 I | a közminareteken itt-ott meggyújtott lámpákat kivéve, tökéletesen
4740 I | ősi tűzkővel és taplóval meggyújtotta, egy gömbölyű teknőben vizet
4741 VII | edénnyel ott elolthatnád a meggyulladt várost. Ám te lássad.~A
4742 IV | Bátran otthagyhatod; ha meghagyod neki, hogy ne nézzen rájok,
4743 XI | jusson az, mit a próféta meghagyott a bűnök és érdemek megítéltetéséről.
4744 V | agát, kezébe adta azt, és meghagyta neki, hogy vigye azt a szultánnak.~–
4745 XI | kezeiket keblökre téve, meghajoljanak előtte és mondják:~– Parancsolj
4746 VII | szenvedéseit…~A vezérek meghajták fejeiket.~E pillanatban
4747 V | jancsárok között, aki térdét meghajtsa a hóhér előtt.~A csengő
4748 V | az Isten! – szólt fejét meghajtva Ahmed, s megcsókolá az Alkorán
4749 III | akit Omárnak hívnak, aki meghaladta már a negyedik évet? Nekem
4750 V | büntessen, szabad velem. Meghalhatok, és halálommal is az ő neve
4751 XI | Kabakulak jónak találta ezúttal meghallani a kívánságot, s komolyan
4752 III | füled szolgáid tanácsát meghallgatni, böjtöt rendelj és hamvazó
4753 VIII | titkát – s áldá Allaht, ki meghatározza az emberi életnek végét.~
4754 XI | a nagyvezér jónak látta meghátrálni előtte.~– Van-e még valami
4755 XII | szárnyait meg lehet törni, s meghazudtolni a Takimi Vekai ijesztő jóslatát.~
4756 XI | El-Asször ima idejétől kezdve a meghereb (napnyugta) idejéig.~Allah
4757 VIII | effendi és Ispirizáde, s meghívák magukkal a reggeli imára.~
4758 IV | szállásadásra. Patrona azonfelül meghívta őt magához egy kevés jóízű
4759 XI | Sztambult, mint prédát, melytől meghízzanak; gyönge nők veszik kezökbe
4760 XII | ezredéves erőt gyűjte a megifjult ozman birodalomnak. Újra
4761 VIII | kívánataik megadatnak, ha megígérik, hogy azután szét fognak
4762 VIII | méltányos a kívánat, és ti megígéritek, hogy csendesen szétoszoltok,
4763 IV | örömmel. Csakhogy kettőt kell megígérned: először, hogy semmiféle
4764 III | hívőhöz ez nem illik. Én megígértem ez ünnepélyt, s akarom,
4765 XII | összegyülekezhessenek. Minden megígértetett nekik. Halil Patrona pedig
4766 VII | csizmadiák seregétől mint lehet megijedni? Sőt még biztatta a kiaját
4767 XI | megjelent előttem a próféta, és megilleté szemeimet és füleimet, hogy
4768 XII | tudom, hogy midőn a próféta megindítá a harcot a bálványimádók
4769 X | Hát midőn a szultán háreme megindul! Másfél ezer odaliszk, minden
4770 V | próféta zászlajával, együtt megindult a táborba.~És a délutáni
4771 IX | erre a szóra a többiek is megindultak, s miután látták, hogy Halil
4772 I | fölírta. Íme, Peliván neve megint az övé tetejébe volt írva.~–
4773 V | hogy szomorítja mindenki. Megirigyelték már édes örömeit, s még
4774 XI | melyet harmadfél század előtt megírt Szid-Ahmed-Ben-Musztafa,
4775 V | meg kellene halni akkor, mégiscsak jobb lesz, ha ő engedelmeskedik.~–
4776 I | Halil Pelivánnal birkózott. Megismeré a helyet. Egy tócsa vér,
4777 IX | mezítelen hagyta, fején a megismertető kuka.~Amíg a hosszú termen
