10-bebiz | becsa-derek | deren-elver | elves-felso | felsz-hagym | hagyn-huszo | hutse-kenys | kenyt-kotoz | kove-levet | levez-melyi | melyn-odany | odaom-prut | pupos-szazs | szebb-temet | templ-valah | valak-zugas
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
6014 IV | szerette volna ekkor, ha púposnak, kancsalnak, feketének született
6015 VI | találtak. A levél, mintha puskaporral lett volna írva, alig volt
6016 IV | ütést nem mindennap látni. Puszta kézzel, csupasz ököllel
6017 I | érdekes mesét tudott mondani a pusztában eltévedt utazókról, kik
6018 VII(1)| Hammer-Purgstall, G. d. o. R.~
6019 III | keleti sált, a csohodár ráadá a turquoise-októl nehéz
6020 V | A szultán nem hajtott rábeszéléseimre – monda a fehér hercegnek,
6021 XI | Huszonnyolcadik napján a Rabi-Estani hónapnak, a Hedzsira 886-
6022 IV | eladatván a leányt a bazáron, rábízá Ali Kermeszre, az ő berber
6023 XI | földre, kikereste kebléből a rábízott lajstromot, s kiterítve
6024 VII | átültetett tulipánokat, s rábízva azokat négy bosztandzsira,
6025 IV | nevezték másképp, mint a rabnő rabjának; ami egyébiránt éppen nem
6026 XII | rohannátok-e önmagatoktól a rablót, a kalózt megölni? És íme,
6027 III | engedheték a bitorlónak, hogy rablott trónján nyugodtan ülhessen,
6028 IV | Szeretném azokat nálad letenni. Rabnőd nem nyúl hozzá, ugyebár?~–
6029 IV | tetőn, te pedig leviszed a rabnődet magadhoz.~– Az nem lehet,
6030 IV | magasra hajítva, odarohant a rabnőhöz, és térdre borulva előtte,
6031 V | Azon nedv bizonyára méreg. Rabnői körüle a földön heverve
6032 IV | háreme számára szokta a rabnőket összevásárlani. Az alku
6033 IV | elé vezetteték, ki kétszáz rabnőtől környezve, kis kedvenc törpéjével
6034 VI | Halil –, bocsássátok ki a rabokat. Adjatok a gyilkosok kezébe
6035 IV | aki ajkát érinté. A herceg ráborult, sírva kérte, hogy térjen
6036 X | zárva szigorú, örömtelen rabságba, s akkor egyszerre azt mondanák
6037 IX | az örökös szerelemtelen rabságot, mint az új padisah kegyeit;
6038 II | a kelletlen jeszíreket (rabszolga) szokták küldeni, csak a
6039 XI | kegyencei, a kizlár aga rabszolgái, az izoglánok, kiknek fajtalansága
6040 III | magának, s maga lett annak rabszolgája.~– Ez valóban nevezetes
6041 III | álma volt legalázatosabb rabszolgálódnak Dzsemahir 12. (jún. 15.)
6042 IV | és én nem leszek az én rabszolgálóm rabja. Ezen tisztes férfiú
6043 III | válni a neve, hogy Halil rabszolgálót vett magának, s maga lett
6044 IV | mindnyáját elfogja, és rabul magával viszi.~Szegény Iréne!
6045 III | hatszegletű terem az, magas, arany rácsos ablakokkal, minden szépsége
6046 IV | ablakon keresztül, a vékony rácsozaton át nézte e jelenetet az
6047 VIII | reád.~– De én emlékezem rád, mert kiváltottál a fogságból,
6048 V | megszabadítsd?~– Bizonyára az oltás ráér, és a kedves megszabadítandó.~–
6049 III | ez újabb tanúbizonyságát. Ráért volna ugyan ez későbbre
6050 V | levél, ha az ősz szelei ráfúnak?~– De még az a tél messze
6051 X | mennek, mindenkit magával ragad az ittas lelkesülés árja,
6052 XII | jelennek, én fejedelemnőm, s ragadd meg a szerencsét röptében.”~– „
6053 VII | megelőzve a kapudánt, magához ragadja a lobogót.~Abdi basa valódi
6054 VI | árt, kalapácsot és gyalut, ragadjatok helyette kardot, zárjátok
6055 III | bizonyára mindenkit el fogna ragadni, aki még nem tudná, hogy
6056 III | zászlót neked kell kezedbe ragadnod, legdicsőbb padisah, mert
6057 V | serege kobzot, mandolint ragadott, s édes bűbájos éneket zengtek
6058 IV | Ekkor dühében korbácsot ragadt az asszeki, s maga addig
6059 III | zivatar közelg: tűzvész, ragály, földrengés, vízáradás,
6060 IV | született volna, ha arca ragyás volna, mint a jégeső verte
6061 II | előbbi pírt, szemei a bűbájos ragyogást, arca a fehér rózsa gyöngéd
6062 XI | félholdat sem látott sehol ragyogni, azzal bement, felkereste
6063 III | város, lámpák és tulipánok ragyogtak a puszpángfák kertjeiben
6064 IX | a teremben felhalmozott ragyogványt.~Körül pedig a dívánokon
6065 VII | egyszer, de ha az emberre ráhágtak, jass Allah, nem kel az
6066 VII | bolond! Nem látod, hogy majd, ráhágtál egyre?~– Óh, uram, a tulipán
6067 XI | bash-ráik (hajóskapitányok), a ráietterik (hajóvezetők), a bastopodzsik (
6068 I | előtt megy kivont pallossal, ráismerhetne, s nemigen sokat kérdezősködnék
6069 X | mindenfelől. A bajadérek ráismernek a nőre, ki velök együtt
6070 VI | kedves. Mint egy kísértetes raj ömlött ki e szóra a zsivajgó
6071 VII | sikerült a kapudán basának rájönni.~Mint idézhetni elő mesterséges
6072 XII | Te úgy beszélsz, mintha rajtunk kívül senki sem laknék Európában,
6073 V | előtt, a mecsetek kapuiban rajzik a nép, s kíséri utcáról
