Rész,  Fejezet

  1   2,  5 |          Isten, az jobban tudja, hogy nekem mi jó, mint én magam.~-
  2   2,  5 |            bűnbocsánatra.~- Azt a pap nekem mind nem tud adni - szólt
  3   2,  5 |              át farkassá? Az jó volna nekem.~Csak kilencen maradtunk
  4   2,  6 |                már most hát mondd meg nekem őszintén, annyi tanulmány,
  5   2,  6 |         Idetalált volna ő magában is. Nekem egy nagyszerű tervem van
  6   2,  6 |               pénzért a tárnámtól. Ez nekem elementumom, mint a csíknak
  7   2,  6 |           neked olyan iparágból, mely nekem csak tízezer forintot jövedelmezett,
  8   2,  6 |         szorítson magának tért. Ehhez nekem nincs elég tanulmányom,
  9   2,  7 |    elkomolyodva -, ez az egész dolog. Nekem van egy kis öcsém, aki nyomorék.
 10   2,  7 |              jó barátok. Te meg fogsz nekem azért bocsátani, ha azokat
 11   2,  7 |          földön való turzást? Tessék! Nekem elég a magamé.”~- Sok szerencsét
 12   2,  8 |            között volt egy üres szék; nekem oda kellett leülnöm. A menyasszony
 13   2,  8 |           együtt olyan borzasztó volt nekem. Fácánok, császármadarak
 14   2,  8 |              s egyszer csak eltörött: nekem jutott a nagyobbik fele.
 15   2,  9 |               személy, mint én magam. Nekem nélkülözhetetlen asszisztensem
 16   2,  9 |    tömjénfüstölőt, a crucibulumot; az nekem minden szertartásnál nélkülözhetetlen
 17   2,  9 |         kendet ide magammal, hogy itt nekem aludjék.~A sekrestyés álomittasan
 18   2,  9 |                olyan tanúbizonyságaim nekem is vannak, nem számítva
 19   2,  9 |             gyóntató!~- De mondja meg nekem a grófnő, hogy amíg ön oly
 20   2,  9 |          férfi fényképe megjelen, azt nekem azonnal megküldeni. Én ezekben
 21   2,  9 |            szívemet. Bolondság ez; de nekem valami azt súgja ezen felül,
 22   2,  10|             észrevétlenül?~- Engedjen nekem egy kérdést tenni a grófnő.
 23   2,  10|         részeltet vendégszeretetében, nekem is; kissé fel vagyok indulva
 24   2,  10|            szavai végén említett: sem nekem, sem az én rendemnek az
 25   2,  10|       köszönöm!”~- Most tehát elhiszi nekem a grófnő, hogy más útja
 26   2,  11|       csakugyan annyira eretnek, hogy nekem azt találja mondani, hogy
 27   2,  11|             Nem! Nem! Oda nem megyek! Nekem nem kell számadás - tiltakozék
 28   2,  12|               az élethez. Óh, hidd el nekem, hogy mikor egy ilyen vén
 29   2,  12|            mathesis. Nem papnak való. Nekem szükségem van egy törvényesen
 30   2,  12|               kötve; ő ne parancsolna nekem. Egyszóval, hogy amíg én
 31   2,  12|              nem feleségem. Ebben adj nekem tanácsot. Te ismered a mindenféle
 32   2,  12|            vállára.~- Kedves barátom! Nekem az az egész bondavári uradalom
 33   2,  13|              megvallom, hogy úgy van. Nekem akármelyik grófnő estélyét
 34   2,  14|          volna oda?~Hát aki megmondja nekem, hogyan került Amerikába
 35   2,  15|      hajlékomat, akkor a grófnő adott nekem egy gyémántot, hogy azt
 36   2,  15|         őrgróf.~- Csak az nem tetszik nekem a te országodban - szólt
 37   2,  15|    elhagyogatott abban a házban.~- De nekem mégsem tetszik az egész
 38   2,  15|              volt kísérve.)~- Mert az nekem elementumom, mint a katonának
 39   2,  15|     kitüntetett. Annál jobban tetszik nekem az, aki a földet a sík végtelenben
 40   2,  16|            akik ismernek, s jaj volna nekem, ha ez a fórum fel nem mentene.~-
 41   2,  16|            meg?~- Olyan valakim pedig nekem nincs...~Ezzel el volt metszve
 42   2,  16|    beszéljenek-e róla vagy sem. Éppen nekem mint unokabátyádnak volt