4778 XI | meghagyott a bűnök és érdemek megítéltetéséről. Midőn az Azráel angyal
4779 V | hogy III. Ahmed szultán megizente a hadat Tamasip sah ellen.~
4780 VIII | jönnek.~– Ezóta kétszer megjárhatták volna a kiöszkig vivő utat
4781 VII | Én azóta egész Sztambult megjártam.~Azzal a szultánt üdvözölve,
4782 VII | jó – szólt Abdi –, dicső megjelenésed elnémítandja a zajt. Tűzesd
4783 IX | akart senki a szerájban megjelenésről.~– Ez csak kelepce – monda
4784 VII | is, hogy térjen vissza, s megjelenésükkel állítsák vissza a rendet,
4785 III | engedé a szultán ajkain megjelenni a tagadó választ.~Minő sürgető
4786 X | sohasem szabad az utcán megjelenniök, egyik hárem odaliszkjai
4787 II | vigasztalná, s a vigasztalás után megjönne a szerelem.~– Mondjad nekem,
4788 XI | birodalom végromlása van megjósolva. Eljövendő az év, a nap,
4789 XI | és marhahússal. Meglesz, megkapja.~– Hogy Izrafil angyal trombitáljon
4790 XI | Oláh fejedelemnek.~– Megkapjátok, hát te mi akarsz lenni?~
4791 IV | ajtóban, s minden érkezőt megkérdez, ha nem jön-e még leánya.
4792 I | véve ismét a botját, és megkérte nagy háládatos köszönés
4793 XI | kútból (Hágár kútjából), s megkerültétek hétszer az Arafát hegyét,
4794 XII | kik egy igazságtalanul megkezdett harc esetében ránk rohannának
4795 VIII | fájdalommal, megsiratva, megkönnyezve.~– Úgy siettesd halálukat,
4796 IX | hálateljes arccal tekinte fel, és megköszöné Allah kegyelmét, kitől jő
4797 I | valaki háborítand.~Janaki megköszönt mindent, s felmászott a
4798 XI | az, mellyel Halil Patrona megkötözé szíveiket, hogy kezeiket
4799 IV | szaggatott le a szultána, s megkóstolá egy kevéssé, ami megmaradt,
4800 XII | megveregeték vállaikat, megkóstolák ételüket, ittak poharaikból,
4801 XI | Girájt nevezd ki.~– Majd megküldjük Mengligirájnak a felmentést.~–
4802 VII(3)| Megkülönböztetendő az Etmeidántól.
4803 II | azt a szép arcból, hogy meglássa, ha pirosabb lett-e az az
4804 I | vennéd el a botomat, mert még meglátja nálam, s azt hiszi, hogy
4805 XII | én nem sírok, hiszen majd meglátlak ismét.~Eközben partot értek.
4806 IX | kölykező oroszlán barlangját meglátogatnod, s bölcsebb ember volnál,
4807 XI | kristály és minden gondolat meglátszik szíveikben: mit fogtok felelni
4808 II | mint szemei, de e szemekben meglátszott a könny.~– Jer, hozd be
4809 I | erős, jól termett férfi, meglehetősen elhízott arccal, melyen
4810 XI | osztá fel a dolgot, hogy a meglepett nagyvezér levegőhöz ne jöhessen,
4811 XII | kardját.~E tétlenség annyira meglepő volt a beavatottakra, hogy
4812 VIII | mely a szerájban levőket meglepte, midőn látták, hogy a kitűzött
4813 XI | vágott ürü- és marhahússal. Meglesz, megkapja.~– Hogy Izrafil
4814 VI | melynek okát senki sem tudta megmagyarázni.~A nagyvezér többször küldött
4815 III | versezetet olvasott fel, és azt megmagyarázta szépen. Ezután jöttek az
4816 VII | lázadás hírére, melyet a megmenekült kiaja és a jancsár aga rémszínekkel
4817 XII | hogy magát becsülettel megmenthesse. Magas hivatalt ád neki,
