10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
5514 IV | össze-vissza csókolá, és a leány odaomlott vállára, és átölelte a férfi
5515 I | markával megragadá gallérát, és odarántá magához.~– Khair evetlesszin
5516 VII | végighallgatta a hirdetményt, ekkor odarontott lóháton a kikiáltóhoz, s
5517 X | megszabadítá őket.~Mindenki odasiet hozzá, a nő nem menekülhet
5518 XIII | rá ne üljön, hogy egészen odasimulhasson mellé, s akkor suttogva,
5519 XIII | puha karját feje alá teszi, odaszorítja kebléhez, megcsókolja, s
5520 X | szája nyitva maradt, amint odatekinte.~Ahmed állt ott, a héttornyú
5521 X | felbőszülten, s egyszerre odatekintének mind, s azután babonás elcsendesüléssel
5522 IV | Kedves csorbadzsim!~Patrona odatekintett, s Janakit látta maga előtt,
5523 II | piaszterből kitelt, Halil tányérát odatevé a gyékényre, maga leült
5524 VIII | a harmadik tulipánt, és odaveté.~– Ezt is.~– És a nagyvezért.~
5525 IV | asszeki kézen fogá Irénét, és odavezeté a nagyúrhoz, s a más egyéb
5526 VI | palotát, kapuit bedönték; odavivé fel Patrona ölében tartott
5527 XII | mint a dívántanács tagjait, odavivék a gyűlésbe.~A jeladás az
5528 V | soraik között előre-hátra ődöngjön.~Az egész sereg harcvágytól
5529 XI | az ottománok padisahit. Odzsákjaik (lovas csapatjaik) félelmet
5530 IV | ajándékozá őt a padisah kis öccsének, ki a szultán testvérének
5531 I | házak ajtait sorba döngette ökleivel.~– Jaj, érdemes müzülmán,
5532 V | leírva, hogy ütötte agyon egy ökölcsapással Halil Ali Kermeszt, hogy
5533 IV | Puszta kézzel, csupasz ököllel így megütni valakit! Ha
5534 IV | vért soha, mint tulok- és ökörvért, hanem annyit mondhatok,
5535 IX | pedig vágják ketté Allah öldöklő angyalai, hogy soha egyik
5536 XIII | ringatni máskor. Így, tartsd öledben. Fáradt vagy? Várj, poharadba
5537 IX | borzad el olykor a forró ölelés közepett.~Úgy tetszik neki,
5538 I | azután magához szorítá, olyan öleléssel, mint a boa constrictor.
5539 IV | ölelték. A leány csókot és ölelést kapott, akár jobbra, akár
5540 III | el szokta halmozni. Ha őt ölelheti, ha égő szemeibe nézhet,
5541 XII | kezéből a másikéba vándorol, ölelik, csókolják; mind a ketten
5542 III | együtt, akkor át akarta ölelni, keblére vonta, és íme,
5543 V | hozzá, s gyöngéden keblére ölelte.~– Miért akarsz énelőttem
5544 IV | kezeit és hízelgének neki és ölelték. A leány csókot és ölelést
5545 VIII | ne adass át élve, hanem öless meg elébb, és szájuk be
5546 VIII | nagyvezért és a főmuftit ölessem meg én? Megölessem őket
5547 XII | lemondtak az ulemai rangról.~Így ölettek meg másnap.~Harmadnap a
5548 IX | Ahmed előtt, mint most Ahmed őelőtte.~A szultán felkelt, és eléje
5549 XIII | neki.~Vacsora után karjába ölté karját, s nyájasan suttogva,
5550 XII | ő meghalt. A janicsárok ölték meg. És én megmondám, hogy
5551 V | megöltem Ali Kermeszt, egyedül öltem meg. Senki sem segített.
5552 X | lábaikon érc kösöntyűk, haj és öltöny felbomladozva repked körülök,
5553 IX | mindkettő egyszerű, fénytelen öltözetben, csupasz lábszárakkal, kerek
5554 X | az utcán, pompás pillangó öltözeteik csak úgy röpkednek termeteik
5555 III | kedvelője a drágaköveknek; öltözetének minden darabja gyémánt-,
5556 III | melyeken keresztül a padisah öltözködő teremébe szokott lépni,
5557 III | faragott ajtókon keresztül öltöző szobájába lép.~Egyszerű
5558 IX | Musszlinak, Szulejmánnak, öltöztessük fel agáknak, bégeknek, ulemáknak,
5559 VI | Mint egy kísértetes raj ömlött ki e szóra a zsivajgó némbertömeg.
5560 VI | tömeg, s perc múlva tovább ömölve, mint a gátját szakasztott
5561 VII | előtte, s a kapudán büszke önérzettel látta, mint bújnak az emberek
5562 V | ittas, oly kétségbeesett önfeláldozással ivott egész éjjel az új
5563 IV | szelíd, nyájas arca iránt önkénytelenül tiszteletet érzett, de ha
5564 XI | alamizsnát) és a szadakátot (önkénytes alamizsnát); hogy ennyiszer
5565 XI | megbocsáthatja neki az; de aki vétett önmaga ellen, kitől kérjen az bocsánatot?
5566 IX | fekete arcával, mely mintha önmagára vetne árnyékot.~Mahmud mosolyogva
5567 IX | szerelem van ébren. Mahmud önmagát és országát elfeledő gyönyörben
5568 XII | valaki, s nem rohannátok-e önmagatoktól a rablót, a kalózt megölni?
5569 III | veszélyt, annyit tesz, mintha önmagától lopna. Tudva lesz előtted,
5570 XII | rakott ötezer darab aranyat önte ki a földre, és kiosztá
5571 VII | úgy beszélsz, mintha amaz öntöző edénnyel ott elolthatnád
5572 IX | percig, mintha ércből volna öntve, kiáltó ellentét ennyi reszkető
5573 XI | hajigáltátok a köveket az ördög ellen a Dzsemret völgyében,
5574 XIII | édesatyja; csakhogy Halil már öregszik, szakálla fehéredni kezd.
5575 XI(2) | szláv, oláh, arnót, görög, örmény, zsidó, tatár, arab, szíriai,