 43   2,  16|           vonja ön vissza! Ezt a szót nekem még soha az életben nem
 44   2,  16|          nézeteitől, aki azt mondja: „Nekem senkim sincs, akiért verekedjem!”~
 45   2,  16|           megtörtént, de nem egészen. Nekem is új dolog ez. Ha akarod,
 46   2,  17|              ez az eszeveszett angyal nekem mindent elmond, ami vele
 47   2,  17|             ha sohasem jön színpadra?~Nekem azt mondják, hogy éppen
 48   2,  17|         tegnap a páholyban azt mondta nekem, hogy ha próbáimon el nem
 49   2,  17|               mert ez a bohó teremtés nekem mindent elmond.”~Ez volt,
 50   2,  17|        tündérnek, hogy: »Hallja maga, nekem a mama nem engedi meg, hogy
 51   2,  17|                és én azt hiszem, hogy nekem is igazam van, mikor ezt
 52   2,  17|               elégedve a hivatásával. Nekem azután mindent elbeszél
 53   2,  19|             én a hölgyekkel. Azok meg nekem nem hisznek. Azt kérdik
 54   2,  19|       Barataria kormányzójának”. Jobb nekem otthon. Megyek a „grison”-
 55   2,  19|                 Berend úr! Nyújtsa ön nekem kezét. Maradjon ön itt!~
 56   2,  19|               úgy élni, úgy tenni. De nekem nincs. Más világhoz szoktam,
 57   2,  19|            őket mindez boldogítja; de nekem meg kellene őrülnöm benne!
 58   2,  20|              panaszom van, s elmondja nekem a magáét. Nehéz szeszélyeimet
 59   2,  20|               akarok ragyogásában. És nekem mindenben szót fogad.~Evelina
 60   2,  20|       barátságot érze, azt mondja meg nekem őszintén, hogy én is megmondhassam
 61   2,  21|         növény levelének lenyomata.~- Nekem is van egy szép kövületgyűjteményem.~-
 62   2,  22|        pénzedet kezelni, amit az apád nekem hat percentre átadott. Itt
 63   2,  22|              önnek is drága az ideje, nekem is, rátérek, amiért jöttem.
 64   2,  22|            Aláírom a részvényeket. De nekem egy se maradjon a nyakamon.
 65   2,  22|             Adott ám kedves uramöcsém nekem arról írást, hogy ön tartozik
 66   2,  22|               Ez jó természetű ember. Nekem való ember. Adja csak vissza
 67   2,  22|               oda pénz kell, az pedig nekem nincs. Csak úgy a más pénzével
 68   2,  22|              megy följebb. Volna csak nekem pénzem, az utolsó garasomat
 69   2,  22|              a biztost Csanta uram. - Nekem csak megmondhatja.~- Csak
 70   2,  22|    harmincötön áll a kurzus! Hej csak nekem volna!~- No hát! Itt van
 71   2,  22|              fogok jót tenni. Ha maga nekem mindannyiszor kezet csókol,
 72   2,  23|          mellé rögtön Rauné urat is: „Nekem, barátom, itt többé lélegzetet
 73   2,  23|         odanyomta Péter markába. - Ne nekem, a nagyságos asszonynak
 74   2,  25|          elváljak. Nehezemre esett az nekem, hidd el, mert már háromszor
 75   2,  25|               beszéljünk. Az nem fájt nekem. Azért én nem haragudtam
 76   2,  25|             azt teheted, amit akarsz. Nekem pedig, lásd, milyen uraság
 77   2,  25|            van, csak egy sort írjatok nekem, amint lehet, mindjárt segítek
 78   2,  25|           Panna, az szép, derék lány, nekem jó barátnőm volt; vagy az
 79   2,  25|           hozzá semmi arany. Adhatnál nekem egy csókot. Mi neked egy
 80   2,  27|      kapitánnyal jár jegyben, Pesten.~Nekem fogam volt egy szép menyecskére,
 81   2,  27|        menyecskére, azt te, csak hogy nekem ne jusson, a saját palotádba
 82   2,  27|            háládatos leszek iránta. Ő nekem jóltevőm volt. Ön is az
 83   2,  27|               szállítását, mint amibe nekem kerül. Vesztek rajta ötvenezer
 84   2,  28|             jó herceg~- Ön azt üzente nekem, hogy valamit akar velem
 85   2,  28|             tudom, hogy mi az élet?~- Nekem adott szavát sajnálja ön?
