bold = Main text
     Rész,  Fejezet                                            grey = Comment text

3501   2,  42   |                                         Harc az alvilággal~A háromtagú küldöttségnek
3502   2,  42   |                      háromtagú küldöttségnek az első hét nap alatt véghetetlen
3503   2,  42   |                   ami felettébb gyanús tény, az, hogy Berend folyvást csak
3504   2,  42   |                     a saját tárnájában tölti az időt, oda vitette le a magával
3505   2,  42   |                   vegytani anyagokat mind, s az egyleti tárnának még egyetlen
3506   2,  42   |                   előkészület téve körülötte az oltáshoz.~Berend pedig a
3507   2,  42   |               felvilágosítással nem szolgál. Az igaz, hogy a gépek folyvást
3508   2,  42   |                     hogy valami történnék.~- Az természetes! - felelt rá
3509   2,  42   |                    Igazán oda akar ön jönni? Az igen rossz hely.~- Ahova
3510   2,  42   |                 pokol is.~- Kevés híja, hogy az legyen.~- Hát megyek oda
3511   2,  42   |                        Hát megyek oda is! Én az ördöggel is szeretnék ismeretséget
3512   2,  42   |                      senki bámészkodni; mert az út éppen csak két ember
3513   2,  42   |                   gépen levitte őket magával az aknaúton.~Mindegyik kapott
3514   2,  42   |             Mindegyik kapott egy Davy-lámpát az övébe akasztva, meg egy
3515   2,  42   |                 munkás és a fiatal előhozták az öltözékeket, s kezdték feladni
3516   2,  42   |                     kőlen kesztyűk zárják el az ujjaikat légmentesen.~-
3517   2,  42   |                      hordó nagyságú üveggömb az, melyen három nyílás látható.~
3518   2,  42   |                    Ahova most mi leszállunk, az a hely teli van széngázzal.
3519   2,  42   |                      visszamenni. Azután meg az üzletnek is van bátorsága.~-
3520   2,  42   |                      Tehát arra való rajtunk az azbesztöltöny! - folytatá
3521   2,  42   |                    van kombinálva. Most erre az üvegsisakra, amit egy kaucsukszorító
3522   2,  42   |                      tengerben a búvároknál. Az egyiken hajtják utánunk
3523   2,  42   |                      egyiken hajtják utánunk az éltető léget, a másikon
3524   2,  42   |                    romlott lég a sisakunkból az első nyomás által. Kissé
3525   2,  42   |                     még: azét, akinek a feje az övéhez van kapcsolva.~-
3526   2,  42   |              kaucsukcső-tekercset! - hangzék az egyedüli hang szűk sisakjában,
3527   2,  42   |               egyedüli hang szűk sisakjában, az is olyan messziről, mintha
3528   2,  42   |                      engedte karjára öltetni az összetekert csövet.~- Induljon
3529   2,  42   |                   közt beszél a két sisakos. Az egyik megszeppenve kérdé,
3530   2,  42   |                    kérdé, hogy ha felnyitják az ajtót, nem fog ide is betódulni
3531   2,  42   |                    betódulni a rossz levegő.~Az öreg munkás megnyugtatá
3532   2,  42   |                      szénlég sokkal nehezebb az élenynél, még inkább a könlégnél,
3533   2,  42   |                      még inkább a könlégnél, az tehát ott alant marad, ahová
3534   2,  42   |                      menni egész odáig, ahol az utolsó Davy-lámpa ég.~A
3535   2,  42   |                   egy tágas üregbe jutottak; az üreg falain meglátszott,
3536   2,  42   |                      volt mind a kettő, mint az acéltükör. Rézsút repedt
3537   2,  42   |                      sugarát a sötét üregbe.~Az volt az alagút, melyet Iván
3538   2,  42   |                      a sötét üregbe.~Az volt az alagút, melyet Iván négy
3539   2,  42   |                   mert a feje oda volt kötve az ő fejéhez.~Csodálatos sziámi
3540   2,  42   |                  Csodálatos sziámi ikrek. Ha az összekötő cső elszakadna,
3541   2,  42   |                   elereszté a gép kerekét, s az elkezdett két nehéz súlygolyójával
3542   2,  42   |                      különbséggel, hogy amíg az eddig karjára akasztva hozta
3543   2,  42   |                   Spitzhase úgy érzé, mintha az a csőtekercs, mely idáig
3544   2,  42   |                   hogy amiben végighaladtak, az a hamu még most is forró.~
3545   2,  42   |                 bekanyarodtak, eléjük tárult az egész infernális látvány.~
