Rész,  Fejezet

 1   1     |           mint most, s annálfogva az ég nem azúrkék, hanem a porcelán
 2   1     |     üvegharang alatt a tapló lánggal ég, hogy a parázs szikrázva
 3   1     |     éjszakából! Hisz az élenyben úgy ég a fűrészpor, mint a csillag,
 4   2,  2 |        aranyvörös fényt sugárzott az ég. Az ódon kastély tornyai
 5   2,  3 |              mint láng, mely folyton ég. Ha bárminő gáz volna, mikor
 6   2,  8 |       becsülettel. Meg is látszik az ég áldása domború termetén
 7   2,  9 |           gondolata támadt.~- Úgy az ég sugallta azt, hogy e képet
 8   2,  10| nyilatkozattételre a grófnő, hogy az ég küldte e napon ide az apát
 9   2,  10|          bíró előtt áll ön. Egyik az ég, másik a világ. Az ég haragra,
10   2,  10|             az ég, másik a világ. Az ég haragra, a világ nevetésre
11   2,  10|              Mi védelme van önnek az ég haragja s a világ gúnykacaja
12   2,  10|            hideg kövön térdepelve az ég haragját éjjel-nappal imádkozva
13   2,  11|          neki, hogy a grófnő magtára ég; de hiszik, hogy rögtön
14   2,  11|     használjuk, a gyémánt csak abban ég el, meg a ropp-gáz lángjában.~
15   2,  11|          foglalatból a követ. Ha nem ég el, ismét visszahelyezem
16   2,  11|              hogy a gyémánt csak nem ég el a napban, s ő annál inkább
17   2,  13|             egy perc előtt a tavaszi ég mosolyával néztek szemébe,
18   2,  13|              elkezdenek a hajaszálai ég felé állani, s egyszer csak
19   2,  14|            kerek tért foglalva el az ég zenitjén, ott világol az
20   2,  14|               hanem egy tündérvilági ég szelíd, melegítő, változó
21   2,  14|         lapja előttük áll, mintha az ég helyett egy új földboltozat
22   2,  16|          lőni, mint a vesztesnek, az ég bemocskolása. De a fegyveres
23   2,  17|              karokról, miknek egyike ég felé emeli a napnak felmutatott
24   2,  17|            tekint fel. Egész arca az ég hidegségét látszik visszatükrözni.~
25   2,  20|              ma, születésnapjára. Az ég tartsa meg önt sokáig!~Annyi
26   2,  22|     mészárszékből. Százezer forintom ég a tűzben. Odavagyok, koldus
27   2,  24|             világlott... no igen: az ég.~Péternek mintha forró láz
28   2,  29|        szenved a természettel.~Ha az ég melankolikus, az ember is
29   2,  29|          lámpa azon a helyen rosszul ég.~A folyosón még az egész
30   2,  29|         ahogy bírt.~- A keleti tárna ég! - mondá elrémülten a munkásoknak.~
31   2,  29|         végpusztulás. A keleti tárna ég! Több nap óta kell neki
32   2,  29|          benne a kőszén. Még most is ég. Itt lesz neki a párja.
33   2,  30|           felrobbant. Az egész tárna ég.”~- Ezzel pedig mind a ketten! -
34   2,  36|           eredtek. A bondavári tárna ég. A részvények hanyatt-homlok
35   2,  37|          Nagy baj... Bondavári tárna ég... Pánik nagy... Részvények
36   2,  38|                         Mikor a föld ég a talpunk alatt~Szaffrán
37   2,  38|          valók, mely százhúsz év óta ég, meg a planitzi kőszénbányából,
38   2,  38|            volt a gondja.~Azon, hogy ég alattunk a föld!~ ~
39   2,  40|         idefenn!~Olyan messze kék az ég! Olyan közel zöldül a fű!~
40   2,  40|            Nem volt már olyan kék az ég, nem volt már olyan zöld
41   2,  41|            De hisz a bondavári tárna ég!~- Tudom, az enyim mellette
42   2,  41|                 Akkor ön kétszeresen ég meg vele!~- Nem mert eloltom
43   2,  42|            ahol az utolsó Davy-lámpa ég.~A felnyílt ajtón át egy
44   2,  43|       alkotta magának, hogy az egész ég, napok, tejutak, csillagködfoltok