Rész,  Fejezet

  1   1     |               vízben, légben, szárazon úr; most sehol sem: azért csak
  2   2,  1 |                 Az lett egyszerre nagy úr! Király! Mihelyt megtudta,
  3   2,  1 |               armálisaink.~A kőfejszés úr már királya lett saját fajának.
  4   2,  3 |            közvetítő szellem, akire az úr rábízta, hogy hajtsa végre
  5   2,  3 |             Maga szolgálja magát. Nagy úr! Nem szorul senkire.~Háztartásához
  6   2,  4 |               s akkor megítéltetnek az Úr által. Kainán fiai voltak
  7   2,  4 |              becsülöd, mint engem, aki úr vagyok?~A leány vállat vont,
  8   2,  4 |            ütés.~Hallgatsz?!~Ki itt az úr? Te-e vagy én?~Végezd a
  9   2,  4 |              hipertrofiának hívják, de úr nem vagy itt! Mert az úr
 10   2,  4 |               úr nem vagy itt! Mert az úr az akarat!~És midőn szívét
 11   2,  5 |       kegyetlen, parancsosztogató nagy úr?”~Iván pedig gyanakodó volt,
 12   2,  6 |               jelenti, hogy két idegen úr érkezett ide, akik a tárnát
 13   2,  6 |               odáig, ahol a két idegen úr várt rájok.~- Ah! Félix,
 14   2,  6 |     fejtartásával kivált messziről az „úr!”. Mikor megszólalt, meglepte
 15   2,  6 |                 Hanem útitársam, Rauné úr, hajlandó volna veled megegyezni;
 16   2,  6 |              mértnek találandja. Rauné úr régi ismerősöm; a creuzoti
 17   2,  6 |          alaposan képzett férfi.~Rauné úr kevés szavú ember volt,
 18   2,  6 |                 mivel hogy a két másik úr olyan nyelven társalgott,
 19   2,  6 |               érettségi vizsgát. Rauné úr Iván fölött, s Iván Rauné
 20   2,  6 |              Iván fölött, s Iván Rauné úr fölött. Mind a kettő meggyőződött
 21   2,  6 |                újat nem mondhat.~Rauné úr tudományos képességéről
 22   2,  6 |         bekísérte őt lakába, míg Rauné úr felment a vendéglőbe.~Iván
 23   2,  6 |               ki jelenleg leggazdagabb úr az országban.~- Milyen gazdag
 24   2,  6 |             országban.~- Milyen gazdag úr valaki, azt mi jobban tudjuk.~-
 25   2,  6 |               tudjuk.~- De legbüszkébb úr, annyi bizonyos, aki előtt
 26   2,  6 |                Az olasz király koronás úr, mégis túladott Savoyán,
 27   2,  6 |               én itthon maradok.~Rauné úr megérkezése megszakítá a
 28   2,  7 |                                 Doktor úr!~Másnap vasárnap volt. Iván
 29   2,  7 |            kiáltsd rám e szót: „doktor úr!”~Azzal az útmagaslatról
 30   2,  7 |         udvarára az elegáns nagyvárosi úr.~Szaffrán Peti bizony fel
 31   2,  7 |              kidülledt izmait.~„Doktor úr!” - hangzék e pillanatban
 32   2,  7 |             majd utánunk talál Kaulman úr.~Azzal továbbmentek. Összevissza
 33   2,  7 |    meglátnivalót, hanem bizony Kaulman úr csak egy jó óra múlva találkozott
 34   2,  7 |           szegény leány kezében. Ez az úr nem tréfál! Ez rettenetes
 35   2,  7 |             tréfál! Ez rettenetes nagy úr! Ez igen jótékony úr! Csak
 36   2,  7 |              nagy úr! Ez igen jótékony úr! Csak akkor jutott eszébe,
 37   2,  8 |            tőlem senki. Mahók plébános úr igen derék, tisztességes
 38   2,  8 |       gyanúsításon felül áll. Plébános úr nem ír a veszekedő hírlapokba
 39   2,  8 |           mindenki, hogy a tisztelendő úr ez egész történet folyamán