6074 I | anatoli hisszár tömör alakjai rajzolódnak még a csillagos égen, s
6075 XI | kezdőbetűk ki vannak szépen rajzolva, s alig veszi észre, hogy
6076 IV | észrevette őt Halil, s nagy vígan rákiálta:~– Gyere be, gyere! Jámbor
6077 VII | elé, hogy ne lássák. Ez rákiáltott a kapudán basára, hogy be
6078 IV | volt szabad a padozatra rakni, s hogy a hideg padon át
6079 XI | ellenségét, a Dzsihánnak nevezett Rakovicza Richardot nevezték ki Oláhország
6080 X | ifjúságában elhervadjon; ki ha rálehel valakire, bárminő távol
6081 XI | imáit; hogy megtartottátok a ramazán böjtöt és a bejrám ünnepet;
6082 XI | mintha valami villanyos rándulást érezne karjaiban. Mit jelent
6083 IX | hányni, hogy elvakult, aki ránézett, mielőtt orcáját láthatta
6084 IX | többen elkezdék Szulalit rángatni, aki állt: hogy feleljen.
6085 IX | kérelemlevelek átadói, ki-ki rangja szerinti pompás viseletben,
6086 X | a napon tehát semmiféle rangon levő férfi az utcákra ki
6087 XII | Ezáltal lemondtak az ulemai rangról.~Így ölettek meg másnap.~
6088 XII | megkezdett harc esetében ránk rohannának mindannyian;
6089 XII | jönni, s erre a kám kardot ránt ellene, mire a jancsár tisztek
6090 VII | recsegő hangon Abdi, s kardját rántotta ki.~Erre Muszli kopjás végét
6091 XII | könyveit olvasva; a híres Rasídot és a bölcs Cselebizádét,
6092 VI | szemeiben. Hah! Minő pestis van rászabadítva a müzülmán népre! Fogsz-e
6093 VII | mesterséges tavaszt ősz derekán, s rászedni a tulipánhagymákat, hogy
6094 IX | imám felé tartá, és szemeit rászegezte, és ajka nyitva volt, és
6095 XI | illah il Allah, Mohamed rászul Allah!”~(Az isten felséges!
6096 VIII | volt vésve, s a kizlár aga ráüté azt az okiratra, s azzal
6097 I | jövevény, a görög fajnak azon ravasz alázatosságával.~– Az én
6098 I | rendesen a legtitkosabb, ravaszabb egyetértésben szoktak élni,
6099 IV | először, hogy semmiféle ravaszságot el nem követsz avégett,
6100 IX | sírboltjaiban találni a királyi ravatalok körül sorba ültetve.~– Csodálatos
6101 X | angyalai őrzik, hogy akire ráveti szemeit, el legyen kárhozva
6102 VI | feltűnésével, midőn valamely rázkódás a felszínre juttatja.~Ordítva,
6103 XI | kiálta ökleit fenyegetőleg rázva Mohammed dervis.~– Ez volt
6104 VIII | Manoli.~– Nem emlékezem reád.~– De én emlékezem rád,
6105 IV | Halil csak bámult, és nézett reájuk.~Janaki pedig folyvást térden
6106 VIII | háremedbe, s ne gondolj reánk. A zendülőknek csak velünk
6107 X | csak e könnyek után bírta rebegni:~– Ez Ahmed átka!~Midőn
6108 IV | sírt mind a kettő, és egyik rebegte e szót: „leányom!” a másik: „
6109 VIII | ura e percben.~Gül-Bejáze rebegve sugdos Halil fülébe, mint
6110 V | Szaferről (2. szeptember) Rebiulevvel elsejére, arról ismét tíz
6111 VI | felállni, s midőn a lármatülkök recsegése elhangzott, hallható volt
6112 XI | szárnyait. Előre, szilihdár aga, recsinbtár aga (a szultán kard-és kengyeltartói),
6113 XI | vezérek) gyűjtsétek össze a redifeket (tartalék). Ama férfiak,
6114 III | látszik, hogy nem szokta azt redőkbe vonni, hogy nem haragszik
6115 XII | kénytelen volt engedelmeskedni, rég vártak már az alkalomra,
6116 III | felülmúlhatlan szépségű Aldzsalisz regéi lehettek nagyon mulattatók,
6117 XI | esténkint nekem el szoktál regélni?~– Úgy van. Ebből.~– Elmondod
6118 IV | voltak együtt. Ez pedig régen-régen volt, ki tudja, melyik szultán
6119 VIII | Várjatok még. Várd meg a reggelt. Éjszaka hogy ölnétek meg
6120 I | I. A zsibárus~Régidők, száz meg száz év óta foly
6121 II | az történik velünk, ami régóta elvégeztetett.~E szavakkal
6122 VI | csak arcát férje keblébe rejté, és zokogott.~– Ne sírj,
6123 X | előtt elhaladnak, ha nem rejté-e magát oda valami kíváncsi
6124 III | ébrenlét az álomnál, s aki rejtegeti maga előtt a veszélyt, annyit
6125 XII | elküldelek tégedet félreeső, rejtett völgybe, ahol a forrás partja
6126 VI | Egy beteg nő az, ki előle rejti arcát. Szelíden elvonja
6127 VII | hallani a szót, amit egy-egy rekedt szónok beszélt a többinek,
6128 VI | melybe a becstelen nők voltak rekesztve, kiket a szultán egy kegyes
6129 XI | írva: „Dáme Allah hu te ále Remaéti” (Isten legyen neki örökké
6130 II | sóhajt, midőn édes vágytól remeg!~Halil Patrona egészen el
6131 IV | szemeinek, még mindig attól remegett, hogy amidőn ajkaival érinteni
6132 VIII | bennünket, bosztandzsik, ne remegjetek, fiúk! Melyitek tudja jól
6133 IX | sokaság viharos ordítása. Remegtek a bennlevők, és Halil Patrona
6134 VIII | vannak szabadulva a sötétség rémei. Hogy ölnétek meg valakit
6135 IX | magadat, aki csodákon és rémeken vágja keresztül magát, vagy
6136 IV | ezt hallani tőled, Halil, remélem, hogy sorsodon javítottál
6137 XII | örömeinek legtisztább fele, reményeinek legmagasabb csillaga. Ahova