3546   2,  42   |                     fehérét lövellik szerte. Az izzó zsarátnok ölében táncol
3547   2,  42   |                süvöltve lövell ki rézsútosan az elszabadult gáz, világot
3548   2,  42   |               szikrákat omlatva üstökéből, s az egész felett valami tejszínű
3549   2,  42   |                   lobogtak, riadoztak eléje.~Az a másik ember nem fél azoktól.~
3550   2,  42   |                   végiglövellni, mely lecsap az izzó gyehenna közé.~- Erősen
3551   2,  42   |                 sötétlő gőzfellegek tódulnak az égő földgyomor belsejéből
3552   2,  42   |                 szürke homállyal borítják el az imént oly vakító csarnokot,
3553   2,  42   |                     eltemeti a két vakmerőt. Az egyik tántorog.~- Ne félj! -
3554   2,  42   |                  semmit, jöjj utánam! - szól az első, s vonja maga után
3555   2,  42   |                      s visszatért vele egész az elhagyott szívógépig.~Azt
3556   2,  42   |                     mind a két férfi fejéről az üvegsisakot, Spitzhase fuldokolva
3557   2,  42   |                     életre téregetni, s mind az öt érzékének ura lenni.~
3558   2,  42   |                 tudja ön, hogy mit írjon meg az igazgató tanácsnak. Pálom!
3559   2,  42   |                    Pálom! Vezesd haza ezeket az urakat! Én itt maradok folytatni
3560   2,  42   |               képzelő tehetség kellene, mint az enyém.~Iván úgy lett bemutatva,
3561   2,  42   |                      hiperbolák és auxézisek az al pari-árfolyamnak igen
3562   2,  42   |             bizottság ez estén nagyot ivott, az igen természetes. Folyt
3563   2,  42   |                     hogy ők is megteszik azt az utat a pokolba, amit Spitzhase
3564   2,  42   |                   ezáltal visszatartóztatni.~Az öltözőkamrában ott hevertek
3565   2,  42   |         medenceüregbe.~És akkor nem találták az alagút nyílását sehol.~-
3566   2,  42   |                    nyílását sehol.~- Hol itt az alagút bejárata? - kiálta
3567   2,  42   |                    alagút bejárata? - kiálta az egyik.~- Hol itt az alagút
3568   2,  42   |                   kiálta az egyik.~- Hol itt az alagút bejárata? - kiálta
3569   2,  42   |                Utoljára is nem találva sehol az alagutat, visszafordultak,
3570   2,  42   |                  magukat.~- De hát hova lett az alagút? - kiáltának haraggal.
3571   2,  42   |                      jól tette!)~- Hová lett az alagút?~- Be van tömve homokzsákokkal
3572   2,  42   |                    Azt én nem mondhatom meg.~Az erősen csalatkozott vállalkozók
3573   2,  42   |                  megtudni, miért van betömve az alagút nyílása?~- Szolgálhatok
3574   2,  42   |                     mondá Iván a kérdezőnek. Az eddigi tűzoltási kísérletek
3575   2,  42   |                      nyílt folyosót eloltani az elég volt. Így nyitottunk
3576   2,  42   |                   tízezer akó folyadékot fog az égő tárnába lövellni. Ez
3577   2,  42   |                  hogy a kifejlő gáz szétlöki az egész tárnát, s minket is
3578   2,  42   |              homokzsákokkal és befalaztatta. Az aknaút lejáratát pedig egy
3579   2,  42   |                     van terítve. Ha már most az égő tárnában, melyre tömegesen
3580   2,  42   |                melyre tömegesen kezd rohanni az oltó folyadék, oly erőre
3581   2,  42   |                      hogy kitörjön, akkor ez az aknaút vasajtaja a mentő
3582   2,  42   |                     Csak délfelé tért vissza az őstárnához.~A déli harangszó
3583   2,  42   |                       olyanszerű zúgás, minő az utolsó harangkondulás után
3584   2,  42   |                      volt.~Elkezdett remegni az emberek lába alatt.~S azok,
3585   2,  42   |                    észrevehető változataira, az ózon, a villany mérlegeire,
3586   2,  42   |                 üregeiben tompa dörgés, mint az égzengés visszhangja, kezdett
3587   2,  42   |                    inogva, rázkódva hirdeték az egész völgy félelmét.~A
3588   2,  42   |                 tombolt, harsogott, üvöltött az ölre kapott óriások tábora,
3589   2,  42   |               emelgetve, fejeivel taszigálva az álló földet, a barlangba
3590   2,  42   |              kínhahotája versengett odalenn.~Az emberek megnémulva, megkövülve
3591   2,  42   |                     Ivánra; merev tekintetük az kérdé tőle:~„Mit mívelsz?