 40   2,  8 |               arcszínén.~A tisztelendő úr pontos, hanem a grófnő nem
 41   2,  8 |          áthallatszik a hang.~Plébános úr kezének kenetteljes mozdulatával
 42   2,  8 |             öltönye elölfűző.~Plébános úr az egyedüllét meglesetlen
 43   2,  8 |            köszönetét, melyre plébános úr éppen oly szótlanul válaszol
 44   2,  8 |           spanyol burnótot.~A plébános úr szokta ellátni a kisasszony
 45   2,  8 |      paradoxnak tartani Mahók plébános úr azon mondását, mellyel egy
 46   2,  8 |           tréfákat űzni?~A tisztelendő úr is úgy találta, hogy biz
 47   2,  8 |               karszékbe; a tisztelendő úr pedig úgy megzavarodott,
 48   2,  9 |                lakói~Mahók tisztelendő úr e dohányfüst járta szalüp
 49   2,  9 |            felőle győződve tisztelendő úr, ugyebár, hogy amit elmondtam,
 50   2,  9 |      kipróbáltatást gondol tisztelendő úr?~- Az egyházi megtisztítás
 51   2,  9 |           feljönnie. Inkább a plébános úr is megígérte, hogy odalenn
 52   2,  9 |               eljött Mahók tisztelendő úr a kastélyba, a sekrestyés
 53   2,  9 |              rezes pofával.~A plébános úr a vacsorát is odafenn költé
 54   2,  9 |               evett semmit. A plébános úr is étvágyhiányról panaszkodott.
 55   2,  9 |              előtt soha.~A tisztelendő úr tehát egyedül várta a történendőket
 56   2,  9 |             valamennyire a tisztelendő úr; - hanem azért az ilyen
 57   2,  9 |                tátva, hogy tisztelendő úr megirigylé tőle.~De nem
 58   2,  9 |        kásafúvásnak”, hogy tisztelendő úr kénytelen volt őt időközönként
 59   2,  9 |         kellene tennünk? - szólt Mahók úr.~- Mit tennünk? Leszállni
 60   2,  9 |          minden légióit.~A tisztelendő úr restellte, hogy a sekrestyésnek
 61   2,  9 |                Üljön fel a tisztelendő úr az én hátamra, vegye kezébe
 62   2,  9 |              kend! - inté őt a lelkész úr, mikor már rajta ült, mint
 63   2,  9 |       előtornácba érve, úgy érzé Mahók úr, hogy ott még hidegebb van,
 64   2,  9 |        kérdéses kulcs az a tisztelendő úr reverendája zsebében? Mahók
 65   2,  9 |            reverendája zsebében? Mahók úr odanyúlt, s valóban úgy
 66   2,  9 |               a lépcsőkön.~Tisztelendő úr minden lépcsőfoknál jobban
 67   2,  9 |               jegyzé meg a tisztelendő úr.~Légvonat? Jó lett volna,
 68   2,  9 |              felesége három nap.~Mahók úr nagy szorongások közt ment
 69   2,  9 |                ön nézete, atyám?~Mahók úr meg volt akadva. A Biblia
 70   2,  9 |            sírt.~- Nem vétek ez?~Mahók úr fellélegzett. Megtalálta
 71   2,  9 |              fülkék az albumban!~Mahók úr a penitencia nemét is igen
 72   2,  9 |                  gondolá magában Mahók úr. - Az ősök haláluk után
 73   2,  10|                      Az ördögűző~Mahók úr unszolására rászánta magát
 74   2,  10|                tarták fenn Sámuel apát úr nevét, kinek, midőn arcképe
 75   2,  10|               iránta tisztelendő Mahók úr. Ő, mint afféle szegény
 76   2,  10|               csekélységek, hogy Mahók úr szégyell velük dicsekedni
 77   2,  10|            kikötni, az a valami!~Mahók úr tehát végtelen sokat tartott
 78   2,  10|               a meghívott vendég Mahók úr parókiájára. A plébános
 79   2,  10|             élménye is vegyült.~Sámuel úr szuverén nevetéssel fogadta