6138 VIII | lábaihoz tenni.~Ezt tudva fog rémes nagyságában feltűnni azon
6139 VI | nagyvezért, elmondva neki a rémhírt.~– Az nem lehet – kiálta
6140 III | földrengés, vízáradás, vihar rémíti a népet. Csak e héten égett
6141 IX | hang elmúlt a teremben, s a rémletes csendben elszörnyedve látták
6142 VII | megmenekült kiaja és a jancsár aga rémszínekkel festettek le, a szultán
6143 V | azonban a kiaja harag helyett rémületbe jött. Ő e vakmerő válaszokban
6144 V | hanem bejön Sztambulba!~Ez rémületes szó volt. A sereg bejön
6145 I | utcán. Patrona pedig holtra rémült vendégével sietett lakát
6146 IV | tetteti magát.~Mindenki rémülten ugrott fel helyéből, kivéve
6147 V | együtt a szultánnal, ki éppen rendeletet adott a szilihdárnak, hogy
6148 III | tanácsát meghallgatni, böjtöt rendelj és hamvazó napot az örömünnep
6149 XII | sejti, hogy utolsó óráival rendelkezik. Nagyon rövid eszének kellett
6150 IV | nagyúrhoz, s a más egyéb neki rendeltetett ajándokokkal, arannyal kivarrott
6151 XII | népfőnökök mellé voltak rendelve, meg sem mozdultak helyökből,
6152 IV | leánya. Otthon vigalmat rendezett számára, minden vendég együtt
6153 VI | sétáit, kivilágításokat rendeznek Sztambul utcáin, s késleltetik
6154 XII | eltávolítása a városból. Ő maga rendezte el számára a kis völgyi
6155 IX | szultán a hódolatokat fogadá.~Rendkívüli pompa uralkodott mindegyik
6156 XI | egy igaz sincs azokban. Rendüljön meg az egész kőország; aki
6157 IX | akik látták, az iszonyattól rendültek össze, és Ispirizáde kővé
6158 V | őrzeni, hogy lelke el ne repüljön.~Döröghettek már az ágyúk
6159 IX | az ember szeme vetni, s repülünk az ég felé, és ha tele volna
6160 V | jancsár aga sátora előtt nem restell kiabálni fennhangon, hogy
6161 IX | Orli, ki szofta létére nem restellt tiszteletlenül emlékezni
6162 IV | szeretnek. A szeráj külön részében tartatott ő fogva, mert
6163 X | kínokat érezzen minden belső részeiben, s kinek minden tekintetét
6164 III | Allah azon különös áldásban részesíté őt, hogy az ily szomorú
6165 I | a legpompásabb lakomában részesül, és jól esett neki étel
6166 IX | tanács általános tetszésben részesült. Mindnyájan helyeselték.~
6167 XI | meg vettétek az ország egy részét, s pénzért eladjátok azt
6168 IX | kezét a szultánhoz s erős, reszketéstelen hangon üdvözlé őt.~– Aleikum
6169 XII | együtt a tanácskozmányokban részt veendők. Halil Patrona volt
6170 XI | bőrsátorokban laktak, a fél világ rettegte nevünket; mióta selyemben,
6171 XI | irtóznak a csatamezőtől, és rettenet kimondanom, Allah nevét
6172 X | azon Ahmed, kinek kezeiben rettenetesebb hatalom van most, mint midőn
6173 IX | el.~Amióta Szulali azzal rettenté a zendülőket, hogy a szeráj
6174 I | tartotta volna csak egy réz aspert is megtartani az
6175 IX | korallerdeje közé egy levetett rézasperért, mint hogy belépj a szerájba,
6176 VI | börtönből a többiek után, kit a riadal hangja öltözetlenül kapott,
6177 XI | Dzsihánnak nevezett Rakovicza Richardot nevezték ki Oláhország vajdájának.
6178 I | jutottak, szemközt jövő rikácsoló dal zaja üté meg füleiket;
6179 VI | testtel, szétszórt hajakkal rikácsolva száguld tova. Csak Gül-Bejáze
6180 V | nagy gondolkodva tette a rikiabdár térdén, s elhatározottan
6181 X | elnyelé a vad bacchánsnők rikoltozása, s Aldzsalisz nem méltatá
6182 IV | szultána asszeki, a könny, a rimánkodás, mely nem hatott a halottra,
6183 X | Gül-Bejázét, ki hasztalan rimánkodék, hogy engedjék őt elrejtőzni,
6184 IV | leány látásától, hízelgett, rimánkodott előtte, kérte, hogy ne haljon
6185 X | vállaikon odahoztak, esengve, rimánkodva, tördelt kezekkel könyörge
6186 XII | hintázásainak, azt hívé: bölcsőjének ringása az. A nő szemei majd az
6187 XIII | Szakálladtól felébredt, ringasd egy kissé. Szeretted őt
6188 XIII | egy kissé. Szeretted őt ringatni máskor. Így, tartsd öledben.
6189 VIII | Halil ölébe, s andalogva ringatózik annak ölelő karjain. A pompás
6190 VII | Ti csomótaszigálók, ti ringy-rongy, aludttejtől részeg szemétnépek.
6191 I | a vízhordók, terhészek riogatják a szembejövőket, széltiben
6192 IV | fekete eunuch fogadá el, ripacsos fekete képű férfi, kinek
6193 VIII | a szeráj kapujára nagyon ritka eset a történetben. Csak
6194 I | számára piláfot (török eledel, rizs juhhússal főve), hozott
6195 IV | selyemzsinór ellen, mint mikor Rodoszba menekült. Beálljunk mindnyájan
6196 XIII | venni észre, mint amidőn a rögeszmére kerül a sor.~Alkonyatkor
6197 IX | levőkkel együtt a levegőbe röpítendi.~A lázadók meg voltak döbbenve
6198 X | pillangó öltözeteik csak úgy röpkednek termeteik körül, szemeikben
6199 XII | ragadd meg a szerencsét röptében.”~– „A szerencse, Halil –
