Rész,  Fejezet

 1   2,  6 |      dolgod mennyiben van már? - kérdé Iván, midőn útnak indultak.~-
 2   2,  7 |      leereszkedés részvéthangján kérdé tőle:~- Mit vétettél annak
 3   2,  8 | karszékbe.~- Ismét látta őket? - kérdé a lelkész.~- Ismét - felelt
 4   2,  8 |          Parancsolja a grófnő? - kérdé a kisasszony.~- Látni akarom -
 5   2,  9 |          ha nem térnek vissza? - kérdé a grófnő aggodalmasan.~-
 6   2,  9 |        volt semmi zaj odalenn? - kérdé bámultában felemelkedve
 7   2,  10|       működik.~- Emberi csíny? - kérdé a grófnő elszörnyedve. -
 8   2,  10|     végeztünk.~- És cselédeim? - kérdé a grófnő elbámulva -, kik
 9   2,  10|          ordítását e zsivajon? - kérdé a grófnő, megragadva mindkét
10   2,  10|     vannak űzve.~- Mit tegyek? - kérdé a grófnő, s erőltette magát,
11   2,  11|           Mit csinál a grófnő? - kérdé az apát bámulva.~- Rögtön
12   2,  11|           Ki ön? Mit akar itt? - kérdé a pap.~- De ön ki, és mit
13   2,  11|          rosszak az én lovaim? - kérdé a grófnő felborsoltan.~-
14   2,  11|       tovarobogtak, a grófnő azt kérdé az apáttól:~- Ugyebár ez
15   2,  15|          a delejekvátor alatt? - kérdé Angela grófnő.~- Például
16   2,  15|         te sohasem iszol bort? - kérdé a kapitány Ivántól.~- Esztendőben
17   2,  15|      ment.~- Szoktál táncolni? - kérdé tőle a kapitány.~- Egyszer
18   2,  15|          vont rá.~Ödön pedig azt kérdé szép húgától:~- Úgy látszik,
19   2,  16|       volt?~- Honnan gondolod? - kérdé Angela hevesen.~- Iván magaviseletéből.
20   2,  16|    egyedül.~- Nos, mi történt? - kérdé Angela.~- No, mi szép bolondot
21   2,  16|         elfogadtátok a kardot? - kérdé Angela összevont szemöldökkel
22   2,  17|          még hátra:~A herceg azt kérdé, hogy mi annak a címe?~Evelina
23   2,  32|          Mivel akarja rávenni? - kérdé Evelina. (Még mindig nem
24   2,  34|   tömérdek szép koszorú közül? - kérdé a hölgytől.~- Mert nem érdemlettem
25   2,  34|           Ki mondta ezt önnek? - kérdé elképedve a bankár.~- Ugyanaz,
26   2,  35|         Mi van számomra hátra? - kérdé Evelina elcsüggedten, s
27   2,  36|     önnek engedelmet idejönni? - kérdé Evelina indulatosan.~- Nem
28   2,  42|   sisakos. Az egyik megszeppenve kérdé, hogy ha felnyitják az ajtót,
29   2,  42|      Ivánra; merev tekintetük az kérdé tőle:~„Mit mívelsz? Ellenünk
30   2,  42|            El van oltva a tűz? - kérdé Spitzhase.~- Minden bizonnyal!~-
31   2,  44|  Elvállalja ön e kötelességet? - kérdé a grófnő.~Iván némán inte