 80   2,  10| meghunyászkodással a plébános.~Az apát úr leíratta magának körülményesen
 81   2,  10|              ide az apát urat!~Az apát úr az ebéd alatt, mely lucullusi
 82   2,  10|            soha.~Ebéd végeztével Mahók úr künnmaradt az étteremben
 83   2,  10|             kisasszony beszél.~Az apát úr pedig a grófnővel annak
 84   2,  10|          legmélyebb titkaimba?~Az apát úr átértette a kérdést minden
 85   2,  10|          szükséges volna, hogy az apát úr egész éjjel a grófnő szobáiban
 86   2,  10|        maradjon, vele egyedül.~Az apát úr ezt a gondolatot olvasta
 87   2,  10|             talált volna lenni az apát úr részéről, ha felajánlja,
 88   2,  10|              őt megközelíteni.~Az apát úr tudta azt jól.~- Grófnő,
 89   2,  10|        aperiantur portae fidelium!” Az Úr nevében nyíljanak meg a
 90   2,  10|           elhagyta a várlakot. Az apát úr benn ült, s még kezével
 91   2,  10|                 Ez az eset, ha az apát úr az összes várbeli cselédséggel
 92   2,  10|               enged közelférni az apát úr magas jelleme; de az idő
 93   2,  10|     jelenlétében, aminő Mahók plébános úr. Vagy annak is egyet kellene
 94   2,  10|          amiben erőt keresett; az apát úr arcképét. Odahelyezé maga
 95   2,  10|                Ott állt előtte az apát úr. Semmi papi ornátus nem
 96   2,  10|                mindkét kezével az apát úr karját. - Nem hallja ön
 97   2,  10|             tanúskodott valami az apát úr előtt afelől, amit úgy is
 98   2,  10|           fölemelt feje körül.~Az apát úr a kápolna zárába taszítá
 99   2,  10|               Az ott a pokol.”~Az apát úr bátran, büszkén, haraggal
100   2,  10|                 A grófnő látta az apát úr szemében villámlani az apostoli
101   2,  10|        gúnyszóval: „Stramen!”, az apát úr olyat húzott neki kettőt
102   2,  10|             kilökte a küszöbön az apát úr, becsapta utánuk a sírboltajtót.
103   2,  10|          magyaráz meg, hogyan tette az Úr a halandó ember uralkodóvá
104   2,  10|           gondoskodtam - szólt az apát úr egy revolvert vonva ki oldalzsebéből. -
105   2,  10|               Ez volt az, amitől Mahók úr megrettent.” Mellette hevert
106   2,  10|                Grófnő! - szólt az apát úr szigorral. - Önnek nagy
107   2,  10|               akart neki adni.~Az apát úr is felkelt helyéről s amint
108   2,  10|              kezével megragadá az apát úr kezét s csókjaival halmozá
109   2,  10|          tekinte rá.~- Hogyan?~Az apát úr közönyös ajkbiggyesztéssel
110   2,  11|                szóljon nagyot.~Az apát úr tehát vette a revolverét,
111   2,  11|             grófnő szomszédja.~Az apát úr leereszté fegyverét, s szelídebb
112   2,  11|               a grófnő helyett az apát úr -, ezért a grófnő önnek
113   2,  11|          ibrikeket a grófnő és az apát úr részére.~Amíg a grófnő valami
114   2,  11|          visszautasítja, addig az apát úr le is telepedett amellé,
115   2,  11|           látta a grófnő, hogy az apát úr fejét nem fordítják hátrafelé
116   2,  11|             akarjuk előidézni.~Az apát úr be akará bizonyítani, hogy
117   2,  11|                maradt melltűt.~Az apát úr nem hagyhatta megjegyzés
118   2,  12|                a tudomány, mivel Félix úr foglalkozik, nem jár irka-firkával;
119   2,  12|          átelleni vánkosán Sámuel apát úr vidám homloka dereng. A
