Rész,  Fejezet

 1   1     |             másik gyümölcsöt, levelet soha; s ahol végezte, ismét újra
 2   1     |           mindig. A mamut nem fekszik soha.~Mert már azon kornak megvannak
 3   1     |      összetartó. Még párjával sem jár soha. De egyedül sem ijed meg
 4   1     |          kiadásaikat fedezik. Deficit soha sincs.~Délben, mikor a nap
 5   2,  4 |               az nem jönne napvilágra soha.~Hát ha elvész, meghal,
 6   2,  5 |     megátkozott valamennyiünket, hogy soha ne legyen nyugalmunk e rettentő
 7   2,  6 |              talán némelyik kályhát a soha nem lakott szobákban be
 8   2,  6 |               van nőve a várához, még soha egy napra tudtommal ki nem
 9   2,  6 |    meghonosítja a grčve-et.~- Nálatok soha sincs grčve?~- Soha.~- Hogyan
10   2,  6 |           Nálatok soha sincs grčve?~- Soha.~- Hogyan előzöd meg?~-
11   2,  7 |            megy faluzni tarisznyával? Soha fertelmesebb nyomorék két
12   2,  7 |         pálinkát nem iszom ez életben soha! De egyszer még iszom. Egyetlen
13   2,  8 |         egyáltalán nem lenne utunkban soha, valamint hogy annyi ezer
14   2,  8 |     hegyire-hátára akasztva. A grófnő soha semmi ruháját idegen kézre
15   2,  9 |          említette azt a grófnő előtt soha.~A tisztelendő úr tehát
16   2,  9 |            lel még bele a hideg, hogy soha olyan istencsúfoló pokoli
17   2,  9 |            amit önnek nem gyóntam meg soha. És ami oly régen nyomja
18   2,  10|              sem foglalt férfi helyet soha.~Ebéd végeztével Mahók úr
19   2,  10| tizennégymillió-ötszázezer nem látott soha ezüst forintost.~Ez aztán
20   2,  10|               járt e lépcsőn a grófnő soha.~Hanem a grófnő még nem
21   2,  10|            oly elevenen megálmodják a soha nem látott helyeket, hogy
22   2,  10|               a grófnő nem járt itten soha. A szoba padlata fedve volt
23   2,  10|              ételből ettek, amiből ő, soha egy pirongató szót nem hallottak
24   2,  10|            módot, s hogy a grófnő azt soha fel ne fedezhesse, a kísértetek
25   2,  13|           ehhez a megtiszteltetéshez? Soha életemben egy betűt se írtam
26   2,  13|               hallója nem voltam, sem soha ehhez hasonlót nyomtatásban
27   2,  13|             nyomtatásban vagy írásban soha fel nem fedeztem.~A pap
28   2,  13|            nem hallottam még magam se soha. Tudományt poézissal vegyest,
29   2,  13|           őrizni a maga titkait, hogy soha abból a külvilágba semmi
30   2,  13|            éppen utolsó negyed van!”~„Soha életében asszonnyal nem
31   2,  13|           Vajon tud-e?”~„És nem eszik soha egyebet, mint fokhagymát.”~„
32   2,  14|              már nem fagy be a tenger soha.~És még egy tanút hozott
33   2,  14|            gőzkört meghaladja; sugára soha sincs itt a napnak, meleget
34   2,  14|          ember.~Színtelen.~Mert arcát soha nem éri a perzselő nap,
35   2,  14|               ott egymást feltalálta, soha el nem szakad az többé egymástól,
36   2,  14|              megvan, hogy nem betegek soha, élnek, ameddig napjaik
37   2,  14|         hiszem, hogy igen.~Hogyan? Ha soha nem jönnek közénk, ha nem
38   2,  15|    szeretetnek, mely meg nem változik soha, akkor kell lenni gyűlöletnek
39   2,  15|           mellett, s európai embertől soha be nem járt vidékeken az
40   2,  16|           történt. Nem tudott hazudni soha. Ez a plebejus lelkekre
41   2,  16|              mint a való, nem mondott soha.~Vajon Iván is el fogja-e
42   2,  16|          vissza! Ezt a szót nekem még soha az életben nem mondta senki.”~-
43   2,  16|    összeállítani egy másikkal, akinek soha kard nem volt a kezében.~- „