3592   2,  42   |                    mívelsz? Ellenünk lázítod az alvilág istenségeit?”~Az
3593   2,  42   |                     az alvilág istenségeit?”~Az pedig fennkölt tekintettel
3594   2,  42   |                     tart a föld alatti harc.~Az emberek kábultan szédelegnek
3595   2,  42   |                    csinálsz?”~Iván nem ügyel az ő félelmükre.~Újra jelt
3596   2,  42   |                      Teljes erővel!...~A gép az emberi hatalom egész istenerejével
3597   2,  42   |               melyből rögtön permetezni kezd az eső. A hanyatló nap egyszerre
3598   2,  42   |                alatti lökések elmúlnak, csak az égre üvöltő bömbölés hangja
3599   2,  42   |                   kiált éktelen messzeségre. Az emberek még hat mérföldnyi
3600   2,  42   |                   figyelemmel szól:~- Pálom. Az esőmérőben gyűjtsd meg a
3601   2,  42   |                    munkától.~Mikor tele volt az esőmérő, a meggyűlt vizet
3602   2,  42   |                         S a gőzoszlop ott?~- Az eltart éjfélig, s még azután
3603   2,  42   |                    rajta gyűrni.~A gőzoszlop az aknakútból még egyre tódult
3604   2,  42   |                    senki sem ment fedél alá, az uraság felölté gumiköpenyét,
3605   2,  42   |              zászlókkal és lámpásokkal járja az éjszakai búcsújárást.~A
3606   2,  43   |                     A háladatos hír isteníté az embert.~S nem volt-e méltán?~
3607   2,  43   |                    mely ezreké, egy országé, az iparé, az egész emberiségé
3608   2,  43   |                       egy országé, az iparé, az egész emberiségé volt;~aki
3609   2,  43   |                       nem érezheti-e magában az Istent?~Van abban valami!
3610   2,  43   |                  hitet alkotta magának, hogy az egész ég, napok, tejutak,
3611   2,  43   |               tejutak, csillagködfoltok mind az ő láthatatlan csillaga körül
3612   2,  43   |                     annak változatait.~Mióta az utolsó átalakulás a zöld
3613   2,  43   |                világrészeket meríte fel újra az óceánból, mennyi új teremtés,
3614   2,  43   |                    felé, ott ragyognak rajta az elszórt fénylő pontok.~Mik
3615   2,  43   |                 büszkén járhat-e a törpe faj az óriások csontjai felett?~
3616   2,  43   |                     róla.~De bizonnyal látja az, aki teremté!~Aki egy kezével
3617   2,  43   |                kőszén mint szálfa zöldült, s az őselefánt mint király uralgott,
3618   2,  43   |                   most teremts te tovább!”~S az ember folytatja az Istent!~
3619   2,  43   |                tovább!”~S az ember folytatja az Istent!~Ez a jutalma.~S
3620   2,  43   |                    amikor tehették, lejöttek az Olimpról érezni emberi szívvel.~
3621   2,  43   |              Olimpról érezni emberi szívvel.~Az ótestamentom Istene is felvette
3622   2,  43   |              ótestamentom Istene is felvette az újtestamentomban az emberi
3623   2,  43   |                 felvette az újtestamentomban az emberi érző alakot.~Semmi
3624   2,  43   |                      Istent nem tud képzelni az emberi arc, emberi indulatok
3625   2,  43   |              festenek a napnak, úgy járatják az égen.~Az istenek keresik