120   2,  12|            vidám homloka dereng. A két úr bizalmas beszélgetést folytat,
121   2,  12|         füstjével egyesül, mit az apát úr türkizzel kirakott csibukból,
122   2,  12|              kirakott csibukból, Félix úr pedig tollszárvékony cigarette-ből
123   2,  12|           megcsókolá gyöngéden az apát úr homlokát.~- Köszönöm.~Biz
124   2,  12|   szemhunyorítással nyomta oda az apát úr markába az utalványt, gyöngéden
125   2,  13|            kacagni.~- De főtisztelendő úr, ilyen genre-nek én még
126   2,  13|                ezt megtudja. - Az apát úr szárnyakat kapott a sietséghez,
127   2,  13|           legbuzdítóbb. Azután az apát úr átvitte Ivánt a másik terembe,
128   2,  14|            földnek. Itt a föld maga az úr!~Kegyetlen, istentagadó
129   2,  15|          Legelső természetesen az apát úr, ez neki stúdiuma. Azután
130   2,  15|         mindent! - sóhajta fel az apát úr.~- No, de elválás előtt
131   2,  15|               be lévén vezetve az apát úr által; hanem a kaszinónak
132   2,  17|          bemutatni. - No ez derék öreg úr, annak ön már unokája lehetne. -
133   2,  17|             azt napszámban Berend Iván úr tárnájában. Én elbámulva
134   2,  17|               hangján, mikor az a nagy úr el akarta a nénjétől venni
135   2,  19|            szólt István gróf.~Két ifjú úr összesúgott a háta mögött:~-
136   2,  19|             Vesszek el, ha nem az apát úr fecsegte el neki! - mondá
137   2,  19|          szedte össze erejét.~- Berend úr! Nyújtsa ön nekem kezét.
138   2,  20|               megengedek. Hogy Kaulman úr e rendelkezéshez beleegyezését
139   2,  20|             önnel. Sajnálja ön Kaulman úr barátságát elveszteni?~-
140   2,  22|               parasztnótákat. Klempler úr, a zongoramester, vigasztalhatatlan
141   2,  22|             harminc. Ha holnap akar az úr venni, harmincöt lesz. Az
142   2,  22|            felpénzzel. Hát mit akar az úr?~Csanta uram nem sejtette,
143   2,  22|      kevesebbel is.~- Óh, ne mondja az úr! - ellenkezék az alkuvó
144   2,  22|               Mi az ördögöt csinált az úr? Hát van az úrnak helyes
145   2,  23|             itten! Egy új város.~Rauné úr nem írt Ivánnak az építkezésekről
146   2,  23|          egyebet is elhallgatott Rauné úr a távollévő előtt.~Azt,
147   2,  23|            fizet.~De bizony maga Rauné úr is felmondott s kinyilatkoztatá,
148   2,  23|          tárnát, a szénizzasztót Rauné úr, az igazgató mutogatá meg
149   2,  23|         ünnepélyre hívott és hívatlan; úr, paraszt, pap és cigány.~
150   2,  23|                leereszkedéssel Kaulman úr, teletöltve habzó pezsgővel
151   2,  23|         találgatta magában, hogy e két úr közül, akiknek egyike jobb,
152   2,  23|               mégis hiba volt, hogy az úr akkor azt kiáltotta, hogy: „
153   2,  24|               meglátogatta Ivánt Rauné úr. Elmondta röviden látogatásának
154   2,  24|            indult a küldöttség az apát úr vezérlete mellett. Harmadnap
155   2,  24|               tudtára adá, hogy Berend úr fel van adva. Az összalkotmány
156   2,  24|        fogadták őket, nevökben az apát úr tartott ékes beszédet, beleszővén
157   2,  24|             józan felismerését az apát úr, mikor az irányadó excellencia
158   2,  24|       kegyteljesen szorítá meg az apát úr kezét s biztosítá róla,
159   2,  24|              szorított az excellenciás úr s azon reményét fejezte