4818 VII | jöjjön utcáitokról, mert ha megmoccantok, Allah árnyékára esküszöm,
4819 VIII | A lázadók kívánságát megmondhatom én, mert olvastam a falakra
4820 IV | aszalt pálmaszilva. Neked megmondom, hogy azon tömlők félig
4821 IX | gyermekeit a kizlár agának, megmondva neki, hogy üdvözölje nevében
4822 I | vizet hozott vendége számára megmosdani, a hosszú korsóban pedig
4823 I | hogy miután Halil erősen megmosdott, s kétszer oly erősen imádkozott,
4824 III | megborotválja, az ibrikdár aga, aki megmossa a kezeit, a peskirdzsi basi,
4825 VI | valami fehér tömeget lát megmozdulni a szögletben, a fal mellé
4826 XII | Azov várát fölépítteté, megmutatta, hogy mit akar. Most mutassuk
4827 IV | leánynak, elvivé őt pincéjébe, megmutogatá a három nagy kádat, mely
4828 XIII | történt vele amióta elváltak, megmutogatja neki apró madarait, virágait,
4829 IV | adja, csak őt szeresse, megmutogatta neki a tömérdek drága ékszert,
4830 XII | nyugodt, hideg viselete megnémítá, lefegyverzé elleneit.~A
4831 IX | kiáltá az istent, egyszerre megnémultak ajkai, néhány pillanatig
4832 IX | senki sem válaszolt neki. – Megnémultatok-e?~Ekkor fölemelkedék helyéből
4833 VII | egyikre sem tekintett a megnevezettek közül a padisah.~E négy
4834 I | nézegetne rajta.~A pénzváltó megnézé a levél címét, s csodálkozva
4835 II | vásárosok által fogaikat megnézetni, karjaikat, lábaikat próbálgatni,
4836 VIII | Szófia imámjával lemehessek, megnézni, vajon valóban tele van-e
4837 VIII | teremből a másikba, szüntelen megnézve a nagyvezért, a kiaját és
4838 XIII | minden este.~S midőn fia megnő, eszebíróvá lesz, megférfiasodik,
4839 III | szerzett, s azóta olyan szépen megnövelt, hogy gyönyörűen odaillik
4840 XII | őt, miért várjuk el, hogy megnőjön, hogy elnyeljen bennünket,
4841 III | folyvást nőttön-nőtt, és amíg megnőtt, Sztambul alatt reszketett
4842 III | semmivel sem lehete annyira megnyerni kegyét, mint valami új,
4843 XI | elmondom annak, erre egy kissé megnyíltak a fülei, s kegyesebb lett,
4844 VII | porcelánedénybe, s körül megnyomogatá a földet, hogy ne inogjon
4845 XI | jövendő iránt viseltetik, megnyugodva a sors határozataiban és
4846 XII | hogy ellene törnek; azután megnyugtató hangon monda neki:~– Ne
4847 XII | abban csak a gyávák fognak megnyugvást keresni, hogy el kellett
4848 XII | nem békül soha, mely vagy megöl, vagy megölettetik. A moszkó
4849 V | sem engedik megnyugodni.~Megölelé, megcsókolá a szép szultánát,
4850 IX | felkelt, és eléje sietett, megölelte és megcsókolta homlokát.~–
4851 VIII | búcsút vett Damad Ibrahimtól, megölelték egymást, s a bosztandzsik
4852 VIII | főmuftit ölessem meg én? Megölessem őket oly hibáért, melyet
4853 XII | Ezek ulemák voltak, kiket megöletni még a szultánnak sem szabad.~
4854 IX | ők, kiknek férjeit, ipáit megöletted. – Hogy titeket mentselek
4855 XII | soha, mely vagy megöl, vagy megölettetik. A moszkó az, a moszkó.3