44   2,  17|            művésznő, egy lángész, aki soha sem fogja a középszerűségig
45   2,  17|    harmincharmadikat nem ismerem. Azt soha nem próbáltuk el még együtt.~
46   2,  17|           akit nem szűnt meg szeretni soha. Legyen boldog! De hogy
47   2,  19|            megköszöni a barátságot, s soha felénk sem jön többet.~-
48   2,  19|           fogom megbocsátani magamnak soha, grófnő - szólt Iván -,
49   2,  19|             azt nem felejtik el többé soha.~* * *~Iván eltávozta után
50   2,  20|               szabad önnek elfogadnia soha, sem levelét felbontani,
51   2,  22|         Azután macedon eredete dacára soha sem vette azon észre senki,
52   2,  22|             vén görög a labdát persze soha sem adta neki vissza.~Még
53   2,  22|              kezébe került valaha, az soha többé napvilágot nem látott,
54   2,  22|             ugyan neki szabad kimenni soha az anyja nélkül, hogy más
55   2,  22|              Árpád urat erélyesen. De soha sem sikerült nyomára jönni,
56   2,  22|               ki nem jött onnan többé soha.~Egy napon látogatója jött
57   2,  22|          parancsol. Én oda nem megyek soha.~Kaulman savanyú mosolyra
58   2,  22|            hogy így még le nem főzött soha senki életemben! Már azt
59   2,  22|            uramnak elszédült a feje a soha nem látott spektákulumtól.
60   2,  22|               lármát sem hallotta még soha Csanta uram, amit ezzel
61   2,  25|           nézve; nem látja meg azokat soha senki! Hanem arra gondolt,
62   2,  27|           hogy akárkit mást, de engem soha el ne fogadjon.~Te odaadod
63   2,  27|               a kormány nem veheti el soha.~Azután...~A prímás öreg
64   2,  29|              eltűnésének napján, hogy soha több pálinkát inni nem fog.~
65   2,  29|              több pálinkát ez életben soha. De még egyszer iszom. Amikor
66   2,  29|              zivatar utánozni nem fog soha.~S két perc múlva vége van
67   2,  29|           eszébe, hogy fogadást tett, soha nem beszélni több Raunéval.~
68   2,  29|             izzani láttam. E látmányt soha el nem felejtem. Ez nem
69   2,  31|     kegyeletes filléreket.~Kaulman úr soha kedvezőbb időszakot nem
70   2,  31|             egy koncertet adhassak.~- Soha jobbkor! Mintha csak híva
71   2,  33|          vehesse a nevét a madame-tól soha és sehol. Ugye? Negyednap
72   2,  33|           adtam, nem is volt az enyém soha!” Nekem a gyémántnak a foglalatja
73   2,  33|      Megeskette e hölgyet, hogy engem soha el nem fogad. Szegény öreg!
74   2,  35|              senkié lenni. Én magamon soha úrrá nem teszek mást, mint
75   2,  35|            más nem ivott rajtam kívül soha.~Evelina mélyen elpirult
76   2,  35|                 Szép asszonyom! Önből soha, de soha nem lesz művésznő.
77   2,  35|             asszonyom! Önből soha, de soha nem lesz művésznő. Ön azok
78   2,  37|        világért haza nem talált volna soha. Az egész utca minden házát
79   2,  39|               lehet hagyni a gyereket soha.~- No, hisz azt is megteszem
80   2,  41|     puritanizmusból származhatott, én soha el nem felejtem. Ha akkor
81   2,  43|               de egy ajk ne adjon azt soha!”~„Járj az aranyesőben,
82   2,  44|           grófnő! Őt meg nem bántotta soha. S előtte a grófnő alakja
83   2,  44|              Hisz ő nem bántotta őket soha. Mindig csak jót akart,
84   2,  44|               Önnel együtt lakni. Önt soha el nem hagyni. Ezt kívánja,
85   2,  44|            Nem ismertem volna meg önt soha! Nem történt volna mindez,
86   2,  46|               hordják, mégsem fogy el soha.~A halom eltakarta a tárna
87   2,  46|              nem bocsátja meg a világ soha!~- Világ! - kiálta Iván,