Rész,  Fejezet

1   2,  2 |         a targoncatolók, mind e szomorú mondást ismétlik: „Viheder
2   2,  2 |   száguld végig a fekete patak.~Szomorú tájkép biz ez, azzal a gondolattal
3   2,  10|      grófnő az életről lemondás szomorú hangján rebegé e szavakat;
4   2,  11|        a kapuig mehessen. Társa szomorú példáján okulva aztán a
5   2,  11|         egyszerre megvilágítá a szomorú szobát.~A grófnő e rögtöni
6   2,  24|     ellene a vizsgálat, s annak szomorú vége lehet. Most az egyszer
7   2,  44| sírboltjába, beleilleszteté azt szomorú ágyába, s azután elbocsátá