4856 IX | van, hogy sérthetetlen, megölhetetlen.~A szultán rögtön megparancsolá
4857 XI | a Krisztus a mennyből, s megöli Aldallaját, midőn eljönnek
4858 IV | kiálta Janaki ijedten. – Megölted a szultán berber basiját!~–
4859 XIII | évek hosszú sora előtt megölték a janicsárok.~
4860 V | ketten gyilkosok vagytok, megöltétek a szultán berber basiját.~
4861 VII | azután egész vidám szívvel megöntözgeté az átültetett tulipánokat,
4862 I | levelet, mind a pénzt, nagyon megörült rajta, hogy azalatt el nem
4863 IV | teljesíté, s még a szellőtől is megőrizte.~– Nem tudod, hogy e leányt
4864 I | minden igazhivő müzülmán megőrzi az ő lábait, kötelessége
4865 X | asszeki kívánatára, mihelyt megoszlott a népzajongás, halvet-ünnepet
4866 I | érettem a részeg óriással, megosztád tanyádat, saját ágyadba
4867 III | ujjáról a másikra vont.~– Megparancsolád, legnagyobb kegyelmű padisah –
4868 III | midőn a padisah orcáját megpillantják, ki a számtalan faragott
4869 VII | kormányzatát fogja nyerni. Azért megrendelé, hogy hozzanak pompás kínai
4870 XI | várni?~– Miattam ne búsulj. Megrendeltem, hogy hozzák utánam ebédemet,
4871 XI | hagytuk fertőztetni!~E szavak megrendíték az egybegyűltek lelkeit.
4872 IX | ordítás, mely nemsokára megreszketteté a szeráj falait, tanúsította
4873 III | kérim! Az isten ne engedje megrövidülni árnyékodat, hatalmas padisah! –
4874 I | ott fogsz lenni.~E szóra megrogytak a kérdező inai.~– Jaj nekem,
4875 VI | ordítá rá a tömeg, s azzal megrohanták a palotát, kapuit bedönték;
4876 XII(1)| egy müzülmán se merészelje megrontani.” E levelet írta a seregek
4877 XII(1)| ezen szabadság-levelemet megrontja, eltávozik Istentől és az
4878 XII | ugyebár? Még eddig mindig megsegített ez engem.~És azután megcsókolta
4879 I | aki az igazhivő vendégét megsérti?~– Ninini! – szól kacagva
4880 XI | Kabakulak, mintha tökéletesen megsiketült volna, hanem mindent háromszor
4881 X | könnyeim folynak?~Mahmud megsimogatá gyöngéden a szultána fejét,
4882 IV | mese – szólt Gül-Bejáze, megsimogatva a jó Halil Patrona állát,
4883 III | negyedik esztendejébe, s mégsincs férjhez adva. Ma reggel,
4884 IV | átölelé nejét, megcsókolá, megsiratta. Nem sok idő volt a búcsúzásra;
4885 VIII | nélkül, rövid fájdalommal, megsiratva, megkönnyezve.~– Úgy siettesd
4886 XI | tenned.~Kabakulak egyszerre megsüketült. Nem hallotta a kérelmet.~
4887 IX | aki magát nyársra húzta és megsütötte.~– Azt nem fogják tenni –
4888 IV | tudakozódott utána, hálótársnéja megsúgá, hogy az a múlt éjjel megfojtatott.
4889 XIII | szolgájának; néha azt is megsúgja neki, hogy Halil nagyratörő
4890 V | oltás ráér, és a kedves megszabadítandó.~– Te mondád. Minő ágyúlövések
4891 VI | szégyen nem engedé neki, hogy megszabadítsa magát. Inkább ott maradt
4892 V | tüzet oltsd, vagy kedvesedet megszabadítsd?~– Bizonyára az oltás ráér,
4893 XII | elvégezhetjük ez ügyet, s egyikünk megszabadul azon gondtól, hogy életét
4894 XII | már csak a halál által fog megszabadulni. Különös kedve telik benne,