3626   2,  43   |                napnak, úgy járatják az égen.~Az istenek keresik az antropomorfózist,
3627   2,  43   |                     égen.~Az istenek keresik az antropomorfózist, hát az
3628   2,  43   |                     az antropomorfózist, hát az emberek miért keresik akkor
3629   2,  43   |                  emberek miért keresik akkor az apoteózist?~Mi van nekik
3630   2,  43   |                    mondják:~„Te csak szeresd az egész világot, de ne legyen
3631   2,  43   |                    ne adjon azt soha!”~„Járj az aranyesőben, mely reád hull,
3632   2,  43   |                   tudja senki, hogy epedsz - az alamizsna után!”~„A szeretet
3633   2,  43   |              porbanjáró ember, aki megy haza az ünnepi mulatságból gyalog,
3634   2,  43   |                részvénytársulattól jutalmat. Az igazgatói állást monstre
3635   2,  43   |                   meg tagjuknak innen és túl az óceánon. Minden képes lapja
3636   2,  43   |                    imádságaikba foglalták őt az egyszerű emberek, s mikor
3637   2,  43   |               legelső gőzvonat végigrobogott az új életre emelt bondavári
3638   2,  43   |                     emelt bondavári vasúton, az első gőzmozdony „Berend”
3639   2,  43   |                   Berend” nevet viselt.~Csak az Isten őrzötte, hogy valami
3640   2,  44   |                    kapott, legérdeklőbb volt az, melyet Bondaváry Angela
3641   2,  44   |               gondnokság alá vették, s ennek az lett a következése, hogy
3642   2,  44   |                     lett a következése, hogy az egész bondavári dinasztiai
3643   2,  44   |                  balhelyzet sok régi barátot az igazi arcával mutatott be
3644   2,  44   |                  Többek közt magát Salistát. Az elment Mexikóba ezredesnek.~
3645   2,  44   |                     egy utóirat következett.~Az ebből állt:~„Küldjön nekem
3646   2,  44   |                 magasban állt, amelyben állt az első pillanattól fogva.~
3647   2,  44   |                   férj neve nincs mellékelve az utóbbihoz.~Iván mondá a
3648   2,  44   |                    nem hagyják már nyugodni?~Az ajtó nyílt, s Iván maga
3649   2,  44   |          gyászfátyollal beburkolva úgy, hogy az arcához tapadó krepon mint
3650   2,  44   |                gallérú útiköpeny volt rajta, az is fénytelen, fekete; amint
3651   2,  44   |               suttogá a fátyolos alak.~- Hol az őrgrófné? - kérdezé Iván
3652   2,  44   |                 Igenis itt! Ijedjen meg! Itt az ön közelében. Örökké! Mindig
3653   2,  44   |                 hangzott. Azután ismét nyílt az ajtó, s négy tárnalegény
3654   2,  44   |                 kiálta föl a delnő. - Hát ki az a senki? Hát nem riadt ön
3655   2,  44   |                    volna a halál kezéből? Ön az a „senki”! Most azután itt
3656   2,  44   |                     megtudni, miről beszélt? Az utolsó órában irónt kért,
3657   2,  44   |               papírra valamit írt fel önnek. Az itt van e levélben. Ne bontsa
3658   2,  44   |                      kérdje meg magától. Itt az érckoporsó kulcsa. Ezt önnek
3659   2,  44   |                 kitárta a koporsót, megnézte az arcot.~Óh, nem mosolygott
3660   2,  44   |              rendelve. Ön a sírbolt gazdája. Az ön kötelessége őt eltemetni.
