Rész,  Fejezet

 1   2,  4 |           A másik fekete gyémántok~Ivánnak ezen éjszakán nem volt szerencséje
 2   2,  5 |        vezető kulcsot szombat este Ivánnak szokta átadni a gépmester.
 3   2,  5 |            ember ne férhessen oda.~Ivánnak sohasem jutott még eszébe,
 4   2,  5 |            üres tér megtelik vele.~Ivánnak nem nagy fáradságába került
 5   2,  5 |          is ottfeledte; még azt is Ivánnak kellett hazavinni, hogy
 6   2,  7 |            az égre fenyegetődzött.~Ivánnak az első percben kegyetlenül
 7   2,  11|     agrafot kivonva, odanyújtá azt Ivánnak: - Kísértse ön meg ezen!~
 8   2,  13|          közlönyében kinyomtatván, Ivánnak pontosan kifizeték a húsz
 9   2,  13|           Néhány napot kellett még Ivánnak Pesten időznie; voltak eligazítani
10   2,  13|      háziszolga egy levelet hozott Ivánnak, mely „per express” jött
11   2,  13|      tökéletes alak, eléje sietett Ivánnak, kit Sámuel apát vezetett
12   2,  15|    szerzett - mondá, kezét nyújtva Ivánnak.~- Tartoztam vele a grófnőnek -
13   2,  15|   játékasztaltól.~Akkor azt mondta Ivánnak Salista őrgróf, mikor a
14   2,  15|        hogy az az övé. Utoljára is Ivánnak kellett az ő aranygombos
15   2,  15|            akinek szárnyai vannak; Ivánnak meg a papnak dolgába került
16   2,  15|        mire a hotelbe megérkeztek, Ivánnak kellett őt felcipelni a
17   2,  15|         rakta a táncot a teremben.~Ivánnak megint nyerő napja volt.~
18   2,  15|          nagy sebten, s azt mondja Ivánnak:~- Dobd le a kártyád csak
19   2,  15|         csalétek.~- Csakhogy én az Ivánnak nem mondom el.~- Azzal pedig
20   2,  15|           mondom el.~- Azzal pedig Ivánnak teszesz nagy barátságot -
21   2,  15|         felnyílt szemekkel suttogá Ivánnak, szép fehér gyöngyfogsorát
22   2,  16|            utolsó emberig levágta.~Ivánnak egy arcvonása sem mozdult.
23   2,  17| gondoskodik. Pár hónap múlva aztán Ivánnak bizonyos körülmények miatt
24   2,  17|          Ennél a sornál megdobbant Ivánnak a szíve.~Most kezdte már
25   2,  17|           keserű örömöket szerzett Ivánnak az ő kedves kis fia ezekkel
26   2,  17|    Bolondság volt-e e gondolatában Ivánnak? Ítélje meg, aki hidegvérrel
27   2,  17|       rokolyával.~Ez rosszul esett Ivánnak. Minek volt még ezeket az
28   2,  17|           azután ezt írta a művész Ivánnak:~„Ez az én kedves Kaulmann
29   2,  18|            grófnak be kellett érni Ivánnak egy fülével. Többre engedély
30   2,  19|        dolgot; megkapta két kézzel Ivánnak a karját.~- De biz abból
31   2,  19|  visszaküzdeni s azután némán inte Ivánnak, hogy foglaljon helyet az
32   2,  19|       őszinte, oly igaz volt, hogy Ivánnak lehetetlen volt félretérnie
33   2,  21|            azt a szívességet tette Ivánnak, hogy vitt neki egy felügyelőt,
34   2,  22|     kiderüljön, mi oka volt Berend Ivánnak Belényiék házához kerülni?
35   2,  23|            város.~Rauné úr nem írt Ivánnak az építkezésekről semmit.~
36   2,  24|  tönkremegy.~Az volt a szerencséje Ivánnak, hogy az auditor feleséges
37   2,  27|           el az utat, s ennélfogva Ivánnak félnapi kerülőt kell tennie,
38   2,  29|      ismert rá. Ez Szaffrán Péter.~Ivánnak felöltött ez a dolog. Emlékezett
39   2,  29|      részvénytárna felé vivő úton.~Ivánnak valami borzadály futott
40   2,  29|            magyarázta meg a mérnök Ivánnak, mint akit ebből az egész
41   2,  29|            volt szakadva úgy, hogy Ivánnak, midőn a tömlőt oda bevitte,
42   2,  29|     bánatpénzek fizettetnek.~Tehát Ivánnak munkásaival csaknem egyedül
43   2,  29| részvénytárna munkásai azt mondták Ivánnak, hogy ha valahol lehetnek
44   2,  29|         főutca?~Végre úgy tetszett Ivánnak, mintha egy nagy halom kőszén-
45   2,  38|         rászánta magát, hogy írjon Ivánnak, kérjen tőle szenet! Szép
46   2,  38|      kalapja, és mind a kettő után Ivánnak ez a szava: „Én denunciánssal
47   2,  38|           száműzte az elítéltet, s Ivánnak sem volt megkegyelmezési
48   2,  38|         Tudhatta Iván is.~Csakhogy Ivánnak most egészen máson volt
49   2,  40|          ismét.~Mikor kezét nyújtá Ivánnak, hogy kisegítse, Iván megölelte
50   2,  41|            el lett határozva, hogy Ivánnak, ha a tárnaégést eloltja
51   2,  41| tudományából.~- Megengedem - szólt Ivánnak -, hogy ön egy akó folyadékkal
52   2,  41|           bár egymillióba, s azzal Ivánnak ki lett adva a teljhatalom
53   2,  42|         leszünk! - mondá Spitzhase Ivánnak.~- Mindjárt kapunk világosságot
54   2,  46|        állt.~A leány lehajtá fejét Ivánnak kezére, mit ajkához emelt.~-