5576 IX | kik inkább választák az örökös szerelemtelen rabságot,
5577 I | emelkednek ki tündökölve az örökzöld közül, majd minden utca
5578 IV | szavakat mondá neki: „Légy örömben, boldog hajadon, mert nagy
5579 IV | basi.~Még javában élvezék örömeik mámorát, amidőn bedugja
5580 XII | vette.~E gyermek volt Halil örömeinek legtisztább fele, reményeinek
5581 XI | Vunli beszédét a paradicsom örömeiről.~– Mind szép az, és mind
5582 XII | vagy megelégedni az élet örömeivel. De jutalmadul meg adja
5583 IV | nem bántanálak benneteket, örömest itt maradnék, míg megengeditek,
5584 X | ama sikoltozások is nem az örömhangok közé tartoztak.~Az Atmeidánon
5585 V | örömeit, s még e titkos örömhelyen sem engedik megnyugodni.~
5586 IX | ajándék.~Gyermekei átölelték, örömkönnyekkel szemeikben, s Ahmed nem
5587 XI | vezér kincsei, palotái, örömleányai az új kegyencre jutnak,
5588 III | gyönyörvilága égett a paradicsomi örömöknek, a padisah édes villámoktól
5589 IX | kardját felövezendő.~A nép örömriadallal tódult a mecset felé, s
5590 IV | elbízott rabnők voltak, kik örömüket nem bírták elrejteni a szultán
5591 III | rendelj és hamvazó napot az örömünnep helyett, mert Sztambulra
5592 X | adta meg szabadságát, mert őérte törte fel a börtönt Halil
5593 XII | midőn már ott van. Mint örülnek egymásnak! A csecsemő egyik
5594 IV | megvigasztalódott, és nagyon örültek egymásnak, nem volt senki
5595 XIII | elhitte.~Egy óra múlva nagy örvendve jön haza a nő: szinte kipirulva
5596 IV | azután halovány orcáját össze-vissza csókolá, és a leány odaomlott
5597 XII | visszatért, rájuk rohant, és összeaprította őket. A jancsár agát, Muhsinzádét
5598 VIII | már lázadókkal.~A szultán összeborzadt.~– Siessetek, ne jussanak
5599 IV | kérdezősködött felőlük többet.~Janaki összeborzadva szólt közbe:~– Ugyan jó,
5600 IV | örömtől sugárzó arccal, összecsapá a kezeit, és elkezdett csodálkozni,
5601 X | forgás közben fejeik fölött összecsapnak, lábaikon érc kösöntyűk,
5602 IX | nevetve tekinte reá.~Musszli összecsapta kezeit.~– Halil! Álmodol-e,
5603 VII | használtatni szoktak.~A kürtszóra összecsődült népnek ilyen szavakat hirdete
5604 VII | hogy háta mögött ismét összecsoportosult az, midőn eltávozott.~Ezeket
5605 IX | félig lezárultak, ajkai összecsukódtak, s palástja zsinórjába akasztva
5606 I | feje alá tevé, s kezeit összedugva keblén, csendesen elaludt
5607 V | seregosztálynak, nem hogy összeelegyülni velök, legfellebb egy-egy
5608 XII | nyújtsátok kezeiteket.~S ő maga összeerőszakolá a két férfi kezét, s két
5609 X | bárminő távol legyen az, összeesik és meghal, és senki nem
5610 XII | a nagyvezérre s a többi összeesküdtekre került.~A jancsárok, kik
5611 X | kiket egykor Ahmed szultán összefogatott, s elzáratott a börtönbe,
5612 III | lábaihoz leüljön; a szultána összefonja kezeit a padisah térdein,
5613 IX | volna képes erre. Karjait összefonta, és mosolygott.~Ekkor a
5614 XII | valamit támasztanának, ismét összegyülekezhessenek. Minden megígértetett nekik.
5615 XII | foglalt –, kívánatodra, ím, összegyűjtém a tanácsot, a hadsereg vezéreit,
5616 VIII | siessen a zászló védelmére! Én összegyűjtöm a bosztandzsikat, és védni
5617 III | esni; mi a fővezérrel már összegyűjtöttük a hadsereget, mely készen
5618 V | nap, s az egész hadsereg összegyűlt a táborban Szkutari alatt,
5619 XI | amennyire szüksége van.~Az összegyűltek ezzel hirtelen hosszú névsort
5620 XII | őket.~Halil felállt, és az összegyűltekhez fordulva szólt:~– Müzülmánok,
5621 XII | orszlánház termében volt összegyűlve.~Együtt voltak az ulemák,
5622 V | ország minden részeiből összehajtott, hogy ne rontsák a muzulmán
5623 VII | közületek, hogy mindnyájatokat összeharapdáljon? Hogy szakadna le rátok
5624 XIII | bátor és milyen jószívű; és összehasonlítja arcaikat. Szakasztott édesatyja;
5625 VII | festettek le, a szultán összehívatá a vezéreket, az ulemákat,
5626 I | felfutó tök és szőlő indái összekapaszkodnak, s természetes mennyezetet
5627 XI | Szegénység az ember gondolatja; összerak egy világot a másik tetejébe,
5628 IX | gyermekei életeért.~Halil összeráncolta szemöldeit, és haragosan
5629 VIII | fiúk! Melyitek tudja jól összerántani a zsineget? No, semmit se
5630 XII | így.~Még egy csapás éri, összerogy, ott a földön fekve, végsőt
5631 IV | egy árva szó nélkül menten összerogyott.~– Mit cselekedtél! – kiálta
5632 VII | néptömeget látott az előtt összeseregleni, kik között egy lovas kikiáltó
5633 VI | parancsából minden városból összeszedtek, s ide zártak.~Kinyiták
5634 VII | magyarnak a nyelvét, hogy összeszidhatnálak benneteket úgy, illendő
5635 IX | kegyelme rajtad.)~És ekkor összetevé mellén kezeit, és leborult
5636 III | nem jó azokat egymással összetéveszteni. Semmi ok sincsen jelenleg