160   2,  24|              felelt semmit a miniszter úr, hogy a Bonda-völgyi vasútengedéllyel
161   2,  24|            asztalfőn, mindjárt az apát úr jobbján foglalhatott helyet;
162   2,  24|           amennyi kell. Fizeti az apát úr.~Mégsem volt vége. Meg kellett
163   2,  25|               egy finom fekete frakkos úr, fehér nyakkendővel, s aki
164   2,  25|                 s aki ha nem nagyságos úr, hát akkor legalábbis komornyik,
165   2,  25|          bókkal közeledik felé az apát úr, hogy hajtja meg magát előtte,
166   2,  25|               bőrről volt szó.~Az apát úr, mint ki nagyon meg volt
167   2,  25|               önhöz ez az excellenciás úr?~- Nos? Talán asszonygyűlölő
168   2,  25|              azt elárulni. Ilyen magas úr minden ürügy nélkül egy
169   2,  25|            parancsolta.~- Úgy? Kaulman úr? És mi végett?~- Ezen okmány
170   2,  25|              semmit sem tud.~- Kaulman úr adta önnek ezt a tanácsot?~-
171   2,  25|               adta.~- Jól van. Kaulman úr egy raffinírozott imposztor.
172   2,  25|              ön, amit mondott. Kaulman úr csalatkozni fog, ha azt
173   2,  25|                itt van az excellenciás úr!~No most, Péter, Isten hozzád!
174   2,  26|                beszélt az excellenciás úr a szép asszonnyal ez óhajtott
175   2,  26|           Holnap odamegy önhöz Kaulman úr, s minden részvényét átvenni
176   2,  28|                ebben a palotában ön az úr, az engem önnek rabjává
177   2,  28|               hotelben a hölgyet Félix úr s mondá neki:~- Kész a szállása
178   2,  29|             Délután hazaérkezett Rauné úr is.~A legjobb mulatság közepette
179   2,  29|        találkozott egy munkással Rauné úr, aki, mikor legjobban átkozódott
180   2,  29|              Iván szemei voltak.~Rauné úr elhallgatott rögtön s elkotródott
181   2,  30|           tetőpontján ragyogott.~Félix úr és kebelbarátja, az apát,
182   2,  30|         házához voltak címezve az apát úr levelei is, miket bécsi
183   2,  31|         kegyeletes filléreket.~Kaulman úr soha kedvezőbb időszakot
184   2,  32|         konvulziója.~* * *~Sámuel apát úr felkeresé Evelinát.~Óh,
185   2,  32|                a színésznőket.~Az apát úr régi jó barát mind a két
186   2,  32|     szalonjában akar rendezni.~Az apát úr nagy érdekeltséget mutatott
187   2,  32|             csakugyan okos ember, apát úr! Erre én a magam eszétől
188   2,  32|                hevesen.~- Nem!~Az apát úr kacagott rajta.~- Ah, be
189   2,  32|          színpadi fizetésem és Kaulman úr...~Egy gúnymosoly a pap
190   2,  32|              megtenni? - szólt az apát úr szent haragra gerjedve. -
191   2,  33|             egy ilyen előkelő rangbeli úr még arra is képes, hogy
192   2,  33|               való, hogy Kaulman Félix úr felvilágosítja madame-ot
193   2,  33|           Sietni kell. Azért hát Félix úr csak elengedé magának az
194   2,  34|                     Dirmák Éva~Kaulman úr tehát a legjobban elrendezte
195   2,  34|          számomra egyet félre? - Félix úr csupa szeretet volt és nyájasság.~-
196   2,  34|           semmi. Lemondtam róla.~Félix úr arca hosszúra nyúlt egyszerre.~-
197   2,  35|                szobát, melyben az ifjú úr lakik.~Evelina halkan nyitott
198   2,  35|              ütenyből kiessék. Kaulman úr hadd üljön a milliói között.