 86   2,  28|         akinek jótéteményeit élvezem. Nekem elég tudnom, hogy ebben
 87   2,  29|             hal meg?”~De hát mi bajom nekem a te részegségeddel? Te
 88   2,  29|     Feleségetek, gyermekeitek otthon; nekem senkim. Mennyi ideig tartja
 89   2,  29|               jó éjszakát önöknek is, nekem is! A tárnatüzet el nem
 90   2,  31|      szegényekért nem tenne semmit?~- Nekem van egy szegény asszonyom,
 91   2,  31|                ön is szerette? Lássa, nekem olyan üres most a világ,
 92   2,  32| fiszharmonikával, hanem azután mit ád nekem ezért?~- Óh, nem teszi az
 93   2,  33|          kérem, ne komédiázzék ön itt nekem. Nem azért jött ön énhozzám,
 94   2,  33|              magát, hanem azért, hogy nekem valamit eladjon. Ön egy
 95   2,  33|               is volt az enyém soha!” Nekem a gyémántnak a foglalatja
 96   2,  33|         hercegé. Ezt Tibald megmondta nekem. Megeskette e hölgyet, hogy
 97   2,  34|             azokat mind ön hajíttatja nekem.~- Óh, nem! Hát nem látta
 98   2,  34|              Kiknek? Barátunk?~- Mind nekem, mind önnek.~- Én köszönöm!
 99   2,  34|            elkülöníteni, madame! Mert nekem már egyszer jó barátom s
100   2,  34|        köszönheté. Ez most megszűnik. Nekem pedig nem engedik a körülményeim,
101   2,  35|          hazudik! Arckép volt.~- Adja nekem, ha virág volt!~- Azt nem
102   2,  35|          szemeit és elgondolkozott.~- Nekem senkim sincs - szólt elszomorodva.~-
103   2,  35|              a követeléssel: „Most ne nekem, de értem tapsoljatok!”,
104   2,  36|        kérdezni: „De hát ki fizet meg nekem azért, hogy önt valahova
105   2,  36|              jött ön, uram, ide, hogy nekem ezeket elmondja? - kérdezé
106   2,  37|            koldusok! Hát ti akarjátok nekem megenni hatvanezer forintomat
107   2,  37|              keresztyéni barátságból. Nekem nem részvényeim. Kell is
108   2,  37|              nem részvényeim. Kell is nekem a ti papirostok! Tietek!
109   2,  37|      papirostok! Tietek! Vigyétek el! Nekem az ezüstöm kell vissza!
110   2,  41|             szerint kiegyenlíteni. Az nekem egymillió. De nem tesz semmit.
111   2,  41|              egykor egy szép hölgynél nekem erős pártfogóm volt. Nem
112   2,  42|             Menjenek önök vacsorálni! Nekem sietős dolgom van otthon.~
113   2,  44|               Az ebből állt:~„Küldjön nekem választ e levelemre. Csak
114   2,  44|              ha én tudom. Nem ön tesz nekem szemrehányást, de saját
115   2,  44|             megnyugtatás. Feleljen ön nekem őszintén, megbocsáthat-e
116   2,  44|                megbocsáthat-e valaha! Nekem nem úgy kellett volna önnel
117   2,  44|             grófnőtől.~„Uram!~Írja ön nekem ezt a sort egy papírra:~
118   2,  46|             közel lenni és nem szólni nekem?~- Óh, uram! Ön nem emelhet
119   2,  46|                  Ön nem bocsáthat meg nekem. Ön nem tudja, hogy én ki
120   2,  46|         rebegve mondá:~- Ön megbocsát nekem; de azt önnek nem bocsátja
121   2,  46|         halála órájáig! Minden fűszál nekem köszönheti, hogy tovább