5637 II | szokta tartani. Sokszor összeült szomszédjaival efelett beszélgetni,
5638 IV | számára szokta a rabnőket összevásárlani. Az alku rövid volt; a kizlár
5639 XII | hogy ne légy kénytelen vele összeveszni. Azt mondod: jó szomszéd,
5640 V | hallani, mikbe egész dandárok összhangzó kiáltása vegyül, az a hadizenet
5641 I | Patronában van valami titkos ösztön, hogy ő nem szeret alul
5642 XII | jancsárok között, s három öszvér hátáról öt kis hordócskába
5643 I | éj; a hajcsárok csengős öszvéreiket kétoldalt rakott tömlőkkel
5644 XII | viszlek magam, ott nyergelt öszvérekkel atyádnak egy agg cseléde
5645 XII | s három öszvér hátáról öt kis hordócskába rakott ötezer
5646 IV | is.~Janaki tiltakozott ez ötlet ellen.~– Csak menjetek ti
5647 X | eunuch ekkor azt a rossz ötletet engedte magának eszébe jutni,
5648 V | Nincs-e igazam? Ő jöjjön ide.~Ötletét általános ordítás helyeslé.
5649 VII | nemcsak az első, hanem az ötödik jancsárezred bográcsa is
5650 XI | tüharet mosódásit, sem az ötrendbeli namazát imáit; hogy megtartottátok
5651 VII | napja előtt már mintegy ötven darab bimbónak eredt, melynek
5652 XII | E szóra kirántja Halil övében maradt tőrét, s oly erővel
5653 VIII | szultán, kis kését elővonva övéből s hegyével körülszurkálva
5654 IX | számos serege, kezeiket öveikbe dugva.~E terembe lépett
5655 VIII | szólt vidáman a kapudán, övék vagyok, s azzal elhatározott
5656 III | meg a diadalt; azért kelj, övezd fel derekadat Mahomed kardjával,
5657 V | Legyen meg akaratja. Azért ő övezze fel derekát az érdemes kiaja
5658 VI | salak kavarodik felül, úgy özönlött egyszerre az utcákra valami
5659 IX | szemeit, Ezma tekintetét. Özvegyek és árvák ők, kiknek férjeit,
5660 III | kapu agaszi és az anaktár oglán (főajtónálló és kulcstartó)
5661 IV | undorodnék el tőle, aki látja, oh! Mert jobban undorodott
5662 X | akarata ellen van itt, hogy ő óhajtaná magát megalázni a szultána
5663 XII | Az elválás rövid, csak az óhajtás hosszú. Neked jobb dolgod
5664 II | tudjon azzal csinálni? Amit ő óhajtott, azok mind igen távol eső
5665 VII | vezetni most. De azt mégis óhajtotta, hogy távolítsák el Sztambultól,
5666 IX | megtöltve, tájékára sem óhajtottak menni annak, s midőn Mahmud
5667 III | le a seregek közé, melyek óhajtva várják arcod láthatását,
5668 XI | belőle szól, hanem azért akar őhelyette menni, mert megeshetik,
5669 VIII | pecsétnyomóval hitelesíté az okiratokat Halil.~Szulejmán után következett
5670 VIII | megcsókolván a szultán által aláírt okiratot, átnyújtá azt neki.~Damad
5671 VIII | kizlár aga ráüté azt az okiratra, s azzal egyedül hagyta
5672 II | megvásároljuk – mondának az okos kalmárok. – Az annyi volna,
5673 IX | gondold meg, Halil, hogy okosabb tréfa volna tőled a kölykező
5674 V | iparkodott senkinek bánatot okozni, s őt hogy szomorítja mindenki.
5675 VIII | az országot ért csapásnak okozói, kívánjuk kiadatni. Ezek:
5676 VII | Mennyi nyughatatlanságot okozott ez a vezérnek! Ő nem fogja
5677 VII | mit vétettek Halilnak?… Ők okozták Gül-Bejáze szenvedéseit…~
5678 XI | Rakovicza Richardot nevezték ki Oláhország vajdájának. Moldva hercegévé
5679 XI | hazamehetsz.~– Dehogy mehetek… Oláhországnak új vajda kell.~– Van már,
5680 XI | a meleg tájat, melyen az olajfa, a fabagó, a lestiszk, a
5681 I | bástyák beültetve szőlővel, olajfával, a gazdagok házai előtt
5682 IV | haját kenjék be illatos olajjal, nyakára és karjaira pedig
5683 VIII | helyett Anatoli csöndes olajligetei között a magányos, egyszerű
5684 IV | szerencsétlenségnek. Egy szép szőke olasz leány volt ott, kit a nagyúr
5685 VII | közelebb jössz hozzám, ugyan az oldaladba rontom a csúnyábbik végét.~
5686 IX | ahol ősi szokás szerint oldaladra kössék a szilihdárok a próféta
5687 I | janicsár, az utca egyik oldalától a másikhoz tántorogva, s
5688 VIII | akartak győződni felőle: más oldalról nem jönnek-e zendülők, s
5689 III | hogy azáltal fel vannak oldva alóla. Igaz hívőhöz ez nem
5690 XI | díván azt mondja nekik: „olmaz!” Ez nem lehet. Az anatoli
5691 I | bátorsága, s a kezében levő ólmos bottal olyat sújtott a janicsár
5692 I | feje szegekkel kiverve s ólommal beöntve; kár, hogy nem tudsz
5693 IX | fegyverrel, pajzzsal, egyik sem oltalmazna meg bennünket, ki akarna
5694 V | megszabadítsd?~– Bizonyára az oltás ráér, és a kedves megszabadítandó.~–
5695 V | gondolni, hogy elébb a tüzet oltsd, vagy kedvesedet megszabadítsd?~–
5696 VII | egészen el hagyták rajta olvadni a havat, azt képzelte, hogy
5697 VII | elültetett tulipánokat, s ha az olvadt, ismét új havat tett rá;
5698 VII | azok felül rózsaszínbe olvadtak át, s amik felül világoszöldek
5699 XII | seregeket, és fogyunk és olvadunk mindenfelől. Én tudatlan,