6200 VII | így tennék – szólt Abdi röviden, s aztán elhallgatott.~A
6201 V | fegyvereinek diadalt.~Az idő rövidsége miatt most az Aja Szófia
6202 XI | meg nem asznak, el nem rohadnak soha, és itt fogunk együtt
6203 VI | csak egy-egy elkésett alak rohan még ki a börtönből a többiek
6204 XII | megkezdett harc esetében ránk rohannának mindannyian; ez onnan származik,
6205 XII | benneteket valaki, s nem rohannátok-e önmagatoktól a rablót, a
6206 XII | kardját, rögtön rájuk fognak rohanni, s lekoncolják őket.~– Édes
6207 III | basinak.~– Allah gondoskodjék rólad, hogy szádnak sohase legyen
6208 IV | mosta, de nem akart lemenni róluk a szurok; a turbánja tekercsébe
6209 VIII | Anatoliba, ahol senki sem tudna rólunk semmit.~– Mit szólsz? Most
6210 VIII | külvárosban ezelőtt egy órával rombolták a földig.~E kard markolatába
6211 XI | kivágták tőből; most már csak romjai látszanak még a tündéri
6212 II | felszíni, és ettől következik a romlás mind rájuk, mind maradékaikra,
6213 XI | a Móhdi, akkor a hegyek romlásánál, a csillagok hullásának
6214 XI | ércszózat: „Láttátok-e a romlást, és segítettetek-e rajta?”;
6215 VII | találkozott a kiajával, aki egy rongyos kétkerekű kibitkába bújt
6216 XI | valamennyien!~– A gazdagság rontá meg az ozmanlik szívét.
6217 VI | vannak. Bennünket árulók rontanak. Futó menekültek hozzák
6218 XI | szólt Mohammed dervis.~– Rontassanak le, mert egy igaz sincs
6219 VII | hozzám, ugyan az oldaladba rontom a csúnyábbik végét.~E szóra
6220 V | részeiből összehajtott, hogy ne rontsák a muzulmán erkölcsöt; ott
6221 XII | mi, hogy elértettük, és rontsuk le azt!~E szavakkal ismét
6222 IV | oka, egészen meg vagyok rontva azóta; az eszem visszafelé
6223 I | örülsz, hogy jó volt; ha rosszat álmodtál, örülsz, hogy csak
6224 II | nyílt a bazárnak, hol egy rostéllyal különválasztott helyen a
6225 VI | a börtönökre, feltörte a rostélyokat, gyilkosok, gonosztevők
6226 VIII | kertjében, három terebélyes rozmarinbokor alá.~Azután elbúcsúzék Gül-Bejázétól,
6227 XI | gyönyörködve nézi a szépen festett rózsa- és liliomfüzéreket s a tali
6228 II | őt Gül-Bejázénak. A fehér rózsához hasonlók arcai. Látod, harmat
6229 IX | fordult, a ruhájára hímzett rózsák, a derekára kötött öv, a
6230 II | harmat is van rajta, mint a rózsán szokott lenni. A szemek
6231 I | apró hala és néhány szép rózsapiros hagymája, de azokat úgy
6232 XI | a csörgőkígyó csúszik a rózsás kertbe. A hit nem ád többé
6233 VII | haloványsárgák voltak, azok felül rózsaszínbe olvadtak át, s amik felül
6234 III | megszégyeníté a hajnalt s a feselő rózsát, s ha e szemekkel Ahmedre
6235 IV | szökőkút, és abból illatos rózsavíz szökellt magasra, arany
6236 X | készült italt és hoszápot, rózsavízben kifacsart aszú szőlő nedvet,
6237 V | ellensége a kard, mert jobb a rozsdavette kard a kézben, mint a fényes
6238 III | minden darabja gyémánt-, rubin- és gyöngyöktől ragyog, s
6239 IX | kirakott tárca és smaragd s rubintól ragyogó íróeszközök voltak
6240 V | sütkéreztek, s szemeik közé rúgta a parazsat, innen ismét
6241 V | széjjelszórt hajakkal, megtépett ruhában, ékszer nélkül, hímzetek
6242 IX | lenni; akármerre fordult, a ruhájára hímzett rózsák, a derekára
6243 IV | neki, megajándékozá szép ruhákkal, kösöntyűkkel, arany istifánnal,
6244 VIII | kegyelmes úrnak engem. Látod ruhámról, hogy én csak közjancsár
6245 III | minden szépséget pazaron ruházott reá; bőre fehérebb, mint
6246 VIII | palást hiányában zölddel ruházták fel.1~Ezután kiválaszták
6247 XII | sánta basa Topál Ozman, a ruméliai országbíró Pacsmagdzsizáde,
6248 II | szellemek) által elhullatott rútság, mit a müzülmánok nem átallanak
6249 XI | megzendül, s megjelen a csodakép Sáfa hegyéről felírva az emberek
6250 XI | lisztláng, ámbra, pézsma és sáfrányból vagyon, és kövei hiacintkövek
6251 VIII | fejedelmek fejedelmének, a sahok, kánok, dejek s nagymogulok
6252 III | törvényes fejedelmét, Tamasip sahot elűzze fővárosából. – A
6253 VII | Musszlit kardjaikat kivonva.~– Sajnállak benneteket, derék jancsárok.~–
6254 VII | kapudán basa, s csak azt sajnálom, hogy nem kérhetem kölcsön
6255 VII | derék jancsárok.~– Mi is sajnálunk téged, dicső kapudán basa –
6256 VI | mindenféle nyugvó csoda és salak kavarodik felül, úgy özönlött
6257 IV | akasztottak, derekát drága sállal fonták körül, karjaira,
6258 XII | hozzájuk a nagyvezér, a sánta basa Topál Ozman, a ruméliai
6259 IV | Elvesztünk! – rebegé sápadtan Gül-Bejáze, ki egyszerre
6260 VII | szétdúlt haragos vörös szirmai, sárga szegéllyel, tán azon ezerötszáz
6261 VII | átnedvesült, átmelegült ágyból sárgászöld csíráját.~A próféta születése
6262 XI | politikájok, vallásuk, közéletük sarkpontjaira kötött háló volt az, mellyel
