Rész,  Fejezet

 1   2,  6 |           idegen úr várt rájok.~- Ah! Félix, te vagy az? - kiáltá Iván,
 2   2,  6 |            mint a vatikáni énekeseké.~Félix sietett régi barátjának
 3   2,  6 |       Elfogadjuk az ajánlatot - szólt Félix könnyeden -, annyival inkább,
 4   2,  6 |               nem értek hozzá - szólt Félix nevetve. - Hanem útitársam,
 5   2,  6 |             Iván háza előtt állt meg; Félix bekísérte őt lakába, míg
 6   2,  6 |             hogy eltartja az emberét.~Félix ez értekezés után azon önteltséggel
 7   2,  6 |         nagyon is jól fogja ismerni a Félix Kaulman firmát, mely dolgozik
 8   2,  6 |              német.~Iván ismerte azt. Félix hajdani iskolatársa volt:
 9   2,  6 |             felelé rá, hogy:~- Kedves Félix, ha én egy konzorciumnak,
10   2,  6 |      hízelkednem, hogy bolond vagyok.~Félix nagyot kacagott e szóra.
11   2,  6 |            nem adja, megfagy a világ.~Félix nevetett rajta.~- Ennél
12   2,  6 |    közszükséglet mellett nőtt naggyá.~Félix sokat nevetett Iván elbeszélése
13   2,  6 |             Azt én mind tudom - szólt Félix, pálcikája kláris faragványával
14   2,  6 |          Hogyne vállalkoznék! - szólt Félix, pálcája klárisfejét szája
15   2,  6 |         képzelem annak a lehetőségét!~Félix meggondoltan felelt.~- Vannak
16   2,  6 |        előszobáiban alkalmatlankodni.~Félix kolerikus nevetéssel vetette
17   2,  6 |            amilyen igaz, hogy Kaulman Félix a nevem.~- No sok szerencsét
18   2,  6 |       felügyelő alatt a fizetés sora? Félix is odaállt mellé, s óraláncán
19   2,  7 |          beszédét.~- Ejh ni! - kiálta Félix. - A cendrillon és vőlegénye
20   2,  7 |               hogy bírok vele - szólt Félix. - De azt nem nézhetem,
21   2,  7 |             Hát te fickó! - kiálta rá Félix - miért vered ezt a lányt?~
22   2,  7 |           házasodni készülsz? - szólt Félix, odalépve egészen a herkulesi
23   2,  7 |           Amint e szót hallá, s amint Félix ujjainak motozását megérzé
24   2,  7 |              No megállj, fiam - szólt Félix, vékony kis halhéj pálcáját
25   2,  7 |       elővegye rögtöni kancsalítását.~Félix kinevette vele.~- Jaj fiam,
26   2,  7 |       szégyenlette magát. Látta, hogy Félix még jónak találja ott időzni,
27   2,  7 |               nyomukba találni.~Mikor Félix egyedül maradt a leánnyal
28   2,  7 |         milyen daganatfoltot hagyott.~Félix kis zsebfésűje tükrét tartá
29   2,  7 |              lesz.~- De lányom - mond Félix -, nem lesz az így mindennap,
30   2,  7 |             ne féljen ettől az úrtól.~Félix orvosi komolysággal tapogatta
31   2,  7 |               szólt a leány, megkapva Félix kezét. - Bevennék oda a
32   2,  7 |       Jánoskát?~- Dehogynem! - állítá Félix komoly arccal. - Kivált
33   2,  7 |              zokogni, s odaveté magát Félix lábaihoz térdre és kezeit
34   2,  7 |       koldulni. Messze van az a Bécs?~Félix elnevette magát.~- Csak
35   2,  7 |               Jól van leányom - monda Félix kegyes pártfogói arccal -,
36   2,  7 |               az ajándékot, mikor már Félix messze járt az utcán. Oda
37   2,  7 |            még egyszer elment Kaulman Félix Ivánhoz.~- Barátom, még
38   2,  7 |               a postakürt szava, mely Félix elutazását jelenté.~Szerencsés
39   2,  12|      rajtakapni.~Az a tudomány, mivel Félix úr foglalkozik, nem jár
40   2,  12|              dolgozószobájában látjuk Félix urat egy kettős balzakon
41   2,  12|         türkizzel kirakott csibukból, Félix úr pedig tollszárvékony
42   2,  12| szerződésteknek vége.~- Tudom - szólt Félix, leütve a hamut cigarette-jétől. -
43   2,  12|           gondom! - pattogott hetykén Félix. - Azt te nem érted. Az
44   2,  12|              s mehettek jobbra-balra.~Félix felemelkedett helyéről,
45   2,  12|             forintig.~- Hát ez kinek?~Félix nyájas szemhunyorítással
46   2,  12|             vállalatnál. - Ezt mondva Félix, új cigarette-t dugott szájába,
47   2,  12|       egyháznak még nagy vagyona van!~Félix összeráncolta a homlokát,
48   2,  12|           állást szerezne az magának?~Félix tenyerébe csapott csodálkozva.