5700 XI | egy nagy kapcsos könyvet olvas, melyben szép talik írással
5701 VIII | pergament tart eléje.~– Uram, olvasd át az ulemák válaszát, melyet
5702 XI | Tegnap az abdesztán előtt olvasék egy könyvet, amelynek neve
5703 XII | regéket és költeményeket olvasgatsz, ne hidd azokat való dolgoknak.~
5704 XII | Alkoránt, nem volt alkalmam olvashatni azon könyveket, melyek megcáfolják
5705 II | tanul, mintha az Alkoránból olvasna; milyen ajkak! Szeretnék
5706 XI | felel Patrona.~– Ebből olvasod-e azon szép történeteket,
5707 IX | kívánatának szavakat adjanak, és olvassanak szívében, és teljesítsék
5708 XI | Minő könyv az, melyet olvassz? – kérdi tőle Gül-Bejáze.~–
5709 XI | Elmondod majd, amit mostan is olvastál?~– Ha fölébredsz – szól
5710 VIII | kívánságát megmondhatom én, mert olvastam a falakra írva. Négy főhivatalnok
5711 XII | ozmán történetírók könyveit olvasva; a híres Rasídot és a bölcs
5712 XI | magának; de mikor azután olyasmit mondott Musszli, hogy ha
5713 V | tanácsadásra szoktak felhívni, olyformán, hogy tűvel beleszúrtak
5714 I | igazi szent: Ali, Abu-Bekr, Omár és Ozmán. A síiták azt állítják,
5715 III | Ibrahim, van egy fiad, akit Omárnak hívnak, aki meghaladta már
5716 II | lénynek, ki parancsára keblére omlik, s éjhaja sátorával eltakarja,
5717 IV | hajfürteit, s amidőn sarkig omló hajától eltakarva ottan
5718 IX | egész gyülekezet reszketve omolt végre a padisah trónja elé,
5719 V | pedig a mienk ott lenni őnála. Nincs-e igazam? Ő jöjjön
5720 XI | lehet lőni, mint vassal és ónnal. Új világot kell teremtenünk,
5721 IV | való dolog, Janaki. Te nem ontottál más vért soha, mint tulok-
5722 III | Ismét erre az egyiptomi ópiumevők tánca következett, amely
5723 V | délutáni órák szerencsétlenség órái minden kezdetre nézve, és
5724 V | hosszú csók tart, csak egy óráig, csak egy éjszakáig, csak
5725 XII | mint aki sejti, hogy utolsó óráival rendelkezik. Nagyon rövid
5726 IV | leülve tőle, elmélázni, órákig, éjfélekig, a késő hajnalig;
5727 IX | Ahmed, midőn tovább egy óranegyednél az egész tanács hallgatott,
5728 V | teremben levő három nagy pompás órára, melyek egymás mellé voltak
5729 IX | mozogtak és muzsikáltak minden óraütésnél, s három nagy velencei tükör
5730 III | szultána asszeki óhajtja látni orcádat.~E szókra még szelídebb,
5731 III | következett a főmufti, s orcádnak színe előtt a Koránból egy
5732 V | az! Az én csillagom a te orcádon ragyog, s ha azt elfordítád
5733 V | sírtak, és körmeikkel tépték orcáikat s kebleik havát.~A padisah
5734 VIII | veszélyben van, s kinek Allah orcája kedves, siessen a zászló
5735 III | éjszaka, s telt, mosolygó orcájának színe megszégyeníté a hajnalt
5736 XI | kebelére, nagy szempilláit orcájára eresztve, míg hattyúkarjával
5737 VI | asszonyok, kik fedetlen orcával járnak a nép között, akik
5738 V | Nagyságolj engem, csauszkutya! – ordít Musszli. – Nagyságos úr
5739 IX | gyülekezett sokaság viharos ordítása. Remegtek a bennlevők, és
5740 I | nem volna megelégedve az ordításával, az útjába eső házak ajtait
5741 V | lelkesülve, s ha olykor tömeges ordításokat hallani, mikbe egész dandárok
5742 VI | az árulókra!~A nép dühödt ordítással fogadta e szavakat. Patronát
5743 VII | húspiac népséggel; veszett ordítástól nem lehetett hallani a szót,
5744 I | Békességszerető ember nem ordíthat így.~– Nem jó volna, ha
5745 IX | volna bátorsága beszélni az ordító oroszlánnal, ki tudna alkudozni
5746 I | mindig közelebb értek az ordítóhoz, s nem sokára látható lőn
5747 XI | Musszli bátorságát a kénytelen ordítozás még jobban felfokozta.~–
5748 V | janicsár aga jól hallja ez ordítozást, de azt is hallja, hogy
5749 VI | rázkódás a felszínre juttatja.~Ordítva, dühöngve követék Halilt
5750 XI | követelések átadását mind őreá, s e kérést annyira büszkeségévé
5751 XII | Mahomed népein, melynek óriási léptei legvéresebb, legszégyenteljesebb
5752 I | Birkóztál érettem a részeg óriással, megosztád tanyádat, saját
5753 X | hogy az idegenek tudjanak őrizkedni.~A halvet-ünnep napján a
5754 XI | Szid-Ahmed-Ben-Musztafa, s melyet ott őriznek a Muhamedije mecsetben,
5755 VIII | melyben a próféta köpenye őriztetik, rejtélyes mosolygással
5756 V | ki onnan a sátor alól, ne őrizze a medve bőrét, vagy pedig
5757 V | legfellebb egy-egy delinek (őrjöngő) engedék meg, hogy fanatikus
5758 X | kikért egész vidékek ifjai őrjöngtek; gyöngyökkel és drágakövekkel
5759 XIII | este felhág a magas hegyek ormaira, melyek kunyhóját körülveszik,
5760 XI | Sztambulban alakokkal és oroszlánfőkkel vert aranyak és tallérok
5761 IX | bátorsága beszélni az ordító oroszlánnal, ki tudna alkudozni a sívó
5762 IV | leányra, míg az, mint az oroszlány kalitkájába vetett őz, reszketett