6263 I | öltözött idegen, hosszú sarukkal, széles tüszővel oldalán,
6264 XI | még most, mint a balkáni saskesely fiai, de majd-majd kiterjeszti
6265 II | az áfiont mind a sejtán (sátán) küldé az igazhivőkre, és
6266 XI | már látják az idegen hadak sátorait felvonva a Csiragán piacon,
6267 II | keblére omlik, s éjhaja sátorával eltakarja, és bársony karjaival
6268 III | ismét a tömlőhordók, s egy sátorban faembereket és egy eleven
6269 III | nyílpiacon, pompás csillogó sátorok alatt; három sátor volt
6270 V | van ültetve minden színű sátorokkal, fehér a főmufti számára,
6271 V | a defterdár és nisandzsi sátrai, lilaszín az ulemáké, világoskék
6272 V | egész éjszaka verték a sátrakat, s reggelre, mint egy tünemény,
6273 XII | melynek kardja legfájdalmasabb sebeket fog ejteni egykor Mahomed
6274 V | fekvő csoportokat, s végre sebes gördüléssel futott végig
6275 VIII | fogságból, s ápoltál, midőn sebesült voltam.~– Tehát ezért kísérsz
6276 VI | küldtem neki fegyvert és segélycsapatokat, azokkal tarthatja addig
6277 X | és meghal, és senki nem segít rajta; kinek csak ellensége
6278 XII | felnyergelt öszvérrel. Halil segíté nejét kiszállni a csónakból.~
6279 V | egyedül öltem meg. Senki sem segített. Most felcsaptam a jancsárok
6280 XI | Láttátok-e a romlást, és segítettetek-e rajta?”; mit használand
6281 XII | amiért az Perzsiát fegyverrel segíti. Moldva és a Krím lennének
6282 VIII | jön-e valaki a hadseregből segítségére? Gyülekeznek-e a szent zászló
6283 XII | alkalom kínálkozó. A kozákok segítséget kérnek tőlünk a moszkó uralom
6284 III | hozzád és a prófétához: segítsetek!~Ahmed szultán folyvást
6285 VIII | kiválaszták maguk közül Seid Mohammedet és Amadzádét,
6286 V | főmufti és az Aja Szófia seikje, Ispirizáde valának együtt
6287 VII | nagyvezért, a muftit, a sejkeket és a hodzsagiánokat part
6288 II | nekik, hogy az áfiont mind a sejtán (sátán) küldé az igazhivőkre,
6289 IV | oly dolgokról, minőkről sejtelmük nem volt soha.~Az ablakon
6290 IV | szólt Janaki, maga is sejteni kezdve, hogy ez alighanem
6291 XII | benne semmi változást elő, sejtette azt régen, s tudtával történt
6292 XII | úgy osztá fel, mint aki sejti, hogy utolsó óráival rendelkezik.
6293 III | kapanidzsákba öltözve, a gömbölyű selmikkel fejükön, s a hét szerencsés
6294 IX | szőnyegek terültek ezerszínű selyem és aranyezüst virágokkal,
6295 XI | rettegte nevünket; mióta selyemben, bársonyban jár az ozman
6296 IV | biztosabb volt az élete a selyemzsinór ellen, mint mikor Rodoszba
6297 VIII | én, majd elrendezem én a selyemzsinórt. Éljen a szultán!~Azzal
6298 VII | az egybegyűlt néphez:~– Semmirekellő csőcselékhadak! Piszkos
6299 VII | mind a négyen a hajóhoz. Semmiről sem voltak bizonyosabbak,
6300 IV | Jámbor szomszédom, ne tarts semmitől, látod, vígan vagyunk.~A
6301 II | lyánt; sohasem volt neki senkije, akit szerethetett volna,
6302 XII | van gyermeked, de nekem senkim sem marad, mégis én nem
6303 VII | nyergeltetett, s egyes-egyedül, senkitől nem kísérve, belovagolt
6304 III | basi, aki megtörülgeti, a serbedzsi basi, aki italát tartja
6305 XII | folyóvizen hajtották át az ozman seregeket, és fogyunk és olvadunk
6306 IX | tartott a hódolók hosszú seregének átvonulása a termeken, az
6307 VII | hogy a pékek és csizmadiák seregétől mint lehet megijedni? Sőt
6308 V | történetében. Ezek körül sereglett a jancsárság, midőn harcot
6309 V | volt szabad hozzájuk más seregosztálynak, nem hogy összeelegyülni
6310 XII | kérdésében a magát illető sérelmeket el nem tudja felejteni.
6311 XI | száműzési fermánok és hatti serifek.~Csupán a kiöszkök elpusztítása
6312 IV | kevés jóízű piláfra s néhány serleg tiltott nedv elköltésére,
6313 IV | ivott az eléje nyújtott serlegből, hogy ajkai nedvesek legyenek,
6314 VII | a hagymákat meg találja sérteni.1~Amint éppen ott térdelt
6315 IX | akiről tudva van, hogy sérthetetlen, megölhetetlen.~A szultán
6316 XII | hagynia hüvelyét e vérig sértő szavakra. Dühödten ugrott
6317 XII | pillantásaikkal vérig ne sértsék egymást.~A tanács eloszlásával
6318 VI | lámpaünnepélyeket, pálmák sétáit, kivilágításokat rendeznek
6319 XIII | könnyezve nézte őt, mint sétál végig egyes-egyedül a fák
6320 XII | Boszporuszon Gül-Bejázét, mintha sétálni vinné őt. A nő karján emelte
6321 VIII | nagyvezér a szeráj kertjében sétált alá s fel. A kizlár aga
6322 VIII | szultán összeborzadt.~– Siessetek, ne jussanak élve kezeikbe.~–
6323 I | adják.~– No, Allah segítsen. Siessünk, mert már sötét van.~Azzal
6324 V | előre, és mondjad, hogy sietek hozzá.~A kizlár aga eltávozott.
6325 XIII | a nő: szinte kipirulva a sietésben.~– Nem láttad őt? – kérdé
6326 VII | lázadók megzabolázására siethessen. A kiaja bég gyűjtse össze