3661   2,  44   |                   Iván égő szemébe nézett, s az vissza.~Ha egyik közülök
3662   2,  44   |                 papot látni! Átkozott legyen az is, aki engemet ez odúból
3663   2,  44   |                      ne tudná ön meg? Angela az utolsó napokban protestáns
3664   2,  44   |                 Semmi pap nem kell. Elviszik az emberek a koporsót a sírboltajtóig
3665   2,  44   |             keresztül kivitték a kerti útra.~Az angolkert választá el a
3666   2,  44   |             angolkert választá el a kastélyt az igazgatói épülettől.~Amint
3667   2,  44   |                   igazgatói épülettől.~Amint az angolkert görbe utain végighaladtak,
3668   2,  44   |                     a koporsóra. A pintyőkék az ágakon énekelték hozzá a
3669   2,  44   |                    és sokáig úgy állt.~Talán az volt az imádság.~Az Isten
3670   2,  44   |                      úgy állt.~Talán az volt az imádság.~Az Isten meghallja
3671   2,  44   |                    Talán az volt az imádság.~Az Isten meghallja azt, ha
3672   2,  44   |                      kísérte idáig. Most már az öné.~Azzal visszautazott
3673   2,  44   |                      Maga még hátramaradt, s az utolsó viaszgyertya világánál
3674   2,  44   |                     én kire fogok majd várni az aurora borealis alatt?”~
3675   2,  44   |                      énrám majd ki fog várni az aurora borealis alatt?”~* * *~
3676   2,  44   |                            Mire a sírboltból az igazgatói lakásba visszatért,
3677   2,  45   |                   Elment tehát mind a kettő: az úrhölgy is, a parasztleány
3678   2,  45   |                  megcsalt, s most másnak él: az még a tied.~De a szép asszony,
3679   2,  45   |                     abból semmid sem maradt. Az nem volt!~Iván érezte, hogy
3680   2,  45   |                  kalapra kitűzött jellel. Mi az?~Az európai gyászol feketében,
3681   2,  45   |                      kitűzött jellel. Mi az?~Az európai gyászol feketében,
3682   2,  45   |                      filozóf - szívében.~Nem az a bölcs gyászolása, hogy
3683   2,  45   |                 szomorúságát közölje mással. Az ellenkező. Az, hogy a maga
3684   2,  45   |                közölje mással. Az ellenkező. Az, hogy a maga örömeit odaadja
3685   2,  45   |                  Felvilágosodás foglalt tért az elhanyagolt szellemekben.~
3686   2,  45   |               elfoglalják a léha lézengéstől az időt, s kenyeret adnak a
3687   2,  45   |                   nem mint sanyarú izzadást, az a nép megnemesül.~Gondja
3688   2,  45   |                   nem volt könnyű.~Különösen az ifjú leányokra nézve.~Anyja
3689   2,  45   |             degradáció.~Ott azután szabadabb az erkölcs, nem szigorú a törvény.~
3690   2,  45   |                   próbaév minden kísérletét, az szép csendben fel lett avatva
3691   2,  45   |                 nyereményből.~És azután azon az évfordulón, amelynek napján
3692   2,  45   |                       hogy ilyen jutalom vár az elnyerőre. Azt öntudatlanul
3693   2,  45   |              kiérdemelni. A vének titka volt az.~Nem is volt az átadás semmi
3694   2,  45   |                   titka volt az.~Nem is volt az átadás semmi ünnepélyes
3695   2,  45   |                 minden munkásnak kezében van az ásó és csákány, hogy lássa
3696   2,  46   |                      a tárnaégés eloltásának az évfordulója.~A vén Pál felkereste
3697   2,  46   |                     elzárkózni remetelakába. Az igazgatói állás a világgal
3698   2,  46   |                   monda Pál.~- Tudom, Pálom. Az erényjutalmat ma fogjuk
3699   2,  46   |                  kiadni. Odaítélte valakinek az esküdtszék?~- Egyhangúlag
3700   2,  46   |                      hivalkodó?~- Nem, uram. Az az ünneplő ruhája van most
3701   2,  46   |                   hivalkodó?~- Nem, uram. Az az ünneplő ruhája van most
3702   2,  46   |                      egy év előtt idejött, s az most is olyan tiszta, mint
3703   2,  46   |                   fehér ruháit a zúgó alatt. Az az egy furcsaság van nála,
3704   2,  46   |                      ruháit a zúgó alatt. Az az egy furcsaság van nála,
3705   2,  46   |                 venni. De hát maga mossa ki. Az ő fáradsága.~- Takarékos-e?~-
3706   2,  46   |                   tartja, hogy megkívántatik az istentiszteletre, hogy aki
3707   2,  46   |                     nép gyakorolhassa rajtuk az alamizsnaosztás erényét.~-
3708   2,  46   |                     sértő szót mondott neki. Az ilyenért mi szigorúan szoktunk
3709   2,  46   |                   bántották volna. Nemsokára az az asszony megbetegedett.