5763 XII | fogja mondani indítványát az oroszok ellen indítandó harcra nézve,
5764 XII | szultánt, hogy izenjen hadat Oroszországnak, amiért az Perzsiát fegyverrel
5765 X | dobjára a khadun-kiet-kuda orra előtt.~Néhány eunuch ekkor
5766 VII | talán, vagy füleiteket s orraitokat untátok meg viselni? Kinyissatok
5767 I | elvagdalom kezedet, lábadat, orrodat és füledet, úgy akasztalak
5768 I | győzelmi híreknél a janicsár őrsereg sokkal élénkebben érezteti
5769 IX | boltozatai között, s vesztett országáról és vesztett édenéről gondolkozik…~*~
5770 IX | ébren. Mahmud önmagát és országát elfeledő gyönyörben szorítja
5771 VIII | Te fogsz lenni Anatoli fő országbírája.~Szulali meghajtá magát
5772 V | kiajáké, sötétkékek a fő országbírák, emírek, a mekkai, medinai
5773 III | benneteket a szerájba, derék országnagyok?~Mint illett, a főpap kezdé
5774 III | kard, hogy azzal védelmezze országodat. Ám neheztelj ősz szakállamra,
5775 XII | hatalom tetőpontján, ahonnan országokat, világokat lehet igazgatni.
5776 III | bizonyára nem. Óh, nem. „Kérjed országom felét.” Ez a legkisebbike
5777 XII | neki:~– Nagy baj az egy országra nézve, ha elöljárói tudatlanok.
5778 XI | ozmanlik szívét. Kik vezetik országunk sorsát, a szultána kegyencei,
5779 XII | eltávozának.~A dívántanács az orszlánház termében volt összegyűlve.~
5780 VIII | jelenték, hogy a lázadók őrtüzei sokkal közelebb vannak már,
5781 IX | tárogatóikat, miért égetik őrtüzeiket? Mire várnak még?~Folyvást
5782 VIII | temetőben szerteszét égtek az őrtüzek.~– Miért nem küldhetek egypár
5783 XIII | E perctől fogva csendes őrület fogta el a nő elméjét, egy
5784 III | mint egy tündért, mint az őrülteket szokás, akiket nem bánt
5785 IV | kajmánok és krokodilusok őrzenek, inkább töltenék egy éjszakát
5786 V | ajkával, mintha meg akarná őrzeni, hogy lelke el ne repüljön.~
5787 X | tekintetét Allah ártó angyalai őrzik, hogy akire ráveti szemeit,
5788 XI | Kaplan Girájt hívták fel ősei trónjára.~Kaplan Giráj köszönettel
5789 V | Korán-szúrás által, miként őseid veték előtted, valahányszor
5790 IX | Én pedig esküszöm teneked őseimre, hogy semmi bántalom tégedet
5791 XI | megrontják az ozman népet. Amíg őseink bőrsátorokban laktak, a
5792 IV | pálmaszilvát én elviszem, a másikat osszátok ki a janicsárok között,
5793 VII | asszonyok és szüzek ellen, s ostromot futni nem várak, hanem boltok
5794 XI | egyebet, mint hogy egész őszintén eléterjeszté a szultánnak
5795 VII | többinek, kit a szökőkút oszlopára felállítottak.~Azonban a
5796 IV | termeteik alkotását, az oszlopokon száz meg száz lámpa ragyogott,
5797 I | legszegényebb, legrondább osztálya lakik, az utcák oly keskenyek,
5798 I | mintha csak a természet osztályt követelt volna a lakosoktól;
5799 VIII | engem csak szerelmedben osztass, dicsőséged legyen egészen
5800 XII | között harminc szekér pénzt osztatott ki a szultán, miután azok
5801 IX | a főuraknak, a basáknak osztogatott élethosszig tartó bérbeadás
5802 XI | beharik (kalózok) maguk is osztozni fognak a kincseken, miket
5803 III | volna nekünk kettőnknek nem őszülni meg.~Ahmed pedig a bosztandzsik (
5804 IV | mintha az vette volna meg őtet.~Patrona szomszédjában lakott
5805 IV | hozzá, ugyebár?~– Bátran otthagyhatod; ha meghagyod neki, hogy
5806 II | tevé az odaliszk kezét, és otthagyta azt nála.~Halil Patrona
5807 XII | között, melyet kívüle s az ottlakókon kívül kevesen ismertek,
5808 XII(2)| Baptist, Histoire de l’empire Ottoman.~
5809 III | kezénél fogva vezeti őt bíbor ottománjáig, s megengedi, hogy lábaihoz
5810 XI | az isten, ki megvédi az ottománok padisahit. Odzsákjaik (lovas
5811 XI | ott fekszik mellette az ottománon, szép fejét a boldogság
5812 VII | kapudán basa szép csendesen, óvatosan helyezé át a két kézzel
5813 VIII | s melytől ők meg akartak óvni? Vérük az égre kiáltana.
5814 IV | oroszlány kalitkájába vetett őz, reszketett előtte, és midőn
5815 XII | partján virágokat szedni, őzikéket lesni, engedj engem ott
5816 XI(1) | Ugyanerről Decsi Ozmanographiájában is van említés, csakhogy
5817 XI | Antikrisztus), s eltörli az ozmánok népét; midőn leszáll a Krisztus
5818 I | egy szőnyeggel leterített pad a szögletben, néhány fatányér
5819 V | a megszorult vezérek és padisáh rendesen arannyal voltak
5820 XI | ki megvédi az ottománok padisahit. Odzsákjaik (lovas csapatjaik)
5821 IV | odaliszkok közül, hogy a padisahnak ajándékozzon. Azért örülj.”
5822 V | ez ajándékot a legdicsőbb padisáhnak.~Olyan kincs az, mely addig
5823 IX | a ragyogvány, mely az új padisahról szerte tündökölt, egy gyémánt-
5824 I | palota előtt és találkozik a padisáhval, s amint III. Ahmed szultán,
5825 I | azon.~Janaki letekintett a padlás hasadékain a szobába, s