6327 VI | kezünkben nem szabad mentségükre sietnünk. Ez árulás Allah és a próféta
6328 VIII | esett előtte.~– Miért e sietség, uram? – könyörge lábait
6329 I | rögtön visszafordult nagy sietséggel.~– De aztán átadd ám annak,
6330 VIII | megsiratva, megkönnyezve.~– Úgy siettesd halálukat, uram, nehogy
6331 V | szerájban a tizenkettőt.~Ibrahim sietteté a szultánt, hogy csak minél
6332 III | s érdemeid szaporodása sietteti egybekelésüket. A szultána
6333 VIII | Szulali, Hasszán és Ispirizáde sietve bocsáttaták ki magukat a
6334 I | mégsem derült ki, hogy a síitáknak van-e igazuk, vagy a szunnitáknak.
6335 I | éppen egy hosszú, vékony sikátorba jutottak, szemközt jövő
6336 I | kiismerhetlen tekervényes zegzugos sikátorokon keresztül, melyek a Hebdomon
6337 VII | az utcákat; ha egyik sem sikerül, az én ágyúim a tenger felől
6338 V | várhatott a tábor népe Szkutari síkjain, Ahmed szultán sokkal boldogabb
6339 IV | akárhányszor lehete hallani éjféli sikoltásokat a szeráj titkos erkélyén,
6340 X | kanyarodásoknál rövid jajgatás, sikoltozás hallik: az elöl száguldó
6341 X | gondolná valaki, hogy ama sikoltozások is nem az örömhangok közé
6342 V | készen állt az egész. A síkságot elfoglalták a szpáhik, a
6343 III | mint az elefántcsont, és simább, mint a bársony. Hajfürtei
6344 III | összetéveszteni. Semmi ok sincsen jelenleg az örömre, de a
6345 VII | áfionevők, ti aspergyűjtögető, singgel mérő kupecek! Ti csomótaszigálók,
6346 VI | gyújtogatni. Halálnak, siralomnak napja van ma.~És a népség
6347 V | maradni többé. Hasztalan volt sírás, kétségbeesés. A szultán
6348 IX | volnának, minőket a fáraók sírboltjaiban találni a királyi ravatalok
6349 XI | gyaurok fognak tekézni, és sírjaik tetejébe házakat építenek.~–
6350 III | mind egyszerre kikelnének sírjaikból, hogy a próféta zászlóját
6351 IV | megteltek könnyel.)~– De ne sírjatok hát, milyen bohók vagytok
6352 I | ciprussal; csak a turbános sírkövek mutatják, hogy ott szomorú
6353 XI | fejünkhöz ültetve a kettős sírkövet, melyre ez van írva: „Dáme
6354 XII | és unokáink sokat fognak sírni miatta. Hitünk ugyan az,
6355 XI | őrangyalok felnyitják a sírokat, és Allah színe elé vezetik
6356 XII | gyermekére hullani.~– Miért sírsz? – szólt Halil. – Bohó vagy.
6357 V | körüle a földön heverve sírtak, és körmeikkel tépték orcáikat
6358 VII | növényélesztő, hogy ahol elhull a sivatagban, a sívó homok között apró
6359 VII | által megfútt kürt recsegő, sivító hangja túlhangzá az ordítást,
6360 V | világoszöld a vezéreké, skarlátszín a kiajáké, sötétkékek a
6361 IV | mely tele van skorpióval és skolopendrummal, avagy a szúremi toronyban,
6362 IV | pincében, mely tele van skorpióval és skolopendrummal, avagy
6363 IX | drágakövekkel kirakott tárca és smaragd s rubintól ragyogó íróeszközök
6364 III | fátyolokkal; két eunuch smaragddal kirakott tükrököt hozott,
6365 V | S midőn a zászlók hosszú sörényei előtted lengenek a diadal
6366 I | válik, a nap eltűnik, s a sötétkék égtől ércragyogványt kölcsönöz
6367 V | skarlátszín a kiajáké, sötétkékek a fő országbírák, emírek,
6368 V | lazúrkék a csausz agáké és sötétzöld a Mir Álem, a szent zászló
6369 II | leány egy perc múlva nehéz sóhajjal nyitá meg ajkát, azután
6370 II | ajk, midőn beszél, midőn sóhajt, midőn édes vágytól remeg!~
6371 IX | mögött állana és suttogna, sóhajtana, s hideg kezével érintené
6372 IX | meleg kebelét.~Tán annak sóhajtását, suttogását hallja, ki mélyen
6373 IV | kapod ki.~Janaki nagyot sóhajtott, s fejét búsan megcsóválva
6374 XII | ott a földön fekve, végsőt sóhajtva nyög:~– Én meghalok, de
6375 XII(1)| Sokak előtt talán felötlő fog
6376 VIII | mossátok meg véremben, s ha sokalljátok azon néhány napot, melyet
6377 IX | szeráj körül gyülekezett sokaság viharos ordítása. Remegtek
6378 IX | három nagy velencei tükör sokszorozta a teremben felhalmozott
6379 V | felpattant, ugrott ki társai sorából e szóra. A kard egyet villant
6380 V | fanatikus elmerevedésben soraik között előre-hátra ődöngjön.~
6381 V | s megcsókolá az Alkorán sorát. – Készítsétek paripáimat.
6382 V | parthosszant álltak a topidzsik, sorbahelyezett ágyúikkal, vagy el voltak
6383 V | reggeli szélben. A roppant sorhajók hármas fedezettel, hosszú
6384 X | ugyan ez kihirdettetik a sorompóknál is, hogy az idegenek tudjanak
6385 XII | dolog, te meg vagy elégedve sorsoddal, a harc elvehetné tőled
6386 IV | tőled, Halil, remélem, hogy sorsodon javítottál vele. Elfogadsz-e
6387 I | eltévedt utazókról, kik epedve sóvárogtak egy csepp vízért, s Allah
6388 X | mozdulataihoz képest még a spanyol bacchánsnők lelkesülése
6389 XI | és jegenyék emelik szűk sudaraikat az ég felé, vágynak bírni