3710   2,  46   |                bántották volna. Nemsokára az az asszony megbetegedett. Nem
3711   2,  46   |               gyógyszertárba elhozni számára az orvosságot.~- Nem tettető?
3712   2,  46   |                  hanem vissza kell tromfolni az ostoba tréfálkozót, s jót
3713   2,  46   |                 mikor vasárnap délutánonként az epreskert udvarán karikába
3714   2,  46   |                      a képével, hogy már jön az a történet, ahol az eltemetettek
3715   2,  46   |                      jön az a történet, ahol az eltemetettek sírjaikból
3716   2,  46   |                     fölfedezése jön; csak ez az egy könnyezik eleitől végig
3717   2,  46   |                     Erre nézve összehívattuk az asszonyokat, hogy mondják
3718   2,  46   |             fiatalokat. Nem jár-e valamelyik az ablaka alá? Mind kitagadta
3719   2,  46   |                   Pálom.~Ezalatt megérkeztek az őstárnához. Kiszálltak a
3720   2,  46   |                     a szekérből, s felmentek az őrlakba, mely az összekötő
3721   2,  46   |                   felmentek az őrlakba, mely az összekötő szárnyvasút mellett
3722   2,  46   |                tilalmazott téreken keresztül az őstárnáig.)~Ott már összegyűlve
3723   2,  46   |                   eltakarta a tárna nyílását az őrháztól, ahol Iván állt.~
3724   2,  46   |                     elfeledtetni?~- Most jön az a leány, uram - mondá a
3725   2,  46   |                    üríté ki annak tartalmát. Az öreg szénhantok gurultak
3726   2,  46   |                  kifejlett hajadon alak volt az; kék mellénye, kurta piros
3727   2,  46   |                    kurta piros rokolyája.~De az a piros rokolya nem volt
3728   2,  46   |                    rokolya nem volt feltűzve az övébe; csak karcsú bokáit,
3729   2,  46   |                    takarhatott el a szénpor: az a két nagy fekete szem,
3730   2,  46   |                      a két nagy fekete szem, az a két nagy fekete gyémánt.
3731   2,  46   |                tetején, bámultan tekintve le az összegyűlt sokaságra.~A
3732   2,  46   |                      ott állt mellette Iván.~Az öröm őrjöngő rémületével
3733   2,  46   |                 szökött át a vasútmélyedésen az őrház küszöbéről, s felrohant
3734   2,  46   |              válaszolt:~- Itt dolgozom uram, az ön tárnájában egy év óta...
3735   2,  46   |                     ennek a leánynak kellene az ő lábánál térdepelni, hanem
3736   2,  46   |                   melyeket meg nem fertőzött az utálatos pézsma s megbecsült
3737   2,  46   |                    keblére szorítá a leányt.~Az pedig rebegve mondá:~- Ön
3738   2,  46   |             büszkeséggel emelve föl fejét. - Az én világom itt van! - szólt
3739   2,  46   |                         A hercegi palotáktól az özvegyasszony kunyhójáig
3740   2,  46   |             árváikról, özvegyeikről elvettem az árva és özvegy nevet. Magasztalva
3741   2,  46   |               mosolyogni, s e mosolyban volt az egész világ! S én csak koporsója
3742   2,  46   |                     a világ olyan szép volt. Az én világom itt van belül.
3743   2,  46   |                       Zeusz fénylő arca volt az, melyből egy pillantás Semelét
3744   2,  46   |                   lett, mint a viasz; szemei az imént oly ragyogók, merevek
3745   2,  48   |              olvasóim számára ide mellékelem az „Ördögűző” fejezetben előforduló
3746   2,  48   |                 háromszor, négyszer elessék,~Az nem olyan testvér, ki nekünk