5826 VIII | húztak ide házából, melynek padlásán elbújt. Halil most íratta
5827 IV | padozatra rakni, s hogy a hideg padon át ne hűtsék a delnők lábaikat,
5828 IV | drágakövekkel volt kirakva, és a padozat csupa merő gyöngyházból
5829 IX | volt bevonva; a kupolyterem padozata egy virágágynak látszott,
5830 IV | szőnyegeket nem volt szabad a padozatra rakni, s hogy a hideg padon
5831 IX | a két kezünk fegyverrel, pajzzsal, egyik sem oltalmazna meg
5832 VIII | bírót választák, s fehér palást hiányában zölddel ruházták
5833 V | végig a földön, utoljára egy pálinkaáruló boltjába hengeredve be,
5834 XII | harminckét janicsár kivont pallosokkal.~Mahmud eltakarja arcát,
5835 III | szeráj előtt három magas pálmafa volt felállítva, melyet
5836 III | kiöszkök udvarain, s mozgó pálmafák és cukorból készült kertek
5837 IV | tudósítástokat. Az egyik tömlő pálmaszilvát én elviszem, a másikat osszátok
5838 XI | helytartó) és hodzsa efterdár (palotai írnok), miután az abdesztánt (
5839 XI | kegyvesztett vezér kincsei, palotái, örömleányai az új kegyencre
5840 IV | édes vizek mellett épült palotáival, minden csókért egy palotát.~–
5841 X | egész hazáig, Halil Patrona palotájáig fogják vinni vállaikon Gül-Bejázét,
5842 VIII | nagyvezér kardja, kinek palotáját Galata külvárosban ezelőtt
5843 IV | egy palotát.~– Tüzet ezen palotákba! – kiálta fel hevesen Halil.~–
5844 XI | ellenségeinek csúfja lett belőle. A palotákban virágokat termesztenek,
5845 I | kúpozata, mely valamennyi palotán keresztül tekint le a Boszporusz
5846 XI | bortól ittas hodzsagiánok (palotaurak) előtt: „Nincsen Allah,
5847 IX | a fő-fő tisztviselők, a papok, az eunuchok; de hátra voltak
5848 I | dulcsászt, pisztáciákat, édes paprikákat dióval megtöltve és mézben
5849 IV | csizmadiának, a legrongyosabb papucs volt a lábán.~Midőn meglátta
5850 IV | elmondott mesét a fösvény papucsairól, s akkorát kacagott rajta,
5851 II | vagy a talizmánra gázolni papucsával, mint felvenni egy virágot,
5852 IV | janicsár, ki időtöltésből a papucsfoldozás művészetét gyakorolta.~Ez
5853 VII | kecsegefogók, szurokharapó papucsfoldozók, guggon ülő áfionevők, ti
5854 V | zengtek a boldog fejedelmi pár körül, míg odakünn Sztambul
5855 XI | lesz minden basának saját paradicsoma a földön, többen fognak
5856 III | egész gyönyörvilága égett a paradicsomi örömöknek, a padisah édes
5857 II | Szeretnék kívül maradni a paradicsomon, hogy ez ajkakat láthassam
5858 IX | tiszteletlenül emlékezni a paradicsomról, hová minden igazhivőnek
5859 X | szultána kíséretének!~E parancs teljesítése a kivihetlenséggel
5860 VI | kiket a szultán egy kegyes parancsából minden városból összeszedtek,
5861 XI | léptekkel jártak volna a Korán parancsai szerint; de jövend idő,
5862 VIII | össze, s onnan küldözék szét parancsaikat.~Hat órakor este (a keresztyén
5863 VII | igazhívő müzülmánok! A mi parancsnokunk, Halil Patrona, jancsárok
5864 VIII | zendülők vezére, Halil, és parancsokat, kinevezéseket diktált az
5865 XI | halljak egyebet, mint amit ő parancsol látnom és hallanom.~És én
5866 XII(1)| Istentől és az apostolok parancsolataitól stb. XVIII. És utoljára
5867 XI | jobban felfokozta.~– Azt parancsolja neked Halil Patrona! – kiálta
5868 II | Halil.~– Ne mondd, hogy parancsoljak. Ülj mellém. Még közelebb
5869 XII | szeretett soha senkit, aki, ha parancsolják és megfizetik, képes volna
5870 II | tenni le és fel, uralkodni, parancsolni; hanem arra mind kevés ötezer
5871 III | hatalmas. Legyen úgy, ahogy parancsolod. Keljen fel a nap ezután
5872 II | szultán a bazárban eladatni parancsolt?~A leány feltekinte Halilra
5873 II | felelek. Én teszem, amit nekem parancsoltak, leleplezem az odaliszkot,
5874 II | kikiáltó –, fejemre van parancsolva, hogy a bazár közepén, ahol
5875 V | előttünk lobognak?~– Nekem parancsom van a kapu kiajától, hogy
5876 XI | mint a szalamándra az égő parázs között.~Az évek múlnak a
5877 V | s szemeik közé rúgta a parazsat, innen ismét felugorva szépen
5878 V | Alkorán sorát. – Készítsétek paripáimat. Isten akarja úgy.~A kizlár
5879 X | alatt a lovagló odaliszkok paripáinak zabláiba kaptak.~A kizlár
5880 X | keresztül látszik. Úgy ül délceg paripája tigris takaróján, mint egy
5881 X | ellen, egypárt lerántottak paripájáról, letépték ruháit, s csúfra
5882 X | öltözetekben, pompás délceg paripákon, miken hímzett csojtár lobog.
5883 XII | ismertek, s egy postagalamb párját elhozá onnan magával, hogy
5884 V | legszebb, legdélcegebb lovasai, parthosszant álltak a topidzsik, sorbahelyezett
5885 VIII | Zulejmája átellenébe érve, parthoz hajtá csónakát a hajós.
5886 VIII | főurakkal és a szent zászlóval a parti kiöszk mellé, az ágyúk kapujánál.~
5887 XII | És te magad?~– A túlsó partig viszlek magam, ott nyergelt