4895 II | szultán elhajított, hogy azt megszagolja.~A kikiáltó egyedül maradt
4896 III | mosolygó orcájának színe megszégyeníté a hajnalt s a feselő rózsát,
4897 III | és a paradicsom húrijait megszégyenítő alak egyszerre holt és merevvé
4898 VII | akasztatom fel! A kalmárok megszeppenve engedelmeskedtek.~Innen
4899 II | Szemeiddel látod.~Halil nagyon megszereté a lyánt; sohasem volt neki
4900 IV | gerjedezés meg nem hódított, megszerette a szegény szatócsot, és
4901 II | szert nem fogja boltjában megszívelni soha, s amit Patrona megfogadott,
4902 XII | büszkeség tiltá, hogy gyáván megszökjék, amidőn tudja, hogy ellene
4903 VIII | feláldozá. A nagyvezér pedig megszökött, és nem fogja senki tudni,
4904 V | azt napról napra pontosan megszoká.~Az éjt nem tölté háremében,
4905 XIII | amint a nap lemegy. Oly megszokott dolog ez ránézve. Úgy intézi
4906 X | nép, melynek kegyence lőn, megszokta őt apró bajaiban közbenjárónak
4907 III | s ha e bűvös-bájos ajkak megszólaltak, ki volna az, aki ellent
4908 I | vonva, s csak akkor meri megszólítani, midőn látja, hogy nincs
4909 IX | Ahmed!~Ez volt a rövid megszólítás, mellyel a szultánt illeté.~–
4910 IV | oda hozzá, nagy nyájasan megszólítja:~– Kedves csorbadzsim!~Patrona
4911 XI | És különös! Amint Halil megszorítá a kám kezét, úgy tetszék
4912 XIII | csendesen elalszik, még egyszer megszorítja kezét. – Kinek?~Másnap reggeltől
4913 V | valának e bográcsok, hogy a megszorult vezérek és padisáh rendesen
4914 XI | birodalmát, ott az égben is megszüntetett az, s háromszor kellett
4915 IV | Szűz Mária nevére ismét megszűnt minden vérforgás szívében,
4916 IX | tompa hangon mondá:~– Én megszűntem uralkodni. Jöjjön utánam,
4917 IX | padisah el van határozva: ha megtagadjátok az esküt, ő az egész szerájt
4918 XII | szövetségeseink lesznek, ha megtagadjuk, ellenségeink. A tatár,
4919 XI | Halilnak nem lehetett azt tőle megtagadni.~Musszli azonban furfangos
4920 I | amidőn ismét ezen jársz, megtalálandod nálam.~– Isten veled, jámbor
4921 I | keresheti azt már! Hamarább megtalálhatna valakit, aki ugyanannyi
4922 VI | éjjelén, s kit itt kell most megtalálnom a förtelem és átok tanyájába
4923 IV | Beszéljünk inkább terólad. Megtaláltad-e már leányodat?~Most Janakin
4924 XII | kétségbe volt már esve, megtámadta nyílt utcán a lázadókat,
4925 IV | odaugrott Ali Kermeszhez, megtapogatta, s a tűz felé fordítá.~–
4926 XI | ötrendbeli namazát imáit; hogy megtartottátok a ramazán böjtöt és a bejrám
4927 II | csak egynek volt bátorsága megtekinteni a kikiáltott rabnőt, és
4928 IV | és apa szemei önkénytelen megteltek könnyel.)~– De ne sírjatok
4929 V | széjjelszórt hajakkal, megtépett ruhában, ékszer nélkül,
4930 XI | akik így felelhetnek: „Én megtettem mindent, ami rám bízatott”;
4931 I | aztán majd eligazodik.~Halil megtevé szívesen a vendég kérelmét,
4932 XI | ha mindenható volna, úgy megtilthatná nekem, hogy azt mondjam:
4933 I | nedvből, melyet a próféta megtiltott.~– Gel! Gel! Ne míktár dír!