49   2,  12|                  A prímás öreg ember.~Félix hanyatt feküdt a balzakon,
50   2,  12|            elragadtatva e fantazmától Félix, s most már a kezét csókolta
51   2,  12|                hadd lépek fel rajta!”~Félix eksztázisba merült e reveláció
52   2,  17|           Lixit. (Ez a férj díszneve: Félix.) - Hát miért nem ereszti
53   2,  17|         tárnatulajdonosa, aki mellett Félix az egész bondavári uradalmat
54   2,  17|       boldogít engemet, az utolsó jut Félix barátomnak.~A fotográftól
55   2,  17|              Grissac iskolája”, ahova Félix neveltetni küldte Evilát.
56   2,  19|               mert ellenünk dolgozik! Félix.”)~- Hja! Ezt bizony kiugrattuk
57   2,  21|            van még a nap alatt.~Mikor Félix azt a szívességet tette
58   2,  21|               madár lábnyoma! - mondá Félix.~- Nem! - mondá Iván -,
59   2,  21|           akkor vidd el ezt is hozzá!~Félix elvitte a kövületet.~Mikor
60   2,  21|            nem volt még madár.~Doktor Félix Kaulman azután kifizette
61   2,  22|             ezüstre, aranyra.~Kaulman Félix.~- Minek köszönjem ezt a
62   2,  22|             Így szokta az öreget híni Félix.) Nem soká kerülgetem a
63   2,  22|            maga nem kockáztat semmit; Félix kötelezvénye által a háta
64   2,  22|         tökéletesen fedezve van. Mire Félix visszajött hozzá: elhatározta
65   2,  22|         teljesítem a részfizetéseket.~Félix megnyugtatta a vén görögöt
66   2,  22|              a sors!~Hát most Kaulman Félix kapjon azért, hogy Csanta
67   2,  22|               megint előkerül Kaulman Félix s meglátogatja öreg barátját
68   2,  22|             Hát tetszik tudni - szólt Félix ügyleti egykedvűséggel -,
69   2,  23|             amint az ő kedves barátja Félix azt mondja, hogy ő itt a
70   2,  23|               ütött hátulról. Kaulman Félix volt az.~Péter arcát első
71   2,  23|           lakoma vége felé odahívatta Félix magához Szaffrán Pétert.~
72   2,  23|               láttuk egymást? - szólt Félix. - Félsz-e még a doktortól
73   2,  23|              igen jóakaród - folytatá Félix. - Az ő szavára őexcellenciája,
74   2,  24|               tettre! - mondá Kaulman Félix Sámuel apátnak. „Itt az
75   2,  25|           akar ön e kihallgatással?~- Félix parancsolta.~- Úgy? Kaulman
76   2,  26|            levelet hoztak Kaulmannak.~Félix megismerte rajta Evelina
77   2,  28|        felkeresé a hotelben a hölgyet Félix úr s mondá neki:~- Kész
78   2,  28|             elhomályosítá a könny.~És Félix úrnak elég flegmája volt
79   2,  30|         diadal tetőpontján ragyogott.~Félix úr és kebelbarátja, az apát,
80   2,  30|          javak pápai kölcsöne - mondá Félix.~- Holnap kapom meg a kinevezést
81   2,  30|                mondá cinikus humorral Félix.~A pap is feltörte a magáét
82   2,  30|               mind a ketten! - rebegé Félix, kihullatva kezéből a távsürgönyt.~
83   2,  33|                         Férj és férfi~Félix sietett ezalatt a herceggel
84   2,  33|             éppen önnel foglalkoztam.~Félix nagyon is értette azt a
85   2,  33|             is kibékültek már - kezdé Félix - s lettek ellenfelekből
86   2,  33|         hidegvéréből.~- Uram! - szólt Félix, felkelve helyéből, hogy
87   2,  33|                  Vagyok-e még valami?~Félix nem engedte magát Waldemár
88   2,  33|            Waldemár elé.~- És Kaulman Félix házának legkedvesebb barátja.~
89   2,  33|        kényelembe nálam.~Azalatt, míg Félix átfutotta a kezébe adott
90   2,  33|        körmeit gömbölyűre köszörülni.~Félix letette a füzetet.~- Ez
91   2,  33|          ennek elejét vegyem.~Kaulman Félix szemeinek sűrű pislogtatásával
92   2,  33|                  Másodszor - folytatá Félix -, a herceg lemond a kontreminről,
93   2,  33|               arra való, hogy Kaulman Félix úr felvilágosítja madame-ot
94   2,  33|                Sietni kell. Azért hát Félix úr csak elengedé magának
95   2,  34|               számomra egyet félre? - Félix úr csupa szeretet volt és
96   2,  34| hangversenyből semmi. Lemondtam róla.~Félix úr arca hosszúra nyúlt egyszerre.~-
97   2,  37|             hogy a Kaulmancég főnöke, Félix úr megszökött, hátrahagyva