199   2,  36|                a karszékből. - Kaulman úr hitelezői bírói foglalást
200   2,  36|               ingóságai ellen. Kaulman úr elég figyelmetlen vagy szórakozott
201   2,  36|               lehetetlen! Hisz Kaulman úr jól tudta, hogy itt semmi
202   2,  36|                van tudva, hogy Kaulman úr szállíttatott ide mindent.
203   2,  36|              hozatott mindent. Kaulman úr pedig, fájdalom, nem fog
204   2,  36|              akar ön szentelni Kaulman úr emlékének, asszonyom, úgy
205   2,  37|               Kaulmancég főnöke, Félix úr megszökött, hátrahagyva
206   2,  38|          vására, vegyenek attól.~Rauné úr tehát rászánta magát, hogy
207   2,  38|                röviden ütött ki. Rauné úr mindössze nem volt két percig
208   2,  38|             annyi bizonyos, hogy Rauné úr sem pert nem indított Iván
209   2,  38|                csak azt vitte ki Rauné úr, hogy a vasútigazgatóság
210   2,  38|             miknek tulajdonosa nagyobb úr volt akárhány uralkodó hercegnél,
211   2,  39|              massaecurator, a szenátor úr már akkor ott preferánszozott
212   2,  39|               házukat át ne adja. A jó úr kénytelen volt kifizetni
213   2,  39|         házában első éjjel.~A szenátor úr tehát nagyon megvigasztalá,
214   2,  39|          szobácskája ottan.~A szenátor úr tehát bevezeté visszakapott
215   2,  39|                szaladni, ha a szenátor úr meg nem fogta volna.~Még
216   2,  39|              biztosítá őket a szenátor úr. - Jelenleg alig áll az
217   2,  40|             Azt mondanám: „Áldassék az Úr neve!”~- Nagy emberek már
218   2,  40|             hogy semmivé legyen.~Rauné úr erre a tényre otthagyta
219   2,  41|               Azon a napon, hogy Rauné úr értekezése minden bécsi
220   2,  41|         hangosan adja tudtul, hogy egy úr van itten a rekeszen túl,
221   2,  41|         váltott, s visszajött.~- Az az úr azt üzeni, hogy az ő neve: „
222   2,  41|               azt mondá neki:~- Berend úr! Mármost akár sikerül önnek
223   2,  41|               felelt rá:~- Sondershain úr! Én nagyon jól tudom, hogy
224   2,  41|                 amit most Sondershain „úr” a börzefejedelem mondott
225   2,  41|            Semmi Techtl-Mechtl, herceg úr! A mi emberünknek hagyjon
226   2,  41|           kísérő között volt Spitzhase úr.~Erre szükség volt ott mint
227   2,  42|              nyolcadik napon Spitzhase úr nem állhatta tovább türelemmel.~-
228   2,  42|                  tréfálkozék Spitzhase úr.~- Tessék csak elvárni a
229   2,  42|                  Tűz között!~Spitzhase úr kezdte bánni, hogy idejött,
230   2,  42|           sisak van a fején.~Spitzhase úr sehogy sem érezte jól magát,
231   2,  42|            szót többé, mit a két másik úr beszél hozzá. Nincs többé
232   2,  42|               ajtót.~A hátramaradt két úr nem hallott többé semmit
233   2,  42|           munkát.~* * *~Hogy Spitzhase úr mily lelkesüléssel írta
234   2,  42|             pezsgőhöz, azt talán Rauné úr tudná felderíteni.~A pezsgő
235   2,  42|           által felhevülve s Spitzhase úr exorbitáns dicsekedései
236   2,  42|           által fellovalva a másik két úr is oly tűzbe jött, hogy
237   2,  42|                pokolba, amit Spitzhase úr megtett Ivánnal. Mindjárt
238   2,  42|               a föld felett jár.~A két úr nem hagyta magát ezáltal
239   2,  42|         Teringettét! - mondá Spitzhase úr. - Nem fog ez a tréfa azzal
240   2,  42|        szénsavanyt találtam.~Spitzhase úr ámultan kérdezé:~- De hát