6390 XI | kiabálj úgy a fülembe, mintha süket volnék; mit kér tőlem Halil
6391 IV | Ne sokat csókolózzatok – sürgeté őket Musszli, hátára véve
6392 III | megjelenni a tagadó választ.~Minő sürgető kérése lehetett, hiszen
6393 I | hogyan fogják? Mi módon sütik? Miféle porcogókat lehet
6394 V | mely körül jámbor bosnyákok sütkéreztek, s szemeik közé rúgta a
6395 III | szeráj ablakain keresztül sütött már, a két ulema, ki a szultánnal
6396 I | juhhússal főve), hozott neki a sütőktől és cukorral bánó mesteremberektől
6397 IV | görög jövevény, s hosszú süvegét magasra hajítva, odarohant
6398 V | kilőtt golyó a fejök felett süvöltött el, s azután messze éppen
6399 XI | lassankint leszállt, a délesti sugár mindig halaványabb lett
6400 I | tulipánoknál.~Az esthajnal utolsó sugárait bocsátja Sztambul minaréjire.
6401 I | az alkonyfényben, alant a sugáros égtől lángoló Boszporusz,
6402 IV | s magát Halilt örömtől sugárzó arccal, összecsapá a kezeit,
6403 IX | A főpap arca dicsőségtől sugárzott. Kiterjeszté kezeit feje
6404 VIII | percben.~Gül-Bejáze rebegve sugdos Halil fülébe, mint szeretne
6405 I | előttük, mintha valami azt súgná szívébe: „Lesz idő, amidőn
6406 V | ingadozás miatt. Néhány szót súgott Izmail aga fülébe, mire
6407 III | padisah édes villámoktól sújtva érzé szívét, s ha e bűvös-bájos
6408 X | X. A halvet-ünnep~A surgudzsál (a három aranyabroncsos
6409 I | fogózva el akart mellette surranni, egyszerre útját állta,
6410 X | ünnepelt népfőnöké, s mindig sűrűbb, mindig erőszakosabb lesz
6411 IX | tódult a mecset felé, s sűrűen elfoglalta az utcákat és
6412 II | s csak néhány perc múlva susogá Halilhoz, ki bámulatából
6413 X | babonás elcsendesüléssel suttogák, rögtön elcsillapuló morajjal:~–
6414 IX | kebelét.~Tán annak sóhajtását, suttogását hallja, ki mélyen és messze
6415 VI | széttekintve a börtönben, s suttogó szavára valami fehér tömeget
6416 XI | orosz, sem lengyel, sem svéd, és mégis közöttünk forognak
6417 X | az átalános népmozgalom szabadítá ki ismét.~Kezeikben a csörgős
6418 IV | helyen, és midőn hívlak, szabadíts meg engem.” A szultána ezalatt
6419 VI | csarnokokba, hogy fusson, akinek a szabadság kedves. Mint egy kísértetes
6420 XII(1)| járástól. XVI. Valaki ezen szabadság-levelemet megrontja, eltávozik Istentől
6421 X | valamennyinek ő adta meg szabadságát, mert őérte törte fel a
6422 VIII | kapui. Éjszaka el vannak szabadulva a sötétség rémei. Hogy ölnétek
6423 IX | Ummettullah arcát, nézd Szabiha szemeit, Ezma tekintetét.
6424 IV | azért mondjad, mi árát szabod neki, hogy őt kiválthassam,
6425 I | nekem. Derék müzülmán – szabódott szepegve az oláh mészáros –,
6426 XI | parancsolta alamizsnát) és a szadakátot (önkénytes alamizsnát);
6427 III | gondoskodjék rólad, hogy szádnak sohase legyen panasza kezed
6428 V | szelíd ürügy alatt 18-ik Szaferről (2. szeptember) Rebiulevvel
6429 III | tartományokat, s fővezére, Szafikuli kán nagy hadsereggel közeleg
6430 IV | függtek, s mikből gyakran szaggatott le a szultána, s megkóstolá
6431 X | azt széttépték, ízenkint szaggatták széjjel, s véres tagjaival
6432 III | vegyültem, beszédet kezdtem, szaglálóztam, míg végre kitudtam a dolgot.
6433 VI | szétszórt hajakkal rikácsolva száguld tova. Csak Gül-Bejáze nem
6434 X | sikoltozás hallik: az elöl száguldó eunuchok valami kíváncsi
6435 XI | keresztyének vezeklenek, és nem a Száirba, mely az eretnekeké, sem
6436 X | kibocsátani e nevet, bár szája nyitva maradt, amint odatekinte.~
6437 IV | tamburája által, s felnyitott szájal hallgatta az általa elmondott
6438 III | leghaszontalanabb szolgád érdemetlen száján kibocsát, azt mennyei szózatokra
6439 IX | mecsetek előtt, mintha egy szájból jőne a kiáltás, felelt rá
6440 XI | azok fetrengenek, kik csak szájjal vallották a hitet, és szíveikkel
6441 VIII | hanem öless meg elébb, és szájuk be lesz tömve. Jóllaknak
6442 II | müzülmánok nem átallanak szájukban forgatni, lenyelni, felszíni,
6443 VII | mindnyájatokat összeharapdáljon? Hogy szakadna le rátok az ég, hogy esnének
6444 III | hosszú, tömött, fekete szakállában egy ősz szál sincs, látszik,
6445 I | térdelt, s annyit kitépett szakállából, amennyi elég volt neki
6446 VIII | Éppen oly hosszú fehér szakállad van, mint Damad Ibrahimnak,
6447 XIII | alszik. Látod: felcsókoltad. Szakálladtól felébredt, ringasd egy kissé.
6448 III | országodat. Ám neheztelj ősz szakállamra, és büntess meg vakmerőségemért;
6449 X | Magad csinálj utat, vén szakállas boszorkány, Halil Patrona
6450 VIII | hozzájuk:~– Íme, idehoztam ősz szakállomat, és ha nem tetszik nektek,
6451 VIII | neki, ne kívánja e két ősz szakállt a porban heverni látni;
6452 XI | mely az eretnekeké, sem a Szakárba, melyben a tűzimádók átkozzák