4934 XII | gyermekágyat feküsznek, s nagy megtiszteltetés volt ez Halil nejére nézve –
4935 V | dolgokat hallva legalábbis megtizedelteti a vétkes jancsárezredet;
4936 V | voltak azokat kénytelenek megtölteni, vagy tulajdon vérükkel.~
4937 V | mozsarat; azt, ahogy tudták megtöltötték, s utánasütötték a futó
4938 III | Ibrahim, s kaftánja szélével megtörölve könnyes szemeit, szomorúan
4939 III | kezét, a peskiridzsi basi megtörülgeté azokat, a tirnakdzsi basi
4940 III | a peskirdzsi basi, aki megtörülgeti, a serbedzsi basi, aki italát
4941 IV | ölében tarthassa. Mint később megtudá Iréne, ez is nagy kegyelem
4942 VI | futárokat a jancsár agához, megtudakolni, hogy miféle lárma az ott
4943 I | ismert, hogy majd attól megtudja, hol lakhatik azon ember,
4944 I | levelet és elolvasod, ekkor megtudod, hogy mi közöd van hozzá.~
4945 IV | tovább? És a berber basi megtudta, hogy a leány csak tetteté
4946 III | feltalálta, melyet minden évben megültek, s a „pálmák ünnepélye”
4947 XI | épít; egy lengeteg szellő megüti, és por lett belőle: miért
4948 IV | kézzel, csupasz ököllel így megütni valakit! Ha ágyú hordta
4949 VII | gördíttetni!~Ezt mondva megugratta lovát Abdi basa, s a legsűrűbb
4950 V | azután háromszor-négyszer megugrott, felriogatva az útjában
4951 IX | vágja keresztül magát, vagy meguntad messziről nézni a napot,
4952 VII | nektek? Nincs mit enni-inni? Meguntátok a békét, s háború kellene?
4953 XII | fia van, még a galamb is megvadul, midőn fiait kikölté.~Halil
4954 III | láthatott azóta, melynek megvalósulását óhajtja?~A szultán kezénél
4955 XII | keblét, midőn a világ zajától megválva, felnyitá titkos teremének
4956 II | száma tizenhét, fogai mind megvannak, lehelete egészséges, bőre
4957 II | gondolattól, hogy mi e leányt megvásároljuk – mondának az okos kalmárok. –
4958 XI | De Allah az isten, ki megvédi az ottománok padisahit.
4959 III | hogy a próféta zászlóját megvédjék; de a zászlót neked kell
4960 XII | Mahomed hitét karddal akarom megvédni, midőn tán más eszközzel
4961 III | elvonulása és a janicsárok megvendégelése, legvégtére a pálmák ünnepe;
4962 VI | népet. Némelyik közülök megvénült már azon idő alatt, hogy
4963 VII | megérkezik. Abdinak pedig megveré vállait, és könnyekkel szemeiben
4964 XII | cipővarga fia és a tatár kám; és megveregeték vállaikat, megkóstolák ételüket,
4965 III | elkészíti alája a vánkost, megveregeti annak csattanó piros orcáját,
4966 VI | Küprilizáde nem hagyta magát megverni, néhány nap előtt küldtem
4967 XII | nyílt utcán a lázadókat, megverte őket piacaikon, három nap
4968 III | vakmerő férfi a bazáron, kit megvesztegetett a leány szépségének látása,
4969 XIII | tekintetet felé. – Kihez?~Odabenn megveti neki ágyát, vánkosát feje
4970 XII | karokkal állt helyén, s megvetően tekinte rá. – A jancsártisztek
4971 IV | aki egy valóságos pénzen megvett rabnőt még csak kezével
4972 IV | ajkát és szemeit, s a herceg megvigasztalódott, és nagyon örültek egymásnak,