5888 IV | nincsen; majd kimegy a tenger partjára, s végignézi a sima, fényes
5889 III | körös-körül, a Ton (Duna) partjáról, mint a Prut vize mellett
5890 XII | hatalmasodó ellen, hőn fogja pártolni indítványát. Annál nagyobb
5891 XII | lapátokat, s eltávozott a parttól. S amint az esthomályban
5892 IV | reszketett! Azután lassú pártűz fölé tarták vasrostélyon.
5893 IV | magával hozott legényét a pástétomsütőhöz, Musszli átszaladt házához,
5894 V | tiportass el engem lovad patkóival, de halld meg szavaimat!
5895 I | ebből is látszik, hogy Halil Patronában van valami titkos ösztön,
5896 V | egypár izenetet csatolni Patronáéhoz.~– És mondd meg uraidnak,
5897 VIII | említtetni a kikiáltó által Halil Patronáéval a kapudán basa.~Szulalit
5898 I | rosszul talált medve rohant Patronára, s miután még egypár ütést
5899 V | ezernyi színes lobogó repked, pattog a reggeli szélben. A roppant
5900 IV | legyezőt adatott kezébe merő pávatollakból, s megengedé neki, hogy
5901 I | volt valami éppen nagyon pazar; egy gyékény a szoba közepén,
5902 II | törődnek.~A legközelebbi Pazárgün napján (vasárnap), hogy
5903 I | és sok átok és sok árulás pazaroltatott már el, és mégsem derült
5904 III | természet minden szépséget pazaron ruházott reá; bőre fehérebb,
5905 I | tinta), ennyi a mühür (pecsét) ára. A többit visszaadta
5906 VIII | odaadtam.~Azzal odanyújtá neki pecsétgyűrűjét, melybe névvonása volt vésve,
5907 V | már ott várt reá, s egy pecsétnyomó gyűrűt nyújtott át a szultánnak.~–
5908 VIII | kard markolatába vésett pecsétnyomóval hitelesíté az okiratokat
5909 VII | fogalmán kívül esett, hogy a pékek és csizmadiák seregétől
5910 I | maga nevét, ahova azután Peliváné nem férhetett; s már ebből
5911 I | Patrona nevét alól, Halil Pelivánét felül.~– Ez így nem jól
5912 V | kezdtek egyszerre felelni Pelivánnak.~– Nincs több berber egész
5913 I | ahol harmadnapja Halil Pelivánnal birkózott. Megismeré a helyet.
5914 I | megtartani az e végre adott pénzből, hanem készíte vendége számára
5915 III | piaszteren. Ez volt minden pénze, ezt is csodálatos módon
5916 XI | mégis közöttünk forognak e pénzek. Óh, amióta baltadzsi ki
5917 XI | tudva van, hogy müzülmán pénzekre nem veretnek élő ábrák,
5918 IV | találja hallani, s leüt, hogy pénzemet elvegye. Pedig sok pénzt
5919 I | valakit, aki ugyanannyi pénzét ellopta.~A nagy csavargásban
5920 I | rá.~Evégett odanyújtá a pénzváltónak a levelet, hogy adjon neki
5921 I | Boszporusz, melyben a szeráj s a Pera és Galata külvárosok házsorai
5922 IV | nevezetes müzülmán, kiről már Perában is beszélnek, hogy rabnőt
5923 IV | kereskedő, nem tudom már hol, Pérában vagy Galatában vagy Damaszkuszban.
5924 I | Patronát, hogy vezesse ki őt a perai útra, ahonnan aztán majd
5925 XI | hercegévé Ghyka helyébe a pérai mészárost, Janakit tűzték,
5926 VIII | szerájt.~A szultán ezalatt a perceket számlálta, és nyugtalan
5927 X | szultána szemeiben, egy percre elcsendesült mindenki, e
5928 XIII | Ő mindjárt itt lesz.~E perctől fogva csendes őrület fogta
5929 VI | főmuftit és Ispirizádet, s egy pergamenre írott levelet hoztak eléjük,
5930 VIII | s egy hosszasan beírott pergament tart eléje.~– Uram, olvasd
5931 IX | terítve lenni, most drága perzsa szőnyegekkel volt bevonva;
5932 XII | Oroszországnak, amiért az Perzsiát fegyverrel segíti. Moldva
5933 III | Küprilizáde vezérlett, elfoglalák Perzsiától Kermandzsahánt, s birodalmadhoz
5934 III | aki megmossa a kezeit, a peskirdzsi basi, aki megtörülgeti,
5935 III | megmosá annak kezét, a peskiridzsi basi megtörülgeté azokat,
5936 VI | beesett szemeiben. Hah! Minő pestis van rászabadítva a müzülmán
5937 XI | császárt, a fehér bajuszt (Nagy Péter), azóta jól tudják ők, hogy
5938 XI | tiszta lisztláng, ámbra, pézsma és sáfrányból vagyon, és
5939 XII | lázadókat, megverte őket piacaikon, három nap alatt hétezren
5940 III | kertek vitettek körül a piacokon, az utcákon kerekenjáró
5941 VII | munkáját, és gyülekezzék a piacokra; akik pedig kenyérsütők
5942 II | készíte számára, ami két piaszterből kitelt, Halil tányérát odatevé
5943 IV | többet. Mindennek a te ötezer piasztered az oka, egészen meg vagyok
5944 IV | vissza akartam adni ötezer piaszteredet, melyet nagy bolondság volt
5945 VIII | a zászló alá siet, a két piaszterel több napi fizetést a szokottnál.
5946 III | kikiáltó kezéből ötezer piaszteren. Ez volt minden pénze, ezt
5947 I | hogy minden pontyot ezer piaszterért adnak.~Átlátta, hogy csakugyan
5948 V | kik a padisah árnyékában pihennek, kössék fel kardjaikat,
5949 VII | ünnepe; a másnapra határozott pihenőnap megengedé a kapudán basának,
5950 II | vánkosra, s rakott eléje a piláfból, és kínálta megható szóval,