6453 IX | vár.~Mahmud indulatosan szakasztá félbe.~– Én pedig esküszöm
6454 IV | egyik karjával ki akará szakítani a férje keblére borult nőt,
6455 III | fekete szakállában egy ősz szál sincs, látszik, hogy nem
6456 III | legszebb, legillatosabb szála, a szultána asszeki óhajtja
6457 X | négyszáz szerecsen eunuch szaladgál kivont pallossal vállaikon,
6458 I | rá visszatérni, kérlek, szaladj haza, s vegyed a levelet
6459 XI | ellent fognak állani, mint a szalamándra az égő parázs között.~Az
6460 XI | midőn éppen táborba kellene szállaniok. Majd ha nem lesz minden
6461 IV | Halil vendégének éjszakai szállásadásra. Patrona azonfelül meghívta
6462 V | együtt Szkutariba fogja szállítani; azonban a lépcsők alján,
6463 III | szinte hengereken egy várat szállítottak elé, ágyúkkal megrakva,
6464 III | az igazhívőkkel harcolni szállnak.~– Haragos volt-e a vevő?~–
6465 VI | ott tengerparti palotájába szállott, vele a vezérek, a mufti,
6466 IX | termének neveznek azon cifra szalmagyékényekről, mikkel az be szokott terítve
6467 II | Gül-Bejáze, fehér rózsa, éveinek száma tizenhét, fogai mind megvannak,
6468 VIII | órakor este (a keresztyén számítás szerint 10 órakor) érkezett
6469 XII | dolgokra lesz hivatva.1~Ember számításai, ember reményei! Ma tele
6470 XII | dívántanács tagjai közé számíttatott.~Huszonheten a népvezérek
6471 VIII | Abdullah ám éljen, és legyen számkivetve. (Hisz ő nem bántotta soha
6472 XI | hol a görögök laknak) már számláják a napokat, és mondják egymásnak:
6473 XII | kicsiny házikó áll, melyet számodra szerezék. Ott fogsz élni
6474 XII | Minden este terítsetek számomra, mert nem tudjátok, mikor
6475 IX | a szolgálattevő tisztek számos serege, kezeiket öveikbe
6476 V | asztalán állt egy Alkorán, számra tizennégy azon egy szobában.
6477 XIII | másszor meg igen szomorú. A nő számtalanszor elmondja ezt öreg szolgájának;
6478 IX | ki tudna alkudozni a sívó számum viharával, avagy ki menne
6479 XI | Musszlinak a kívánt kinevezési és száműzési fermánok és hatti serifek.~
6480 VIII | fogad.~– Kérik a főmufti száműzetését.~A szultán tövestől tépte
6481 VIII | meg, ha elbocsáttatnak s száműzetnek, ők bizonyára nem bűnösök.
6482 XI | levettetni s helyette a száműzött Kaplan Girájt nevezd ki.~–
6483 XI | kamarásokat száműzték, a száműzötteket visszahívták; az idegen
6484 XII | vívjatok. Mind a ketten jó szándékból beszéltetek, s az a bűnös,
6485 XII | jóslatát.~Kaplan Giráj tudatá a szándékot Kabakulakkal; Halilnak e
6486 I | nincs iránta semmi rossz szándokkal.~– Kérnélek, ha meg nem
6487 XII | Mindhármat kinevezé a nagyvezér szandzsákbégeknek.~Társaik haláláról nem tudhattak
6488 III | íme, nézzed: legújabban Szantorin sziget mellett egy új sziget
6489 XI | szultánnak.~– Hát csak eredj szaporán. Én addig itt fogok várni
6490 III | voltak ők szánva, s érdemeid szaporodása sietteti egybekelésüket.
6491 VIII | el, s vele szólani kíván, szárazon viszonza:~– Várhat. Elébb
6492 XII | rohannának mindannyian; ez onnan származik, mivelhogy te a világot
6493 II | Azonban ami kevés haszna származott, az neki untig elég is volt,
6494 XII | leányának, s azt a galamb szárnya alá köté. A levélbe ez volt
6495 VI | nyargalni tudni, Halil, melynek szárnyakat adtál?~Ott áll ő a kapuban.
6496 XII | támaszta maga körül a jámbor szatócsokból és halászokból, hogy úgy
6497 XII | meghajtá magát előtte.~– Szavad eldöntő legyen. A padisah
6498 III | Nuumán számára. Csak egy szavadra van szükség, s fegyveres
6499 IV | semmi kifogása az idegen szavaiban, csak Janaki nem élt sem
6500 VIII | lehet az! Rosszul hallgattál szavaikra. Őrült volt, haragjában
6501 V | patkóival, de halld meg szavaimat! A déli óra elmúlt, s a
6502 IX | mert jelenni, mindenki az ő szavainak hódolt. A nép már széltére
6503 IX | uzsorásokéban itt!~És e szavaknál vakmerő mozdulattal mutatott
6504 XII | nem könyörül, sem bölcs szavaktól el nem tántorul?~E felhívásra
6505 XI | Patrona?~– Ne igazítsd ki a szavamat, vén bagoly. (Ezt azonban
6506 VII | mérföldekre hallatszó, lázító szavú török kürtöknek, amik minden
6507 V | mint szólnak hozzád? Az ő szavuk erősebb, mint Aldzsaliszé,
6508 III | irántunk, amidőn életed örömeit szavunkkal háborítjuk; mert ámbár áldás
6509 XII | tervek, miket ő készített, századok számára voltak előre alkotva –
6510 XII | Küprili család, mely másfél századon keresztül csupa hősöket
6511 XI | mulatókerteket”.~És három nap alatt százhúsz pompás kiöszk döntetett
6512 V | hosszú evezősoraikkal, mint százszemű tengerszörnyek látszanak
6513 V | elmondta azt a történetet százszor, mindenféle változatokkal,
6514 XI | soha ránc nem támad, s kik százszorta érzékenyebbek a földi asszonyoknál.~
|