4973 IX | mozdult, hogy az izenetet megvigye.~– Gyermekeim halálát is
4974 IV | fogva, mert bár minden öröme megvolt, pompa, gazdagság, rabszolgák
4975 VIII | rózsa kicsiny marad. Engedj megvonulnom csendesen melletted, engem
4976 VII | szükség esetén a lázadók megzabolázására siethessen. A kiaja bég
4977 XI | Izrafil angyal tárogatója megzendül, s megjelen a csodakép Sáfa
4978 XIII | nap nap után.~Egy reggel megzörgetik ablakát. Örömmel ugrik föl
4979 XI | engedd, hogy ez írással én mehessek a nagyvezérhez. Te már egyszer
4980 XII | hogy feljebb többé nem mehet, és mikor már tudja, hogy
4981 XI | határozva, hazamehetsz.~– Dehogy mehetek… Oláhországnak új vajda
4982 I | utadra, míg egy darabban mehetsz, mert ha sokáig itt maradsz,
4983 IX | vagy piramis alakú, vagy méhkas formára készült turbánokkal.~
4984 XI | megmosá kezeit, s arcát a mehráb4 felé fordítva, elkezde
4985 X | csíkos sátrak alatt, mikben méhsert árulnak számukra, s a piac
4986 XI(4) | Mutatótáblák, melyek Mekka fekvését jelölik, amerre
4987 II | vetve fehér arcára, azon méla hallgatag ajkakkal, azt
4988 III | lépne gyermekei közé. Nagy, mélázó szemei enyhén nyugosznak
4989 V | elgondolkozott, s azután mélázva kérdezé:~– Ha házad ég,
4990 VII | porhanyó és mégis nedves melegágy támadt, s ebbe ültette el
4991 VII | el virágozni?~Elébb saját melegágyat készíttetett, melybe a legtáplálóbb
4992 III | halálhidegségből sem a padisah napként melegítő arca, sem a nagyvezér haragja,
4993 II | hogy azt ajkain, keblén melengesse fel, de a kéz csak hideg
4994 IX | Mahmud szultánért, kinek mellékneve volt „a fehér herceg”, arcának
4995 X | kapudán basa viselé már e mellékneveket: favágó, kőműves, halász
4996 XI | tagadhassa.~Az új nagyvezért melléknevén Kabakulak, goromba fülűnek
4997 VIII | iskolamestert, a „bolondos” melléknévvel megtette Sztambul főbírájává,
4998 XII | szóra egyszerre előrohan a mellékteremből Peliván és a harminckét
4999 II | hogy parancsoljak. Ülj mellém. Még közelebb hozzám.~A
5000 VIII | Engedj megvonulnom csendesen melletted, engem csak szerelmedben
5001 I | gyümölcsökkel rakott szofrája mellől, mely körül kétszáz odaliszk
5002 X | borzalommal kezdtek távozni mellőle, és ő maga sem merte fölvetni
5003 VIII | szultántól, és ha jogos és méltányos a kívánat, és ti megígéritek,
5004 X | rikoltozása, s Aldzsalisz nem méltatá őt arra, hogy reá nézzen.~–
5005 V | Ibrahim izenetét.~Lelke mélyéig elszomorodott, midőn azt
5006 III | sietnek nyitni az ajtókat, melyeken keresztül a padisah öltözködő
5007 IX | íróasztal, arany verettel, melyeknek egyikén drágakövekkel kirakott
5008 VII | tulipánokat ő a szultánnak szánta, melyért a leggazdagabb tartomány,
5009 IV | megengeditek, s hallgatnám a zenét, melyhez ezen derék müzülmán olyan
5010 XII | Giráj.~– Hogy kettőnk közül melyikünk lesz ott, azt csak Allah
5011 VIII | bosztandzsik, ne remegjetek, fiúk! Melyitek tudja jól összerántani a
5012 V | s dörgő hangon kérdi:~– Melyiteket hívják itt a közjancsárok
|