5951 I | készíte vendége számára piláfot (török eledel, rizs juhhússal
5952 IV | magához egy kevés jóízű piláfra s néhány serleg tiltott
5953 IV | szultán háremébe vetne egy pillanatot, s annak jobb volna előre
5954 X | megy végig az utcán, pompás pillangó öltözeteik csak úgy röpkednek
5955 XI | észre, hogy e szép tarka pillangós betűk milyen sötét árnyékot
5956 I | házsorai s a tarkára festett pillangószínű tündérpaloták tükrözik magukat,
5957 XII | kardjaikkal nem lehetett, pillantásaikkal vérig ne sértsék egymást.~
5958 I | most felnyitotta, s egy pillantást vetett bele, mintha magában
5959 III | s ha e szemekkel Ahmedre pillantott, mikben egész gyönyörvilága
5960 IV | töltenék egy éjszakát egy pincében, mely tele van skorpióval
5961 IV | örült a leánynak, elvivé őt pincéjébe, megmutogatá a három nagy
5962 I | háztetők is egyenlőek, másutt a pincék is egymásba nyílnak, hogy
5963 III | merje venni, és ahová ő pipája hamvát kiveri, azt a helyet
5964 II | volt; dohányt, csibukot és pipaszárokat árult. Áfiont (mákony) nemigen
5965 IX | hivatalához mért gömbölyű, vagy piramis alakú, vagy méhkas formára
5966 VIII | Korán reggel, még alig pirkadt a hajnal, eljött a maftiért
5967 VII | vonulnak végig, s a zöld ismét pirosba megy át, és a rózsaszín
5968 IV | hogy fessék ki orcáját pirosra, mert nagyon halovány volt,
5969 X | liliom, mintha amaz minden pirosságot elrabolt volna ettől. Amott
5970 II | visszanyerték az előbbi pírt, szemei a bűbájos ragyogást,
5971 X | Aldzsalisz arca haragvörösre pirult e szavakra, míg Gül-Bejázéé
5972 VII | Semmirekellő csőcselékhadak! Piszkos naplopók, iszaptaposó kecsegefogók,
5973 I | mézes lepényt, dulcsászt, pisztáciákat, édes paprikákat dióval
5974 I | elhálok az udvarodon vagy a pitvarodon, csakhogy az utcán ne maradjak
5975 XII | messze-messze behatoltak Ukránia, Podolia közepébe. Ő tudta, mit akart
5976 XII | kifacsarva fekszik a földön.~Ki pöröl Istennel, avagy kitől hágy
5977 IX | kell hozzá, amekkorát egy pofoncsapás után szokott az ember szeme
5978 V | Előtte az asztalon kis pohár, átlátszó kék nedűvel. Azon
5979 XIII | öledben. Fáradt vagy? Várj, poharadba töltök. Ugye, minő jéghideg
5980 XII | megkóstolák ételüket, ittak poharaikból, s megdicsérve őket, ismét
5981 XIII | magával szemközt tányért, poharat tesz, úgy várja azt, aki
5982 V | beveszi a mérget, melyet pohárban felolvasztott, hogy meghaljon.~
5983 IX | még a falról leereszkedő pók is mérges, halálos ellenséged.~–
5984 IX | föld alatt, melyen áll, a pokol van elásva, s csak egy akkora
5985 I | ellenzés miatt.~– Te féreg, te pokrócon ülő szatócs, te madzagkereskedő!
5986 X | szerencséje emelhet a legmagasb polcra; akárhány fővezér és kapudán
5987 XI | akik legalul vannak. Le a polcról, pénzen vett vajdák, kámok,
5988 XI | legsúlyosabbikát adta elő; politikájok, vallásuk, közéletük sarkpontjaira
5989 III | szikrázó gyűrűktől. Ő e pompában örömét leli. És arca illik
5990 III | a kettőből elég. Kertje pompásabb volt, mint „ragyogó” Szolimán
5991 III | kirakott tükrököt hozott, pompásan felnyergelt lovakat a miri
5992 III | valami új, feltűnő ragyogó pompával, aminőt még elődei nem ismertek.
5993 XII | minden színű vonalokkal, s pontokat rakva bennök, miket csak
5994 VII | s éppen a legérdekesebb ponton volt kénytelen odahagyni
5995 I | azt hallja, hogy minden pontyot ezer piaszterért adnak.~
5996 VII | kézzel kiemelt virágot a porcelánedénybe, s körül megnyomogatá a
5997 VII | hogy hozzanak pompás kínai porcelánedényeket, mikbe e virágokat átültesse,
5998 XII | kíséretében, s pompás virágos porcelánibriket hozva a betegágyas nő elé,
5999 I | Mi módon sütik? Miféle porcogókat lehet találni bennök, amik
6000 VI | baj sem fog érni. Most a poroszlókon a sor!~Halil ezalatt azon
6001 VII | fűvel benőve – égett és porrá tört fekete márvány, melyet
6002 II | csak az unott, hányt-vetett portékát, a kelletlen jeszíreket (
6003 V | visszaérkezett Izmail aga; portól és izzadságtól belepve jött
6004 I | az utcát a vállaikra tett póznával; a kutyák egész csordástól
6005 XI | mutogatják Sztambult, mint prédát, melytől meghízzanak; gyönge
6006 II | megnézetni, karjaikat, lábaikat próbálgatni, s az egész dologgal legkevesebbet
6007 I | hozd ide a nyakadat, hadd próbálom meg rajta, éles-e.~Az ember
6008 I | keblén, csendesen elaludt a prófétában.~Másnap reggel, midőn Janaki
6009 III | ijedtséggel kiáltok hozzád és a prófétához: segítsetek!~Ahmed szultán
6010 XI | méz és bor fakad; hol a próféták Mahommed, Jézus és Mózes
6011 III | csatolák. Ime, azonban a prófétának tetszik csodák történését
6012 III | követeket, s ez nagy áldás a prófétától.~A kedvenc szultána azon
6013 III | Duna) partjáról, mint a Prut vize mellett és Eriván hegyei
|